Az én Biatorbágyom: beszélgetés Ulicza Mátéval

Mi motivált arra, hogy a Biatrobágyért Egyesületbe lépve közéleti szerepet vállalj?

2009 óta lakom Biatorbágyon, és 2014 óta foglalkozom a helyi ügyekkel. Számomra a biatorbágyi közszereplés nem újkeletű, az elmúlt tíz évben is vállaltam a véleményemet, nevemet azokban a témákban, amelyekben úgy éreztem, hogy ez számíthat, és amivel képviselhetem mások érdekeit és véleményét is. A Biatorbágyért Egyesület tagjainak egy részét korábbról, egy részét az egyesületből ismerem, és a belépésemkor is meggyőződésem volt, hogy ezek az emberek a városért, és nem önmagukért kívánnak dolgozni. Ez a hozzáállás serkentett arra, hogy tagként közéleti szerepet vállaljak a Biatorbágyért Egyesületben.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

2019 óta Biatorbágy Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tagjaként rengeteg üggyel foglalkoztam, és annál is több információt kaptam arról, hogyan is működik jelenleg városunk. Racionális szemmel álltam hozzá minden témához, és remélem, hogy hozzá tudtam járulni, hogy az embereket közelebb hozzam egymáshoz. Emellett próbáltam felelősebb, átláthatóbb vagyongazdálkodóvá tenni az önkormányzatunkat – sajnos kevés sikerrel.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Szeretném, ha minden döntést megelőzhetne egy kidolgozott előkészítés a város életében, amelynek szélesebb körű ismertetése során egyetértésben fejlődhetne városunk. Sok esetben a történések után megy a város, és nem pedig az előre megtervezett úton. Ezen kívül szeretnék azon dolgozni, hogy több életet, vidámságot, sportot hozhassunk az itt lakók életébe!

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Hosszú távon gondolkodnék, terveznék, hajtanék végre feladatokat, jobban figyelnék a meglévő értékeinkre a folyamatos bővülés helyett. 

Változtatnék az „urambátyám” gondolkodáson. 

Nagyobb beleszólást hagynék az itt lakóknak Biatorbágy jövőjének kialakításába. 

Folyamatosan informálnám, tájékoztatnám az itt élőket érthető, átlátható módon. 

Nem kapkodnék a döntésekben.

Nem a háttérben döntenék, meghallgatnék másokat.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Biatorbágy attól lesz még élhetőbb, ha több a közösségi program, több a közösségi tér, ahol az emberek egymással kommunikálhatnak. Városvezetési szempontból tekintve pedig közösségi tervezéssel, kommunikációval lehetne fejleszteni a várost.

Miért szereted ezt a várost?

Az alapvető környezeti értékein kívül azért szeretem ezt a várost, mert meglátásom szerint meg tudná őrizni azt a lehetőséget, hogy városi infrastruktúrával rendelkezzen, mindeközben kisvárosias módon az emberek közösségként éljenek együtt.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Olyannak, hogy a gyermekeim is jól érezzék még itt magukat, mert akkor a fentebb kifejtett elképzeléseim teljesülhettek!

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert számomra Biatorbágy legtöbb pontja ugyanolyan értékes. Minden része képvisel egy külön értéket. Ha mégis egy helyet kéne kiemeljek, az a hátsó teraszom lenne, ahol rengeteg időt töltök barátokkal, egyedül, békességben, közel mindenhez a városunkban.

