Választási kampányunkat viszonylag kevés pénzből – egyesületi tagdíjból, tagsági befizetésekből és kisebb összegű támogatói hozzájárulásokból – de annál több saját munkából, felajánlásból és lelkesedésből raktuk össze. Költségeinkhez se országos pártpolitikai szervezet, se annak háttérintézménye, se helyi befolyásos üzletember nem járult hozzá.
Költséghatékony finanszírozásunkhoz az is kellett, hogy a lehető legtöbb munkát mi magunk és támogatói csapatunk végzett – kezdve a plakátragasztástól a kihelyezésig, a kiadványok tervezésétől a tájékoztató anyagaink postaládákba való eljuttatásáig, molinóink befogadásáig. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki akár tárgyi adománnyal, vagy kétkezi munkájának felajánlásával, akár pénzbeli hozzájárulással, akár online támogatással, anyagaink terjesztésével hozzájárult a sikerünkhöz.
Köszönjük még egyszer a segítségeteket, elsöprő eredményünk csakis egy ilyen széleskörű együttműködés eredményeként jöhetett létre!
Az alábbiakban tételes bontásban bemutatjuk kampányköltéseinket – mert mi nem csak a szavak szintjén hiszünk az átláthatóságban. E vezérelv mentén folytatjuk a továbbiakban is tevékenységünket.
A Biatorbágyért Egyesület indult a 2024. június 9-i önkormányzati választáson – és megnyerte!
A választók döntésének köszönhetően, rendkívül magas részvétel mellett egy polgármesteri, és nyolc képviselői helyet szereztünk. Ezúton is köszönjük Biatorbágy lakosságának a bizalmat és azt a sok-sok szeretetet, amit kaptunk, és azóta is kapunk!
A felfokozott kampány után talán kicsit kevésbé volt látható a tevékenységünk, de ez csak a látszat: az elmúlt közel egy hónap is rengeteg munkával telt. A 2024. évi önkormányzati választás egy kicsit más volt, mint az eddigiek. A június 9-i választói döntést követően az új testület beiktatása csak október elején történik meg, addig a megválasztott polgármesternek és képviselőknek semmilyen jogkörük nincs. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyesületünk és a megválasztott képviselőink októberig nem csinálnak semmit. Röviden szeretném ismertetni az elmúlt egy hónap eseményeit, történéseit.
A választást követő napon megkezdtük plakátjaink eltávolítását, melyet négy napon belül teljesen be is fejeztünk. A választást követő hétvégén a piacon a „szokott módon” beszélgettünk az érdeklődőkkel, egy-egy képviselő fánkkal kínálva őket. Itt is köszönöm mégegyszer a készítőjének, egyesületünk tagjának, Mátyus Lacinak a rendkívül finom felajánlását! A piaci informális találkozókat szeptembertől szeretnénk havi szinten megtartani.
A következő hétvége a Biatorbágy Városünnep keretében telt. Itt közösségi sátorral jelentünk meg, amelyben a kihelyezett térképen sok biatorbágyi jelölte meg a kedvenc helyét a városban, és sok, a lakosságot érintő és érdeklő beszélgetés zajlott. Az ünnepen megválasztott polgármesterként röviden üdvözöltem a testvérvárosok küldöttségeit, és megköszöntem a választók bizalmát.
Június utolsó hétvégéjén képviseltettük magunkat testvértelepülésünk falunapján, a csallóközi Alistálon. A többi testvérvárosunkat is felkeressük a következő napokban, hetekben egy-egy kisebb delegációval, kapcsolódva a szokásos nyári látogatásokhoz.
A jelenlegi városvezetés lehetőséget biztosított a júniusi testületi ülés napirendjének és határozatainak a véleményezésére. Javaslatunk alapján egy téma további vizsgálat céljából lekerült a napirendről, valamint kérésünkre a Pátyi út közeljövőben felújítandó aszfaltja egy hangcsillapított minősítésű réteget kap, így a torbágyi patakpart zajszennyezése csökken. Javasoltuk továbbá a felmart aszfalt helyben (külterületen) történő újrahasznosítását is.
A nyilvános megjelenések mellett természetesen aktívan készülünk a város szolgálatára is. Összeállítottunk egy képzési tervet, amelynek keretében profi szakemberek segítségével, a legfontosabb témakörök (az önkormányzat működése, képviselői munka, önkormányzati törvény, kommunikáció, költségvetés, stb.) alapos megismerésével készülhetünk új feladatainkra. Jelenleg az időpontegyeztetések történnek.
Újragondoltuk az önkormányzat szervezeti felépítését, különös tekintettel a választási ígéretünkre, az ellenőrzés, ellensúly képzésre. Tárgyalásokat kezdeményeztünk a képviselő-testületbe bekerült két párt, a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom képviselőivel. Megkezdtük a Biatorbágyért Egyesület képviselőcsoportja, az Egyesület és a Biatorbágyért Klub egymáshoz való viszonyának, munkamegosztásának kidolgozását, egy új koncepció megalkotását. Összeállítottunk egy adatbázist a helybeli intézményekről és civil egyesületekről, amelyekkel a közeljövőben tervezünk bemutatkozó jellegű kapcsolatfelvételeket.
Végül talán a legfontosabb, ami terveink szerint végigkíséri az elkövetkező éveket: megkezdtük egy folyamatosan bővülő feladatlista összeállítását, melynek alapját a programunk, és más (pl. lakossági) jelzések, igények adják. Ezt tervezzük nyilvánosságra hozni, így tevékenységünk követhetővé, átláthatóvá válik.
Terveink szerint októberben egy felkészült, határozott elképzelésekkel és munkatervvel rendelkező csapat veszi át a döntéshozatal felelősségét.
A heves tiltakozásokat kiváltó műfüves focipálya építése óta egyre nagyobb figyelmet kap Biatorbágy régebben természetközelinek gondolt félreeső része a Forrás utca végén. A Szarvasugrás és focipálya közé hamarosan óvoda és bölcsőde épülhet, a nagy forgalmat bonyolító intézmények környezetének rendezése fakivágásokkal és látványos földmunkákkal indult el. A sokszor változtatott tervekből hamarosan kézelfogható eredmény lesz.
Madár-forrás völgyének fejlesztése, akár jó hír is lehetne!
Az ipari-logisztikai telephelyekről a forrás 10 méteres közelébe vezetett csapadékvíz (időnként 2000 liter/másodperc) már rég elmosta azt a surrantót, aminek korlátozni kellett volna a lefolyását. Az árokrendszer látványos pusztulása mostanra már veszélyezteti a Forrás utca burkolatát, akadályozza műfüves pálya szomszédságában építendő óvoda-bölcsőde kivitelezését, halaszthatatlanná vált a környék rendezése. Talán meg is nyugodhatnánk, hogy ez az elhanyagolt terület több lépcsős fejlesztése végre beindul és helyzete méltóbbá válik.
Sajnos nem ez a helyzet!
A beruházásnál teljesen háttérbe szorultak a természetvédelmi elvárások, sok fát kivágnak és nagy területeket burkolnak le a völgyben. A természetvédelmi területet súlyosan károsító csapadékvíz útja a völgyben alig rövidül, így folytatódhat az a káros folyamat, ami a forrásvölgy anyagának elhordását, a Némó-tó feltöltődését jelenti. Az átépítés után a Madár-forrásnál meghatározóbb lenne a nagyvárosi hangulat a vágyott természetközeliség helyett.
Most a B3 szakasz épül, ami kivált egy részt a jelenlegi árkokból, de az alaptételt, hogy a csapadékvizet a keletkezési helyén kell elszikkasztani, mégis sérti.
A valóban kárt okozó építmények egyike már elkészült (2023 október), illetve lebontják és újraépítik. Az 1800 mm átmérőjű kifolyó a Madár-forrás völgyében egy olyan előre nem tervezett pótmegoldás (az eredeti tervek szerint nem itt lenne a becsatlakozás) ami fenntartja a nagy mennyiségű csapadékvíz romboló hatását a völgyben. Megépítése és újbóli bővítése károsítja a természetvédelmi területet, kiváltása komoly kihívás elé állítja a következő vezetést
A másik kárt okozó létesítmény a Madár-forrás környezetét vasbeton és gabion falakkal körbe ölelő tájrendezés, a völgybe nem illő kisbusz méretű famadárral, erről később írunk.
