1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom.
Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.
2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.
2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.
2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Biatorbágyi lakosként folyamatosan szembesülök a városvezetés önkényes döntéseinek hátrányos, sokszor visszafordíthatatlan következményeivel. Dühöngtem magamban, megbeszéltem másokkal és szépen lassan lenyugodtam. Azonban egyszer elérkezik egy pont az ember életében, amikor azt mondja NEM, ELÉG. Nálam ez a pont a szennyvízszállítás szerződésének felmondása és az utána történő események láncolata volt. Amikor úgy döntenek a fejed felett, hogy a probléma megoldása: a várakozás, ha nincs panasz nincs probléma. Nincsen vele munka. A kevés panasz nem panasz. Itt szembesültem vele igazán, hogy mennyire magunkra vagyunk hagyva, mennyire nem számítunk egyénileg. Csak az összefogás, a tömeg, ami nyomást tud gyakorolni a jelenlegi városvezetés gondolkodására.
Engem ez a vezetés teremtett: a tehetetlenségük, a gőgösségük és a nemtörődömségük hozta létre az akaratot bennem, hogy ez másképp legyen, mással ez ne forduljon ez elő!
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Hat éve költöztünk Biatorbágyra, két kisgyermekkel és újraindított vállalkozásokkal. Az első pár évben csak a „túlélésre” hajtottunk: szerintem ez sokaknak ismerős. Próbáltuk azért a megmaradt kis időnket a köz érdekeire is fordítani. Részt vettünk az Iharosi Madárforrás lépcsőszerkezetének kialakításában, Közösségi faültetésekben stb. Később, civilként a BUBA Szabadság út – Nagy utca útvonal építésének megakadályozásában is aktívan segédkeztem. Jelen pillanatban a biatorbágyi szennyvízelszállítás problémájának hosszútávú megoldásán dolgozom.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Amióta az egyesülethez csatlakoztam sokkal nagyobbnak látom azt a gödröt, amibe a városunk került. Rengeteg hiteles információt és problémát beszélünk meg a heti gyűléseken, sokkal többet, mint azt gondoltam volna. Ezeken a megbeszéléseken törekszünk minden eshetőséget figyelembe véve, megoldást találni ezekre a problémákra. A cél egy élhető kisváros kialakítása, amiben jó élni! Bármelyik ügyet felsorolhatnám itt, amivel egyesületünk foglalkozik, mert mindegyik a város érdekeit szolgálja. Ami számomra fontos lenne: a zenei, művészeti közösségi élet fejlesztése olyan helyszín kialakítása, ahol méltó otthont kaphatna a Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola is. Szeretném, ha a biatorbágyi piac is egy állandó területet kapna és különböző rendezvények miatt nem kellene nélkülözni.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Meglátásom szerint a jelenlegi városvezetés csak projektharcokat folytat. Elindul minden pályázaton, ami létezik, és amit megnyer, azt megcsinálja, ha van a városnak rá szüksége, ha nincs. Ebből adódnak problémák. Amennyiben nincs rá szükségünk, akkor is meg kell csinálni, ez konfliktusokat szül a városlakók és a vezetőség között. A határidők miatt nagy a kapkodás a tervezés és a kialakítás során, erre számos bizonyítéka van a városunknak. Nem utolsó sorban ez sok felesleges pénzbe kerül.
Egy egységes városfejlesztési tervet kellene létrehozni az itt lakók bevonásával és ez alapján, a keret mentén lehetne a pályázatokon elindulni és felépíteni egy ideális, jobban működő, a helyi természeti értékekkel és adottságokkal jobban gazdálkodó várost.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Programjaink leírják erre a kérdésre a választ. Ezenkívül rengeteg edukációs programra is szükség lenne, ami segíti az emberek gondolkodását a világunkkal együtt változni. Ehhez mindannyiunkra szükség van. Hajlandóak legyünk fejlődni, és ne csak magunkkal foglalkozzunk: észre kell vennünk a körülöttünk élő embereket és a természetet. Ez a város ne csak a lakásunknak, házunknak helyet biztosító tér legyen, hanem az otthonunk. Próbáljunk egyéni gondolkodásról közösségibbre átállni. Merjünk az utcán, a boltban a parkban mosolyogni és beszélgetni. Merjünk kilépni a megszokott komfortzónánkból!
Miért szereted ezt a várost?
A kisvárosi hangulatba szerettem bele, ami talán még megmenthető.
Illetve, remélem, nem vagyok ezzel egyedül, de amikor beérek Biatorbágyra, jobb kedvem lesz, a Viadukt alatt felhajtok az emelkedőre a város felé, valami furcsa megnyugtatóan pozitív érzés önt el, ami feltölt. Az Iharosban lakom, ezért egy-egy fáradt nap után, este, csak az érzés miatt tovább megyek a körforgalomba és a banknál visszafordulok.😊 Ezt az érzést akkor is éreztem, amikor még nem itt laktam, csak látogatóba jöttem ide. Mintha valami láthatatlan energia lebegné körbe a várost. Örülök, hogy itt van az otthonom!