Egy bizottsági ülés margójára

2024. március 11-én városunkban rendkívüli Képviselő Testületi ülés volt. Egyesületünk tagjainak két napirendi ponttal kapcsolatban voltak észrevételei, melyeket a testületi ülést megelőző Pénzügyi és városfejlesztési Bizottság ülésén mondhattákk el a jelenlévő képviselőknek.Az „Iharos-völgyi csapadékvíz-elvezető rendszer kivitelezése” tárgyban közbeszerzési eljárás megindításáról” szóló napirendhez a bizottsági ülés előtt írásban is jeleztük kifogásainkat. Hozzászólásomban elmondtam, hogy a közel 300 MFt-os munka ajánlattételére a meghívásos pályáztatás során – véleményünk szerint – többségében a munka elvégzésére alkalmatlan, néhány tízmilliós árbevételű, 1-2 munkavállalói létszámmal rendelkező cégeket kér fel a jelenlegi városvezetés. Másik kifogásunk az előterjesztéshez csatolt műszaki leírás felületessége. A homályosan, nem megfelelő tervezés alapján megfogalmazott pályáztatás csak rossz ajánlatokat, vagy az ajánlattevők kérdései miatt elhúzódó pályáztatást eredményez. Sajnos erre volt példa a legutóbbi Forrás utcai pályázat, ahol nagyjából 170 kérdést tettek fel a pályázó cégek, ami miatt a pályázat lezárása több mint három hónappal elcsúszva, szintén a 2024.03.11.-i testületi ülésen került sor.

Felvetett kérdéseimre először városunk önkormányzatának jegyzője válaszolt. Elmondta, hogy a felkérést ajánlattételre egy gondos előminősítés után, az ott alkalmasnak tartott társaságoknak küldik meg. Ugyanakkor jelezte, hogy a tárgyi előterjesztésben szereplő cégek közül az egyiket kivennék és helyette egy másik céget tennének be, ezzel módosítva a határozattervezetet. (A kivett cég 2021-ben 0 Ft, 2022-ben 8 MFt árbevétellel rendelkezett és mindkét évben 0 fő alkalmazotti létszámmal.) A többi 1-2 főt alkalmazó céget alkalmasnak találja, hiszen alvállalkozókkal is dolgoztathatnak. Felhívtam a figyelmet, hogy az alvállalkozói munka az esetek többségében minőségben rosszabb és drágább. 

A műszaki leírással kapcsolatos észrevételeinkre a műszaki osztály vezetője válaszolt. Elmondta, hogy ők is észlelték a hiányosságokat, de a tervező nem készült el időben. A kiválasztott cégeknek a felkérést már egy „jó” műszaki leírás csatolásával fogják megküldeni. (Kérdésünk, hogy ez mennyire szokványos eljárás? A szavazó képviselőknek mindegy miből tájékozódnak szavazás előtt?)

A másik napirend a „Műszaki ellenőrzés beszerzéséről” címet viselte, ahol szóban fejtettem ki véleményemet. A Forrás utcai óvoda, bölcsőde és főzőkonyha építésének műszaki ellenőri pályázatával kapcsolatban már 2023.12.14-i bizottsági ülésen jeleztem kifogásomat. A testület mintegy 107 MFt-ot tervezett egy olyan munka műszaki ellenőrzésére félretenni, aminek bekerülési költsége sem akkor, sem jelenleg nem tisztázott. 

Több szám is elhangzott a beruházás költségére 3,3 Milliárd és 5 Milliárd között! Erre a projektre tervez felvenni a városvezetés 1,5 milliárd forint hitelt 5 évre. A 3,3 milliárd forint korábban árazott költség már 2023-ban az önkormányzat rendelkezésére állt.

Hozzászólásomban jeleztem, hogy a becsült műszaki ellenőrzési díj a piaci árnak nagyjából a duplája. Városunk jegyzője és polgármestere akkor azzal nyugtatta meg a képviselőket, – már amennyire izgalomba lehet őket ezzel hozni -, hogy nyílt pályáztatással kerül kiválasztásra a műszaki ellenőr és a legjobb ajánlat fog nyerni. 

A mostani 2024.03.11-i előterjesztés szerint a megindított nyílt pályázat (Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) nem szerepel, pedig kéne) a szükséges határidőig nem zárul le, így javasolják egy a „Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem tartozó beszerzés” lefolytatását. Vagyis a „szolgáltatás megrendeléséhez szükséges” „rendelkezésre álló”, korábban megszavaztatott összeget (107 MFt-ot) nem a beígért, esetlegesen a munka piaci árát biztosító nyílt pályáztatással szándékoznak elkölteni. Ezen hozzászólásomra városunk jegyzője próbált meg válaszolni. Elmondta, hogy a műszaki ellenőr kiválasztására kiírt pályázat annyira bonyolult, hogy az elmúlt 3 hónapban odáig sem jutottak el vele, hogy a pályázati kiírást az EKR*-be feltöltsék.  

