Biatorbágyi közművek: a szennyvízkezelés

A közüzemi szolgáltatások közül a szennyvízkezelés az egyik legégetőbb kihívás jelenleg Biatorbágyon. Túlnépesedett városunkban a szennyvíztisztító elérte kapacitásának végét, a jelenlegi városvezetés egyelőre keresi a megoldást a problémára. Rövid helyzetelemzésünk és javaslataink a helyzet kapcsán.

A jelenlegi szennyvíztisztító telepet a kilencvenes évek első felében tervezték, és 1994 márciusától üzemel. Eleveniszapos technológiájú, mechanikai, biológiai és kémiai tisztítási fokozattal rendelkezik. A telep tervezett terhelése 2000 m3/nap hidraulikai és 600 kg BOI5/nap szennyezőanyag terhelés, ami 10 000 LE-nek (lakosegyenértéknek) felel meg.

A telep tisztítókapacitása a 2018. évi korszerűsítése és bővítése után ez 3000 m3/nap hidraulikai, 1600 kg BOI5/nap szennyezőanyag, és ezekből eredően 26 667 LE teljesítményre növekedett. A 2018. évi KSH adatok alapján Biatorbágy lakásállományának 92,6%-a csatlakozik a kiépített hálózathoz. Ez az arány napjainkra nőtt, de még így is szennyvízhálózatra rá nem kötött háztartásokra kivetett talajterhelési díj fizetésére kötelezettek száma 541 db háztartás.

A közelmúltban városunk képviselő-testülete a közművek, benne a szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitáshiánya miatt, változtatási tilalmat vezetett be a jelenleg épülő nyugati lakópark III. ütemére. A szennyvízhálózatot és tisztító telepet üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. a szennyvízhálózatra jelenleg nem ad rákötési engedélyt

A közüzemi szennyvíz összegyűjtésének és tisztításának kapacitáshiánya alapvetően három okra vezethető vissza:

  1. A hidraulikus terhelés napi változásai: csúcsidők

Jelenleg a szennyvíztisztító telep tervezett hidraulikai terhelése 3000 m3/nap. Éves szinten nézve a jelenlegi átlag beérkező szennyvízmennyiség megközelíti a 2000 m3/napot. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy az érkező szennyvizek a vízhasználat szempontjából a nap két csúcsidőszakában, a reggeli és a kora esti órákban jelentkeznek. Ekkor a telep hidraulikai teljesítőképességének a határán üzemel. Hasonló jelenség a nyári záporok időszaka is, amikor a csapadék szennycsatornába jutó része hirtelen, lökésszerűen éri el a szennyvíztelepet. Az órai csúcsvízhozam korlátja a végátemelő maximális 85 l/s (306 m3/h) kapacitása. Várhatóan a klímaváltozás hatására bekövetkező egyszerre lehulló szélsőséges csapadékmennyiség gyakorisága növekszik, ezzel tovább rontva a szennyvízkezelés feltételeit.

  1. A telepre érkező szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja

A biatorbágyi szennyvíztisztító telep tervezése több mint 40 évvel ezelőtt történt, az akkori vízhasználati szokásoknak, és a vizes berendezések technikai fejlettségének megfelelően. Vízhasználati szokásaink azóta megváltoztak, átlagosan kevesebb vizet használunk. Elterjedtek a modern, víztakarékos háztartási berendezések, amelyek tovább csökkentették az egy háztartásban felhasznált víz mennyiségét. Ezen okokból a háztartások által kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja megnőtt, egyes kémiai anyagok tekintetében meghaladja a telep vízjogi engedélyében meghatározott mértéket. (pl. Nitrogén, foszfor (P)). Az értékek közül egyes értékek lényegesen kiugranak és meghaladják az 550-600 mg/l között húzódó átlagos szennyezőanyagtartalmat. Ez nagyban eltér a szakirodalmi adatok szerinti optimum tartománytól, ami 300-400 mg/l. Az országos tendenciához hasonlóan a biatorbágyi szennyvíztisztító esetében igen tömény szennyvízzel állunk szemben. Ebből eredően bizonyos időszakokban a telep mért lakosegyenérték terhelése a tervezett terhelést jócskán meghaladó értékeket mutat (28 000 – 40 000 LE), így ezekben az időszakokban jelentős túlterhelésről beszélünk.