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Kisváros! Hatalmas zöld parkkal az Iharosban a Viadukt mellett, fiatalok a suli után beszélgetnek itt, a tiszta vizű patak mellett padokon, pokrócokon. A várost behálózó kerékpárúton bárhová el lehet jutni. A főbb helyszíneken egységes, kulturált kerékpártárolók, töltőállomások vannak kialakítva. Fákkal szegélyezett, rendezett főutak, ahol nem akarnak áthajtani a környékbeli települések lakói. Rendezett játszóterek mosdóval és illemhelységgel. Mosolygós, vidám emberekkel, akik tudják, hogy nem kell elhagyniuk a várost, ha hivatali dolgot szeretnének intézni, orvoshoz szeretnének elmenni, vagy akár úszni szeretnének egyet.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Szeretek piacra járni az interakciók miatt és a helyi termelők kiváló termékei miatt. Szeretek a KisVillában eltölteni egy reggelit, csak úgy random, hétköznap. Szeretem, hogy rengeteg kirándulóhelye van a városunknak, de a kedvenc helyem az Iharos. Itt sikerült otthont találnunk magunknak. A város része, de mégis, valahogy egy érintetlen terület érzését kelti. Jó lenne ezt megőrizni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szeretem a rendet, szorgalmas, tenni akaró ember vagyok. Szeretem az átláthatóságot, ha a döntéseket megalapozott szakmai munka készíti elő, ha az a közösséget szolgálja, nem pedig egyének érdekeit és gyarapodását. Úgy vélem, jelenleg ennek az ellenkezője jellemzi a város vezetésének munkáját. Koncepciótlanság, kapkodás, tervek állandó áttervezése, rövidtávú gondolkodás, szakmaiatlanság. Ezeken szeretnék változtatni.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A 14 ezer fa Biatorbágy által szervezett civil faültetéseken részt szoktam venni, az Iharos optimálisabb, természetközeli kihasználásáért küzdöttem, de a foci és a műfű nyert. Minden szemétszedésen aktívan részt veszek családostul. Az egyesületben leginkább az okosváros projektet érzem magaménak.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Kitenném, amennyire csak lehet a politikát az önkormányzatból, szakértői gárdával dolgoznék, meghallanám a lakosság hangját, mert én is egy vagyok abból. Nem helyezném a saját érdekeimet másoké elé. A gúnyt és a cinizmust pedig száműzném, mert nagyon bosszant.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
A növekedést lassítani kell, vagy még inkább megállítani, nem határok nélkül beépíteni mindent, valamint hosszú távra, átgondolva terveznék, nem az éppen aktuálisan elérhető pályázatokat húznám rá a városra meggondolatlanul.
Miért szereted ezt a várost?
A természeti adottságai és a közösség miatt leginkább. Ezek értékesek. Rengeteg igazán jó embert ismertem meg itt, akik közül többeket mondhatok barátomnak.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Olyan rendezett kisvárosnak, amely megtartja falusias jellegét és tradícióit.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon és miért szereted?
Az Nyakas-kő, a Kő-orr, a Füzes partja, az Iharos egésze, a Kettőspont kávézó és az otthonom.
Gyönyörű a természet körülöttünk, élvezem, ha újra és újra felfedezhetem. A kávézó pedig a legjobb kávét kínálja a környéken, és mindig van ott valaki, akit már egy ideje a szívembe zártam.
Elkerülőút? Gyorsvasút? Sűrűbben közlekedő Viabusz? Külön iskolabusz? Helyi bérrollerhálózat? A város gerincén átfutó BuBa? Új kerékpárutak? Lámpás kereszteződések? Forgalomlassító virágládák? Városon belüli sebességmérés?
Egyesületünk 2024. február 20-án tartotta meg legújabb lakossági fórumát a Serházban. Meghirdetett témája Biatorbágy közlekedése volt, de további, városunk életét meghatározó kérdések is szóba kerültek. Rendezvényünket több helyi közéleti személyiség is megtisztelte részvételével.
A találkozó első felében Kiss Ádám közlekedésmérnök egyesületi tagunk tartott egy szakmai előadást Biatorbágy közlekedésének állapotáról, a problémákról, kialakulásuk okairól, és a lehetséges megoldásokról, fejlődési irányokról. Ezt követte egy kötetlen beszélgetés, ahol a résztvevők kérdezték az előadót a közlekedésről, illetve feltettek egyéb, őket foglalkoztató kérdéseket, megfogalmaztak véleményeket. A más témájú kérdésekre a Biatorbágyért Egyesület jelenlévő tagjai próbáltak válaszolni, ismertetve az Egyesület véleményét, álláspontját.
A teljesség igénye nélkül néhány elhangzott felvetés:
Előbb a kisebb problémákat oldjuk meg – mint például a közlekedési morál és kultúra – csak aztán vegyük elő a nagyobb költségű beruházásokat. ( T. József) – Válasz: igen, törekedni fogunk a kisebb problémák megoldására is, elsősorban edukációs (oktatási, nevelési) programokkal, de nem szabad mellőzni a hosszútávú, stratégiai gondolkodást.
A bemutatott és javasolt elkerülőút közelebb haladjon a városhatárhoz a nyugati lakóterületnél, a vasúti töltés előtt legyen a csatlakozása a Pátyi útra. (H. Gábor) – Válasz: A bemutatott koncepció nem egy végleges terv. Annak megvalósíthatóságát több szempont alapján kell vizsgálni és pontosítani a lehetőségeknek megfelelően.
Az elkerülőútnak lehetne egy tavakon át vezető szakasza is. ( A. András) – Válasz: A város belső forgalmának nagy részét mi magunk, biatorbágyiak generáljuk, melynek oka a centralizált intézményi és szolgáltatások elhelyezése. Biatorbágyiak számára legfontosabb közlekedési irány ezek megközelítése a lakóövezetek felől, illetve a vasútállomás és az autópálya elérése, ezért véleményünk szerint nem releváns ez a fejlesztési irány. A természeti értékek védelme fontosabb ennek az útvonalnak a megvalósításánál.
45 fokos parkolás preferálása a 90 fokos helyett (Sz. Tamás) – Válasz: valóban biztonságosabb tud lenni a 45 fokban tolatva beparkolás, de ez sajnos nem megszokott módszer. A helyi adottságokat figyelembe véve mi is támogatjuk.
Ha már felmerült Felcsút témája, tervezünk-e kisvasútat? (D. János) – Válasz: nem tervezünk közlekedési koncepcióba illeszthető kisvasutat.
Gyorsvasút legutóbbi tervegyeztetésénél Biatorbágy módosítási kérelmet nyújtott, be, a módosított, jelenlegi verzió szerint nem a Nyakaskő mellett, hanem a Biatorbágy Sóskút határon haladna gyorsvasút nyomvonala. (R. Imre) – Válasz: a HÉSZ-ben még a régi nyomvonal szerepel, amelyet minél hamarabb módosítani kell.
Nem igaz, hogy a város koncepciók nélkül dolgozik! (M. László) – Válasz: Mi egy jól értelmezhető közlekedési koncepciót hiányolunk, ami nem található meg a város által használt anyagokban. A közlekedési problémák felmerülését szinte minden esetben egy korábbi településtervezési melléfogás előzi meg, mely tervezésénél a közlekedési szempontok nem lettek vizsgálva.
