Kategória: Hírek

Beküldve:

A Füzes-patak szennyezése

Biatorbágy központi részén, a közkedvelt Madaras játszótér mellett, egy kikapcsolódásra hivatott parkon át folyik városunk legismertebb természetes vízfolyása, az egyre rosszabb hírű Füzes-patak. Vize Páty felől érkezik a Viaduktok alá, majd innen nem messze jobbra fordul, négy híddal lejjebb, a Nyakaskő közelében csatlakozik  a Bentába. 

Néhány évtizede még a gyerekek több helyen kövekkel felduzzasztott vizében hűsöltek egy-egy kánikulai napon. Több régi fotó is arról tanúskodik, hogy állatokat itattak a partján. Mára már a Füzes-patak partján sétálók a kutyáikat sem engedik le, sőt, helyenként még a sétálás sem felelemelő az elképesztő szagok miatt.

Itt valami nincs rendben…

A patak állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről, valamint a pátyi ingatlanokról bevezetett csapadékvíz kitölti a medrét, a torbágyi Közösségi háznál akár túl is csordulhat. Aszályos időben viszont könnyű átlépni, ilyenkor közel kerülhetünk a vízzel utazó barna foltokhoz. A szag is arról árulkodik, hogy itt valami bűzlik. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz. Több hiteles mérés is igazolja, hogy az elfogadhatónál jelentősen több szennyező anyag került a Füzes-patakba a Pátyi szennyvíztisztítóból. A patak szennyezését legtöbbször különleges egyszeri vészhelyzeti működéssel indokolta az üzemeltető DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi kft. 

A hatóságok által kiszabható bírságok nem teremtik meg a motivációt a szükséges beruházásokhoz, a víz tisztításakor keletkező szennyvíziszap kezelése költséges. A  tisztító gépészete felújításra szorult, de tökéletes működés esetében sem tudná befogadni a tervezett mennyiségű szennyvizet. A Pátyon tervezett lakó- és iparterület-fejlesztések szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy vajon fokozható-e még a szennyvíztisztító terhelése? A válasz egyértelműen nem. A kapacitás bővítéséhez elengedhetetlen központi költségvetési támogatás megérkezéséig is határozott intézkedésekkel kellene visszatartani a szennyvíztisztító terhelését növelő beruházásokat. Ennek ellenére Pátyon új iparterület-fejlesztésekhez adott hozzájárulást az önkormányzat. 

Mit tett az ügyben Biatorbágy?

A Füzes-patak szennyezésének leginkább Biatorbágy issza meg a levét! Biatorbágy vezetésének eddigi intézkedései sajnos nem vezettek eredményre. 2021-ben még tényként kezelte városvezetésünk a szennyezést, addig 2023-ban már csupán a szennyezés fokozódását követő jelentős lakossági felháborodás után adott ki nyilatkozatokat, amik nem mutatták be a valós problémát, az egészségügyi kockázatot és a patakpart károsodását.  A vízminőség-vizsgálatokra indított lakossági adományokat látva rendelte meg a saját méréseit, mintegy tompítva a civil lépések súlyát. A város tájékoztatása alapján nem lehet a hivatalok értesítésénél többet tenni (!), nem kíván foglalkozni azzal a ténnyel, hogy a Pátyon kilátásba helyezett fejlesztések hatására még további terhelést kap és rosszabb helyzetbe kerülhet a Daköv által üzemeltetett szennyvíztisztító. Környezetünk megóvása ennél több törődést érdemel!

Véleményünk szerint Biatorbágy önkormányzatának alapértelmezett feladata kell, hogy legyen:

  • a patak vízminőségének folyamatos mérése, szükség szerint hatósági eljárás kezdeményezése, a lakosság tájékoztatása;
  • kapcsolattartás a szomszéd településsel környezetvédelmi témákban, konstruktív együttműködés, akár nyomásgyakorlás a problémák megoldására;
  • közös lobbitevékenység az országgyűlési képviselő bevonásával a szennyvíztisztító fejlesztésekhez szükséges források előteremtésében.

Habzó patak kronológia – mi történt eddig?