A műszaki ellenőr jogait és kötelezettségeit jogszabályok (pl. Építési tv.) viszonylag egzakt módon rögzítik. A feladatok szerződésbeni meghatározásában kevés mozgástere van a megrendelőnek és a vállalkozónak. Csak példaképp:  városi utak karbantartására vonatkozó pályázati kiírás a döntést követően kettő héten belül felkerült az EKR-be. Egy műszaki ellenőri szerződés ennél semmiképpen nem bonyolultabb.

A Polgármester Úr azzal egészítette ki a jegyző válaszát, hogy a város összes beruházására – a korábbi döntés ellenére – egy arra jogosulttal, műszaki ellenőri keretszerződést kívánnak kötni. 

Városunkban sajnálatos módon mindkét bizottsági előterjesztés “tipikusnak” mondható. Megmutatják a bizottsági és testületi döntések előkészítettlenségét, a csatolt dokumentumok nem kellő alapossággal történő összeállítását. A képviselők határozataikat gyakran az adott téma kellő ismerete nélkül hozzák meg, esetenként ellentétben korábbi döntésükkel. Az egyetlen pozitívum talán az a két történetben, hogy az előterjesztések hiányosságait a hivatal dolgozói (jegyző, műszaki osztályvezető) elismerik. Igaz, ez a képviselők túlnyomó többségét egyáltalán nem zavarja az előre egyeztetett gomb megnyomásánál.  🙁

Biatorbágy választási körzetei

Sajnos máig nem készült el az újrarajzolt helyi választási körzetek áttekinthető térképe, továbbra is csak egy utcanévsorból tájékozódhat az, akit érdekel, melyik választókörzethez tartozik.

Ezért mi most elkészítettük az idei választásokra készülve ezt a térképet interaktív formában is, itt tájékozódhattok egyszerűen az új körzetekről (a lenti Google térképen a jobb felső sarokra kattintva teljes képernyőre vált a nézet).

Jó böngészést!

A térkép teljes változata „távolabbi nézetből”, valamennyi külterületi résszel együtt:

Biatorbágy választás 2024

Március 15 – A remény ünnepe

A Március 15-i pesti eseményeket mindenki ismeri. Petőfi, Jókai, Vasvári, Nemzeti dal, 12 pont, Pilvax, Nemzeti Múzeum, Táncsics börtöne…

De valójában mitől olyan fontos, mitől olyan különleges ez az ünnep?

Talán attól, hogy Március 15-én nem „csak” egy napot ünneplünk, hanem egy korszakot, egy folyamatot, ami átvezette Magyarországot a feudalizmus elmaradottságából egy polgári, független, a kor országai között is igazán haladónak tekinthető alkotmányos monarchiává. 

Március 15-én ünnepeljük a reformkor nagyjait, Széchenyit, Kölcseyt, Wesselényit, Kossuthot, Batthyányit, ünnepeljük az utolsó rendi országgyűlés reformokat követelő képviselőit, a pesti ifjakat, az első felelős magyar kormány megalakulását. A reformpolitikusok és a forradalmi ifjak közös törekvései az áprilisi törvényekben testesültek meg. Ezek kimondták többek között a közteherviselést, az úrbéres terhek megszüntetését, a jobbágyság egy részét földhöz juttatta, eltörölte az úriszéket, az egyházi tizedet. Megteremtette a népképviseleti országgyűlést, az uniót Erdéllyel, kibővítette a választói jogot, eltörölte a cenzúrát, rendelkezett a Nemzetőrség létrehozásáról.

Az áprilisi törvények jelentőségét az is mutatja, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének első időpontja nem március 15. volt, hanem április 11., amikor V. Ferdinánd magyar király aláírta az áprilisi törvények közül az utolsót, a népképviseleti törvényt. Az Országgyűlés az 1898. évi V. tv.-ben határozta meg nemzeti ünnepnek, emléket állítva az 1848-as eseményeknek. 