Támogatjuk-e az elektromos rollert? (Sz. Tamás) – Válasz: igen, támogatunk minden alternatív közlekedési megoldást, ide tartozik az elektromos roller és kerékpár is. Természetesen csak a jogszabályi feltételek figyelembevételével.
A kérdések megválaszolása során sok esetben hivatkoztunk a honlapunkon megtalálható részletesebb anyagunkra: ld. Biatorbágy közlekedése és fejlesztésének előzetes javaslatai. Közlekedési témában szóba került még a járdák kérdése, a Viabusz hasznossága, agglomerációs vasúti közlekedés, távolsági busz vs. BKV.
Egy ilyen kötetlen beszélgetésen elkerülhetetlen, hogy más a város életét meghatározó témák is felmerüljenek. Így beszélgettünk még a város közműellátásáról, a “Biatorbágy megtelt” kérdéséről, külterületekről, közösségi terekről.
Véleményünk szerint a mintegy 30 résztvevő sok információt kapott Biatorbágyról, Egyesületünkről és értékes eszmecsere alakult ki több kérdésben. A változatos és kimondottan jó hangulatú beszélgetés végén sokakban merültek fel új gondolatok szeretett városunkról.
Kis csapatunk szemeteszsákokkal, metszőollókkal felszerelkezve járta be az erdőben rejtőzködő, közel 200 éves kálváriát február 24-én délután, hogy még húsvét előtt tegyünk valamit ezért a különleges helyért.
A hosszú erdei tisztás szélén sorakozó stációk között ágkupacok és egy frissen leakasztott csillár fogadott minket. A stációkat takaró bokrokat visszametszettük, összeszedtük a szemetet, illegális favágók által visszahagyott ágakat levittük a kálvária aljára, hogy könnyebben darálható legyen. A kálvária bejáratát elzáró földtorlaszon vágtunk egy gyalogos bejárót.
Munkánk végeztével megnéztük a közelben épült új nyitott-fedett közösségi teret, ami mint régebben a pajták, otthon adhat rendezvényeknek, baráti beszélgetéseknek.
A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.
Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.
Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.
Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.
Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.
Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!
2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:
sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól
Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.
A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.
A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.
A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának
A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.
Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.
A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.
A Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!
Külön írásban foglalkozunk a turisztikai kerékpározással, azaz biatorbágyi szinten a BuBa-val, most azonban a másik két kerékpározási funkciót is nézzük meg helyi szinten.
A jelenlegi városvezetés előszeretettel mossa össze ezeket a funkciókat, hirdetve, hogy ő támogatja a „bringázást”, miközben élesen eltér a felhasználói kör, a felhasználás célja és gyakorisága is.
A turisztikai kerékpározás lényege tömören összefoglalva a turizmus elősegítése és ez a turizmus egyik formája. Helyi szinten ez a meglévő kisforgalmú utakat használó Budavidék Zöldút és a BuBa átmenő forgalma, amiből maximum a vállalkozók csinálhatnak hasznot, amennyiben meg tudnak birkózni a szezonalitással.
Sportjellegű kerékpározás
A sportjellegű kerékpározásnak lassan hagyományai vannak városunkban, de természetesen van még mit javítani és fejleszteni.
2022-ben állami támogatással és önkormányzati felügyelettel nyílt meg a BIAbringaRing, az Iharosban. Ez hegyi, erdei kerékpárútvonal, ami öszvér megoldás, részben turisztikai és egy kicsit sport. A gyakorlatban a két kijelölt útvonal közül az egyik könnyebb kör a családoknak, míg a nehezebb, sportosabb a haladóknak lett kialakítva. Az eredeti nyomvonallal kapcsolatban több probléma is felmerült, amelynek egy részét sikerült a helyi civilek véleményezése alapján javítani, ilyen volt például a Nyakas-kő érintettsége vagy a gyalogos túraútvonallal közösen vezetett részek.
Szintén 2022-ben adták át a BMX Freestyle pályát városunkban. Sokan felkaphatják a fejüket, hogy hol van ez, de ez csak azért van, mert a korábbi Skate parkot (gördeszkapályát) úgy építette újjá a város, hogy arra egy BMX pálya pályázatot vett igénybe. A környéken lakókkal nem lett egyeztetve a beruházás, miközben körbe családi házak találhatóak. A felújítás egy komoly intenzitásbővítéssel járt, azaz nagyobb területen több pályaelem került kialakításra. Az átadása óta a használatot korlátozni kellett a bántó hanghatása miatt, megnyugtató lezárása az ügynek nincs jelenleg, annyit tett a városvezetés, hogy a használókat és a lakókat igyekezett egymás ellen fordítani. Sajnos Biatorbágyon a korosztályok nincsenek megfelelően elkülönítve, így a 6-8 éves kezdők a 20-25 éves versenyzőkkel kellene, hogy egy helyen gyakoroljanak, ami lássuk be, hogy nem nagyon működik. Véleményünk szerint a város lakott területein kizárólag kisgyermekes parkokat és pályákat kellene létrehozni, míg az ilyen beruházásokat a külső területekre, távolabb a házaktól kell elhelyezni, lévén ezek használói csak részben a biatorbágyi fiatalok, illetve ez a korosztály már képes kijutni egy távolabbi parkba is.
A Nyakas Enduro Trails egy teljesen magánkezdeményezés, ami egy olyan nehéz fokozatú versenypálya, amit kizárólag haladóknak és erre épített kerékpárral ajánlanánk – mondhatjuk, hogy ez inkább egy életforma.
Etyeken és Pátyon is adtak át nemrég Pump Track pályát, amire Biatorbágyon is lenne igény, de természetesen körültekintően kell kiválasztani a helyszínt, hogy ne egy újabb problémát hozzunk elő, hanem a fiataloknak kínáljunk értelmes kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kompromisszumok és konfliktusok nélkül.
