Egy tó egyedülálló kincs – legyen a miénk is megélhető!

Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy Biatorbágynak nemcsak megközelíthetősége egyedülálló, de egyedien gazdag természeti adottságokkal is rendelkezik. Településünkön és közvetlen környezetében minden megtalálható, amely a kellemes környezetet és sokféle, minőségi időtöltési lehetőséget jelent: erdős területek, hegyek-völgyek, források, számos patak – és a környék legnagyobb tava (pontosabban tórendszere). 

A Biai-tó (vagy Halastó, vagy halastavak) olyan természeti kincs, amely az egész környéken egyedülálló: Biatorbágy sok pontjáról látható, a város panorámáját meghatározó tavak hangulata már távolról is magával ragadó – közelről meg egészen léleknyugtató. Lehetne…

Tótörténelem

A tóra már Biatorbágy első írásos emlékében is hivatkoznak, akkor még Szelíd-tóként („Sceledtou”), amely eredetileg nagy valószínűséggel természetes tóként jött létre. A tó 19. század elején eliszaposodott, ekkor lecsapolták, majd az 1920-as években újra feltöltötték, mai formáját a hetvenes évek mederalakításai során kapta, ekkor alakították ki a jelenlegi gátakat és zsiliprendszereket, amelyek 5 részre tagolják a jelenlegi víztömeget, kialakítva a mai tórendszert.A tó újkori történetében sosem volt valódi „közkincs”, a tó vizére az első világháború után a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségébe tartozó Halbizományi és Halkereskedő Rt. telepítette a halgazdaságot, amely vélhetően 1948-ben szűnt meg, a tavat ezután államosították. A halgazdaság a rendszerváltást követő privatizáció során magánkézbe került, amely a mai napig meghatározza a tó használatát, gondozását és hozzáférhetőségét. A Halastó egy tórendszer: a város szempontjából különböző adottságúak az egyes részek. A négy tavon működő halgazdaság mellett ma az egyik („négyes-tó”) tó horgásztóként működik.

Hozzáférhetőség?

Arra az idősebbek még emlékezhetnek, hogy már a hetvenes években is őrizték a tavat a rapsicoktól, az orvhalászoktól – aki a tó közelébe merészkedett (amely akkor még nem volt kerítéssel és zárt kapukkal elzárva a tókedvelőktől), hamar szembe találhatta magát az őrökkel. Akkoriban azonban még jobban „megélhető” volt a tó, legalábbis telente: akkor még sűrűbben fagyott be a tó vize, így a mostaninál jóval gyakrabban és hosszabban időzhettek a tónál a biatorbágyiak, amikor az szabadon látogatható volt.

Ez a lehetőség szerencsére most is fennáll: a tulajdonos jóváhagyásával – és helyi civil szervezetek támogatásával –, amikor biztonságos a jégvastagság, télen, korcsolyapályaként megnyílik a (hármas számú) tó a helyiek előtt. De miért csak ekkor? És miért csak így? A mindennapokban miért nincs lehetősége – az egyetlen hivatalos hozzáférőpont, a Kölcsey utcai madárlesen kívül – közelebbről megcsodálni ezt a különleges helyi kincset? Sétálni, esetleg futni a partján, leülni, élővilágát közelről megfigyelni? És a „vásárolj helyit és szezonálisat” napjainkban gyakran hangoztatott tanácsa jegyében például miért nincsen lehetősége a helyieknek legalább a tó lehalászásakor, vagy esetleg a karácsonyi időszakban venni a helyi tóban nevelkedett halakból?

Tulaj, lakosok, élővilág: különböző érdekek, de talán lehet mindenkinek jó megoldás

Természetesen tudjuk, hogy a tó jelenleg magánkézben van, jelentős területén jelenleg halgazdálkodás folyik és a magánérdek nem feltétlenül egyeztethető össze a közérdekkel – és akkor a hihetetlenül gazdag helyi élővilágról, és annak „érdekeiről” még nem is szóltunk. A tó ugyanis egy teljesen egyedülálló ökoszisztéma, számos különleges vízi fajjal: itt található a térség legjelentősebb gém (nagy kócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó) fészektelepe, a térség legnagyobb vöröshasú unka populációja, de jelentős számban találunk itt szárcsát, cigányrécét, halászsast, búbos vöcsököt, bütykös hattyút, kecskebékát, de még vidrát is. Ők nyilván ellenérdekeltek abban, hogy élőhelyük turistalátványosággá, de akár csak egy emberek által gyakrabban felkeresett célponttá alakuljon. Létezhet minden érdekelt számára megfelelő megoldás? Nem mi vagyunk az elsők, akik erre keressük a választ.