2021. március 4. – Varga László Biatorbágy Önkormányzati képviselő levele a Járási Népegészségügyi hivatalhoz a Füzes-patak szennyezése ügyében

2021. április 14. – Wesling kft. mérése, súlyos határérték túllépés. Megbízó Biatorbágy Önkormányzat

2021. április – Biatorbágy Önkormányzata – mint érintett település – a Pest Megyei Főügyészséghez természetkárosítás vétsége miatt feljelentést tett. Az ügyészség nyomozást rendelt el a Füzes-patak folyamatos szennyeződésének kivizsgálására. Az eljárást 2022-ben szennyezés csökkentési terv készítésével lehetett lezárni. A vállalások teljesítésének ellenőrzése 2023-ban hibákat talált.

2021. április 23. – Páty polgármester válasza Bodorkos Ádám Biatorbágy Önkormányzati képviselőnek  – Nem fogadta el a Daköv  magyarázatát, felújítást ígér.

2021-ben és 2022-ben megtörtént a telep teljes villamos és gépészeti felújítása. A szolgáltató DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft, és a tulajdonos Pátyi Önkormányzat is tagadja, hogy a telep túlterheltsége okán szennyez rendszeres jelleggel.

2022. október – Szakértői felülvizsgálati dokumentáció

2023. március 3. – Biatorbágy polgármesterének nyilatkozata a megnyugtató mérési eredményekről

2023. március 4. – Ne Habozz! Lakossági fórum több civil szervezettel a témában Biatorbágyon a Viaduktokhoz közel, a Füzes-patak partján lévő parkban. Személyesen vett részt Nánási-Kézdy Tamás jelenlegi alpolgármester és megoldást ígért. 

2023. március – civil adománygyűjtés akreditált méréshez, mintavétel, mérések és jegyzőkönyv

2023. március 17. – Székely László, Páty polgármestere közleményben tájékoztatta Páty és Biatorbágy lakosságát a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. által üzemeltetett Pátyi Szennyvíztisztító Telep működésével kapcsolatban. 

2023. május 14-én a Pátyi szennyvíztelep üzemeltetője, a DAKÖV Kft tájékoztatást adott ki arról, hogy bekötési stop indul másnaptól a szennyvízre, melyet 6 hónapon át fenn is tartanak.

2023. május 18. – Biatorbágy felkérésére igazságügyi szakértői vélemény készült

2023. július 6. – Rétvári Bence Belügyminisztérium államtitkár szerint a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak, valamint a hatósági mintavétel és az önellenőrzési eredmények alapján megállapította a Hatóság, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, nem képes az engedélyben rögzített határértékekre megtisztítani a szennyvizet, egyes komponensek tekintetében határérték feletti kibocsátás történt

2023. augusztus 24. – Pátyi önkormányzat nyilatkozata a szennyvíztisztító szabályos működéséről

2023.augusztus 26. – Civil séta. A Pákör képviselője tájékoztatta a jelenlévőket a tisztítótelep állapotáról, a Daköv és a pátyi városvezetés álláspontjáról.

2023. szeptember 11. – Pátyi szennyvíztisztító az országos médiában “ Még a Belügyminisztérium szerint is túlterhelt a pátyi szennyvíztisztító, ám ezt a tényt sem az önkormányzat, sem az üzemeltető cég nem hajlandó elismerni. Sőt, a közelmúltban úgy döntöttek, hogy két új logisztikai központot is rákötnek arra a rendszerre, amely korábban már többször elöntötte barna trutyival a Füzes-patakot. “ 

2023. november 1. – Botrányos műszaki állapotú átemelő az autópálya mellett, ismételt feljelentés

2023. december 20 – Szennyezés dokumentáció

2024. február 26. – Erősen vitatható szakértői vélemény a szennyvíztisztító kibocsátásáról 

2024. április 3. – Ne habozz! 2.0 Közéleti előadás és műhely Pest-környéki agglomerációs települések szennyvíz problémái, vizeink állapotának javítási lehetőségei, együttműködési potenciálok…

Napjainkban nem tapasztalható a 2023 tavaszihoz hasonló súlyosságú szennyezés a Füzes-patakon, csupán a partmenti növényzet akaszt meg barna baktériumtelepeket és a patak bukóinál érezhető habfürdő illat. A csapadékos időjárás miatt jó a vízhozama a pataknak, amely szépen hígítja a bebocsátott, részben tisztított vizet….

Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a környezet és természetkárosítás megakadályozását és ezen célokért aktívan kíván fellépni!

A patak szennyezésére az önkormányzati képviselők mellett hatékonyan a civil szervezetek hívták fel a figyelmet: Pákör, Patrióta Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége nélkül az elért intézkedések nagy része nem valósult volna meg.