A – Óvoda-Bölcsöde építkezés, pályázati támogatáshoz igazolni kell a csapadékvíz elvezetést, ezért mint legfontosabb, megépült a B4 szakasz, aminek utolsó 30 métere fölösleges lenne, ha kész lenne a B6 és a B3 szakasz.
B1 – meglévő, többször javított, rossz állapotú árok, ami a vasúttól a Buba átereszig hozza az ipari parkok csapadékvizét. Újjáépítés helyett folyamatos javítgatása várható.
B2 – a B1 folytatása a Buba áteresztől a Madár-forrásig, 23 éve ez üzemel, emiatt rombolódik a forrásvölgy, ezt a megoldást kellene kiváltani.
B3 – Építése 2024 júniusában kezdődött el. Földfelszín alatt vezetett csapadékvíz csatorna, ennek hiányában nem tehermentesíthető a Madár-forrás építkezés területe az iparterületek csapadékvizétől, érinti az Óvoda-Bölcsöde beruházást. Vitatott a finanszírozása a CT Park részéről
B4 – Felszín alatti csatorna, ami a Nimród utcától a Szarvasugrás csapadékvízét viszi a forrásvölgybe. Csatlakozik a B3-ba. Az utolsó 1800 mm átmérőjű szakasza a B5 kiváltása miatt készült, ezzel állandósítva a természetvédelmi terület károsítását
B5 – A Madár-forrás völgyét tehermentesítő szakasz a Nemo-tóig. Állítólag nagyon meg akarták csinálni, de nem látszik a fedezete. Elkészítésekor végzett földmunkák részben tönkre tennék a 2023 őszén már kiírt közbeszerzés alapján végzet gyalogutat és parkosítást (C )
C – Madár-forrás környékének átépítése, ehhez van kapcsolva a műfűves pálya túloldalán épített kondipark és egy 3 méter széles gyalogút a Viaduktok irányába. Kivitelezése az iparterületek csapadékvizének rendezetlensége miatt további ideiglenes megoldásokra kényszeríti a várost. Az eddig látott tervek nem törekednek a tájba illeszkedésre.
D – Nemo-tó kotrás átépítés Az előzőtektől külön finanszírozású, nem kalkulálható időben. Hatékonyan B5-tel együtt kellene megoldani.
Egy olyan közösséget szeretnénk itt Biatorbágyon, ahol a nyitottság és a közös célok – például a város kihívásaira adott válaszok közös keresése – fontosabbak a vélt vagy valós elválasztóvonalaknál. Ezeket többek között új kommunikációs platformok, közösségi programok és tájékoztatási kampányok segítségével szeretnénk áthidalni.
Fontosnak tartjuk lakóhelyünk természeti és épített értékeinek széleskörű megismertetését, ezzel is erősítve a lakosság kötődését városunkhoz.
Véleményünk szerint egy város vezetésének és a kultúráért felelős intézményének nem uralnia kell a város kulturális életét, hanem figyelnie kell az igényekre, a lehetőségekre, támogatni kell a civileket, a vállalkozásokat és velük együttműködve kell dolgoznia, hiszen egymaga nem tud mindent lefedni.
A helyi kultúra egyik legfontosabb bástyájaként sokaknak a Juhász Ferenc Művelődési Központ (JFMK) épülete, azaz a régi Faluház jut az eszükbe, azonban ennél sokkal összeszedettebb és szerteágazóbb a kérdés. A város közösségi tereinek a hiánya erősen kihat a kulturális élet lehetőségeire is, ezért ezt a kérdést összetetten és koncepcionálisan kell kezelni.
JFMK (Faluház)
A programterve alapján egész évben folyamatosak a rendezvények, a frekventáltabb időszakokban kimondottan túlterhelt. Az épület technikailag elavult, sok esetben csak nehezen szolgál ki egy-egy színházi előadást vagy koncertet.
Más nagyobb közösségi zárt terület hiányában ez az egyetlen lehetséges helyszíne az iskolák rendezvényeinek, helyi egyesületek báljainak és nagyobb városi ünnepségeknek is. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai intézményfejlesztéseknek köszönhetően létrejött új tereket a fenntartókkal egyeztetve már rövid távon bevonjuk a város életébe, és például az iskolai rendezvényeket áthelyezzük az új helyszínekre. Hosszabb távon emelett elengedhetetlen a közösségi terek tudatos és tervezett fejlesztése is.
A JFMK épületét a XXI. századi elvárások alapján fel kell újítani, az eddig kihasználatlan tereket élettel kell megtölteni, ezzel új, színesebb kulturális lehetőségeket tudna bevonzani a város. Ezzel együtt a programokhoz kötődően, azok ideje alatt fontosnak tartanánk az étel- és italvásárlás lehetőségét biztosítani, amely jelenleg csak korlátozott idősávokban érhető el.
A programkínálat színesítéséhez, új látogatók bevonzásához első körben szükségesnek tartjuk a helyi valós igények alapos felmérését, amelyre a szórakoztatás, a művelődés és a kulturális élmények kibővült köre épülhetne. Erősíteni szeretnénk a helyi médián keresztül a programok ismertségét.
A fejlesztéseknek és a változásoknak köszönhetően növekedhetne a programok színvonala és a látogatottság, amely öngerjesztő folyamatként megalapozhatja a kulturális élet folyamatos fejlődését.
Közösségi ház
A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a Közösségi ház vegyen át minél több feladatot, rendezvényt a Faluháztól, tehermentesítve azt. Az épület és az udvara kiválóan ki tudna szolgálni számos “klub” típusú kisebb rendezvényt és találkozót, a civil egyesületek inkubátoháza lehetne.
Könyvtár
Régebben egy városi könyvtár nem csak a könyvek raktára, hanem egy közösségi találkozóhely, kutatási és tanulási helyszín, illetve kulturális találkozóhely is volt. Mi ezt szeretnék visszahozni, hogy a XXI. századi feltételek biztosításával újra a tudás, a művelődés és a kultúra házává váljon. Nyitvatartásának igazodnia kell az igényekhez, iskolai programok rendszeres helyszínévé kell válnia, és fontos, hogy ide illő kulturális programoknak is teret tudjon adni a felolvasóesteken keresztül a kisebb klasszikus koncerteken át pl. könyvbemutatóknak is.
Bábos ház, Nagy utca 31. és 33. ingatlanok
Jelenleg itt csak a Bábos ház működik, de a két épület felújításával és az udvaraik kihasználásával egy szerves egésszé lehetne kialakítani, ahol a bábosház mellett egy helyi magyar hagyományokat bemutató tájház és kézműves alkotóműhely is megnyithatná kapuit. Ezzel a hagyományőrző programok otthonává válhatna és a környező oktatási intézmények életébe is szervesen bekapcsolódhatna.
Sváb tájház
A Közösségi ház szomszédságában már évek óta működik, azonban kihasználtsága alacsony. Itt is óriási lehetőség lenne a német kisebbségi önkormányzattal közösen a nemzetiségi programok egy részét ide helyezve valós élettel megtölteni. A német nemzetiségi kultúra ápolása és hagyományőrzés mellett több gyerekprogram és a német nemzetiséghez kapcsolódó zenés program helyszíneként kapcsolódhatna szervesen a város életébe.
Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola (PMAMI)
Az iskola évtizedek óta a város gyerekeinek művészeti fejlődését szolgálja, azonban önálló épület nélkül jelenleg az iskolák, a Faluház, a könyvtár és a közösségi ház termeiben tartja a képzéseit. Ezzel nemcsak az iskola mindennapi életét nehezíti meg a város, hanem a többi kulturális helyszín leterheltségét is fenntartja. Mindenképpen egy önálló központi épület létrehozása lenne a kívánatos, ahol a koncert- és bemutatóterem kialakításával a művészeti iskola kisebb léptékű rendezvényeit házon belül tudnák megszervezni. Ez sokkal több nyitott eseményre teret biztosítana, ahol nemcsak a növendékek mutathatnák be fejlődésüket, de egy új helyszín nyílhatna a komolyzene kedvelőinek, ahova helyi és országos ismertségű művészeket is meg lehetne hívni.