Folytatás?

Mi hiszünk benne, hogy a helyzet alapos elemzésével, jó példák megvizsgálásával, elkötelezett egyeztetésekkel, önkormányzati kezdeményezéssel és támogatással lehetséges megtalálni azt a megoldást, amely mindenki számára elfogadható lehet. Amely egyaránt megnyugtatóan védi a tulajdonos értékeit és tulajdonát, de a helyieknek is hozzáférést és valódi kapcsolódási lehetőséget biztosít a tóhoz, a lehető legnagyobb tiszteletben tartva a helyi élővilágot. 

Ha bizalmat kapunk, mi meg fogjuk találni a legjobb megoldást!

A Füzes-patak szennyezése

Biatorbágy központi részén, a közkedvelt Madaras játszótér mellett, egy kikapcsolódásra hivatott parkon át folyik városunk legismertebb természetes vízfolyása, az egyre rosszabb hírű Füzes-patak. Vize Páty felől érkezik a Viaduktok alá, majd innen nem messze jobbra fordul, négy híddal lejjebb, a Nyakaskő közelében csatlakozik  a Bentába. 

Néhány évtizede még a gyerekek több helyen kövekkel felduzzasztott vizében hűsöltek egy-egy kánikulai napon. Több régi fotó is arról tanúskodik, hogy állatokat itattak a partján. Mára már a Füzes-patak partján sétálók a kutyáikat sem engedik le, sőt, helyenként még a sétálás sem felelemelő az elképesztő szagok miatt.

Itt valami nincs rendben…

A patak állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről, valamint a pátyi ingatlanokról bevezetett csapadékvíz kitölti a medrét, a torbágyi Közösségi háznál akár túl is csordulhat. Aszályos időben viszont könnyű átlépni, ilyenkor közel kerülhetünk a vízzel utazó barna foltokhoz. A szag is arról árulkodik, hogy itt valami bűzlik. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz. Több hiteles mérés is igazolja, hogy az elfogadhatónál jelentősen több szennyező anyag került a Füzes-patakba a Pátyi szennyvíztisztítóból. A patak szennyezését legtöbbször különleges egyszeri vészhelyzeti működéssel indokolta az üzemeltető DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi kft. 

A hatóságok által kiszabható bírságok nem teremtik meg a motivációt a szükséges beruházásokhoz, a víz tisztításakor keletkező szennyvíziszap kezelése költséges. A  tisztító gépészete felújításra szorult, de tökéletes működés esetében sem tudná befogadni a tervezett mennyiségű szennyvizet. A Pátyon tervezett lakó- és iparterület-fejlesztések szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy vajon fokozható-e még a szennyvíztisztító terhelése? A válasz egyértelműen nem. A kapacitás bővítéséhez elengedhetetlen központi költségvetési támogatás megérkezéséig is határozott intézkedésekkel kellene visszatartani a szennyvíztisztító terhelését növelő beruházásokat. Ennek ellenére Pátyon új iparterület-fejlesztésekhez adott hozzájárulást az önkormányzat. 

Mit tett az ügyben Biatorbágy?