Íme egy petíció, amit aláírhatsz a patakszennyezéssel kapcsolatban.

Beküldve:

Batka Maja

Tapolcán születtem és egy Balaton-felvidéki falucskában nőttem fel. Nyolc éve költöztem Biatorbágyra. Azóta a város aktív lakosának érzem magam, itt élek, itt dolgozom, itt vannak baráti, családi kapcsolataim. Azt gondolom, hogy először én is azért kedveltem meg ezt a helyet, amiért szinte mindenki más. Vidékies, falusias hangulatú, mégis több a lehetőség, jobb az infrastruktúra, sokféle ember lakja, és amit helyben nem tudunk elintézni, ahhoz sem kell messzire mennünk. Ma már nem csak ilyen praktikus szempontok miatt élek itt: beleszerettem ebbe a városba, minden szabad pillanatomban a környéken kirándulok, helyi értékeket keresek, értékes embereket ismerek meg. Laktam már több helyen, voltak, amiket szerettem, voltak amiket kevésbé, de soha nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen kisváros lesz számomra a legotthonosabb, legszerethetőbb pontja országunknak. 

A politikához, bár mindig érdekelt – már diákkoromban több alulról építkező, részvételi demokráciaprojektben vettem részt – korunk politikusainak köszönhetően eléggé reményt vesztve álltam. Én annak a híve vagyok, hogy mindenkinek a saját környezetét kell olyanná alakítania, mint amilyen világban szívesen élne: gördülékennyé, élhetővé, szerethetővé, vidámmá. Pozitív beállítottságú, nyitott személyiségnek tartom magam, kellő realitásérzékkel. A Biatorbágyért Egyesületben egy elhivatott, nagy tudású csapatra találtam, akikről biztosan és garantáltan tudható, hogy a cél közös, és hátsó szándék nélküli. A fiatalabb korosztályt képviselve, ismervén a város sok gondját-baját, remélem, én is hozzájárulhatok egy harmonikus megújuláshoz.

A világot megváltani nem tudjuk, de azt gondolom, elhivatottságunk, felelősségünk,  kötelességünk jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé tennünk azt a helyet, ahol élünk.

Az én Biatorbágyom: beszélgetés Batka Majával

Beküldve:

Az én Biatorbágyom: beszélgetés Lóth Gyulával

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj? 

Tíz évnyi helyi politikai szereplés után nem indulok újra a választásokon, 2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből (SZBE), mert nem tudtam azonosulni a lehetséges irányokkal, amit az elnökség megfogalmazott. 

Szeretnék kicsit a családomra és a magánéletemre koncentrálni, azonban fontos számomra, hogy a lehetőségeimhez képest a helyi ügyekben is részt vállaljak. Emilék megkerestek, és igent mondtam, segítek nekik, amiben tudok. Továbbra is hiszek abban, hogy a helyi ügyekben nincs helye az országos párt politikának. A Biatorbágyért Egyesület tagjai kizárólag a város érdekeit tartják szem előtt, személyük számomra garancia arra, hogy ez a jövőben is így marad. Évek óta nem láttam egyetlen helyi egyesületben sem az itt meglévő energiát, összetartást, közös gondolkodást és a célok világos megfogalmazását. Ez számomra is energiát ad, és tudom azt, hogy Biatorbágy előtt Velük (velünk) egy új esély nyílhat a továbblépésre.

Miért nem indulsz tíz évnyi képviselőség után a 2024-es választásokon?

Mint mondtam, ennek elsődlegesen családi és magánéleti okai vannak, és emiatt kevesebb időm jut a társadalmi feladatokra. Nem hiszem, hogy tisztességes lenne ennek tudatában választói felhatalmazást kérnem. Szerencsére a Biatorbágyért Egyesület várhatóan egy nagyon képzett, tettrekész és óriási energiákkal rendelkező tagunkat indítja el az 1-es választókörzetben, így a körzetnek minden esélye megvan arra, hogy egy nagyon jó képviselővel nézzen szembe a következő öt év kihívásaival.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

2014 óta az SZBE tagjaként voltam a képviselő-testületben. 2014-ben listáról jutottam mandátumhoz, 2019-ben pedig már az 1-es választókerület egyéni képviselőjeként.

