Tekintsd meg egyesületünk helyi választásokra készült videóját:
Szavazz a megújulásra június 9-én!
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Batka Majával
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve, közéleti szerepet vállalj?
Azt gondoltam, ha nekem igényem van arra, hogy Biatorbágy egy élhető, szerethető város legyen, ami folyamatosan fejlődik, harmóniában lakosaival és természeti adottságaival, akkor azért tennem is kell. Nem várhatom csak másoktól, hogy megoldjanak mindent és az én igényeimnek és elvárásaimnak megfelelően alakítsák ki környezetünket.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Az elmúlt időszakban elsősorban az itt élőkkel – nem csak a fiatalokkal – próbáltam kapcsolatot teremteni, felmérni Biatorbágy legfőbb problémáit, mind szociális, mind infrastrukturális szempontból. A Biatorbágyért Egyesületben folyamatosan dolgozunk azokon a terveken, amelyekkel ezeket a problémákat orvosolni lehetne. Párhuzamosan figyelem a jelenlegi városvezetés munkáját, döntéseit, ezek hatását városunkra, folyamatosan tanulva, miket lenne érdemes máshogyan csinálni.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Szeretném, ha elérnénk, hogy Biatorbágy egy „élő kisváros” legyen. Ne csak aludni járjunk haza, legyen lehetősége minden korosztálynak a kikapcsolódásra, sportolásra, fejlődésre, szórakozásra. A fiatalok szabadidejének célzott eltöltése nagy kihívás. Ennek hiányában rövid időn belül több száz középiskolás fog céltalanul bolyongani a város utcáin. Ehhez a közösségi terek számát növelni kell, a minőségre energiát és pénzt kell áldozni. Fontosnak tartom, hogy minél több mindent tudjunk helyben elintézni: vásárlás, szolgáltatások, egészségügy, hivatali ügyintézés.
Az autópálya és a vasút miatt mindenképp szeretnék foglalkozni a zajvédelemmel. Por- és zajvédő fasort/parkerdőt kell telepíteni a lakópark és a szántóföld közé. A városban érvényben lévő sebességkorlátozásokat felül kell vizsgálni, ha indokolt, változtatni. A meglévő korlátozásokat pedig be kell tartatni. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, elképesztően fontosnak gondolom az oktatást. Gyakran annyi mindenen segítene, akár a közlekedésben is, ha nemcsak a beruházásokra várnánk, amelyekkel a forgalmat csökkenthetjük, gyorsíthatjuk, hanem energiát és időt fektetnénk abba, hogy egy kulturált, intelligens közlekedési stílust népszerűsítsünk, oktassunk, gyermekkortól kezdve.
Mit csinálnál máshogy, mint a jelenlegi városvezetés?
A stratégiai döntéseknél mindenképpen kikérném a lakosság véleményét, majd gondos szakértői csapattal készíteném elő, mindent hosszú távra tervezve, mérlegelve. Hatalmas probléma gyakran a koncepció hiánya, amivel egy városvezetés saját magával és a várossal szúr ki. Sokkal nagyobb szerepet adnék a helyi vállalkozásoknak. Támogatásokat és kedvezményeket biztosítanék a működésükhöz, fejlődésükhöz. Az itteni vállalkozásoknak érje meg Biatorbágyon tevékenykedni, a helyieknek pedig legyen lehetőségük helyi megbízható vállalkozók szolgáltatásait igénybe venni. Több figyelmet adnék a fiatal korosztálynak – a kultúráért, szabadidős tevékenységekért, kikapcsolódásért ne Budapestre kelljen bejárni a fiataloknak, hadd legyen itt helyben teljes életük, akár kisebbek, akár fiatal felnőttek!
Miért szereted ezt a várost?
Szeretem az itt élő embereket, szeretem, hogy Biatorbágy akkora, és olyan változatos, hogy soha nem lehet megunni. Szeretem, hogy rengeteg kincset és lehetőséget rejt magában, amit csak megfelelően kellene használni és nem kihasználni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Egyszerre nyugodtabbnak és elevenebbnek. Több életet képzelnék el benne, több mosollyal, kevesebb feszültséggel, kevesebb dugóban üléssel, szitkozódással.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Nehéz kérdés, rengeteg számomra kedves hely van itt. A Madárlest mindenképp megemlíteném, imádok a tó partján üldögélni, gyönyörködni gazdag élővilágában, kikapcsol és feltölt. A Szily-kápolna is dobogós helyen van a szívemben, az odavezető út, a kápolna szépsége, (akusztikája népdal énekléskor 🙂 ), a kilátás… Illetve kedvenc helyeim a boltok, pékségek, zöldségesek, trafikok, ahová járok: útközben, vásárlás közben, mindig jó beszélgetésekbe keveredek helyiekkel, vállalkozókkal, alkalmazottakkal. Olyankor érzem, hogy szeretem ezt a helyet, itthon vagyok, és egy jó közösségben élek.