A Füzes-patak szennyezésének leginkább Biatorbágy issza meg a levét! Biatorbágy vezetésének eddigi intézkedései sajnos nem vezettek eredményre. 2021-ben még tényként kezelte városvezetésünk a szennyezést, addig 2023-ban már csupán a szennyezés fokozódását követő jelentős lakossági felháborodás után adott ki nyilatkozatokat, amik nem mutatták be a valós problémát, az egészségügyi kockázatot és a patakpart károsodását.  A vízminőség-vizsgálatokra indított lakossági adományokat látva rendelte meg a saját méréseit, mintegy tompítva a civil lépések súlyát. A város tájékoztatása alapján nem lehet a hivatalok értesítésénél többet tenni (!), nem kíván foglalkozni azzal a ténnyel, hogy a Pátyon kilátásba helyezett fejlesztések hatására még további terhelést kap és rosszabb helyzetbe kerülhet a Daköv által üzemeltetett szennyvíztisztító. Környezetünk megóvása ennél több törődést érdemel!

Véleményünk szerint Biatorbágy önkormányzatának alapértelmezett feladata kell, hogy legyen:

  • a patak vízminőségének folyamatos mérése, szükség szerint hatósági eljárás kezdeményezése, a lakosság tájékoztatása;
  • kapcsolattartás a szomszéd településsel környezetvédelmi témákban, konstruktív együttműködés, akár nyomásgyakorlás a problémák megoldására;
  • közös lobbitevékenység az országgyűlési képviselő bevonásával a szennyvíztisztító fejlesztésekhez szükséges források előteremtésében.

Habzó patak kronológia – mi történt eddig?

2021. március 4. – Varga László Biatorbágy Önkormányzati képviselő levele a Járási Népegészségügyi hivatalhoz a Füzes-patak szennyezése ügyében

2021. április 14. – Wesling kft. mérése, súlyos határérték túllépés. Megbízó Biatorbágy Önkormányzat

2021. április – Biatorbágy Önkormányzata – mint érintett település – a Pest Megyei Főügyészséghez természetkárosítás vétsége miatt feljelentést tett. Az ügyészség nyomozást rendelt el a Füzes-patak folyamatos szennyeződésének kivizsgálására. Az eljárást 2022-ben szennyezés csökkentési terv készítésével lehetett lezárni. A vállalások teljesítésének ellenőrzése 2023-ban hibákat talált.

2021. április 23. – Páty polgármester válasza Bodorkos Ádám Biatorbágy Önkormányzati képviselőnek  – Nem fogadta el a Daköv  magyarázatát, felújítást ígér.

2021-ben és 2022-ben megtörtént a telep teljes villamos és gépészeti felújítása. A szolgáltató DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft, és a tulajdonos Pátyi Önkormányzat is tagadja, hogy a telep túlterheltsége okán szennyez rendszeres jelleggel.

2022. október – Szakértői felülvizsgálati dokumentáció

2023. március 3. – Biatorbágy polgármesterének nyilatkozata a megnyugtató mérési eredményekről

2023. március 4. – Ne Habozz! Lakossági fórum több civil szervezettel a témában Biatorbágyon a Viaduktokhoz közel, a Füzes-patak partján lévő parkban. Személyesen vett részt Nánási-Kézdy Tamás jelenlegi alpolgármester és megoldást ígért. 

2023. március – civil adománygyűjtés akreditált méréshez, mintavétel, mérések és jegyzőkönyv

2023. március 17. – Székely László, Páty polgármestere közleményben tájékoztatta Páty és Biatorbágy lakosságát a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. által üzemeltetett Pátyi Szennyvíztisztító Telep működésével kapcsolatban. 

2023. május 14-én a Pátyi szennyvíztelep üzemeltetője, a DAKÖV Kft tájékoztatást adott ki arról, hogy bekötési stop indul másnaptól a szennyvízre, melyet 6 hónapon át fenn is tartanak.

2023. május 18. – Biatorbágy felkérésére igazságügyi szakértői vélemény készült

2023. július 6. – Rétvári Bence Belügyminisztérium államtitkár szerint a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak, valamint a hatósági mintavétel és az önellenőrzési eredmények alapján megállapította a Hatóság, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, nem képes az engedélyben rögzített határértékekre megtisztítani a szennyvizet, egyes komponensek tekintetében határérték feletti kibocsátás történt

2023. augusztus 24. – Pátyi önkormányzat nyilatkozata a szennyvíztisztító szabályos működéséről

2023.augusztus 26. – Civil séta. A Pákör képviselője tájékoztatta a jelenlévőket a tisztítótelep állapotáról, a Daköv és a pátyi városvezetés álláspontjáról.