Helyi vállalkozók bevonása
A városi kulturális élethez ezer szállal kapcsolódnak a helyi vállalkozók, akik intenzívebb bevonása a város életébe és támogatása kiemelten fontos. Jó példaként már ma is működnek olyan közösségi terek, ahol a kikapcsolódás, a kulináris élvezetek, a művészet, a kézművesség és kultúra, vagy ezek valamilyen kombinációja tökéletesen megfér egymással. Ezeket a helyszíneket és vállalkozásokat a város példaértékű kezdeményezéseiként támogatni, népszerűsíteni kell és szervesen bevonni a város életébe, közösen rendezett eseményekkel és programokkal. A fiatalok “helyben tartásának” egyik fontos mozzanata, hogy ők is megtalálják a számukra megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket városunkban. Ezeket, városi szintről, központilag rendkívül nehéz biztosítani, ezért ezen a területen nagyon fontos a vállalkozók szerepe és megbecsülése. Fontosnak tartanánk egy kortárs művészeti kiállítótér, kreatív tér létrehozását is, amely többek között a helyi alkotóknak is lehetőséget biztosítania a megjelenésre, a helyi kulturális élet felpezsdítésére.
Szabadtéri rendezvények
A városünnep, az államalapítás ünnepe és többek között az Angyalfia vásár is a város központjában van megtartva évről évre. Ezek a legnagyobb rendezvényeink, amiknek a helyszíne nem rendezett, parkolókban, murván, úttesten, ad-hoc jelleggel kialakított szinpadokkal próbálkozik a város több-kevesebb sikerrel. A városközpont tervezésekor komolyan figyelembe szeretnénk venni azt, hogy legyen egy olyan központi hely, ahol a szabadtéri programokat és koncerteket, kulturális eseményeket állandó jelleggel lehet megtartani. Ezzel bővülhetne a rendezvények száma, minősége és ez is kiváló területe lehet a helyi mikro- és kisvállalkozások támogatásának.
Emelett nagyobb figyelmet szentelnénk a patakparti rendezvény területnek is, a színpad évek óta kihasználatlan, nincsenek meg az alapvető feltételei sem a programok szervezésének.
Piac
Évszázadokig a helyi piacokon és vásárokon zajlott a kulturális élet jelentős része. Tudjuk, hogy ez már elmúlt, azonban a mai világunkban is fontos találkozási pont egy jól használható piac, ahol méltó körülmények között lehetne hétvégente nem csak vásárolni, hanem együtt tölteni az időt. Fontosnak tartjuk, hogy állandó és rendezett helye legyen a helyi piacnak, nagyobb fókuszt fordítva a vásárlás mellett a programokra, egymás megismerésére és hétvégente hasznos idő eltöltésére.
A itt felsoroltakon kívül még természetesen még számos módja és lehetősége van a helyi kulturális élet sokszínűvé és jobbá tételének, azonban mi ezt a lakossággal közösen szeretnénk véglegesíteni. Írásunkat e közös gondolkodás indításának szánjuk.
Városunk számos vélt vagy valós törésvonal mentén tagolt: együtt él benne biai és torbágyi; őslakos és újonnan ideköltöző, belterületi és külterületi… a sort sokáig folytathatnánk. Ezek a csoportok sokszor különböző érdekekkel, elgondolásokkal vagy vágyakkal rendelkeznek, amelyek bizonyos esetekben szembefordítják egymással a helyieket. Mi abban hiszünk, hogy érdemes egymást minél jobban megismernünk és megértenünk, és ez alapján keresnünk városunk fejlődése szempontjából a legjobb megoldásokat. Ehhez szükségünk van párbeszédre: többek között jó találkozási pontokra, jó fórumokra – és arra, hogy tisztában legyünk azokkal az értékekkel, amelyek összekötnek bennünket. Ez jelentheti a közös megoldások, a harmonikus együttélés alapjait.
Ehhez kapcsolódóan mutatjuk be most helyzetelemzésünket és javaslatainkat, mert hiszünk benne, hogy a biatorbágyi városvezetés aktuális és szükséges feladata a különböző hátterű lakosok közötti feszültségek kezelése és a település kiegyensúlyozott fejlesztése. A város dinamikus növekedése és a folyamatosan érkező új lakosok integrációja kritikus tényezői a hosszú távú stabilitásnak és prosperitásnak.
A következő fő kihívásokat azonosítottuk:
Tájékozatlanság a város fejlődésével és terveivel kapcsolatban.
Kommunikációs hiány a régi és új lakosok között.
Ellenállás az új fejlesztésekkel szemben egyes csoportok részéről.
A város épített és természeti értékeinek ismerethiánya.
A város „szellemi” múltjának és jelenének nem ismerete (pl. helyi hagyományok, kulturális élet, iskolák, ismert biatorbágyi emberek).
A régi lakosok nem ismerik az újak motivációit, igényeit.
A Biatorbágyért Egyesület javaslatai:
Új és jól működő kommunikációs platform(ok) létrehozása
Online és offline fórumok létrehozása, ahol a különböző hátterű lakosok megvitathatják véleményeiket, kérdéseiket és aggodalmaikat. A jelenleg működő platformok mellet a város által is moderált (mederbe terelt) és tartalommal megtöltött felületet látnánk szükségesnek.
Rendszeres (!) tájékoztató rendezvények és műhelyek szervezése a város fejlesztési terveiről, új irányokról, változásokról.
Integrációs programok
Közösségi programok és események szervezése, amelyek elősegítik az integrációt és a kulturális cserét a régi és új lakosok között.
A városi programok decentralizálása
A város bemutatása az új lakosoknak:
Önkormányzat, Faluház / JFMK, „Ismerd meg a legjobb…” sorozat (kirándulóhelyet, sportpályát, reggelizőt, kávézót, hentest, zöldségest, könyvesboltot, virágboltot, játszóteret, sörözőt, stb.)
Ismertető videók röviden – YouTube / Tik-Tok
Rendszeres vezetett túrák a városban, szervezett / irányított módon – a Faluházban most is elérhető sétafüzetek alapján, vagy a Mozgás a Természetben csapattal egyeztetve.
A város fiataljainak megszólítás az aktuálisan használt online felületeken keresztül – Instagram / Tik-tok
Transzparens fejlesztési terv
A városfejlesztési tervek teljes nyilvánosságra hozatala, a lakosok valós bevonása a tervezési folyamatba (nem az utolsó pillanatban) és visszajelzések gyűjtése.
Digitális platform létrehozása, ahol a lakosok tájékozódhatnak a jelenlegi és jövőbeni fejlesztési projektekről, és visszajelzést adhatnak azokra.
Oktatási és tájékoztatási kampányok
Tájékoztató kampányok lebonyolítása a város hosszú távú fejlesztési céljairól, és annak előnyeiről mind a régi, mind az új lakosok számára. Frissítve a jelenleg nem túl nagy elérésű biatorbágyi TV / YouTube / Körkép által szolgáltatott információkat.
Zöld és fenntartható fejlesztések
A fejlesztések során nagy hangsúlyt kell fektetni a zöld és fenntartható technológiákra, hogy a város hosszú távú fenntarthatóságot és élhető környezetet biztosítson minden lakos számára.
A fent említett javaslatok a közösségi összhang és a város harmonikus fejlesztésének előmozdítását célozzák meg. A Biatorbágyért Egyesület elkötelezett a lakosokkal való aktív párbeszéd és együttműködés mellett – erre garancia az egyesületünk sokszínű tagsága – egyesületünk várja a lakosok aktív részvételét és visszajelzéseit a fenti javaslatokkal kapcsolatban.
Biatorbágyon 2010 előtt havi szinten jelent meg a várostól független “Biatorbágyi Krónika” kiadvány, amit a helyi üzletekben lehetett nagyon kedvezményes áron megvásárolni. Független szerkesztővel, kiadóval igyekezett a helyi híreket eljuttatni minden érdeklődő biatorbágyi lakoshoz – hiszen ekkor még az online felületek nem léteztek.