Hivatásforgalmi kerékpározás
A „hivatásforgalmi” kerékpározás nagyon komolyan hangzik, de erre lenne a legnagyobb szükség a városunkban és ez jár leginkább gyerekcipőben. Ez a nem túl kedves elnevezés a gyakorlatban a mindennapos városi használatot jelenti, azaz városon belül elmenni munkahelyre, állomásra, oktatási intézményekbe, boltba, piacra, stb. A városvezetés az utóbbi években, véleményünk szerint tévesen, ezt egy fő gerincre építette volna ki, ami a BuBa Szabadság út – Nagy utca szakasza lett volna. Ehhez bekötőutak csatlakozhattak volna, hogy mindenkit ide tereljenek ki és innen menjenek vissza a céljukhoz. Mivel már a BuBa tiltakozás és népszavazás kapcsán készült Lóth Gyula (SZBE) és Dobi János (PVKE) javaslatára egy tanulmányterv, ami bemutatta, hogy nem lehet még helyi használatú kerékpárutat sem építeni a területen (csak óriási áldozatok és kompromisszumok árán), érthetetlen, hogy miért erőltetik továbbra is ezt a nyomvonalat a város jelenlegi vezetői.
A fejlesztés lehetséges irányai
Biatorbágy belső úthálózata szinte lehetetlenné teszi, hogy önálló kerékpárutakban gondolkodjunk a városon belül. Mivel ez kivitelezhetetlen, így a kerékpáros sávok kialakítására marad lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy a kerékpárosok biztonságban legyenek. Városunk domborzata sem kedvez egy optimális hálózatnak, hiszen sok esetben a logikus útvonalak kisgyermekek és családok számára kerékpározhatatlanok lennének. Jelenleg is vannak a városban kerékpárutak, de ezek egyik közös jellemzője, hogy nem vezetnek sehonnan sehova. Ezek összekötése elengedhetetlen, így a hálózat tervezésekor ezt is figyelembe kell venni, ahogy a környező települések elérhetőségét is. Lássuk be, hogy például a BuBa társadalmi haszna a helyi lakosság számára a turisztikai útvonal „előző” és a „következő” településének elérésében merül ki, azaz a mi esetünkben Törökbálint és Etyek, ami nagyon hasznos és sokan használják is.
Városunk Páttyal történő összeköttetése például nem turisztikai kerékpárútként épülhet meg, de ez még csak a tervezés kezdeti szakaszában jár. Ugyanilyen fontos lenne viszont a Sóskút felé vezető kerékpárút, illetve a város ipari területeinek, üdülőövezeteinek és beépítésre nem szánt területeinek a kerékpáros elérhetősége. Peca-tó irányában létezik már kerékpározható út, azonban ennek a várossal való összeköttetése problémás, amit szintén a hálózat tervezése tud megoldani.
Ezért mi egy olyan, a teljes városi közlekedést és a külső kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex hálózat tervezését támogatjuk, ami városon belül kis forgalmú utakon, mellékutcákon keresztül, biztonságosan és mindenki számára használhatóan kötné össze a környező településeket, a városi intézményeket és a szolgáltatásokat az otthonokkal. Városon kívül viszont az önálló kerékpárutakat szorgalmazzuk, mert a közutak forgalma és szűk mérete lehetetlenné teszi a kerékpársávok kialakítását.
Fontosnak tartjuk a biztonságos közúti átvezetéseket, és hogy a kerékpárosok ne forgalmas utakon keveredjenek konfliktusba a gépkocsikkal vagy akár a gyalogosokkal.
Fel kell mérni a jelenlegi igényeket, figyelembe kell venni a város szerkezeti kialakítását és a jövőbeni változásokat. A hálózat kialakításakor figyelembe kell venni az egyéb mikromobilitási lehetőségeket és igényeket is, hiszen például az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok terjedésére is gondolnunk kell időben. Ehhez hosszas tervezés szükséges és többkörös lakossági egyeztetést kell tartani, hiszen egy rosszul kialakított és nem használt hálózatnak semmi értelme. Mi hiszünk abban, hogy egy jó városvezetés ezeket a feladatokat már középtávon meg tudja oldani.
Biatorbágy közlekedés szempontjából olyan rendkívüli adottságokkal bír, amelyet kevés magyarországi település tudhat magáénak.
Közút:
az autópályák (M0, M1, M7) közelsége és a település körüli közúthálózat minden égtáj irányában gyors és rugalmas közlekedést tesz – vagy tehetne lehetővé (É – Páty, K – Budaörs; D – Sóskút; DNy – Etyek; Ny – Herceghalom), továbbá 1-es főút
Közösségi közlekedés:
Vasút: 1-es vasútvonal, amellyel a budapesti M2 és M4 metróvonal átszállás nélkül elérhető, továbbá Győr irányába is kiváló közlekedési alternatívát teremt
Autóbusz: több helyközi és távolsági autóbuszjárat is keresztezi Biatorbágyot
Gyalogos: több túraútvonal is indul a településről (persze a településről történő biztonságos kijutáshoz ennél azért kicsit több kellene…)
Légi közlekedés: Liszt Ferenc Repülőtér és Budaörsi Repülőtér közelsége
És ami mindent visz: Felcsút közelsége 🙂 (elképzelni is nehéz, mit jelenthet ez még településünknek, itt akár még egy komolyabb közlekedési beruházásra is sor kerülhet).
Talán az itt felsoroltaknak is köszönhetően Biatorbágy lakosságszáma az elmúlt 10 évben nagyjából 20%-kal növekedett. Nagyfokú motorizációnak lehetünk szemtanúi és jelentősen megváltozott a lakosság vásárlási szokása: a házhoz szállítások soha nem látott szintre emelkedtek. Ezalatt közlekedésfejlesztések viszont alig valósultak meg Biatorbágyon.
Sokan egyetértenek azzal a megállapítással, hogy városunk egyik legnagyobb problémája a közlekedés, amelyet a reggeli és a délutáni csúcsidők kiemelkedő forgalma, az állandósulni látszó dugók, az elégtelen úthálózattal lehet bemutatni. Elfogadhatatlan, hogy a probléma kezelésére Biatorbágyon eddig semmilyen hosszú távú fejlesztési terv nem készült, csak lokális tűzoltásokat láthattunk, vagy egyszerűen hagyták, hogy a megnövekedett lakosságszám a meglévő közlekedési infrastruktúrára szorítkozzon. Például a hasonló lélekszámmal bíró Komárom annak ellenére foglalkozik magasabb szinten a teljes települést érintő hosszútávú fejlesztésekkel, hogy ez számukra talán kevésbé égető kérdés, mint Biatorbágyon.
