Céljaink

Legfontosabb célunk egy élhetőbb és „élő” kisváros megteremtése, ahol minden biatorbágyi megtalálja a számára megfelelő lehetőségeket. Sokszor érezzük, hogy Biatorbágy a lakosságszám hirtelen megnövekedésével kinőtte az infrastruktúráját. Ezt már a városvezetés is – legalábbis szavak szintjén – elismeri, de valós válaszokat és jövőorientált, koncepciózus terveket még nem kaptunk arra, hogyan lehetne ezt a „megtelt” várost ismét élhetőbbé tenni.

Véleményünk szerint most elsősorban arra van szükség, hogy a város végre utolérje önmagát: nagy dolgok megálmodása helyett az lenne a fontos, hogy a meglévőt tegyük használhatóbbá, működőképesebbé (legyen az közszolgáltatás, közintézmény, vagy akár a közlekedési infrastruktúra).

Emellett kiemelten fontosnak tartjuk a közélet átláthatóságát, a döntések előkészítésének szabad megismerhetőségét és véleményezhetőségét, az átfogó és nyitott tájékoztatást. Azaz az eldöntendő kérdésekben valódi – nemcsak látszólagos, vagy a döntések ismertetését egyeztetésnek beállító – partnerséget a helyiekkel, érdemi bevonásukat a város dolgaiba. 

Valódi hosszú távú, koncepciózus tervezést szeretnénk a jelenlegi, inkább ötletszerű és reagáló döntéshozatal helyett.

A helyi természeti és épített örökség védelme olyan kulcsfontosságú értékek, amelyet minden helyi fejlesztésnél és beruházásnál alapértelmezetten követni kell.

E fenti alapelvek mentén az alábbiakat gondoljuk kiemelten fontosnak (ezen pontokat részletesebben is kifejtjük honlapunk „Véleményünk bővebben” című fejezetében, amelyet folyamatosan frissítünk):

1. A „megtelt város” élhetőbbé tétele:

• A belterületek túlzsúfolttá válnak: ahol eladnak egy felújítandó házat, annak helyén rendre több lakóegységes épületeket építenek – befektetők. Ennek korlátot kell szabni: a helyi építési szabályozásban (HÉSZ) javasoljuk a telkenként engedélyezhető lakóegységek számának maximalizálását, ezzel megóvjuk a történeti városrészek sajátos karakterét. Emellett elkötelezettek vagyunk abban, hogy Biatorbágy egy élhető és szerethető 21. századi kisvárossá váljon.

• A város élhetőbbé tétele, a beépítési korlátozás felveti a helyi építési szabályzat (jelenleg „HÉSZ”) olyan módosítási lehetőségét is, amelynek következtében egyes tulajdonosok „szerzett jogai” sérülhetnek, ezért esetlegesen kárpótlásra lennének jogosultak. Ennek (többek között alkotmánybírósági és peres) realitását és lehetőségeit meg kell vizsgálni, és akár a város költségvetésbe betervezni – egy a biatorbágyihoz mérhető költségvetéssel rendelkező városnak a fenntarthatóság és a jövő érdekében ezt vállalnia kell.

• Közműveink elavultak és sokszor kapacitásaik végén vannak. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közművek a már itt élők igényeit elégítsék ki maradéktalanul, ehhez első sorban az ivóvíz és szennyvízkezelés hozzáférhetőségén kell javítani. Közművesített területen az egyedi ivóvíz- és szennyvízellátási megoldásokat kizárólag akkor támogatjuk, ha az környezetvédelmi szempontból semmilyen aggályt nem vet fel.

• A helyi közlekedés sajnos tragikus. Meg kell találni a módját, hogy a lakosság nagy részét érintő ingázás és a városon belüli közlekedés ne legyen többé kín. Belső utaink ismét járhatóak legyenek hatalmas dugók nélkül, többek között egy jövőtálló városi közlekedési mix kialakításával (pl. helyi járatok, vasúti közlekedés optimalizálása, vagy mikromobilitási eszközök használata révén), ahol a saját autóval való közlekedésnek van reális alternatívája. Módot kell találni jelenlegi „egyfőutas” városunkban a Nagy utca – Szabadság út – Ország út forgalmának csökkentésére alternatív és elkerülő útvonalakkal. Bővíteni szükséges a városi kivezető útvonalakat, illetve kapacitásukat. A gyalogos közlekedést segítve mi nem csak kampányidőszakban építenénk akadálymentes járdákat és zebrákat.