  1. A szennyvizet összegyűjtő és továbbító hálózat hiányosságai

A lakosok számának, ill. a lakóterületek növekedésével a szennyvízhálózat egyes területeken hiányzik vagy túlterhelt, új vezetékek fektetése, ill. meglévők bővítése szükséges. Biatorbágy szennyvizének összegyűjtését és elvezetését 19 szennyvízátemelő biztosítja. Többségük elavult, fejlesztésre szorul. 

Természetesen mindhárom ok szorosan összefügg egymással, javulás kizárólag együttes kezelésük esetén várható.

Összefoglalás

A ’90-es évek elején megtervezett és kivitelezett szennyvízelvezető és tisztító rendszer jól szolgálta az akkori települést. A 2000-es évek városiasodási folyamatával járó lakosságszám- valamint a lakó- és ipari övezet bővülést már nem volt, és jelenleg sem képes ellátni. A városvezetés már 2011-2012-től érzékelte a problémát, azt azonban nem volt képes a súlyának megfelelően kezelni. A szolgáltatók jelzéseire nem, vagy csak későn reagált, megoldásai csak rövid távon és ideiglenesen hoztak javulást. A 2020-ban készült „Települési Szennyvízkezelési Programban”, ill. a Fővárosi Vízművek Zrt. „Biatorbágy szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető hálózat fejlesztési koncepciójában” már 2021-ben felhívták a városvezetés figyelmét a város fejlődését és mindennapi életét befolyásoló szennyvíz problémákra. Döntés, megoldási javaslat illetve felkészülés a megoldásra a mai napig nem történt.

Javaslatok

A közműfejlesztések napjaink egyik legdrágább beruházásai közé tartoznak. Javasoljuk egy közműalap létrehozását, amelybe az önkormányzati befizetések mellett bekerülnének az ingatlanfejlesztők és városunkban megtelepülő vállalkozások befizetései, talajterhelési díj, bírságok, és minden a közművekkel kapcsolatos bevételek. 

A Fővárosi Vízművek Zrt. koncepciója konkrét fejlesztési javaslatokat és műszaki megoldásokat tartalmaz a szennyvízelvezető és tisztító rendszer bővítésére, kapacitásának növelésére. Javasoljuk ezek aktualizálását, megvalósításuk városstratégiai szintre emelését

Javasoljuk továbbá az illegális esővíz-rákötések felderítését. Ezek a rákötések nagy mértékben növelik – egy-egy esős napon 5-20%-kal – a tisztítandó víz mennyiségét. Szükségesnek tartjuk a lakosság figyelmét felhívni, hogy a csatornába kerülő, nem bomló „dolgokkal” súlyos károkat okoznak a szennyvíztisztító-rendszer gépészeti berendezéseiben. Az esővíz elvezetésénél meg kell vizsgálni, hol és hogyan hozhatók létre esőkertek.

Az új intézményi beruházásoknál, illetve az ipari parkokban meg kell követelni a csapadékvíz helyben szikkasztását.

Fontosnak tartjuk egy pályázatfigyelő rendszer keretében a folyamatos céltámogatások keresését, monitoringozását (KEHOP).

Egy bizottsági ülés margójára

2024. március 11-én városunkban rendkívüli Képviselő Testületi ülés volt. Egyesületünk tagjainak két napirendi ponttal kapcsolatban voltak észrevételei, melyeket a testületi ülést megelőző Pénzügyi és városfejlesztési Bizottság ülésén mondhattákk el a jelenlévő képviselőknek.Az „Iharos-völgyi csapadékvíz-elvezető rendszer kivitelezése” tárgyban közbeszerzési eljárás megindításáról” szóló napirendhez a bizottsági ülés előtt írásban is jeleztük kifogásainkat. Hozzászólásomban elmondtam, hogy a közel 300 MFt-os munka ajánlattételére a meghívásos pályáztatás során – véleményünk szerint – többségében a munka elvégzésére alkalmatlan, néhány tízmilliós árbevételű, 1-2 munkavállalói létszámmal rendelkező cégeket kér fel a jelenlegi városvezetés. Másik kifogásunk az előterjesztéshez csatolt műszaki leírás felületessége. A homályosan, nem megfelelő tervezés alapján megfogalmazott pályáztatás csak rossz ajánlatokat, vagy az ajánlattevők kérdései miatt elhúzódó pályáztatást eredményez. Sajnos erre volt példa a legutóbbi Forrás utcai pályázat, ahol nagyjából 170 kérdést tettek fel a pályázó cégek, ami miatt a pályázat lezárása több mint három hónappal elcsúszva, szintén a 2024.03.11.-i testületi ülésen került sor.