Mit üzensz azoknak, akik szerint túl fiatal és tapasztalatlan vagy ahhoz, hogy politizálj?
Szerintem nincs olyan, hogy túl fiatal, ha arról van szó, hogy mások érdekeit képviseljük. Ez elsősorban mentalitáson, érzelmi intelligencián és igazságérzeten múlik, nem életkoron. Elismerem az idősebbek tudását, tapasztalatát, véleményét, szükségünk is van rá, de azt gondolom, a fiatalok éles szeme, látásmódja, ítélőképessége, kritikája, elengedhetetlen a fejlődéshez, a jövőálló megoldásokhoz. Pár példa: Amerikában, az alapító atyák életkorára 1776. július 4-én: Alexander Hamilton 21 éves, James Madison 25… Magyarországon az 1848-49-es forradalom idején a márciusi ifjak pár tagjának életkora: Petőfi Sándor 25 éves, Jókai Mór 23, Irinyi József 26…
Amikor változást akarunk, azt nem várhatjuk (csak) azoktól, akik már háromszor annyit éltek, mint mi, miközben a változás elsősorban nekünk, fiataloknak fontos. A mi jövőnk a tét… Nekem van motivációm, akaraterőm, rugalmas vagyok és gyorsan tanulok. Remek, szintén nagyon motivált csapattal dolgozom együtt, akiknek tudom, mindig számíthatok a segítségére és támaszkodhatok tudására és tapasztalatára.
Tótpál Judit
Építészmérnök vagyok. Szakmai pályafutásom során különböző tervező formációkban dolgoztam, illetve építész hallgatókat tanítottam a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az utóbbi években figyelmem az építészeti tervezés mellett egyre hangsúlyosabban a helyi értékvédelem felé fordult, 2015-2020 között a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke voltam.
Biatorbágyon nőttem fel, ma is itt élek a családommal, itt élnek a rokonaim, itt éltek és dolgoztak, alkottak az őseim.
Nagyon szeretem ezt a várost! Úgy gondolom, hogy a hely története – ami az utcák vonalvezetéséből, az épületek részleteiből kiolvasható – és az egykor itt élők élettörténetei finoman összesimulnak. Szeretem ezeket az összefüggéseket feltárni és másoknak is megmutatni, mert meggyőződésem, hogy ez a tudás is segíti bennünk elmélyíteni az idetartozás, összetartozás érzését. Az ehhez kapcsolódó ötleteim közül már több is megvalósult. A „Kalandozások Biatorbágyon” című sétaajánló leporelló-sorozat gyalogos városfelfedezésre buzdítja az érdeklődőket. A gyerekeknek szóló „Fedezzük fel Biatorbágyot!” programot a helyi általános iskolákkal együttműködve vezettem évekig. Majd ehhez kapcsolódva jelent meg a „Biatorbágy gyerekeknek” című városfelfedező könyvecske is, melynek egyik szerzője vagyok.
Biatorbágyon élő építészként folyamatosan figyelemmel kísérem a városi táj változásait, értékes építészeti örökségünk sorsát, a település léptékváltását. Úgy látom, hogy jelenleg a település jövőjét megalapozó szabályozás nem veszi figyelembe az itt élők reális igényeit.
Képviselői munkámmal szeretném Biatorbágyot olyan irányba terelni,
- ahol a mennyiségi fejlesztés helyett a minőség a fontos,
- ahol az épített és természeti környezet egyensúlya kiemelt figyelmet nyer,
- ahol a helyi termelők, kézművesek, gyártók és vállalkozások kiemelt szerepet kapnak,
- ahol az átgondolt, kisléptékű beruházások és a lakosság bevonása, alapos tájékoztatása a jellemző,
- ahol a városba látogatókat nem csupán a helyi turisztikai látványosságok, de az a derű is elvarázsolja, mely az itt élők jó közérzetéből fakad.
A Biatorbágyért Egyesület tagjai politikai pártállástól függetlenül szövetkeztek egymással. A város jövőjével kapcsolatos elképzeléseik irányával egyetértek. Örömmel vállaltam, hogy az Egyesület önkormányzati képviselőjelöltje legyek a 6. körzetben, hiszen a biai városrészen belül ezt a területet ismerem legjobban: ez a lakóhelyem, itt jártam oviba, iskolába, templomba, német órára és kutyát sétáltatni.
Nemcsak a területet ismerem jól, de az itt lakókat is, sokukat gyerekkorom óta. Számomra ez azért fontos, mert úgy képzelem, hogy a jó képviselői munka a helyismeret mellett a személyes találkozásokon alapul.