Egy ilyen mértékben fejlődő város esetében legalább 10-20 évvel előre kell gondolkodni annak érdekében, hogy a közeljövőben megvalósuló fejlesztések hosszú távú fejlesztési tervbe illeszkedjenek.
A közlekedéstervezéssel szorosan összefügg a városfejlesztési terv, beleértve az intézményelhelyezési terveket és például a városközpont tervezését. Külön fontos azokat a célkitűzéseket is meghatározni, hogy milyen szerepet szánunk Biatorbágynak a távoli jövőben. A jelenlegi alvóvárosi jellemzőket egyre inkább felváltja valamilyen regionális központi szerep is – ld. iskolafejlesztések, regionális utánpótlásnevelő központ labdarúgásban, stb. – amely a közintézmények tervezése mellett a közlekedéstervezést is jelentősen befolyásolja.
Azzal tisztában vagyunk, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások többsége önerőből – tisztán önkormányzati forrásból – nem megvalósíthatóak, és itt kimagasló szerep jut az állami vagy EU-s finanszírozásnak. De azt senki nem gondolhatja, hogy megalapozott fejlesztési tervek nélkül bárki is pénzügyi forrást biztosít a szükséges beruházásokhoz. Ezek a tervek sajnos hiányoztak az elmúlt 10-15 évben…
Közúti közlekedés
A motorizációnak köszönhetően Biatorbágyon a közúti forgalom növekedése az elmúlt 10 évben nemcsak lekövette a lakosságszám növekedési ütemét, de a forgalomnövekedés még ennél is nagyobb mértékű. Ezt a tényt, valamint a további növekedési becsléseket a 2023. májusban bemutatott “BIATORBÁGY KERÉKPÁR HÁLÓZATI KONCEPCIÓTERV” is vizsgálja. Ennek ellenére Biatorbágy közúthálózatának hosszú távú fejlesztési terveivel mindezidáig nem foglalkoztak kellő mélységgel.
Biatorbágy közúti közlekedésére jelenleg az alábbi „adottságok” gyakorolják a legjelentősebb hatásokat:
Az intézmények, szolgáltatások központosított elhelyezése. A nagyobb üzletek szintén egy helyen, a Szarvasugráson találhatók. Ezen intézményekbe látogatók jelentős belső, elsősorban gépkocsiforgalmat generálnak.
A városvezetés tájékoztatása szerint a biatorbágyi gépkocsik száma 2,3 db/háztartás (a szerző megjegyzése: ez a szám irreálisan magasnak tűnik, talán ebben céges flották is benne vannak). Ez azt jelenti, hogy több mint 11 000 gépkocsit üzemeltetünk, amelyek többsége naponta legalább kétszer használja az úthálózatunkat. Meg kell jegyezni, hogy a Biatorbágyról történő kihajtás illetve behajtás útvonalai legalább 50-60 éve nem bővültek. Ez elsősorban Budapest irányába okoz napi szintű torlódást.
A fentiek alapján megállapítható, hogy városunk úthálózata elavult. A település megközelítése, a be- és kihajtó sávok száma 1960 óta nem változott. Az akkori gépjárműforgalom néhány száz gépkocsi volt naponta, míg jelenleg a városba érkező, és azt elhagyó gépkocsik száma több tízezer. Ekkor épült meg a jelenlegi 1-es főút, és készült egy csomópont az 1-es út és a Dózsa György út kereszteződésében. Az 1-es főút elvezette a Budapest – Bécs irányú átmenő forgalmat, így ennek akkor forgalomcsökkentő hatása volt.
Az 1-es számú főút és az Ország út (8101 jelű út) kereszteződésében lévő körforgalom fejlesztése már nagyon régóta napirenden van, de folyamatosan halasztódik. Jelenlegi tervek szerint turbókörforgalommá fejlesztése az M1 autópálya 2×3 sávossá alakításával egyidejűleg megtörténik. A fejlesztés időszerűsége az utóbbi időben újra médiatéma lett, de konkrét céldátum mindezidáig nem lett megnevezve, a korábbi hírek csak a beruházás halasztásáról szóltak, amely 2029-re várható elkészülést vetített előre.
Több ilyen ütemben fejlődő város elérte, hogy legyen a város körül egy olyan elkerülőút, amely az átmenő forgalmat szinte teljes egészében megszünteti, illetve amely által a városlakóknak nem arra a néhány szűk utcára kell összezsúfolódnia, ha el akarnak jutni a lakóhelyükről az intézményekbe, vagy ki akarnak jutni a városból.
Ugyan van olyan Biatorbágyot részben érintő projekt, amely a későbbiekben javíthatja a település közlekedését – ld. Etyek megközelítése új elkerülő úttal – de jelenleg senki nem tudja, hogy mikorra megvalósuló projekt, és csak az átmenő forgalom részbeni csillapítását eredményezheti.
A Szarvasugrás lakóparkkal kapcsolatos problémák kezelésére ez idáig semmilyen megnyugtató fejlesztési terv nem készült, pedig ez már nagyon akut kérdés. A 2016. évben készült Telepítési tanulmánytervben még szerepelt egy olyan tervváltozat, amelyen a Szarvasugrás lakópark saját közúti kapcsolatot kapott volna az 1-es főút irányába, de jelenleg semmilyen terv nincs a probléma megoldására, pedig biztosan lehetne.
Biatorbágy – bár a hozzá tartozó ipari parkokban munkalehetőségeket is kínál – alapvetően egy Budapest agglomerációban lévő alvóváros. Adottságai alapján nem egyedüli ilyen a világon, ugyanis könnyen található számos hasonló adottságú város Közép-Európában (csak hogy ne menjünk messzire), de a biatorbágyi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányok elemzése során nem láttuk, hogy megvizsgáltak volna ezekből egyet is.