Felvetett kérdéseimre először városunk önkormányzatának jegyzője válaszolt. Elmondta, hogy a felkérést ajánlattételre egy gondos előminősítés után, az ott alkalmasnak tartott társaságoknak küldik meg. Ugyanakkor jelezte, hogy a tárgyi előterjesztésben szereplő cégek közül az egyiket kivennék és helyette egy másik céget tennének be, ezzel módosítva a határozattervezetet. (A kivett cég 2021-ben 0 Ft, 2022-ben 8 MFt árbevétellel rendelkezett és mindkét évben 0 fő alkalmazotti létszámmal.) A többi 1-2 főt alkalmazó céget alkalmasnak találja, hiszen alvállalkozókkal is dolgoztathatnak. Felhívtam a figyelmet, hogy az alvállalkozói munka az esetek többségében minőségben rosszabb és drágább. 

A műszaki leírással kapcsolatos észrevételeinkre a műszaki osztály vezetője válaszolt. Elmondta, hogy ők is észlelték a hiányosságokat, de a tervező nem készült el időben. A kiválasztott cégeknek a felkérést már egy „jó” műszaki leírás csatolásával fogják megküldeni. (Kérdésünk, hogy ez mennyire szokványos eljárás? A szavazó képviselőknek mindegy miből tájékozódnak szavazás előtt?)

A másik napirend a „Műszaki ellenőrzés beszerzéséről” címet viselte, ahol szóban fejtettem ki véleményemet. A Forrás utcai óvoda, bölcsőde és főzőkonyha építésének műszaki ellenőri pályázatával kapcsolatban már 2023.12.14-i bizottsági ülésen jeleztem kifogásomat. A testület mintegy 107 MFt-ot tervezett egy olyan munka műszaki ellenőrzésére félretenni, aminek bekerülési költsége sem akkor, sem jelenleg nem tisztázott. 

Több szám is elhangzott a beruházás költségére 3,3 Milliárd és 5 Milliárd között! Erre a projektre tervez felvenni a városvezetés 1,5 milliárd forint hitelt 5 évre. A 3,3 milliárd forint korábban árazott költség már 2023-ban az önkormányzat rendelkezésére állt.

Hozzászólásomban jeleztem, hogy a becsült műszaki ellenőrzési díj a piaci árnak nagyjából a duplája. Városunk jegyzője és polgármestere akkor azzal nyugtatta meg a képviselőket, – már amennyire izgalomba lehet őket ezzel hozni -, hogy nyílt pályáztatással kerül kiválasztásra a műszaki ellenőr és a legjobb ajánlat fog nyerni. 

A mostani 2024.03.11-i előterjesztés szerint a megindított nyílt pályázat (Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) nem szerepel, pedig kéne) a szükséges határidőig nem zárul le, így javasolják egy a „Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem tartozó beszerzés” lefolytatását. Vagyis a „szolgáltatás megrendeléséhez szükséges” „rendelkezésre álló”, korábban megszavaztatott összeget (107 MFt-ot) nem a beígért, esetlegesen a munka piaci árát biztosító nyílt pályáztatással szándékoznak elkölteni. Ezen hozzászólásomra városunk jegyzője próbált meg válaszolni. Elmondta, hogy a műszaki ellenőr kiválasztására kiírt pályázat annyira bonyolult, hogy az elmúlt 3 hónapban odáig sem jutottak el vele, hogy a pályázati kiírást az EKR*-be feltöltsék.  

A műszaki ellenőr jogait és kötelezettségeit jogszabályok (pl. Építési tv.) viszonylag egzakt módon rögzítik. A feladatok szerződésbeni meghatározásában kevés mozgástere van a megrendelőnek és a vállalkozónak. Csak példaképp:  városi utak karbantartására vonatkozó pályázati kiírás a döntést követően kettő héten belül felkerült az EKR-be. Egy műszaki ellenőri szerződés ennél semmiképpen nem bonyolultabb.

A Polgármester Úr azzal egészítette ki a jegyző válaszát, hogy a város összes beruházására – a korábbi döntés ellenére – egy arra jogosulttal, műszaki ellenőri keretszerződést kívánnak kötni. 