2023. szeptember 11. – Pátyi szennyvíztisztító az országos médiábanMég a Belügyminisztérium szerint is túlterhelt a pátyi szennyvíztisztító, ám ezt a tényt sem az önkormányzat, sem az üzemeltető cég nem hajlandó elismerni. Sőt, a közelmúltban úgy döntöttek, hogy két új logisztikai központot is rákötnek arra a rendszerre, amely korábban már többször elöntötte barna trutyival a Füzes-patakot. “ 

2023. november 1. – Botrányos műszaki állapotú átemelő az autópálya mellett, ismételt feljelentés

2023. december 20 – Szennyezés dokumentáció

2024. február 26. – Erősen vitatható szakértői vélemény a szennyvíztisztító kibocsátásáról 

2024. április 3. – Ne habozz! 2.0 Közéleti előadás és műhely Pest-környéki agglomerációs települések szennyvíz problémái, vizeink állapotának javítási lehetőségei, együttműködési potenciálok…

Napjainkban nem tapasztalható a 2023 tavaszihoz hasonló súlyosságú szennyezés a Füzes-patakon, csupán a partmenti növényzet akaszt meg barna baktériumtelepeket és a patak bukóinál érezhető habfürdő illat. A csapadékos időjárás miatt jó a vízhozama a pataknak, amely szépen hígítja a bebocsátott, részben tisztított vizet….

Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a környezet és természetkárosítás megakadályozását és ezen célokért aktívan kíván fellépni!

A patak szennyezésére az önkormányzati képviselők mellett hatékonyan a civil szervezetek hívták fel a figyelmet: Pákör, Patrióta Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége nélkül az elért intézkedések nagy része nem valósult volna meg.

Íme egy petíció, amit aláírhatsz a patakszennyezéssel kapcsolatban.

Biatorbágy választási körzetei

Sajnos máig nem készült el az újrarajzolt helyi választási körzetek áttekinthető térképe, továbbra is csak egy utcanévsorból tájékozódhat az, akit érdekel, melyik választókörzethez tartozik.

Ezért mi most elkészítettük az idei választásokra készülve ezt a térképet interaktív formában is, itt tájékozódhattok egyszerűen az új körzetekről (a lenti Google térképen a jobb felső sarokra kattintva teljes képernyőre vált a nézet).

Jó böngészést!

A térkép teljes változata „távolabbi nézetből”, valamennyi külterületi résszel együtt:

Biatorbágy választás 2024

Észrevételek az Etyek – Sóskút körforgalmú csomópont munkaközi terveihez

Régóta várjuk már, hogy átalakuljon az Etyek-Sóskút csomópont Biatorbágyon. Vannak hasznos részei a tervnek és van, amin változtatni kellene ezért javaslatokat készítettünk.

1 – Losonczi köz becsatlakozása a körforgalomba. Ezen a helyen nagy a szintkülönbség, kis területen több funkció találkozik, gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom. A terv ezen a ponton elnagyolt, nem kap figyelmet a gyalogosok által használt járda kialakítása. Javaslat: a terv pontosítása a szintkülönbségek figyelembevételével, gyalogosforgalomnak kedvezve

2 – Kétirányú kerékpárút kialakítása – A környék utcáinak lakósűrűsége alapján nem lenne indokolt egy ekkora kerékpáros beruházás. A kerékpáros felhasználók többsége valószínűleg az országúti, vagy túrakerékpáros lesz számukra sokkal kényelmesebb és biztonságosabb megoldás lenne a kétoldalon vezetett irányhelyes kerékpársáv (nem kell kocsibeállókat keresztezni, az Etyekről Sóskút felé haladóknak nem kell kétszer keresztezni a forgalmas útvonalat 100 méteren belül). Az irányhelyes kerékpársáv megvalósítása egyszerűbb, hiszen nem kell a domboldalban támfalat építeni, stb. Javaslat: Kétoldalon vezetett irányhelyes kerékpársáv

3 – Zöldfelület kialakítás – Jelentős méretű, értékes zöldfelület marad célirányos kialakítás nélkül. Közösségi tér kialakításának szempontjait időben figyelembe véve jobb eredményt lehetne elérni, például nem taposnának ösvényt a buszhoz igyekvők a gyepbe. Javaslat: Tájépítész bevonása.