• Városunkban sajnos nagyon kevés a közösségi tér – fizikai és átvitt értelemben is. Ezért élhet egymás mellett és nem együtt biai és torbágyi, régi és új lakos, belterületi és külterületi. Kiemelten fontosnak tartjuk ezért új találkozási pontok, közösségi terek és szabadon használható sportparkok létrehozását, amelyek valódi közösségi kapcsolódást és a helyiek kikapcsolódását biztosítják.

• A külterületek egyre több kiköltözőt vonzanak, amely előrevetíti a város környezeti terhelésének és közúti forgalmának további növekedését, emellett a táj jellegének megváltozását, a terület szlömösödését. Ezeket figyelembe véve szükséges szabályozni a külterületek – a beépítésre szánt és nem szánt területek – lakóingatlan építési lehetőségének feltételeit (a telkek minimális méretét, szélességét, az építhető lakóegységek számát, gazdálkodási módját).

• A változtatási tilalom területileg korlátozott, és csak meghatározott ideig fenntartható elrendelése egy jelzés volt arról, hogy a jelenlegi városvezetés is észrevette, hogy az eddig lehetővé tett és támogatott bővülési ütem tarthatatlan, hogy Biatorbágy „megtelt”, túlnépesedése az itt élők életminőségét rontja.  A tilalom ugyanakkor a problémákat nem oldja meg, csak elodázza. A tilalom alá nem eső területeken folytatódnak az elsősorban lakóingatlan építések.  A tilalom időkorlátja ellenére sem látszik a megoldáskeresés a korábbi építési szabályozások okozta terhek csökkentésére, a közművek, a közlekedés, az intézményi háttér, a szolgáltatások, szűkösségének megoldására. Mi rövid időn belül kialakítanánk azt a szabályozási hátteret, ami feloldhatóvá teszi a jelenleg érvényes változtatási tilalmakat.

• Aki volt gyerek, szülő vagy nagyszülő Biatorbágyon, és járt már valamelyik helyi játszótéren, annak nem kell hosszan érvelnünk (a többiek pedig higgyék el 🙂 ): nyilvános mosdót minden biatorbágyi játszótérre és kiemelt közösségi területre! 

• Városunk egyik természeti kincse a Biai-tó, amellyel fájóan kevés a kapcsolódási lehetőségünk. A magántulajdonos érdekei, a helyiek rekreációs igénye és az ott élők és a tó élővilágának nyugalma – e három különböző szempont – figyelembevételével készek vagyunk megkeresni a lehető legjobb megoldást arra, hogy a Biai-tó egy megélhetőbb csoda legyen mindannyiunk számára.

• Biatorbágy városközpontja egy viszonylag új képződmény biai és torbágyi városrész határán, amely már valamelyest kialakult, de városközponti funkcióját tekintve nem minden szempontból optimális. Ennek kapcsán is azt valljuk: ne nagyot (vagy toronymagasat 🙂 ) álmodjunk ide! A már meglévő infrastruktúrát használjuk ki jobban, töltsük meg élettel, a közösség számára hasznos funkciókkal, minél nagyobb zöldfelület megtartásával.

2. A valóban a helyieket szolgáló városvezetés:

• Legfőbb céljaink egyike Biatorbágy lakosságának bevonása a döntéselőkészítési, döntési folyamatokba. Ehhez nagyon szoros kapcsolatot szeretnénk fenntartani a lakossággal, a különböző civil- és szakmai szervezetekkel. Mi – a jelenlegi gyakorlattal ellentétben – elengedhetetlennek tartjuk évi több közmeghallgatás lefolytatását a lakosság mindennapjait jelentősen érintő nagyobb változtatás (pl. új helyi gyárak létesítése) esetén.

• A lakosság tájékoztatása a közpénzből fenntartott médiafelületeken jelenleg teljesen egyoldalú: a jellemzően propagandacélokat szolgáló és öntömjénező írások mellett eszmecseréknek, vitáknak nem adnak teret a – sokszor kéretlenül is megkapott – helyi tájékoztató anyagok. Kiegyenlítettebb tájékoztatást, virtuális és valódi városi agorát, előremutató helyi vitákat, párbeszédet kívánunk, a helyieket nem csak a szavak szintjén bevonó és transzparens döntéshozást – és ennek megfelelő városi kommunikációt.  