1927-ben döntött úgy az akkori országvezetés, hogy ne az április 11-én elfogadott törvények adják az ünnep lényegét, hanem március 15. eseményei. 

A Rákosi korszakban 1951-ben megszüntették március 15-ét, mint nemzeti ünnepet. 1956 után is inkább csak a „megtűrt” kategóriába tartozott, és szinte kizárólag csak az iskolákban emlékeztek meg róla. Munkaszüneti nappá 1989-ben vált, és 1990 óta lett újra az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. 

Március 15-ét, Petőfit, a pesti ifjúságot minden politikai rendszer a saját, többnyire önző céljaira próbálta felhasználni, és ez sajnos napjainkban is igaz. Ne magunkat ünnepeljük, hanem tisztelettel adózzunk történelmünk nagyjainak, emlékezzünk meg tetteikről. Emlékezzünk: március 15. a megújulás, a változás az újrakezdés és a remény ünnepe is!    

Lóth Gyula

1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom. 

Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.

2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.

2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.

2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.

Az én Biatorbágyom: beszélgetés Lóth Gyulával

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Loszman Leventével

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?

Biatorbágyi lakosként folyamatosan szembesülök a városvezetés önkényes döntéseinek hátrányos, sokszor visszafordíthatatlan következményeivel. Dühöngtem magamban, megbeszéltem másokkal és szépen lassan lenyugodtam. Azonban egyszer elérkezik egy pont az ember életében, amikor azt mondja NEM, ELÉG. Nálam ez a pont a szennyvízszállítás szerződésének felmondása és az utána történő események láncolata volt. Amikor úgy döntenek a fejed felett, hogy a probléma megoldása: a várakozás, ha nincs panasz nincs probléma. Nincsen vele munka.  A kevés panasz nem panasz. Itt szembesültem vele igazán, hogy mennyire magunkra vagyunk hagyva, mennyire nem számítunk egyénileg. Csak az összefogás, a tömeg, ami nyomást tud gyakorolni a jelenlegi városvezetés gondolkodására. 

Engem ez a vezetés teremtett: a tehetetlenségük, a gőgösségük és a nemtörődömségük hozta létre az akaratot bennem, hogy ez másképp legyen, mással ez ne forduljon ez elő!

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

Hat éve költöztünk Biatorbágyra, két kisgyermekkel és újraindított vállalkozásokkal. Az első pár évben csak a „túlélésre” hajtottunk: szerintem ez sokaknak ismerős. Próbáltuk azért a megmaradt kis időnket a köz érdekeire is fordítani. Részt vettünk az Iharosi Madárforrás lépcsőszerkezetének kialakításában, Közösségi faültetésekben stb. Később, civilként a BUBA Szabadság út – Nagy utca útvonal építésének megakadályozásában is aktívan segédkeztem. Jelen pillanatban a biatorbágyi szennyvízelszállítás problémájának hosszútávú megoldásán dolgozom.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Amióta az egyesülethez csatlakoztam sokkal nagyobbnak látom azt a gödröt, amibe a városunk került. Rengeteg hiteles információt és problémát beszélünk meg a heti gyűléseken, sokkal többet, mint azt gondoltam volna. Ezeken a megbeszéléseken törekszünk minden eshetőséget figyelembe véve, megoldást találni ezekre a problémákra. A cél egy élhető kisváros kialakítása, amiben jó élni! Bármelyik ügyet felsorolhatnám itt, amivel egyesületünk foglalkozik, mert mindegyik a város érdekeit szolgálja.  Ami számomra fontos lenne: a zenei, művészeti közösségi élet fejlesztése olyan helyszín kialakítása, ahol méltó otthont kaphatna a Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola is. Szeretném, ha a biatorbágyi piac is egy állandó területet kapna és különböző rendezvények miatt nem kellene nélkülözni.