Tőlünk nyugatra elhelyezkedő országokban az urbanizáció és a motorizáció jóval előrébb tart, és a nálunk most jelentkező közlekedési kihívásokkal arrafelé már korábban találkoztak, tehát érdemes lenne valamiféle szakmai együttműködést kezdeményezni néhány hasonló adottságú várossal. A térképen történő szemezgetés alapján ilyen lehet a bécsi agglomerációhoz tartozó Baden bei Wien nevű település. Ennek a településnek a közúti úthálózatának elemzése során szembetűnő, hogy a város déli határa mentén van egy olyan elkerülő út, amely alkalmas az átmenő forgalom elvezetésére, valamint a városból történő gyors kijutás megvalósítására.
Biatorbágy közlekedésének meghatározó része a Nagy u. – Szabadság út – Ország út körül koncentrálódik, amelyek már elérték a kapacitásuk korlátját. Ez a tény a közlekedésfejlesztési tervek készítésekor feltétlenül fontos szempont kell, hogy legyen a jövőben.
Biatorbágy esetében hosszú távon elengedhetetlen egy elkerülőút, ugyanis a belterületi úthálózat már további forgalomnövekedést nem bír el, és ha reálisan nézzük, jelentős közúti forgalomcsökkenés bármilyen eszközt bevetve sem képzelhető el a jövőben. Ezzel, és a tervezett fejlesztésekkel együtt a tranzitforgalom Biatorbágyról jórészt kizárásra kerülhet. Erre van egy nagyvonalú elképzelésünk, amit még sok szempontból meg kell vizsgálni, például a nyomvonalát a településhatárhoz kell igazítani, valamint össze kell egyeztetni a hosszú távú településfejlesztési tervvel. Az elkerülő utat zajvédő fallal ellátva és a lakóingatlanoktól többszintes növénytelepítésű, széles (min. 40 m) véderdő sávval ellátva képzeljük el kialakítani. Az elkerülőút nyomvonala meghatározza Biatorbágy végleges beépíthetőségi határát is. Javaslatunk szerint az elkerülőút mentén lehetne csak új, nagyobb intézményeket (pl. sportpálya, bevásárlóközpont) elhelyezni. A város más (pl. K-i és DK-i) irányban nem lenne tovább bővíthető, ugyanis azon irányokban olyan természeti értékeink vannak, amelyek meglátásunk szerint további ingatlanfejlesztésekkel jelentősen károsodnának. További feltáróutak és például körforgalmi csomópontok kialakítása a hosszú távú városfejlesztési tervek szerint megvalósítandók.
Biatorbágy adottságai, településszerkezete, és a város intézményeinek, szolgáltatásainak központosított elhelyezése miatt a város közlekedésében még sokáig a személygépjárművel történő közlekedés lesz a meghatározó. Céljaink között szerepel a csökkenésének ösztönzése alternatív közlekedési eszközök és útvonalak segítségével. Fontosnak tartjuk továbbá, a településszerkezetbe illesztett szolgáltatások és intézmények elhelyezését.
Alternatív közlekedési eszközök
1. Közösségi közlekedés
Biatorbágy közlekedési problémáinak egyik leghatékonyabb kezelési lehetősége egy integrált tömegközlekedési rendszer kialakítása. Ezen belül szükséges a Volánbusz, a MÁV és a Viabusz közötti kapcsolódások javítása, hogy egyszerűsítse a transzferlehetőségeket és csökkentse az utazási időt. Vonzóvá tenné a tömegközlekedést az integrált jegy- és bérletrendszerek bevezetése, amelyek lehetővé teszik az utasok számára, hogy egyetlen jeggyel utazhassanak a városi és a regionális közlekedési hálózaton. Szükséges továbbá a tömegközlekedési eszközök, a jegy- és bérletvásárlás helyeinek bővítése. Elsősorban az online alapú vásárlást kellene elősegíteni. Például a menetjegy vásárlást a közlekedési eszközre felszállva bankkártyával vagy okostelefonos applikációval is rendezhetővé kell tenni.
Már hosszú ideje ismert tény, hogy Biatorbágy vasútállomásának környékén nem elegendő a személygépjármű parkolóhelyek – illetve hosszú távon gondolkodva a kerékpártárolók – száma, de az elmúlt időszakban ilyen irányú fejlesztések csak terv szintjén valósultak meg településünkön, pedig ez támogatná a környezetkímélő tömegközlekedés használatát és csökkentené a kivezető közutak zsúfoltsága is.
Biatorbágy Város Képviselő Testülete 2019-ben helyi buszjáratok indításáról döntött. Véleményünk szerint is szükség van a helyi buszjáratra, viszont működtetésének gazdasági feltételeinek, járatsűrűségének, menetrendjének és útvonalainak felülvizsgálata szükséges. Javasoljuk iskolaidőben, a reggeli időszakban célirányos járatok indítását az iskolák felé, de ezek ne körforgalmú járatok legyenek. A Viabuszt mint a helyi tömegközlekedés egyik legfontosabb elemét be kell illeszteni a város mindennapi életébe, ritmusába, az igények változásába.
2. Kerékpáros közlekedés
Biatorbágy közéletét régóta foglalkoztatja a kerékpározás, és a kerékpározás feltételeinek kérdése. Városunk vezetése az utóbbi években több tízmillió forintot költött különböző, a kerékpározással kapcsolatos kampányokra, tanulmányokra, tervekre, és nem utolsó sorban népszavazásra. Sajnálatos módon ezen tanulmányok és tervek sokkal inkább politikai megrendelésre készültek, sem mint a biztonságos kerékpározás helyi lehetőségeinek, a kerékpárosok igényeinek, ill. a kerékpárút-hálózat rendszerbe illesztése követelményének a feltárására. Szükségesnek tartjuk a kerékpározás népszerűsítését, mint fontos, alternatív közlekedéscsillapító – továbbá egészségmegtartó és környezetkímélő – lehetőséget, de ennek biztonságos, és a városi komfort megtartását (fák, parkolók, kocsibehajtók, …) és növelését biztosító feltételeit (jövőbeni fejlesztések) meg kell teremteni.