2010-től jelentős változás történt, mert ekkor született döntés a városi média megalakításáról. Ennek első lépése és azóta is zászlóshajója a Biatorbágyi Körkép újság volt, amit még az önkormányzaton belül állítottak elő és már a kezdetekkor is a célja a gondolkodásmód és a szemlélet formálása volt, háttérbe helyezve a korrekt és független tájékoztatást.
A 2010-es évek közepétől érhető tetten az a tendencia, hogy a városi kommunikációt nem segíteni, hanem uralni szeretné a városvezetés, ekkor vetődött fel egy helyi rádiós és televíziós szolgáltatás lehetősége is. Előbbi elvetésre került, azonban az utóbbiban a város vezetése komoly lehetőséget látott. A képviselő-testület viszonylag gyorsan döntött arról, hogy a televíziós szolgáltatás miatt külön céget alapít, amelybe átteszi a nyomtatott újságot is, így létrejött a Média Kft., amely mára egy komplett médiabirodalommal uralja le közpénzből a városi kommunikációt:
Körkép – a város nyomtatásban megjelenő újságja
Völgyhíd TV – televíziós produkció, online és műsorszóró szolgáltatáson
Ezen felületek mindegyikére jellemző, hogy meg sem kísérli a független és korrekt tájékoztatást, hiszen szinte kizárólag a város vezetésének a hangjai, gondolatai és arcai jelenhetnek meg benne – természetesen a kötelező “cukiságfaktor” mellett, azaz a gyerekprogramok, iskolai fellépések és sportesemények városi események beszámolói is elengedhetetlen részét képezik a repertoárnak. De ennek legfőbb oka az eladhatóság vagy inkább elfogadhatóság fenntartása, lévén a lakosság számára ingyenes, azonban a közösségnek 2024-ben már közel 140 millió forintjába kerül.
Mi megszüntetjük az egyoldalú tájékoztatást. A közpénzből fenntartott médiafelületeken propagandacélú anyagok helyett független és kiegyenlített tájékoztatást alakítunk ki. Teret adunk a városért tenni akaró egyesületek, csoportok gondolatainak és kritikáinak a bemutatására. A párbeszédnek, az előremutató helyi vitáknak felületet biztosítunk és ezzel is bevonjuk a helyieket a közéletbe.
Nagyobb lehetőséget biztosítunk minden felületen a helyi egyesületek illetve a mikro- és kisvállalkozások megismerésének és népszerűsítésének, hiszen ők a közösségünk motorjaivá is válhatnak.
Részletesebben az egyes felületekről:
Körkép
A mostani propagandaanyag helyett a városunk polgári újságává kell váljon. Sokszínű, informatív, a fontos kérdéseket vizsgáló, a döntéselőkészítéseket több oldalról megvilágító, vitató, vitázó újság létrehozása a célunk, ahol engedjük a legkülönbözőbb véleményeket ütközni.
Erősítjük az online megjelenést és terjesztést. A nyomtatott változatot, környezettudatosan, csak azokra a címekre szeretnénk küldeni, ahol a lakók ezt külön kérik.
Völgyhíd TV
Az áthallásos egyperces hírek helyett, sokkal komolyabb hírműsorokat szeretnénk készíteni. A lakosságot, akár a döntéseket megelőző folyamatokról is célszerűnek gondoljuk alapos háttérmunkával tájékoztatni.
Média Kft. weboldala
Hírportállá kell válnia, mely a helyben és a helyieknek készült anyagok mellett a helyi érdekeltségű országos híreket is megjeleníti. Szervesen össze kell fognia a többi médiafelületén megjelenő anyagokat, hogy egy jó kiindulási információs csatorna jöjjön létre a látogatók, érdeklődők számára.
Otthonunk Biatorbágy
A közösségi média felülete a legalkalmasabb a mozgósításra és a többi médiafelület terjesztésére. A mai rohanó világban teljesen egyedi kommunikációs stratégiát kell alkalmazni a Facebook, az Instagram és a TikTok csatornákon is, hiszen mindegyiknek megvan az egyedi közönsége és fogyasztó rétege. Mi szeretnénk kihasználni ehhez az új digitalizációs megoldásokat, és egy népszerű, korrekten és gyorsan tájékoztató információs felületet biztosítani minden érdeklődőnek.
Városi hirdetések, óriásplakátok
A város egész területén jobban kell kihasználni a hirdetési felületeket. A buszmegállókban és a frekventált helyeken olyan városképbe illő hirdetési felületeket kell kialakítani amelyek a helyi mikro- és kisvállalkozásoknak önköltségi áron biztosítanak megjelenési lehetőséget. Kiegyenlítettebb tájékoztatást, virtuális és valódi városi agorát, előremutató helyi vitákat, párbeszédet, a közösségek fejlődését a helyieket nemcsak a szavak szintjén bevonó, és transzparens döntéshozást kívánunk, és ezért dolgozunk – és ennek megfelelő városi kommunikációt.
Az elmúlt évben lépett nyilvánosság elé egyesületünk. Meggyőződésünk szerint az országos pártpolitikától mentes, kizárólag a helyi kérdésekben állást foglaló, és ezekért dolgozni, alkotni hivatott közösség a legalkalmasabb egy város vezetésére, ezért mi is ilyenképpen határozzuk meg magunkat. Sok kérdésben nem értünk egyet a jelenlegi városvezetéssel, és szerintünk Biatorbágy fejlődése rossz irányba halad, ezért indítunk polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket a jelenleg regnáló városvezetés módszerét és stílusát folytatni szándékozókkal szemben.
Baráti, ismerősök közötti beszélgetéseken több alkalommal elhangzott egy kérdés, miszerint „nem érinti-e hátrányosan a várost az, ha megváltozik a jelenleg kormánypárti városvezetés?”
Ismerve és átgondolva városunk utolsó néhány évtizedének fejlődési irányait és lehetőségeit, valamint megvizsgálva a jelenleg kormánypárti és nem kormánypárti irányítású környező települések fejlesztéseit, megállapítható, hogy egyáltalán nem olyan egyértelmű itt az összefüggés, mint ahogy azt sokan hiszik.
Meggyőződésünk szerint egy alapvetően demokratikus országban ennek a kérdésnek nem lenne szabad felmerülnie. Hisszük, hogy Magyarország még egy ilyen ország. Véleményünket és megállapításainkat e témában szeretnénk megosztani veletek.
Egyesületünk alapvetően egy helyi formáció, országos pártoktól – és így természetesen az országos ellenzéki pártoktól is – független, azaz nem egy “országos ellenzéki” formáció. Ez számunkra azt jelenti, hogy nem a jelenlegi kormánypárttal szemben határozzuk meg magunkat, hanem kizárólag Biatorbágy lakossága felé elkötelezett, a városért dolgozni akaró közösségként, amely gyakran kritikus a jelenlegi városvezetés döntéseivel szemben.
A helyi önkormányzatok érdekérvényesítő képessége a legtöbb esetben nem függ össze az adott településvezetés valamelyik párt iránti elkötelezettségével. Sokszor előfordul, hogy a helyi érdekek nem egyeznek meg vélt vagy valós országos érdekekkel, állami intézmények vagy vezetőik elképzelésével.
Számos példát látunk arra, hogy az alapvetően független városvezetések is igen eredményesen működnek, nem „kerülik el” őket az állami beruházások, számos innovatív megoldást visznek véghez a lakosságuk érdekében. Ilyen település a környékünkön a független vezetésű Érdahol a közelmúltban állami támogatásból útfejlesztések, körforgalom építések történtek (nem kanyarodó sávok és lámpás kereszteződések). A legjobb példa talán Telki, ahol a független városvezetés alatt iskola, óvoda, Egészségház, könyvtár, Közösségi Ház és sportcsarnok is épült. Megemlíthetjük akár Pilisvörösvárt is, ahol jelenleg uszoda építése zajlik.