Városunkban sajnálatos módon mindkét bizottsági előterjesztés “tipikusnak” mondható. Megmutatják a bizottsági és testületi döntések előkészítettlenségét, a csatolt dokumentumok nem kellő alapossággal történő összeállítását. A képviselők határozataikat gyakran az adott téma kellő ismerete nélkül hozzák meg, esetenként ellentétben korábbi döntésükkel. Az egyetlen pozitívum talán az a két történetben, hogy az előterjesztések hiányosságait a hivatal dolgozói (jegyző, műszaki osztályvezető) elismerik. Igaz, ez a képviselők túlnyomó többségét egyáltalán nem zavarja az előre egyeztetett gomb megnyomásánál.  🙁

Március 15 – A remény ünnepe

A Március 15-i pesti eseményeket mindenki ismeri. Petőfi, Jókai, Vasvári, Nemzeti dal, 12 pont, Pilvax, Nemzeti Múzeum, Táncsics börtöne…

De valójában mitől olyan fontos, mitől olyan különleges ez az ünnep?

Talán attól, hogy Március 15-én nem „csak” egy napot ünneplünk, hanem egy korszakot, egy folyamatot, ami átvezette Magyarországot a feudalizmus elmaradottságából egy polgári, független, a kor országai között is igazán haladónak tekinthető alkotmányos monarchiává. 

Március 15-én ünnepeljük a reformkor nagyjait, Széchenyit, Kölcseyt, Wesselényit, Kossuthot, Batthyányit, ünnepeljük az utolsó rendi országgyűlés reformokat követelő képviselőit, a pesti ifjakat, az első felelős magyar kormány megalakulását. A reformpolitikusok és a forradalmi ifjak közös törekvései az áprilisi törvényekben testesültek meg. Ezek kimondták többek között a közteherviselést, az úrbéres terhek megszüntetését, a jobbágyság egy részét földhöz juttatta, eltörölte az úriszéket, az egyházi tizedet. Megteremtette a népképviseleti országgyűlést, az uniót Erdéllyel, kibővítette a választói jogot, eltörölte a cenzúrát, rendelkezett a Nemzetőrség létrehozásáról.

Az áprilisi törvények jelentőségét az is mutatja, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének első időpontja nem március 15. volt, hanem április 11., amikor V. Ferdinánd magyar király aláírta az áprilisi törvények közül az utolsót, a népképviseleti törvényt. Az Országgyűlés az 1898. évi V. tv.-ben határozta meg nemzeti ünnepnek, emléket állítva az 1848-as eseményeknek. 

1927-ben döntött úgy az akkori országvezetés, hogy ne az április 11-én elfogadott törvények adják az ünnep lényegét, hanem március 15. eseményei. 

A Rákosi korszakban 1951-ben megszüntették március 15-ét, mint nemzeti ünnepet. 1956 után is inkább csak a „megtűrt” kategóriába tartozott, és szinte kizárólag csak az iskolákban emlékeztek meg róla. Munkaszüneti nappá 1989-ben vált, és 1990 óta lett újra az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. 

Március 15-ét, Petőfit, a pesti ifjúságot minden politikai rendszer a saját, többnyire önző céljaira próbálta felhasználni, és ez sajnos napjainkban is igaz. Ne magunkat ünnepeljük, hanem tisztelettel adózzunk történelmünk nagyjainak, emlékezzünk meg tetteikről. Emlékezzünk: március 15. a megújulás, a változás az újrakezdés és a remény ünnepe is!    

A biatorbágyi építési láz következő áldozata: a lovaspálya

A mai napon tárgyalja (2024. 01. 25) Biatorbágy Város képviselő-testülete a Forrás utcában lévő, sokak által csak lovaspályaként ismert ingatlan belterületbe vonását. Véleményünk szerint az ingatlan beépítése rendkívül káros a terület ökoszisztémájára, a városképre. A napirenddel kapcsolatos észrevételeinket a testületi ülés előkészítését hivatott Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság keddi ülésén tette meg egyesületünk részéről Kocsis József és Tüske Emil.