Loszman Levente
1979-ben születtem Budapesten. Vállalkozóként dolgozom, cégem gépjárművédelmi rendszereket fejleszt és telepít. Biatorbágyon élő testvéremnek köszönhetően közel 30 éve ismertem meg ezt a várost, amely később az én és családom otthonává is vált. 2017-ben költöztünk az Iharosba. Első pillanatban elvarázsolt és magába szívott a környezet, ami itt található. A kisvárosi hangulatba hamar beleszerettünk. Két gyermekem révén sok embert megismertünk, barátokat szereztünk. Mindig várom a szombati piacra járást, ahol az ötperces beszélgetések ismerősökkel és ismeretlenekkel feltöltenek és örömet okoznak, bízom benne, hogy ezek az érzések kölcsönösek.
Szeretek részt venni Biatorbágy fejlődésében. Hiszem, hogy kötelességem is, hisz ezáltal jobbá és könnyebbé tudom tenni a családom és mások életét is. Többször tapasztaltam, hogy amikor a saját jogaimért próbáltam kiállni ebben a városban, falakba ütköztem, tehetetlen szereplője és elszenvedője voltam és vagyok a városvezetés önkényes döntéseinek. Változnom kellett, hinnem, hogy képes vagyok befolyásolni azt, amiben már sokan nem hisznek…
Azt gondolom, hogy van remény. A Biatorbágyért Egyesület tagjaként rátaláltam azokra az emberekre, akik önös érdekek nélkül, hatalmas szakmai háttérrel, reális gondolatokkal és az itt élő lakosokkal együtt átvezethetik ezt a várost, Biatorbágyot a 21. századba anélkül, hogy elveszítené azt a báját, amiért otthonunkká választottuk.
Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Loszman Leventével
Ulicza Máté
1985-ben születtem Budapesten. 2009-ben költöztem Biatorbágyra, feleségem addigra már 20 év hosszú biatorbágyi tapasztalata alapján. A Biatorbágyra költözésem nehéz döntés volt akkoriban számomra, de nem is tudtam mekkora szerencsém van, hogy ezt megtehetem!
Sok helyen jártam már, sok mindent tapasztaltam, láttam már, közben mérnöki diplomát szereztem, vállalkozást vezettem, multinacionális cég vezető beosztásában dolgoztam, de valahogy mindig ugyanide tértem és térek vissza. Tudtam, hogy amennyiben lesz gyermekem, nekik ez egy megfelelő környezet lesz a felnevelkedéshez, közel a fővároshoz, mégis természet és jó szomszédság közelében. Ez be is bizonyosodott, mind a három gyermekem így éli meg itt az életét, és szeretne is hosszú távon itt maradni. Ezért is igyekszem képviselni Biatorbágy lakosságát 2019 óta Biatorbágy Önkormányzat Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságában is.
Azt gondolom, hogy Biatorbágy kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, amelyet csak és kizárólag közösen tudunk tovább javítani, gondozni, közösen tehetjük jobbá. Biatorbágy ne lépje át kisvárosias, családi jellegét, se építészetben, se pedig gondolkodásban, mert úgy el tudja veszíteni varázsát. Ez az elképzelés nem függ lakosságszámtól, területbővüléstől, ez kultúráról, együttélésről szól – a Biatorbágyért Egyesület tagjaként többek között ezekért szeretnék dolgozni.
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Ulicza Mátéval
Repcsik Dávid
Repcsik Dávid vagyok, 1983-ban születtem Budapesten. Jelenleg egy informatikával foglalkozó nemzetközi nagyvállalatnál vagyok üzemeltetési vezető. 2019 óta vagyok Biatorbágy polgára. Magával ragadott a település, az itt lakók, a környezet. Méltán állíthatom, az ország egyik legszebb települése a mienk.
„Repcsik Dávid” bővebbenHerhalt-Nagy Róbert
Tegyük még jobbá Biatorbágyot!
1974-ben születtem, közgazdászként végeztem az egyetemen, multinacionális vállalatoknál szereztem tapasztalatot, tanultam meg, hogy mindig célratörő legyek, rugalmas és innovatív.
Szüleimtől többek között tisztességet, szorgalmat, a föld szeretetét örököltem.
Biatorbágy szépsége már akkor elbűvölt, mikor még csak átutazóként csodálhattam. Akkor még csak a távolból nézve szinte azonnal beleszerettem és eldöntöttem, ha gyerekeim lesznek, itt szeretném felnevelni őket. Később, mikor megismerkedtem a feleségemmel, ez még inkább egyértelműbb lett, miután ő itt nőtt fel, apai sváb felmenői sok generáció óta Torbágyon élnek. Mikor családot alapítottunk, az Iharos lett az otthonunk immár nagycsaládként. Attól a pillanattól kezdve lokálpatriótának érzem magam. Szeretem a hangulatát, az erdőt körülötte, a Fő teret, a régi és új lakosokat, a közösséget. Ez egy jó hely, és én azon vagyok, hogy megtarthassa báját, ami oly vonzóvá teszi ezt a települést sokunk számára!