Arra is van több példa , amikor a kormánypárti városvezetők nem tudták / tudják érvényesíteni a településeik érdekeit:
Páty település fejlődésének a legnagyobb korlátja a település szennyvíztisztító telepének kapacitáshiánya. Ennek közvetlen hatását a szintén kormánypárti vezetésű városunkban is megtapasztaljuk, hiszen a gyengén tisztított pátyi szennyvíz a Füzes-patakba kerülve városunkon keresztülfolyik. A telep bővítésének állami támogatását egyik városvezetés sem tudta elérni és az egészségügyi kockázatot megszüntetni.
Biatorbágy a lakosságszámát és az itt működő cégeket tekintve az ország egyik leggazdagabb települése. A saját források hatékonyabb felhasználása a jelenleginél lényegesen több saját költségű fejlesztést tenne lehetővé.
Biatorbágy költségvetésében a kötelezően ellátandó feladatok állami támogatása minden évban alul van tervezve. 2022-től az évenkénti kifizetett támogatás több száz millió forinttal haladta meg a tervezett mértéket. 2022-ről 2023-ra az állam által kifizetett támogatás összege 18%-al csökkent. Az infláció miatt a reálérték csökkenés ennél lényegesen nagyobb volt. A 2024. évi költségvetésben már az elmúlt év ténylegesen kifizetett önkormányzati támogatást tervezték nagyjából 10%-os inflációval számolva. Az látszik, hogy – nem ismerve a 2024.-évi tényleges kifizetéseket – nagy “érvágás” a kötelezően ellátandó feladatok állami támogatása miatt 2023-ban érte az önkormányzatokat. Az állami támogatás csökkentése a kormánypárti és a nem kormánypárti településeket egyaránt érintette .
Egyesületünk véleménye szerint Biatorbágy kormánypárti városvezetése nem tudott megfelelően élni az elmúlt közel másfél évtized lehetőségeivel. Egy település fejlődésének hatékonyságát sokkal inkább a vezetés település iránti elkötelezettsége, felkészültsége és prioritásai határozzák meg, mint az aktuálisan regnáló kormánypárthoz való hűsége.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve, közéleti szerepet vállalj?
Azt gondoltam, ha nekem igényem van arra, hogy Biatorbágy egy élhető, szerethető város legyen, ami folyamatosan fejlődik, harmóniában lakosaival és természeti adottságaival, akkor azért tennem is kell. Nem várhatom csak másoktól, hogy megoldjanak mindent és az én igényeimnek és elvárásaimnak megfelelően alakítsák ki környezetünket.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Az elmúlt időszakban elsősorban az itt élőkkel – nem csak a fiatalokkal – próbáltam kapcsolatot teremteni, felmérni Biatorbágy legfőbb problémáit, mind szociális, mind infrastrukturális szempontból. A Biatorbágyért Egyesületben folyamatosan dolgozunk azokon a terveken, amelyekkel ezeket a problémákat orvosolni lehetne. Párhuzamosan figyelem a jelenlegi városvezetés munkáját, döntéseit, ezek hatását városunkra, folyamatosan tanulva, miket lenne érdemes máshogyan csinálni.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Szeretném, ha elérnénk, hogy Biatorbágy egy „élő kisváros” legyen. Ne csak aludni járjunk haza, legyen lehetősége minden korosztálynak a kikapcsolódásra, sportolásra, fejlődésre, szórakozásra. A fiatalok szabadidejének célzott eltöltése nagy kihívás. Ennek hiányában rövid időn belül több száz középiskolás fog céltalanul bolyongani a város utcáin. Ehhez a közösségi terek számát növelni kell, a minőségre energiát és pénzt kell áldozni. Fontosnak tartom, hogy minél több mindent tudjunk helyben elintézni: vásárlás, szolgáltatások, egészségügy, hivatali ügyintézés.
Az autópálya és a vasút miatt mindenképp szeretnék foglalkozni a zajvédelemmel. Por- és zajvédő fasort/parkerdőt kell telepíteni a lakópark és a szántóföld közé. A városban érvényben lévő sebességkorlátozásokat felül kell vizsgálni, ha indokolt, változtatni. A meglévő korlátozásokat pedig be kell tartatni. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, elképesztően fontosnak gondolom az oktatást. Gyakran annyi mindenen segítene, akár a közlekedésben is, ha nemcsak a beruházásokra várnánk, amelyekkel a forgalmat csökkenthetjük, gyorsíthatjuk, hanem energiát és időt fektetnénk abba, hogy egy kulturált, intelligens közlekedési stílust népszerűsítsünk, oktassunk, gyermekkortól kezdve.
Mit csinálnál máshogy, mint a jelenlegi városvezetés?
A stratégiai döntéseknél mindenképpen kikérném a lakosság véleményét, majd gondos szakértői csapattal készíteném elő, mindent hosszú távra tervezve, mérlegelve. Hatalmas probléma gyakran a koncepció hiánya, amivel egy városvezetés saját magával és a várossal szúr ki. Sokkal nagyobb szerepet adnék a helyi vállalkozásoknak. Támogatásokat és kedvezményeket biztosítanék a működésükhöz, fejlődésükhöz. Az itteni vállalkozásoknak érje meg Biatorbágyon tevékenykedni, a helyieknek pedig legyen lehetőségük helyi megbízható vállalkozók szolgáltatásait igénybe venni. Több figyelmet adnék a fiatal korosztálynak – a kultúráért, szabadidős tevékenységekért, kikapcsolódásért ne Budapestre kelljen bejárni a fiataloknak, hadd legyen itt helyben teljes életük, akár kisebbek, akár fiatal felnőttek!
Miért szereted ezt a várost?
Szeretem az itt élő embereket, szeretem, hogy Biatorbágy akkora, és olyan változatos, hogy soha nem lehet megunni. Szeretem, hogy rengeteg kincset és lehetőséget rejt magában, amit csak megfelelően kellene használni és nem kihasználni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Egyszerre nyugodtabbnak és elevenebbnek. Több életet képzelnék el benne, több mosollyal, kevesebb feszültséggel, kevesebb dugóban üléssel, szitkozódással.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Nehéz kérdés, rengeteg számomra kedves hely van itt. A Madárlest mindenképp megemlíteném, imádok a tó partján üldögélni, gyönyörködni gazdag élővilágában, kikapcsol és feltölt. A Szily-kápolna is dobogós helyen van a szívemben, az odavezető út, a kápolna szépsége, (akusztikája népdal énekléskor 🙂 ), a kilátás… Illetve kedvenc helyeim a boltok, pékségek, zöldségesek, trafikok, ahová járok: útközben, vásárlás közben, mindig jó beszélgetésekbe keveredek helyiekkel, vállalkozókkal, alkalmazottakkal. Olyankor érzem, hogy szeretem ezt a helyet, itthon vagyok, és egy jó közösségben élek.
Mit üzensz azoknak, akik szerint túl fiatal és tapasztalatlan vagy ahhoz, hogy politizálj?
Szerintem nincs olyan, hogy túl fiatal, ha arról van szó, hogy mások érdekeit képviseljük. Ez elsősorban mentalitáson, érzelmi intelligencián és igazságérzeten múlik, nem életkoron. Elismerem az idősebbek tudását, tapasztalatát, véleményét, szükségünk is van rá, de azt gondolom, a fiatalok éles szeme, látásmódja, ítélőképessége, kritikája, elengedhetetlen a fejlődéshez, a jövőálló megoldásokhoz. Pár példa: Amerikában, az alapító atyák életkorára 1776. július 4-én: Alexander Hamilton 21 éves, James Madison 25… Magyarországon az 1848-49-es forradalom idején a márciusi ifjak pár tagjának életkora: Petőfi Sándor 25 éves, Jókai Mór 23, Irinyi József 26…
Amikor változást akarunk, azt nem várhatjuk (csak) azoktól, akik már háromszor annyit éltek, mint mi, miközben a változás elsősorban nekünk, fiataloknak fontos. A mi jövőnk a tét… Nekem van motivációm, akaraterőm, rugalmas vagyok és gyorsan tanulok. Remek, szintén nagyon motivált csapattal dolgozom együtt, akiknek tudom, mindig számíthatok a segítségére és támaszkodhatok tudására és tapasztalatára.