Szükségesnek tartjuk a BuBa (Budapestet Balatonnal összekötő kerékpárút, amelyről bővebben majd egy hamarosan publikálásra kerülő írásunkban olvashatnak), mint országos kerékpárút patakparti szakaszának mielőbbi megépítését. Ez az országos kerékpárút jelenleg egy felesleges átmenő forgalmat generál településünk szűk utcáiban és folyamatos konfrontációt okoz a személygépjárműves közlekedéssel. Az országos kerékpárút-hálózattól eltérően értelmezendő a helyi kerékpározást segítő úthálózat, amelyet a főutak forgalmának csökkenéséig a mellékutcák kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztésével kívánjuk megvalósítani, szükség esetén ezen utcák egyirányúsításával. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg megépített kerékpárutakat hogyan lehetne összekapcsolni, használhatóbbá tenni.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy az Ország út vonalában szükség van egy biztonságos kerékpárút kialakítására. Jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
A helyi kerékpározásról részletesebben szintén egy hamarosan megjelenő írásunkban olvashatnak majd.
3. Elektromos rollerhálózat kiépítése
Az országos jogszabályoktól függően támogatjuk az elektromos rollerek használatát. Tekintettel azonban a magas közlekedésbiztonsági kockázatra, használatuk feltételeit (pl. sebességkorlát, biztonsági felszerelések, használók köre, úthasználat, utak minősége …) véleményünk szerint mindaddig korlátozni szükséges, amíg nem sikerül mindenki számára elfogadható megoldást teremteni. Legfőképp a kerékpárút-hálózat közúti közlekedéstől való elkülönítése jelenthet hosszú távon elfogadható megoldást. Támogatjuk továbbá egy helyi elektromos rollerrendszer bevezetését, amely – meghatározott feltételek mellett – biztonságos, egyszerű és környezetbarát közlekedési lehetőséget kínál. Lehetőséget látunk – az elektromos kerékpárhoz hasonlóan – elektromos rollerek elhelyezésére a város fontos pontjain és közlekedési csomópontjain; például a vasútállomásnál, a középiskoláknál, a bevásárló központoknál, a sportpályáknál és a nagyobb lakóegységeknél, lakóparkoknál.
4. Car-Sharing és Car-Pooling rendszer bevezetése
Car-Sharing rendszer lehetővé teszi a lakosok számára, hogy közös autókat használjanak rövid és középtávú utazásokhoz, például az agglomerációból Budapestre való közlekedésre. Javasoljuk a rendszerhez kapcsolódó mobilalkalmazás és online platform fejlesztését (vagy meglévők használatának ösztönzését), amely lehetővé teszi az autók foglalását, lokalizálását, megosztását és az esetleges fizetését.
Lehetne a városnak egy olyan összefogása, hogy egy autóval többen utaznak Budapestre (ha már ott dolgoznak és nem akarnak tömegközlekedni). Persze össze kell szervezni, nagyjából egyszerre indulni és érkezni. Egy Oszkárhoz hasonló fejlesztést lehetne csinálni, csak helyi lakosoknak. Ezt nevezzük Car-Pooling rendszernek.
5. Járdák kialakítása
A gyalogosforgalom legbiztonságosabb felülete a járda. Szükségesnek tartjuk járdák kialakítását ott, ahol ezt a közterület adottságai megengedik. Sajnálatos módon a korábbi és a jelenlegi városvezetés nem kereste meg a módját annak, hogy a Biatorbágyon épülő lakóparkok tulajdonosai biztosítsanak területet, és a beruházói megépítsék a város számára átadandó utcákban a gyalogos közlekedés felületét. Ezen mulasztások miatt a város egyes megépült, és jelenleg épülő utcáiban hiányoznak a járdák, a gyalogosok kénytelenek az úttestet használni. Szükségesnek tartjuk a már megépült, de a város által még át nem vett területeken az érintettek bevonásával (magánút és ingatlantulajdonosok, fejlesztők, önkormányzat) egy mindenki által elfogadható műszaki megoldás keresését, majd egy konstruktív egyeztetés alapján a kivitelezését. Továbbá javasoljuk a jelenleg, vagy a jövőben épülő lakóparkoknál egy a jelenleginél szigorúbb feltételekhez kötni a város által nyújtandó szolgáltatásokat és a területek közösségi tulajdonba vételét.
Az Ország út vonalában szükség van gyalogos közlekedőút kialakítására is, de a hiányzó kerékpárúthoz hasonlóan jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
Közlekedéssel kapcsolatos további gondolatok
Biatorbágy természeti értékeinek védelme számunkra kiemelt jelentőséggel bír. A korábban Nyakaskő mellé betervezett gyorsvasúti nyomvonal teljes mértékben elfogadhatatlan. A legújabb tervek szerint a nyomvonal már kb. 1 km-rel délebbre, a Bia –Sóskút határon helyezkedik el. Fontos, hogy a végleges tervek mind a természeti értékeink védelmét, mind a biatorbágyi lakosok szempontjait figyelembe véve készüljenek el, ennek eléréséért minden lehetséges eszközzel küzdeni fogunk.
A nem is olyan távoli jövőben számítani kell az önvezető járművek megjelenésére is, amely jelenleg még nehezen becsülhető mértékű közúti forgalomnövekedést fog eredményezni. A hosszútávú fejlesztési tervek készítésénél ezt a szempontot is figyelembe kívánjuk venni.
Az eddigi városvezetés az ingatlanfejlesztések során nem megfelelően vette figyelembe a lakók közlekedési szükségleteit. Így fordulhatott elő, hogy az új lakóparkok kialakításakor elmaradt a járdák – vagy akár kerékpárutak – megvalósítása. Erre a jövőben figyelni szükséges, továbbá az új lakóingatlant megvalósító beruházók részére kötelezően elő kell írni a lakóegységenkénti 2 db parkoló kialakításának szükségességét is.
Véleményünk szerint minden lényegesebb közlekedésfejlesztő vagy -korlátozó (pl. virágládák, mobil sebességmérők) beruházás tervezésébe a lakosság bevonása is elengedhetetlen.
Kiss Ádám Szabolcs (okl. közlekedésmérnök) és a Biatorbágyért Egyesület
Biatorbágyon jelenleg hiányoznak a megfelelő minőségi közösségi terek, amelyek lehetőséget adnának a helyi lakosok számára a közösségi interakcióra és a kikapcsolódásra. A meglévő közparkok jelenleg nem teljesítik funkciójukat kellő mértékben, funkcionális fejlesztésük és széles körű hasznosításuk elengedhetetlen. Ezen területek most leginkább önmagukért vannak, nem adnak megfelelő tartalmat a közösségépítéshez. A Biatorbágyért Egyesület elkötelezett a közösségi terek fejlesztésének kérdésében, hogy ezen problémákra megoldást találjon.
