Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve, közéleti szerepet vállalj?
Azt gondoltam, ha nekem igényem van arra, hogy Biatorbágy egy élhető, szerethető város legyen, ami folyamatosan fejlődik, harmóniában lakosaival és természeti adottságaival, akkor azért tennem is kell. Nem várhatom csak másoktól, hogy megoldjanak mindent és az én igényeimnek és elvárásaimnak megfelelően alakítsák ki környezetünket.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Az elmúlt időszakban elsősorban az itt élőkkel – nem csak a fiatalokkal – próbáltam kapcsolatot teremteni, felmérni Biatorbágy legfőbb problémáit, mind szociális, mind infrastrukturális szempontból. A Biatorbágyért Egyesületben folyamatosan dolgozunk azokon a terveken, amelyekkel ezeket a problémákat orvosolni lehetne. Párhuzamosan figyelem a jelenlegi városvezetés munkáját, döntéseit, ezek hatását városunkra, folyamatosan tanulva, miket lenne érdemes máshogyan csinálni.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Szeretném, ha elérnénk, hogy Biatorbágy egy „élő kisváros” legyen. Ne csak aludni járjunk haza, legyen lehetősége minden korosztálynak a kikapcsolódásra, sportolásra, fejlődésre, szórakozásra. A fiatalok szabadidejének célzott eltöltése nagy kihívás. Ennek hiányában rövid időn belül több száz középiskolás fog céltalanul bolyongani a város utcáin. Ehhez a közösségi terek számát növelni kell, a minőségre energiát és pénzt kell áldozni. Fontosnak tartom, hogy minél több mindent tudjunk helyben elintézni: vásárlás, szolgáltatások, egészségügy, hivatali ügyintézés.
Az autópálya és a vasút miatt mindenképp szeretnék foglalkozni a zajvédelemmel. Por- és zajvédő fasort/parkerdőt kell telepíteni a lakópark és a szántóföld közé. A városban érvényben lévő sebességkorlátozásokat felül kell vizsgálni, ha indokolt, változtatni. A meglévő korlátozásokat pedig be kell tartatni. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, elképesztően fontosnak gondolom az oktatást. Gyakran annyi mindenen segítene, akár a közlekedésben is, ha nemcsak a beruházásokra várnánk, amelyekkel a forgalmat csökkenthetjük, gyorsíthatjuk, hanem energiát és időt fektetnénk abba, hogy egy kulturált, intelligens közlekedési stílust népszerűsítsünk, oktassunk, gyermekkortól kezdve.
Mit csinálnál máshogy, mint a jelenlegi városvezetés?
A stratégiai döntéseknél mindenképpen kikérném a lakosság véleményét, majd gondos szakértői csapattal készíteném elő, mindent hosszú távra tervezve, mérlegelve. Hatalmas probléma gyakran a koncepció hiánya, amivel egy városvezetés saját magával és a várossal szúr ki. Sokkal nagyobb szerepet adnék a helyi vállalkozásoknak. Támogatásokat és kedvezményeket biztosítanék a működésükhöz, fejlődésükhöz. Az itteni vállalkozásoknak érje meg Biatorbágyon tevékenykedni, a helyieknek pedig legyen lehetőségük helyi megbízható vállalkozók szolgáltatásait igénybe venni. Több figyelmet adnék a fiatal korosztálynak – a kultúráért, szabadidős tevékenységekért, kikapcsolódásért ne Budapestre kelljen bejárni a fiataloknak, hadd legyen itt helyben teljes életük, akár kisebbek, akár fiatal felnőttek!
Miért szereted ezt a várost?
Szeretem az itt élő embereket, szeretem, hogy Biatorbágy akkora, és olyan változatos, hogy soha nem lehet megunni. Szeretem, hogy rengeteg kincset és lehetőséget rejt magában, amit csak megfelelően kellene használni és nem kihasználni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Egyszerre nyugodtabbnak és elevenebbnek. Több életet képzelnék el benne, több mosollyal, kevesebb feszültséggel, kevesebb dugóban üléssel, szitkozódással.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Nehéz kérdés, rengeteg számomra kedves hely van itt. A Madárlest mindenképp megemlíteném, imádok a tó partján üldögélni, gyönyörködni gazdag élővilágában, kikapcsol és feltölt. A Szily-kápolna is dobogós helyen van a szívemben, az odavezető út, a kápolna szépsége, (akusztikája népdal énekléskor 🙂 ), a kilátás… Illetve kedvenc helyeim a boltok, pékségek, zöldségesek, trafikok, ahová járok: útközben, vásárlás közben, mindig jó beszélgetésekbe keveredek helyiekkel, vállalkozókkal, alkalmazottakkal. Olyankor érzem, hogy szeretem ezt a helyet, itthon vagyok, és egy jó közösségben élek.
Mit üzensz azoknak, akik szerint túl fiatal és tapasztalatlan vagy ahhoz, hogy politizálj?
Szerintem nincs olyan, hogy túl fiatal, ha arról van szó, hogy mások érdekeit képviseljük. Ez elsősorban mentalitáson, érzelmi intelligencián és igazságérzeten múlik, nem életkoron. Elismerem az idősebbek tudását, tapasztalatát, véleményét, szükségünk is van rá, de azt gondolom, a fiatalok éles szeme, látásmódja, ítélőképessége, kritikája, elengedhetetlen a fejlődéshez, a jövőálló megoldásokhoz. Pár példa: Amerikában, az alapító atyák életkorára 1776. július 4-én: Alexander Hamilton 21 éves, James Madison 25… Magyarországon az 1848-49-es forradalom idején a márciusi ifjak pár tagjának életkora: Petőfi Sándor 25 éves, Jókai Mór 23, Irinyi József 26…
Amikor változást akarunk, azt nem várhatjuk (csak) azoktól, akik már háromszor annyit éltek, mint mi, miközben a változás elsősorban nekünk, fiataloknak fontos. A mi jövőnk a tét… Nekem van motivációm, akaraterőm, rugalmas vagyok és gyorsan tanulok. Remek, szintén nagyon motivált csapattal dolgozom együtt, akiknek tudom, mindig számíthatok a segítségére és támaszkodhatok tudására és tapasztalatára.