A terület tulajdonosa 2023. decemberében kérvényezte a város Képviselő-testületétől a terület belterületbe vonásához történő hozzájárulását. Kérését azzal indokolta, hogy teniszpályát szeretne létesíteni, ami egyébként megfelel a terület jelenlegi HÉSZ (Z-3 övezet) által biztosított lehetőségnek. A szabályozás szerint a terület beépíthetősége 2%, a legkisebb zöldfelületi mérték 70%. Az ingatlan méretéből könnyen kiszámítható (8139 m2), hogy a jelenlegi helyi szabályozás mellett egy 162 m2-es, kétszintes öltöző, iroda vagy akár vendéglátó egység is építhető, ami megfelel egy nagyjából négylakásos társasház méretének. A szabályozás akár az épület alapterületével megegyező nagyságú mélygarázs építését is lehetővé teszi. A zöldfelületi korlátozások megtartásával a telken további 2280 m2 építhető be, jelen esetben sátorral fedett teniszpályákkal. A zöldfelület nagyságát a közlekedési utak és járdák tovább csökkenthetik.

Mitől is különleges ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében. Szerves része annak látványának, illetve az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patak partján végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba.

A keddi bizottsági ülésen felhívtuk a szavazásra jogosult tagok figyelmét a terület értékeire, és a város szerkezetében és látványában betöltő fontos, meghatározó szerepére. Egyesületünk nem vonja kétségbe a tulajdonosok jogos érdekeit és kéréseit, de a város és lakossága érdekeinek védelme miatt kértük a belterületbevonás elutasítását. Javasoltuk, hogy a városvezetés kezdeményezze a terület városi tulajdonba vételét.

A Polgármester Úr válaszában elmondta, hogy a belterületbe vonással nem változik a területre érvényes (fentebb részletezett) helyi építési szabályozás, így annak – szerinte – nincs jelentősége. Állítása szerint „ez csak formaság, amihez egyébként a tulajdonosoknak joga van”. Jelezte továbbá, hogy korábban volt szó a terület megvásárlásáról, de az árban nem tudtak a tulajdonosokkal megegyezni.

Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező képviselő-testület elé.

❗️Frissítés! A Polgármester a képviselő-testületi ülésen szünetet rendelt el, majd levette a napirendről a témát.❗️

Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás

A kilencvenes évek közműfejlesztéseinek köszönhetően a városunkban megfelelő színvonalon kiépült közműhálózatok (áram- gáz- ivóvíz- és csatornahálózat) egészen a legutóbbi időkig az elvárt színvonalon voltak képesek ellátni az itt lakók igényeit. Mára városunk azonban kinőtte infrastruktúráját: több mint 16 000 ember ellátásához, és az idetelepülő ipari egységek víziközmű szükségletére már nem elegendőek a korábbi rendszerek. A szűkösségből eredő problémák első sorban az ivóvízellátással és a szennyvízkezeléssel kapcsolatban jelentősek.

„Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás” bővebben

Bemutatkozott a Biatorbágyért Egyesület

2023. november 30-án este megtartottuk a Biatorbágyért Egyesület bemutatkozó rendezvényét a Serházban, amelyet nagy örömünkre  nagy érdeklődés kísért. A közel 40 vendég között a közélet iránt érdeklődő biatorbágyi lakosok mellett megjelentek helyi politikusok, egyesületi vezetők, helyi és közösségi médiát meghatározó személyek is.

„Bemutatkozott a Biatorbágyért Egyesület” bővebben

Kocsis József

Szeretem Biatorbágyot! Itt vannak eltemetve őseim, ide jártam óvodába, iskolába. Itt él a családom, a már felnőtt fiaim családjaikkal, pici unokám. Itt látogatom meg legtöbb rokonomat, és találkozom sok barátommal. Ide tartozom!

1963-ban születtem, felsőfokú pénzügyi és gépészmérnöki végzettségem van. Tagja vagyok a Magyar Mérnöki Kamarának, szakterületem az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek. Jelenleg vállalkozóként dolgozom. Társadalmi szerepvállalásomat a Kutyahegy Egyesület elnökeként próbálom hasznosítani.

Elkötelezett lokálpatriótaként el szeretném érni, hogy a régi és az új városlakók olyan élményeket és impulzusokat kapjanak Biatorbágytól, hogy mindannyian büszkén valljuk ehhez a közösséghez tartozónak magunkat. Azt kívánom, hogy mindenki igazi otthonra találjon Biatorbágyon. Hiszem, hogy a választott városvezetőknek a várost és annak lakóit nem irányítania, hanem szolgálnia kell. Az átgondolatlan és ötletszerű mennyiségi városbővülést fel kell váltani egy partnerségen és felelősségvállaláson alapuló, minőségi fejlődéssel. Ezért szeretnék dolgozni!

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Kocsis Józseffel