Az alábbiakban röviden összefoglaltuk javaslatainkat és elképzeléseinket a biatorbágyi közösségi terek fejlesztésével kapcsolatban.
Új közösségi területek kialakítása
Új közösségi területek létrehozását látjuk szükségesnek a város különböző részein – elsősorban az új területeken, amelyek központi, könnyen megközelíthető helyeken találhatóak. Az új területek kialakításakor figyelembe kell venni a lakók igényeit és javaslatait, hogy minden korosztály számára vonzó és hasznos legyen.
Akár új, akár régi, szinte mindegyik fejlesztésre szorul. Cél az olyan közösség terek kialakítása, amelyeket akár kisebb rendezvényekhez lehet használni. Pár példa lehetséges fejlesztésekre:
Szintén a környéken maradva, az olasz fagyizónál hatalmas a sokadalom, pedig nagyon rossz helyen van a körforgalom mellett, de a környéken több, jelenleg eladó épület is található, amelyekben például kiváló közösségi teret lehetne kialakítani.
A másik biai helyszín az új Nagy utcai óvoda és iskola környéke. Az óvoda előtti megmaradt parasztházak, és azok kertje szintén kitünő közösségi terek.
A Szarvasugrás kiált egy játszótérért, szerencsére itt is akad még be nem épített terület magasfeszültség alatti üres telkeken kívül is.
Meglévő közparkok funkcionális fejlesztése
Szükséges a meglévő közparkok multifunkcionális területekké alakítása: játszótér, pihenőpark, sportpálya, kutyafuttató, piknikhelyek, éttermek, reggelizők létesítése. A közösségi területek legnagyobb jelenlegi hibája, hogy funkció nélküliek, “csak úgy vannak”. Az ember legritkább esetben megy parkba azért, hogy leüljön – az egyébként nem létező padokra – és nézzen. Amennyiben ezek meg vannak töltve attrakcióval: rendezvény, szabadtéri kiállítás, regeliző, kávézó, kiülő kap helyet benne, csak abban az esetben kerülnek használatba, és élvezi a közösség.
Fejlesztendő a Kodály tér (a Nikoletta cukrászda melletti játszóteres tér Torbágyon),
a MÁV-házak (a régi vasútállomás épületéhez tartozó két épület a JFMK parkolója és a Pontis Hotel közti parkos részen), az azok közé eső füves-fás rész remek lehetőséget jelentene egy valódi, jól funkcionáló park megteremtésére, de akár a Faluház előtti területtel és a Főtérrel való összekapcsolása is meggondolandó.
A Viaduktok és a Főtér közötti rész nagyon elhanyagolt, adná magát a minőségi fejlesztés.
A Füzes-patak Viaduktokhoz közeli helyein több jól parkosítható terület van.
Kutyafuttató számára kedvező helyszín lehet a régi vasúti nyomvonal Páty felé eső része.
Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az új területek kialakítása közmegegyezésen alapuljon, első lépés a meglévő, már kialakított és kialakult területek fejlesztése. Emellett szükségesnek gondoljuk információs táblák és útbaigazító jelzések elhelyezését a parkokban, hogy a látogatók könnyen tájékozódhassanak.
Zöldterületek és természeti elemek integrálása
A meglévő és új közösségi területek kialakítása során a zöldterületek és természeti elemek nagyobb mértékű integrálása a cél, hogy kellemes, természetközeli környezet alakuljon ki.
A Forrás-völgy projekt – a Madár-forrástól a Némó-tóig – megérdemli a figyelmet. Eddig a sokadik átgondolás és újratervezés után sem világos, hogy mi lehet a tökéletes megoldás; továbbhaladva pedig szintén megoldásért kiált a jelenleg magántulajdonban álló, de közösségi területként használt lovaspálya.
Az iharosi tábor alatti völgy, szintén kiváló közösségi tér lehetne, jó adottságokkal rendelkezik különböző programok lebonyolítására.
A régi vasúti nyomvonal viaduktoktól a Madár-forrásig tartó szakasza is érdekes terület lehet ilyen szempontból.
Városi tulajdonban levő ki nem használt, vagy nem jól kihasznált ingatlanok hasznosítása
Posta melleti épületrész
MÁV-házak
Iharosi tábor
Programok és rendezvények szervezése
Támogatjuk rendszeres közösségi programok, rendezvények szervezését a közparkokban és az új közösségi területeken, hogy növeljük azok látogatottságát és elősegítsük a helyi közösségépítést, valamint a JFMK feladatainak bővítését ezen programok szervezésével kiegészítve.
Párbeszéd és visszajelzés
Kiemelten fontosnak gondoljuk a folyamatos párbeszéd fenntartását a lakosokkal a közösségi terek használatával és fejlesztésével kapcsolatban. Ehhez szükséges online és offline platformokon a visszajelzések gyűjtése, hogy az új beruházások valóban a lakosság igényeinek megfelelően valósuljanak meg.
Finanszírozási modellek és partnerségek
Helyi, regionális és nemzeti források, valamint a privát szektor bevonása a beruházások finanszírozásába (lásd: éttermek, bisztrók, kávézók, stb.) véleményünk szerint szükséges lenne. Ugyanígy, fontosnak tartanánk stratégiai partnerségek kialakítását helyi vállalkozásokkal és civil szervezetekkel a közösségi területek fenntartása és fejlesztése érdekében – korábbi jó példa a tereken / játszótereken kialakított napvitorlás árnyékolások.
A fentebbi javaslatok célja egy élhető, vonzó és közösségi interakciókat ösztönző városi környezet létrehozása Biatorbágyon, amely pozitívan járul hozzá a település hosszú távú fejlődéséhez és a lakók életminőségének javításához. A tervezett fejlesztések a városközpont(ok) közösségi tervezésével összhangban valósulnának meg.
Egy jó példa parkok kialakítására: a XIII. kerületi Thurzó-park 80%-át növények borítják.