Ha gépen szállunk fölébe, vagy körülpillantunk a Nyakaskőről, láthatjuk, igazán csodás helyen élünk. De tudatosulnia kell, hogy a minket körülvevő, erdő borította „hegyek”, dombjaink, kis vízfolyásaink és a tavak rendszere nem a mi érdemünk, ajándék, lehetőség egy emberhez méltó, a természettől még nem teljesen elszakadt életre.
Nyilván, érintetlen nem maradhat a hely, ahová az ember betette a lábát, s úgy döntött, le is telepszik. Ez nem is lenne gond, hisz a természetnek, környezetnek az ember is szerves része. Sajnos, általában különvalónak tekintjük magunkat, s nem együtt élve, jól használva, hanem leginkább kihasználva alakítjuk a tájat, és próbáljuk „uralni” a számunkra nem kívánatosnak tűnő környezeti elemeket, vagy csak simán „semmibe venni” őket.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint az önkormányzat feladata a települési környezetvédelmi program kidolgozása (46.§). Ennek megfelelően Biatorbágy Város Önkormányzata elkészíttette 2013 – 2019 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. Hasznos segítsége lehetne a városvezetésnek, a várost alakítóknak, beruházóknak és a Hivatalnak is mindennapos használata, de jó eséllyel csak valamelyik polcon pihen, mióta muszájból elkészült. ☹A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program, Pest Megye Környezetvédelmi Programja, Biatorbágy község Településrendezési Terve, Helyi Építési Szabályzata, Biatorbágy integrált városfejlesztési stratégiája, Biatorbágy Turizmusfejlesztési és Környezetrendezési Tanulmányterve figyelembevételével, az előző környezetvédelmi program felülvizsgálatával elkészült a 2019-2024-es program is. Ennek felülvizsgálatáról nem tudunk még. Bár kicsit általános, de azért akadnak konkrét javaslatok, melyek nagy részével egyetértünk, és megoldásukat fontosnak tartjuk. Viszont már a 2024-2030-ast kellene lapozgatnunk!
„Sok nevesített feladat amúgy is az önkormányzat kötelező feladata (pl. ivóvíz biztosítása, zöldfelület gondozás, parkfenntartás, szennyvíz- és csatornahálózat, csapadékcsatorna hálózat karbantartása, közutak és járdák fenntartása, hulladék közszolgáltatás fenntartása stb.), más feladatok nem kötelezőek, de mégis szükségesek a környezetvédelmi törvényben és az Alaptörvényben is nevesített alapcélok (egészséges, biztonságos környezet,stb.) megvalósításához elengedhetetlenek.” (Idézet Juhász Pétertől, a program megírójától)
Ismereteink szerint sajnos még a kötelezően előírt feladatok sem teljesültek kifogástalanul, a többiben pedig nagy lemaradásban van városunk ☹ (A közmű szolgáltatásokkal másik cikkben foglalkozunk)
Környezeti elemenként, vázlatosan bemutatom a főbb fókuszokat, melyeket a program is tartalmaz, kiegészítve saját véleménnyel.
Levegő
Alapvetően szerencsésnek tarthatjuk magunkat, nincs városunkban erősen légszennyező ipari tevékenység, és a szegénység sem akkora, hogy sokan kényszerülnének hulladékkal való tüzelésre. Sajnos, azért akadnak páran, leginkább tájékozatlanságból, akik „rossz fát tesznek a tűzre”. Igen kevés rendbontó is elég ahhoz, hogy szélcsendesebb napokon rosszul érezhessük magunkat.
Változatos domborzatunknak köszönhetően vannak a városnak könnyen tisztuló részei, és vannak a völgyek, ahol „megül” a szennyezett levegő. Ez egyik ilyen sajnos pont a Fő utcai Vadvirág óvoda környéke. A magasabb pontokon élők közül sem örülhet mindenki, mert ha a szomszédja kéménye az ő ablaka alatt ontja a fekete füstöt, neki sem a hegyi levegő jut. A közlekedésből és nem megfelelő fűtésből, valamint a „kerti hulladék” nem kívánatos eltüzeléséből származó korom és egyéb káros anyagok nagy terhet jelentenek minden szervezetnek, a gyermekeknek, betegeknek és időseknek. Komolyabb tájékoztatással, közlekedés jobb szervezésével, súlyos esetben szankcionálással kívánnánk változtatni ezen a helyzeten. Minden lehetőség és eszköz adott hozzá, csak aktívabban kellene tájékoztatni, Elérhetnénk, hogy minél többen „zöld javaknak” tartsák a „kerti hulladékot”, melyet helyben tartva tápláljuk a talajt és óvjuk a kiszáradástól is.
Sajnos nincs saját levegő -minőség mérő állomásunk, a különböző fellelhető adatok a legközelebbi budapesti pont értékeit szokták mutatni. Lelkes amatőrként telepíthetünk egyszerűbb, nem túl drága eszközöket is, melyek nem akreditáltak, de a szálló por koncentrációja ezek segítségével is megfigyelhető. Ez iskoláknál tanulságos is lehetne.
Ide tartozik még, az eléggé elhanyagolt beltéri levegőminőség kérdése is. Ez egy olyan terület, melyen megfelelő tudás birtokában mindenki sokat tehet a saját és családja egészsége érdekében
Zaj-és rezgés terhelés
Sajnos, ami egyik előnye Biatorbágynak (többszálú összeköttetés a fővárossal, illetve a nyugati országrésszel, M1, M0, 1-es út, 1-es sz. vasútvonal, és az egész várost átszelő főút), az komoly zajszennyező. Sokan gondolják, hogy hozzá lehet szokni, de régóta elfogadott tudományos tény, hogy az idegrendszerünkre milyen káros hatással van már a jogszabályokban meghatározottnál alacsonyabb rendszeres zajterhelés is. Településünk vezetői eddig szerintünk nem fektettek ebbe a témába kellő energiát, sok év után beérték avval az ígérettel, hogy ha 3 sávosra bővül az M1 ezen szakasza, akkor kapunk zajvédőfalat a belterületi oldalon is. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket arra az esetre, ha ez a bővítés nem történik meg, az autópálya szélesítés tervein pontosítani kell a Szarvasugrás zajvédelmét szolgáló fal elhelyezését. Illetve, a MÁV-val is újra tárgyalásokba kellene kezdeni e téren is. Az Országút mellett is tudunk olyan területről, ahová már nagyon régen megígérték a zajvédelmet az ott lakóknak, de azóta csak növekedett a terhelés egy elkészült autómosó és a megnövekedett forgalom miatt. Az önkormányzat eddig látszólag csak abban az esetben tett lépéseket, amikor a lakosság komolyabb felháborodásával és összefogásával találta szembe magát (pl. KRESZ parknál az új free style pálya környékén élők a PVKE segítségével harcolnak a nyugalmukért, vagy a Kolozsvári sportpálya perei,) Korrektnek tartanánk, ha megszületne végre egy helyi zajvédelmi rendelet, amibe sok éve belefogott a testület, de nem lépett még hatályba. Ez nagyon megosztó téma, nem lehet totálisan népszerű döntést hozni, de csak a város sűrűn beépített részeire vonatkozó, az ottlakók nyugalmának érdekében hozott zajkorlátozás segítheti a jószomszédi viszony fenntartását.
Víz
Településünk vizekben is gazdag, számos forrás és kisvízfolyás táplálja. Sajnos közülük néhány patak lassan már „csatornává aljasult” (Füzes-patak a pátyi szennyvíz és a „patakmeder rendezése” miatt, Disznólápa, az építkezések rákötései miatt, és csak reménykedhetünk, hogy a Benta a mi szennyvíztisztítónk alatt nem mutat majd hasonlóan borzalmas állapotokat… ) Komolyabban kell venni az elmaradt belterületi csatornázásokat, és a hirtelen támadt igényeket alternatív megoldásra. Tény, hogy vannak tökéletesen működő házi víztisztítók, de nem szabad elfelejtkezni a kevésbé szabálykövető, vagy szűkebb pénztárcájú külterületi megoldásokról sem. Természetesen, kevés pénzből is lehet pl. alomszéket építeni és jól használni, és abban az esetben nem is szennyező lesz, hanem éltető a produktum, de valljuk be, ez nem számít manapság még népszerű megoldásnak.