• Biatorbágy város vagyongazdálkodása a mai formában nem tartalmaz elvárható módon hosszú távú koncepciót és az átláthatósága, fenntarthatósága is vitatható véleményünk szerint. A költségvetésben a kötelezően és önként vállalt feladatok teszik ki a nagyrészét, melynek hatékonyabb működéséhez felelősségteljesebb városvezetői gazdálkodásra van szükség. A szabadon felhasználható összegek elköltésénél – ellentétben a jelenlegi gyakorlattal – mi szorosan bevonnánk a lakosságot mind a hosszú távú koncepció kidolgozásába, mind részvételi / közösségi költségvetési keret bevezetnésével. A vagyongazdálkodás átláthatósága megkérdőjelezhető, mert a pénzügyi adatok vagy sehogy, vagy csak átláthatatlanul jelennek meg a város oldalán. Ezeken mindenképpen változtatunk, hogy egy szélesebb körben elfogadott, átlátható és fenntartható vagyongazdálkodási gyakorlatot honosítsunk meg.

• Városunk nagyon tehetős, ugyanakkor nem gondos gazda: Biatorbágy több milliárdos ingatlanvagyonának egy jelentős részének állaga folyamatosan romlik és hosszú távú gondolkodás híján funkció nélkül áll. Mi jó gazdaként elvégeznénk a komplex állapotfelméréseket, felmérve az értékvédelem és a város fejlődése szempontjából fontos ingatlanokat is, majd a lakosságot bevonva jövőbe tekintő hasznosítási koncepciót dolgoznánk ki, és ennek megfelelően ütemeznénk a felújításokat, karbantartásokat.

• Javasoljuk különböző alapok létrehozását a környezetvédelmi alap mintájára (például „közmű alap”, vagy „külterületi alap”). A város költségvetésébe befolyó különböző eredetű bevételek az adott alapba gyűjtve megteremthetnék a hosszú távú fejlesztési gondolkodás gazdasági alapját. 

• Biatorbágy önkormányzatának valódi szolgáltató önkormányzattá kell válnia. Javaslataink többek között a helyi tájékoztatás, hulladékkezelés, közterület-fenntartás, hivatali ügyintézés, szociális és kulturális szolgáltatások optimalizálását célozzák. Szeretnénk elérni, hogy elérhetőség, rendelkezésre állás, nyomon követhetőség, visszajelzés és általános minőség szempontjából 21. századi élményt kaphassunk városunk első számú szolgáltatójától. Önkormányzatunk jelenleg 20. századi alapokon működik, a használt digitális megoldások (pl. a város honlapja és egyéb szolgáltató felületei) technikailag és felhasználói szempontból elavultak, nehezen átláthatók és kereshetők. Fontos célunk, hogy városunkban okmányiroda nyílhasson.

• Átfogó digitalizációs fejlesztéseket javaslunk többek között az online ügyintézési platformok fejlesztésére és bővítésére, az önkormányzat belső digitális infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezekkel a település (költség)hatékonyabban, átláthatóbban és követhetőbben működhet, mind belső munkaszervezés, mind ügyfélkapcsolati szempontból.

• Az egészségügy rengeteg kihívással küzd országos, regionális és városi szinten is. Véleményünk szerint bizonyos helyi szinten is jelentkező problémákra adhatna a városvezetés a jelenleginél hathatósabb válaszokat. Támogatjuk, hogy varosunkban a budaörsihez hasonló alapítványi ügyelet nyújtson szolgáltatásokat. Hangsúlyosabb szerepet szánunk a prevenciónak, gyermekorvosi ügyeletet és jól működő szakellátást és szűrővizsgálatokat szeretnénk Biatorbágyra.

3. Zöld és fenntartható Biatorbágy:

• A környezetre való odafigyelés és a természetvédelem nálunk elsőbbséget élvez, amelyet a jelnelgi városvezetésnél sokszor nme tapasztalunk. Ez a zöld szemlélet nem helyettesíthető hirtelen támadt divatok követésével vagy eseti zöld pályázatokkal. Úgy gondoljuk, hogy az egyik legfontosabb ezen a területen a felelősségteljes és fenntartható gondolkodás és életvitel megismertetése és elmélyítése, a városnak ehhez kellene segítséget nyújtania.

• A környezetet nem külön védjük, hanem már a koncepciók és stratégiák kialakításánál minden esetben átszőné a terveinket a környezetre való odafigyelés, majd természetesen a kivitelezéseknél és a mindennapos fenntartásában is.

• Fontosnak tartjuk  – többek között – a városi komposztálás és esővízgyűjtés támogatását, egy használható fakataszter létrehozását.