4 – Úttorkolat kialakítás, parkolás – A szükséges kettőnél kevesebb úttorkolat látszik a terveken. Javaslat: Két utca torkolat kialakítás, szükség szerint a tervezési terület bővítése Az Arany János és a Munkás utca nagyon szűk, az ott lakókat rosszul fogja érinteni, hogy megszűnik a parkolás a buszfordulónál, mert a vendégeik sokszor használták a buszfordulót parkolásra. 

5 – Buszmegállók kialakítása – A terveken 7db. busz számára van parkolási lehetőség kialakítva. Nem ismert miért van itt ennyi busz parkolására szükség, csak tárolni kívánják itt a buszokat, vagy valódi csomópont lesz? A kijelölt helyszín a táj kiemelkedő pontja, ami egyik oldalról kiváló kilátópont a tavak felé, tehát illene kalkulálni legalább egy kis pihenőhellyel, paddal, (ha már a kialakítás buszpályaudvar méretű, miért nincs legalább egy kis fedett buszmegálló?) ezek számára kalkulált hellyel. Másik oldalról viszont sok busz látványa a domb tetején nem jó irányba tesz hozzá a városképhez. A parkoló buszok látványának tompítása talán nem is lenne olyan nehéz…

A jelenlegi tervek megvalósítása után már nem sokat lehet javítani a helyzeten egy-két fa vagy cserje utólagos beillesztésével Javaslat: A közlekedésmérnöki szempontok mellett városkép alkotási, közösségi tér építési szempontok is legyenek figyelembe véve a tervezés korai szakaszában!

6 – Buba

Tüske Emil

Mindig különleges helynek tartottam Biatorbágyot. Először csak a hegyeken bujkáló titokzatos pincék és sziklák miatt. Később, amikor már ideköltöztem és bekapcsolódhattam a helyi közösségek életébe, úgy éreztem, itt jó helyen vagyok. Partnereket találtam egyesületünk céljainak megvalósításához, faültetésekhez, kerékpártúrákhoz, elfeledett kálvária rendbehozatalához. Igyekeztünk minél többet bemutatni városunk értékeiből, együtt cselekedtünk épített és természeti környezetünkért, a Viaduktok műemlékké nyilvánításáért.

Sajnos sokszor hosszú évek munkája sem lehetett elég a kitűzött célok eléréséhez. Egyre többen vagyunk, növekszik a beruházási kedv a főváros közelében, így egyre nagyobb feladat kiállni amellett, ami védelemre szorul, segíteni azoknak, akik nem csupán lakóhelyüknek, hanem otthonuknak szeretnék érezni ezt a várost. Ehhez szükség van egy olyan csapatra, akik friss szemlélettel, az eddig háttérbe szorított ügyeket is szem előtt tartva képesek új irányba állítani a város fejlődését. Fontosnak tartom a minőségi megoldások keresését és a minél szélesebb körű együttműködést, hiszen sokkal többet érhetünk el együtt, mint egymás ellen cselekedve.

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Tüske Emillel

A Füzes-patak szennyezése

Biatorbágy központi részén, játszótér mellett és pihenőparkon át folyik városunk ismert patakja. Vize Páty felől érkezik, a Viaduktok alá, a Nyakaskő közelében csatlakozik a Füzes a Bentába. 

Állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről összegyűlő csapadékvíz kitölti a medrét, a Közösségi háznál túl is csordulhat. Aszályos időben csekély a vízhozama ilyenkor alig folydogál a meder alján víz. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a Pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz a patak szennyezése miatt, válaszként legtöbbször különleges, egyszeri, vészhelyzeti működésként indokolta a DAKÖV kft. a szennyezést. A Pátyon tervezett lakó és iparterület fejlesztések szempontjából fontos kérdés, vajon fokozható még a szennyvíztisztító terhelése, vagy sem? 

„A Füzes-patak szennyezése” bővebben