Településünk a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint: felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny település, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. (javarészt nyílt karszt) A Biai-halastavak és a Benta-patak környéke felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny terület, a Hosszúréti-patak és a Füzes-patak, valamint az Ürge-hegy, a Szarvas-hegy és az Öreg-hegy érzékeny terület, a település többi területe közepesen érzékeny.
A víz nem csak a benne lévő szennyeződések miatt lehet problémás. Hiánya is fájó és pusztító, de hirtelen, nagy mennyiségű lezúdulásával hatalmas károkat okozhat. Ezekre leginkább akkor kapjuk fel fejünket, ha saját ingatlanunk vagy ingóságunk önti-, sodorja el, vagy nagyon látványos baleseteket okoz, ami felénk, szintén a szerencsés fekvésnek köszönhetően ritka. Arra már kevesebben figyelnek, hogy pl. a helyi természetvédelmi oltalmat élvező „Forrás-völgy” milyen mértékben erodálódott az elmúlt évtizedekben a nem megfelelő ipari csapadékvíz bebocsájtás miatt, és milyen hosszan húzódik rendbetétele, nem túl megnyugtatóan tervezve(?) valamint, a közvetlen szomszédságába épített műfüves futballpálya milyen hatással lehet a forrás iható vizére… (A Madár-forrás és környéke problematikáját külön cikkben írjuk meg)
Fontos lenne a csapadékvizeket minden ingatlanon megfelelően fogadni, és lehetőség szerint megtartani. Alapvetően jogszabályi előírás, hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia a csapadékvizek kezeléséről, de ez alól lehet „felmentést” kérni, ha az önkormányzat befogadói nyilatkozatot ad a tulajdonosnak a területén keletkezett „fölösleges vizek” települési csapadékvíz -elvezetőibe való bebocsájtásra. A városnak érdeke , hogy elgondolkodtassa a bebocsájtót egy saját, jó megoldás kivitelezésén. A közösség vízmegtartása, illetve biztonságos vízelvezetésének finanszírozása komoly kihívás Biatorbágynak. A sűrűn beépített és nagymértékben burkolt felületekkel rendelkező területeken újra kell gondolni és tervezni a rendszereket, illetve a túlméretezett (és túlárazott) műtárgyakat. Léteznek már nagyon ígéretesnek tűnő jópéldák, érdemes lenne őket megfigyelni, tőlük tanulni…
Talaj
A talaj feltételesen megújuló, élelmet adó erőforrásunk, ráadásul jó CO2 megkötő. Sajnos, a nem megfelelő művelésnek köszönhetően sok helyen már nem zsíros humusz a felső réteg, hanem száraz időben finom por, melyet a szél messzire visz, vagy akár a városban szórja el, nemkívánatos helyekre. Ez nem csak esztétikai és légzőszervi gondot okozó esemény, közlekedésbiztonsági kockázata is van (Emlékezhetünk az elmúlt évek lezárásaira, illetve katasztrófafilmekbe illő jeleneteire 1-es úton, M1-esen) Tehát itt is kapcsolódunk a levegőminőséghez. Csapadékosabb időjárás esetén pedig a lejtőkről lemossa a felső réteget a víz, ami nem csak tovább rontja a talaj minőségét, (degradáció) hanem a domborzat eróziójához is vezet. Komolyabb talajszennyezésekről nincs pontos tudomásunk, de az esetlegesen nem megfelelő trágyázás, a „Gksz” (A HÉSZ-ben „Gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató) besorolású területeken lévő létesítmények parkolói, az utak mente, valamint a volt légvédelmi bázis területe potenciálisan veszélyeztetett helyszínek. A már pátyi közigazgatásiterületen található régi hulladéklerakó, – ami elvileg rekultiválás alatt áll-, sem tudhatjuk, hogy mit takar, és milyen vizek csordogálnak el alóla a biatorbágyi termőföldekre? Magánterületek szennyezésénél csak reménykedhetünk, hogy mindenki felelősen bánik a nála keletkezett veszélyes hulladékokkal, illetve, a nem veszélyes minősítésű szerek használatát sem viszi túlzásba.
Vizsgálatokat illetve ellenőrzéseket végeztetnénk, és itt is nagy hangsúlyt fektetnénk a tájékoztatásra, együttműködésre a gazdákkal, cégekkel.
Természetvédelem
Vannak országos illetve nemzetközi természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területeink, természeti értékeink; Nyakas-kő földtani alapszelvény természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti terület, Biatorbágyi Kő-hegy kaptárkövei természeti emlék és Biatorbágyi Öreg-hegy kaptárköve természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti területek, Érd-tétnyi plató (HUDI20017) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000 terület),.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezete, valamint az ex-lege védett források és barlangok, barlangi felszínek.
Helyi jelentőségű védett természeti területeinket még Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata nyilvánította védetté az 5/2006 (05.25.) Ör.sz. rendeletében. (Ugyanebben a rendeletben biztosította az 1977-ben megyei védelem alá vont Bolha-hegy természeti védelmének fenntartását.) Az Önkormányzat rendeletében meghatározta a védetté nyilvánított területek alapvető természetvédelmi és hasznosítási célját, módját, rögzítette a természetvédelmi kezelés alapelveit és fő irányait.Egyenlőre csak a Bolha – hegy (64 ha), a Nyakaskő – Ürgehegy (90,45 ha), a Peca-tó (4,49 ha), a Biai Halastó (270,47 ha),és a Forrás – völgy (29,74 ha) állnak helyi védelem alatt. A Biatorbágyi Tájvédő Kör már több éve kezdeményezte a Halastó melletti nádas terület („Schulteisz -kanyarnál) védettségét is, de ez a folyamat sajnos a tulajdonos együtt nem működése miatt nem halad.. Szintén védelmet érdemelne a volt homokbányánál (Páty határán, Herceghalom felé, a Biai tavakkal szemben )a gyurgyalag illetve partifecske fészkelő hely. Persze, ha a védelem csak arról szól, hogy készül hozzá egy jogszabály által előírt „kezelési terv”, de ez csak pár sor , és nagyon általános, ráadásul be sincs tartva, számon sincs kérve, akkor igazából nem számít, nincs értelme. Itt , a maradék kincsek megőrzésén túl még látványosabban lehetne jó példákat mutatni és élvezni a természet ajándékait, gyönyörködni, feltöltődni… Ezen a téren is nagyon nehéz elérni, hogy a tulajdonosok ne csak az egyéni, rövid távú érdekeiket tartsák szem előtt, hanem tudjanak messzebbre tekinteni.
Sajnos, egy törvény szintű tervezetben szereplő remek elképzelés is csak addig marad meg a valóságban, amíg a befektetői szándék nem kerekedik felül. Itt most az országos ökológiai hálózat folyosóira gondoljunk,(Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény) melyek azért kerültek kijelölésre, hogy az ember ne darabolja fel teljesen az élőhelyeket, mégis folyamatosan keskenyítjük, majd elzárjuk, megszüntetjük ezeket, meggondolatlan beruházásokkal.