• A Nyugati lakóövezet mellett gondoskodnánk por- és zajvédő fasor /parkerdő kialakításáról. Zajvédő falakat építtetnénk az M1-es autópálya és a vasút hangszennyezésének tompítására.

• Az éghajlatváltozás már egyértelműen zajlik: emiatt a városvezetésnek az alkalmazkodásra kell készülnie, erre kell felkészíteni a lakosságot is és egyéb területeken is meg kell teremteni a reziliencia alapjait. Városi zöldfelületeinket óvjuk és gyarapítjuk, a csapadékvizeket pedig megszelídítve megtartanánk itt a városban s a közeli tájban.

• Mi mindent megteszünk azért, hogy ne csak papíron szűnjön meg a Füzes-patak szennyezése.

4. A kultúra Biatorbágyon:

• Egy olyan közösséget szeretnénk itt Biatorbágyon, ahol a nyitottság és a közös célok (pl. a város kihívásaira adott válaszok közös keresése) fontosabbak a vélt vagy valós elválasztóvonalaknál. Ezeket többek között új kommunikációs platformok, közösségi programok és tájékoztatási kampányok segítségével szeretnénk áthidalni.

• Fontosnak tartjuk lakóhelyünk természeti és épített értékeinek széleskörű megismertetését, ezzel is erősítve a lakosság kötődését városunkhoz.

• A helyi kultúra egyik legfontosabb bástyája a Juhász Ferenc Művelődési Központ (JFMK). A kulturális központ programkínálatának színesítése mellett működését is fontos lenne optimalizálni. A helyi művészeti és zeneoktatás magas színvonalú, viszont jelenleg „soklaki”, emellett a Faluház mint multifunkcionális rendezvényhelyszín működését is zavarja: a Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola (PMAMI) intézményeinek egy másik, állandó helyszínt kell találni. 

• Fontosnak tartjuk, hogy a város nagyobb teret adjon új helyi kulturális kezdeményezéseknek és helyi alkotóknak és kisvállalkozóknak, többek között pályázatokkal, megjelenési lehetőségek biztosításával. Terveink között szerepel egy kortárs művészeti kiállítótér, kreatív tér létrehozása.

• A sváb tájház mellett támogatjuk, hogy egy helyi magyar hagyományokat bemutató tájház is létesüljön városunkban.

5. Biztonságos és élhető helyi kerékpározás:

• A helyi kerékpáros úthálózat jelenleg nem kielégítő. Mi egész Biatorbágyot szeretnénk kerékpározhatóvá tenni: szükségesnek tartjuk helyi szakértők bevonásával mielőbb megtalálni a fejlesztés optimális útvonalait, hangsúlyosan az új középiskolák, közintézmények, posta, vasútállomás, a külterületek, ipari területek megközelíthetőségét javítva. Ezek a városon belüli közlekedésben egy új, biztonságos alternatívát jelenthetnek az autós közlekedésnek is.

• Tagjaink különböző formációkban sokat tettek azért, hogy a BuBa ne kerülhessen városunk legforgalmasabb közútjára: a szmogba, veszélyes közlekedési szituációkat okozva, a helyi közlekedést bénítva, kereskedelmi lehetőségeket limitálva és sok tízéves fákat kivágva. Ezt közel 4000 lakos is támogatta helyi népszavazáson, a döntéshozók mégis mintha odáznák az alternatív útvonal kiépítését. Tovább küzdünk azért, hogy a Füzes-patak menti útvonal mielőbb kiépüljön, és más formában – például a helyi kerékpárúthálózat fejlesztésére hivatkozva – se legyen visszacsempészve kerékpárút a Szabadság útra. 

6. Külterületek:

• Biatorbágy külterületei nagyon sokszínűek tulajdonosok és hasznosítás szempontjából, ugyanakkor ezek a részek rendkívül gazdagok természeti és épített értékekben. Jelen gazdasági helyzetben egyre többen keresnek maguknak itt menedéket és lakhatást. Mindannyiunk feladata megőrizni ezen értékeket, és ezek nem válhatnak egy „fejlődési” folyamat áldozataivá. Ezt az önkormányzatnak közvetlen beavatkozással, a helyi építési szabályzat megfelelő módosításával kell támogatnia. A külterületekre nem teherként kell tekinteni, hanem a város példátlan értékű területeire, „örökségére”,  amelyek jellegének megtartása Biatorbágy kötelessége.

• Támogatjuk a helyi borászokat és a külterületi kiskertek tulajdonosait és továbbfejlesztjük a közösségi közlekedést (járatsűrítés, hétvégi menetrend).