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Meglátásom szerint a jelenlegi városvezetés csak projektharcokat folytat. Elindul minden pályázaton, ami létezik, és amit megnyer, azt megcsinálja, ha van a városnak rá szüksége, ha nincs. Ebből adódnak problémák. Amennyiben nincs rá szükségünk, akkor is meg kell csinálni, ez konfliktusokat szül a városlakók és a vezetőség között. A határidők miatt nagy a kapkodás a tervezés és a kialakítás során, erre számos bizonyítéka van a városunknak. Nem utolsó sorban ez sok felesleges pénzbe kerül.

Egy egységes városfejlesztési tervet kellene létrehozni az itt lakók bevonásával és ez alapján, a keret mentén lehetne a pályázatokon elindulni és felépíteni egy ideális, jobban működő, a helyi természeti értékekkel és adottságokkal jobban gazdálkodó várost.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Programjaink leírják erre a kérdésre a választ. Ezenkívül rengeteg edukációs programra is szükség lenne, ami segíti az emberek gondolkodását a világunkkal együtt változni. Ehhez mindannyiunkra szükség van. Hajlandóak legyünk fejlődni, és ne csak magunkkal foglalkozzunk: észre kell vennünk a körülöttünk élő embereket és a természetet. Ez a város ne csak a lakásunknak, házunknak helyet biztosító tér legyen, hanem az otthonunk. Próbáljunk egyéni gondolkodásról közösségibbre átállni.  Merjünk az utcán, a boltban a parkban mosolyogni és beszélgetni. Merjünk kilépni a megszokott komfortzónánkból!

Miért szereted ezt a várost?

A kisvárosi hangulatba szerettem bele, ami talán még megmenthető.

Illetve, remélem, nem vagyok ezzel egyedül, de amikor beérek Biatorbágyra, jobb kedvem lesz, a Viadukt alatt felhajtok az emelkedőre a város felé, valami furcsa megnyugtatóan pozitív érzés önt el, ami feltölt. Az Iharosban lakom, ezért egy-egy fáradt nap után, este, csak az érzés miatt tovább megyek a körforgalomba és a banknál visszafordulok.😊 Ezt az érzést akkor is éreztem, amikor még nem itt laktam, csak látogatóba jöttem ide. Mintha valami láthatatlan energia lebegné körbe a várost. Örülök, hogy itt van az otthonom!

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Kisváros! Hatalmas zöld parkkal az Iharosban a Viadukt mellett, fiatalok a suli után beszélgetnek itt, a tiszta vizű patak mellett padokon, pokrócokon. A várost behálózó kerékpárúton bárhová el lehet jutni. A főbb helyszíneken egységes, kulturált kerékpártárolók, töltőállomások vannak kialakítva. Fákkal szegélyezett, rendezett főutak, ahol nem akarnak áthajtani a környékbeli települések lakói. Rendezett játszóterek mosdóval és illemhelységgel. Mosolygós, vidám emberekkel, akik tudják, hogy nem kell elhagyniuk a várost, ha hivatali dolgot szeretnének intézni, orvoshoz szeretnének elmenni, vagy akár úszni szeretnének egyet.

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Szeretek piacra járni az interakciók miatt és a helyi termelők kiváló termékei miatt. Szeretek a KisVillában eltölteni egy reggelit, csak úgy random, hétköznap. Szeretem, hogy rengeteg kirándulóhelye van a városunknak, de a kedvenc helyem az Iharos. Itt sikerült otthont találnunk magunknak. A város része, de mégis, valahogy egy érintetlen terület érzését kelti. Jó lenne ezt megőrizni. 

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Herhalt-Nagy Róberttel

Herhalt-Nagy Róbert

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?

Szeretem a rendet, szorgalmas, tenni akaró ember vagyok. Szeretem az átláthatóságot, ha a döntéseket megalapozott szakmai munka készíti elő, ha az a közösséget szolgálja, nem pedig egyének érdekeit és gyarapodását. Úgy vélem, jelenleg ennek az ellenkezője jellemzi a város vezetésének munkáját. Koncepciótlanság, kapkodás, tervek állandó áttervezése, rövidtávú gondolkodás, szakmaiatlanság. Ezeken szeretnék változtatni.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

A 14 ezer fa Biatorbágy által szervezett civil faültetéseken részt szoktam venni, az Iharos optimálisabb, természetközeli kihasználásáért küzdöttem, de a foci és a műfű nyert. Minden szemétszedésen aktívan részt veszek családostul. Az egyesületben leginkább az okosváros projektet érzem magaménak.