Ide kívánkozó téma, a Gksz övezetek túlépítése. Hallottuk sokszor, hogy milyen szerencsés városunk, mert elődjeink úgy határozták meg a gazdasági övezeteket, hogy azok teljesen elkülönülnek a településtől, kívül maradnak, és nem túl szennyezőek, mert leginkább csak raktárak, logisztikai központok. Valamint, hogy bölcsek voltak az akkoriak, mert azoknak a telkeknek a beépíthetőségét 30%-ban maximalizálták. Így maradt körben némi zöldfelület is, és gondolták nem lesz annyira zsúfolt, viszont így is elég bevételhez juttattja településünket. Csak ahogy épültek, fejlődtek ezek a telephelyek, jöttek rá sorban, hogy nekik nagyobb hasznos területre lenne szükségük, és kérték a HÉSZ módosításokkor a számukra kedvezőbb feltételeket. Sokan meg is kapták, hiszen jól hangzik, hogy cserébe, a települési szerződésben sok milliót kérhet érte a Város, úgy, hogy neki nem kerül semmibe. De vajon igaz ez? Aligha. Előfordul például olyan eset, hogy több csapadékvizet kell onnan befogadnunk, amire nincs még kapacitás… A bővítések valószínűsíthetően nagyobb gépjármű forgalmat, zajt és levegőszennyezést generáltak/ fognak generálni, s a közlekedési baleseti kockázat is növekszik….(Hogy a tájképről, az esztétikai élményről már ne is beszéljünk; ha körülnézünk néhány kedvenc kilátópontunkról, most már egyre több helyen nagy szürke és fehér dobozok takarják ki az “unalmas” zöld dombokat, réteket… ☹ )
Hulladék
Az illegális szemétlerakók talán inkább fogyó tendenciát mutatnak sok lelkes civilnek hála, kiket a Városgondnokság, valamint vállalkozó is támogat akcióikban. Az igazán megfizethető szemétdíj, valamit az, hogy a „külterületeken” is elérhető a hulladék elszállítás, jó irány. Azért figyelni kell még egymásra, mert mindig akad néhány tájékozatlan vagy igénytelen lakó vagy munkás.
Az önkormányzat kötelező feladata a hulladék közszolgáltatás. Ezt manapság már nem helyi hulladéklerakókkal biztosítja, hanem szerződést köt az elszállításra. 2023 nyarától változott az országos gazdálkodás, létrejött a „MOHU”. Ez egyelőre település szinten változást nem hozott, továbbra is a „Depónia kft” végzi a kommunális hulladék elszállítást, házhoz menő szelektív gyűjtéssel is kiegészítve, valamint évi egy lomtalanítási lehetőséggel. Az egyéni szemétszállítási szerződések korlátozott mennyiségű „kerti hulladék” elszállítást is tartalmaznak. E felett biztosít az önkormányzat évi 2 alkalommal „ingyenes” elszállítást. Ezt ugyanúgy a Depónia végzi, de ehhez nem kell matrica. A polgár ingyenesnek érzi, hiszen külön nem fizet érte, csak a város közös bevételéből egyenlítjük ki a számlát. Szintén a Város biztosítja a „Hulladék gyűjtő udvar” működését, ahol (egyelőre) a papír, műanyag, üveg és elektronikai hulladékot lehet leadni biatorbágyi lakcímkártya felmutatásával. Évente egyszer van lehetőség helyben „veszélyes hulladék” leadására.
A hulladék csökkentésének legoptimálisabb módja keletkezésének megelőzése, tehát a megfontolt igények, meggondolt fogyasztás és használat, amiben a városvezetésnek jó példával kell elöl járnia.
Javaslataink
Az edukációt ezen a téren is a legfontosabb, bár gyakran hallani, hogy a szülő nevel, az iskola oktasson, de én úgy gondolom, mindannyian befolyásoljuk egymást jó példáinkkal és tudásmegosztással, valamint támogató közeg létrehozásával. A JFMK-n túl, az oktatási intézményekkel, szakmai körökkel, civil csoportokkal szorosabban együttműködve kellene ezen dolgozni. Az óvódai kiskertektől az iskolai- és önkormányzati mintakerteken át, közösségi kertek létrejöttének támogatásával, fontos értékek és minták “ültethetőek el”, amiből nem csak egynyári zöldség teremhet…
„Hulladék” terén indult el már némi szemléletváltozás, de azért még mindig többen hívják a kertjükben keletkező „felesleget” „kerti hulladéknak”, mint mondjuk „zöld javaknak”. És míg az elsők eltűntetni akarják azokat, az utóbbiak tudják, hogy éltető kincs, használni kell csak, ingyen van 😉
Önkormányzatunk elkezdett már néhány kis projektet (komposztálók osztása, ingyenes „zöldhulladék” elszállítás az égetés visszaszorítására,) de véleményünk szerint ez nem elég, az eddigi városvezetés nem vállalt be hatékony környezettudatos döntéseket, nem folyamatos, és rendszeres a tájékoztatás, nem látszanak jó példák és a meglévő szabályozás betartatása sem. Ezen jó lenne változtatni.
A csapadékvíz megtartásában is jobban kellene támogatni a lakosságot, leginkább információkkal, mintákkal, tervezési és esetlegesen anyagi segítséggel. Fontos, hogy a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásának kötelezettsége az ipari park ingatlanjaira is vonatkozik. Ezért is véleményes a zöldterületek csökkentésének lehetősége.
Szükséges lenne a város részéről részletes tájékoztatás a speciális hulladékok leadási lehetőségeiről.
Legyen Biatorbágyon légszennyezettségi mérőállomás akár több ponton is! Legyenek rendszeres zajterhelési vizsgálatok!
Legyen rendszeres vízminőség vizsgálat legalább a Madár-forrásnál valamint a Füzes-patakon!
Szerencsére, divat lett a faültetés, ezt szeretnénk jóval átgondoltabban művelni. Ehhez szükséges egy dinamikus fakataszter, valamint az „E-közművek”térkép valósághoz igazítása is. Folyamatos szemrevételezés és gondozás, ami nem csak az esetleges locsolásokat, illetve durva „gallyazásokat” jelenti, hanem lelkiismeretes vizsgálatot, és időbeni beavatkozásokat, tápanyagellátást… Ezáltal tervezhetőek az elöregedett vagy menthetetlenül beteg, sérült fák kivágásai, és már előre gondoskodhatunk pótlásukról, lehetőség szerint, ott, helyben.
A használható városfejlesztési terv mellett szükség lenne egy települési zöldfelületi vagy zöldhálózati tervre, ennek alapján lehetne a további fásításokat is tervezni.
A talajok védelmét IS szolgálná, de a levegőét, állatvilágét, esztétikáét, zajhatásokét, ha legalább a már régóta kijelölt „Ev” (Véderdő) besorolású területeken meglennének a többszintes növényborítások. Ezeket fontosnak tartjuk mielébb megvalósíta(t)ni, illetve lehetőség szerint újabbakat kijelölni. Ez könnyen beláttatható jó érdeke a gazdáknak, az itt élőknek, és Földünknek is. Egy-egy ilyen sávban megvalósulhatna régen vágyott kutyafuttató vagy egyéb sétány. Ezek a területek lehetnének közösségi ültetések újabb helyszínei. Fontos lenne gazdát találni minden feladatra, összehangolni az önkormányzat és a lakosság feladatait, lehetőségeit, és felelősségi szintjeit. A néhány esztendeje, a Tájvédő Kör javaslatára létrehozott önkormányzati „környezetvédelmi alap”-ot a feladatokhoz igazodóan fel kell tölteni és észszerűen hasznosítani. (Idén városunk a költségvetési tervezetbe 10 millió forintot dedikált e célra.)
A fentebb említett gazdasági övezetek terjeszkedését vissza kell fogni, a lehető legnagyobb valós zöldfelületek előírása és betartatása lakóövezetekben is szükség van.
Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyre jobban melegedő időjárás okozta hőhullámok ellenére tágabb környezetünk élhető maradjon, és a nyarat ne csak a klimatizált helységekben tudjuk elviselni.
Egyesületünk nem szeretné sem magát, sem Biatorbágyot „zöldre festeni”. Nem akarunk most felkapott szlogeneket lobogtatni, mert, bár van igazságalapjuk, önmagukban mit sem érnek. Fontos az új módszerek és technológiák megismerése, de még fontosabb a felelősségteljes gondolkodás és életvitel. E téren is törekszünk következetesebb (és (át)láthatóbb) magatartásra, igyekszünk „Jógazdák” és „Jópéldák” lenni. Ehhez támogatást adhat, ha csatlakozunk (nem csak papíron!) különböző összefogásokhoz, ahol megismerhetjük más településekjógyakorlatait, küzdelmeit, tanulságait..
És azt hiszem, nagyon következetesnek és kitartónak kell lennünk, mert a berögzült rossz szokások és gondolati sémák megváltoztatása csak így lehetséges.