Biatorbágy város kivételes adottságokkal rendelkezik, amit meg kell őrizni, használni és nem kihasználni. Térinformatikai szakértőként szerzett tapasztalatomat szeretném a város javára fordítani.
A Biatorbágyért egyesület tagjaként sokadmagammal azon dolgozunk, hogy a település lakosai nyugodt, békés és prosperáló közösség részesei legyenek.
Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Herhalt-Nagy Róberttel
Határ Ágnes
Határ Ágnes vagyok, 1974-ben születtem Cegléden. Budapesten kamaszodtam, a Balaton-felvidéken lettem fiatal nagycsaládos, s újabb fővárosi kanyar után tértem ide 2015-ben megöregedni. 😉 Hat gyermekem és három unokám van. A legkisebb fiam (8) révén láttam meg Biatorbágy sok szépségét és problémáját, kis zugait és titkait. Igyekszem a családomnak jó háttere lenni, és hálás vagyok Párom támogató bizalmáért. Dolgoztam mozgássérültekkel, voltam vidám villamosvezető, lettem majdnem bába, asztalos, farmerlány… Végzettségem szerint „alkalmazott környezetkutató” vagyok, tanultam a környezetbiztonság mellett közlekedésforgalomról is, és most egy pedagógiai karon igyekszem elmélyedni néhány hiányos területemen.
Osztom Pál Feri gondolatát; „Ha van valami, ami tönkretesz bennünket, az, hogy az „én”-t, a „mi”-t és a „mindenki”-t nem egymást kölcsönösen kiegészítő igazságként nézzük, hanem valahova odaállunk.” Úgy gondolom, ha mindenki megnyitná „lelki füleit”, sokat tanulhatnánk egymástól; az itt születettek segíthetnének gyökereket ereszteni az ideköltözőknek, ők pedig szárnyakat adhatnának friss meglátásaikkal. Abban hiszek, hogy különböző múltunkkal, értékeinkkel és elvárásainkkal ily módon lehet mindenki számára éltető környezetet és közös jövőt alakítanunk.
Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Határ Ágnessel
Millner László
1959-ben születtem Budapesten. Budán, az Orbánhegy lábánál nőttem fel. Érettségi után voltam kútásó, figuráns, hidegburkoló és norvég farmer is. Az Ybl Miklós Főiskola elvégzését követően 1989-ig mélyépítő mérnökként dolgoztam. Négy év osztrák munkavállalást követően, 1994-ben megalapítottam a saját cégemet. Ekkor költöztünk Biatorbágyra is. Cégünk magyarországi ipari vállalatokat lát el gyártóeszközökkel. Soha semmilyen állami vagy EU-s támogatást nem vettünk igénybe. Ezekben a hónapokban készülök nyugdíjba menni, gyerekeink veszik át a cégünket.
Feleségemmel, Eördögh Csillával 43 éve élünk együtt, három gyerekünk, három unokánk van. Németül és angolul beszélek. Gazdasági irányultságom zöld és baloldali. Társadalmi nézeteim szerint liberális vagyok. A családról alkotott elképzeléseim szerint konzervatív vagyok. Hobbim a természet, a sífutás, a szolidaritás és a demokrácia.
Millner László, polgár.
Kocsis József
Szeretem Biatorbágyot! Itt vannak eltemetve őseim, ide jártam óvodába, iskolába. Itt él a családom, a már felnőtt fiaim családjaikkal, pici unokám. Itt látogatom meg legtöbb rokonomat, és találkozom sok barátommal. Ide tartozom!
1963-ban születtem, felsőfokú pénzügyi és gépészmérnöki végzettségem van. Tagja vagyok a Magyar Mérnöki Kamarának, szakterületem az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek. Jelenleg vállalkozóként dolgozom. Társadalmi szerepvállalásomat a Kutyahegy Egyesület elnökeként próbálom hasznosítani.
Elkötelezett lokálpatriótaként el szeretném érni, hogy a régi és az új városlakók olyan élményeket és impulzusokat kapjanak Biatorbágytól, hogy mindannyian büszkén valljuk ehhez a közösséghez tartozónak magunkat. Azt kívánom, hogy mindenki igazi otthonra találjon Biatorbágyon. Hiszem, hogy a választott városvezetőknek a várost és annak lakóit nem irányítania, hanem szolgálnia kell. Az átgondolatlan és ötletszerű mennyiségi városbővülést fel kell váltani egy partnerségen és felelősségvállaláson alapuló, minőségi fejlődéssel. Ezért szeretnék dolgozni!
Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Kocsis Józseffel