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Kitenném, amennyire csak lehet a politikát az önkormányzatból, szakértői gárdával dolgoznék, meghallanám a lakosság hangját, mert én is egy vagyok abból. Nem helyezném a saját érdekeimet másoké elé. A gúnyt és a cinizmust pedig száműzném, mert nagyon bosszant.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

A növekedést lassítani kell, vagy még inkább megállítani, nem határok nélkül beépíteni mindent, valamint hosszú távra, átgondolva terveznék, nem az éppen aktuálisan elérhető pályázatokat húznám rá a városra meggondolatlanul.

Miért szereted ezt a várost?

A természeti adottságai és a közösség miatt leginkább. Ezek értékesek. Rengeteg igazán jó embert ismertem meg itt, akik közül többeket mondhatok barátomnak.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?

Olyan rendezett kisvárosnak, amely megtartja falusias jellegét és tradícióit.

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon és miért szereted?

Az Nyakas-kő, a Kő-orr, a Füzes partja, az Iharos egésze, a Kettőspont kávézó és az otthonom.

Gyönyörű a természet körülöttünk, élvezem, ha újra és újra felfedezhetem.  A kávézó pedig a legjobb kávét kínálja a környéken, és mindig van ott valaki, akit már egy ideje a szívembe zártam.

Párbeszéd a közlekedésről – Második nyitott eseményünkön Biatorbágy fontos problémája volt a középpontban

Elkerülőút? Gyorsvasút? Sűrűbben közlekedő Viabusz? Külön iskolabusz? Helyi bérrollerhálózat? A város gerincén átfutó BuBa? Új kerékpárutak? Lámpás kereszteződések? Forgalomlassító virágládák? Városon belüli sebességmérés?

Egyesületünk 2024. február 20-án tartotta meg legújabb lakossági fórumát a Serházban. Meghirdetett témája Biatorbágy közlekedése volt, de további, városunk életét meghatározó kérdések is szóba kerültek. Rendezvényünket több helyi közéleti személyiség is megtisztelte részvételével.

A találkozó első felében Kiss Ádám közlekedésmérnök egyesületi tagunk tartott egy szakmai előadást Biatorbágy közlekedésének állapotáról, a problémákról, kialakulásuk okairól, és a lehetséges megoldásokról, fejlődési irányokról. Ezt követte egy kötetlen beszélgetés, ahol a résztvevők kérdezték az előadót a közlekedésről, illetve feltettek egyéb, őket foglalkoztató kérdéseket, megfogalmaztak véleményeket. A más témájú kérdésekre a Biatorbágyért Egyesület jelenlévő tagjai próbáltak válaszolni, ismertetve az Egyesület véleményét, álláspontját.

A teljesség igénye nélkül néhány elhangzott felvetés:

  • Előbb a kisebb problémákat oldjuk meg – mint például a közlekedési morál és kultúra – csak aztán vegyük elő a nagyobb költségű beruházásokat. ( T. József)  – Válasz: igen, törekedni fogunk a kisebb problémák megoldására is, elsősorban edukációs (oktatási, nevelési) programokkal, de nem szabad mellőzni a hosszútávú, stratégiai gondolkodást.
  • A bemutatott és javasolt elkerülőút közelebb haladjon a városhatárhoz a nyugati lakóterületnél, a vasúti töltés előtt legyen a csatlakozása a Pátyi útra. (H. Gábor)  – Válasz: A bemutatott koncepció nem egy  végleges terv. Annak megvalósíthatóságát több szempont alapján kell vizsgálni és pontosítani a lehetőségeknek megfelelően.
  • Az elkerülőútnak lehetne egy tavakon át vezető szakasza is. ( A. András)  – Válasz: A város belső forgalmának nagy részét mi magunk, biatorbágyiak generáljuk, melynek oka a centralizált intézményi és szolgáltatások elhelyezése. Biatorbágyiak számára legfontosabb közlekedési irány ezek megközelítése a lakóövezetek felől, illetve a vasútállomás és az autópálya elérése, ezért véleményünk szerint nem releváns ez a fejlesztési irány. A természeti értékek védelme fontosabb ennek az útvonalnak a megvalósításánál.
  • 45 fokos parkolás preferálása a 90 fokos helyett (Sz. Tamás) – Válasz: valóban biztonságosabb tud lenni a 45 fokban tolatva beparkolás, de ez sajnos nem megszokott módszer. A helyi adottságokat figyelembe véve mi is támogatjuk.
  • Ha már felmerült Felcsút témája, tervezünk-e kisvasútat? (D. János) – Válasz: nem tervezünk közlekedési koncepcióba illeszthető kisvasutat.
  • Gyorsvasút legutóbbi tervegyeztetésénél Biatorbágy módosítási kérelmet nyújtott, be, a módosított, jelenlegi verzió szerint nem a Nyakaskő mellett, hanem a Biatorbágy Sóskút határon haladna gyorsvasút nyomvonala. (R. Imre) – Válasz: a HÉSZ-ben még a régi nyomvonal szerepel, amelyet minél hamarabb módosítani kell.
  • Nem igaz, hogy a város koncepciók nélkül dolgozik! (M. László) – Válasz: Mi egy jól értelmezhető közlekedési koncepciót hiányolunk, ami nem található meg a város által használt anyagokban. A közlekedési problémák felmerülését szinte minden esetben egy korábbi településtervezési melléfogás előzi meg, mely tervezésénél a közlekedési szempontok nem lettek vizsgálva.
  • Támogatjuk-e az elektromos rollert? (Sz. Tamás) – Válasz: igen, támogatunk minden alternatív közlekedési megoldást, ide tartozik az elektromos roller és kerékpár is. Természetesen csak a jogszabályi feltételek figyelembevételével.
  • A kérdések megválaszolása során sok esetben hivatkoztunk a honlapunkon megtalálható részletesebb anyagunkra: ld. Biatorbágy közlekedése és fejlesztésének előzetes javaslatai. Közlekedési témában szóba került még a járdák kérdése, a Viabusz hasznossága, agglomerációs vasúti közlekedés, távolsági busz vs. BKV.

Egy ilyen kötetlen beszélgetésen elkerülhetetlen, hogy más a város életét meghatározó témák is felmerüljenek. Így beszélgettünk még a város közműellátásáról, a “Biatorbágy megtelt” kérdéséről, külterületekről, közösségi terekről.

Véleményünk szerint a mintegy 30 résztvevő sok információt kapott Biatorbágyról, Egyesületünkről és értékes eszmecsere alakult ki több kérdésben. A változatos és kimondottan jó hangulatú beszélgetés végén sokakban merültek fel új gondolatok szeretett városunkról.

Megígérjük, folytatjuk! 🙂

Néhány lépés Biatorbágyért – Katalin-hegyi kálvária

Kis csapatunk szemeteszsákokkal, metszőollókkal felszerelkezve járta be az erdőben rejtőzködő, közel 200 éves kálváriát február 24-én délután, hogy még húsvét előtt tegyünk valamit ezért a különleges helyért.

A hosszú erdei tisztás szélén sorakozó stációk között ágkupacok és egy frissen leakasztott csillár fogadott minket. A stációkat takaró bokrokat visszametszettük, összeszedtük a szemetet, illegális favágók által visszahagyott ágakat levittük a kálvária aljára, hogy könnyebben darálható legyen. A kálvária bejáratát elzáró földtorlaszon vágtunk egy gyalogos bejárót.

Munkánk végeztével megnéztük a közelben épült új nyitott-fedett közösségi teret, ami mint régebben a pajták, otthon adhat rendezvényeknek, baráti beszélgetéseknek.

BuBát a patakpartra!

A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.

Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.

Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.

Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.

Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.

Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!

2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:

  • sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
  • kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
  • túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
  • balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
  • a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól

Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.

A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.

A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.

A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának

forrás: telex.hu

A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.

Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.

  • A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
  • A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
  • Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
  • Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
  • A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.

Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!