Az én javaslatomra adta be a képviselőcsoportunk a külterületek felzárkóztatásáról szóló normatív támogatási rendszert, amit természetesen a város vezetése elutasított, de védve a mundér becsületét, ehelyett találták ki a mai napig is működő összefogás építési pályázat külterületi támogatását. Így, ha csak áttételesen is, és nem a mi elveink alapján, de megvalósult a támogatás, amiből sokat fejlődhettek a területek.

Büszke vagyok arra is, hogy egyes döntéseket jobbá tudtam tenni, vagy esetleg még ha csak rövid időre is, de elnapolni vagy megakadályozni a véleményem szerint káros vagy megalapozatlan lépéseket.

A „napi” munka mellett talán a legismertebb ügyeim közé tartozik, hogy egyike voltam azoknak a képviselőknek, akik kikényszerítették egy helyi lakos javaslatára a városvezetésből az ideiglenes jégpálya telepítését, amit azóta a városvezetés már teljesen saját ötletének érez.

A legjelentősebb viszont (természetesen nem kisajátítva) a BuBa népszavazás volt, ahol először találkoztam azzal, hogy ha több civil egyesület és a polgárok egy része összefog egy konkrét helyi ügy érdekében, sikert tudnak elérni. Ehhez kellettek azok, akik elindították az aláírásgyűjtést, akik kielemezték a sok évnyi félretervezést, kellettünk mi (önkormányzati képviselők), hogy hivatalos népszavazás lehessen, kellett az akkori SZBE kampányokban szerzett tapasztalata, kellett a többi résztvevő egyesület lendülete és kellettek azok a civilek

(ötletekkel, munkával), akik közül most sokan itt vannak a Biatorbágyért Egyesület tagjai között.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy segíteni szeretném az egyesület munkáját. Remélem, hogy hasznát veszik a tapasztalataimnak bármilyen kérdésben, amiben kikérik a véleményemet. 

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés? 

Jobban bevonnám az itt élőket a döntésekbe, nagyobb fókuszt helyeznék az átláthatóságra.

A városnak szüksége lenne egy átfogó és a szakterületeket (közlekedés, oktatás, kultúra stb.) is feldolgozó fejlődési koncepcióra, ami mentén évekig lehetne haladni, természetesen folyamatosan igazodva a változó környezethez, de a célokat nem módosítva – én ennek most a teljes hiányát látom, pályázatról pályázatra fejlesztünk, sokszor értelmetlen sorrendben és sajnos sok esetben kapkodva, túlárazva.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Nagyobb odafigyeléssel, érzékenyebb hozzáállással, kizárólag a helyi érdekeket szem előtt tartva.

Miért szereted ezt a várost? 

Itt nőttek fel a gyermekeim, itt éltem le eddigi életem nagy részét. Szeretem, mert van benne potenciál, csak ki kellene használni.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Élhetőbbnek! Jobb közlekedés, használható egészségügy, működő orvosi ügyelet, sikeres oktatás, zöld környezet, színes helyi programok. Nekem ennyi elég is lenne.

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Lehet, hogy ez a válasz sokaknak meglepő lesz, de a saját kertünk. Család, barátok és nyugalom.

Beküldve:

A városi ingatlanok helyzete

Máv ház

Biatorbágy óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyekben nagyon sok lehetőség rejlik, és amelyekkel még több feladat lesz a jövőben. Három fő csoportra oszthatjuk az ingatlanokkal kapcsolatos önkormányzati feladatokat:

  1. A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása,
  2. A meglévő ingatlanok felújítása, hasznosítása és funkciói,
  3. A leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása.
  1. A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása

Jelenleg ezt az önkormányzatnál „nyári karbantartási tervnek” nevezik, bár a nyári szó már csak benne maradt a köztudatban. Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó gazdaként” való foglalkozás az ingatlanokkal, mivel a városnak több milliárdos az ilyen vagyona (épületek, telkek), de az éves költségvetésben egyrészt nagyon alacsony a karbantartásra szánt összeg, másrészt tökéletesen látszik, hogy a feltárt igényekhez képest is mindig csak a töredéke az erre tervezett pénzösszeg.

A tavalyi év elején 209 millió Ft karbantartási igény került összeírásra, de ehhez képest összesen 68 millió Ft-os keretösszeget biztosított rá a képviselő-testület – a teljes képhez hozzátartozik, hogy ezt az összeget is két ütemben, mert a JFMK kazáncseréjét külön kezelte.

Ez nem egyedi eset, évek óta tendencia, hogy a szükséges karbantartások fedezetének csak a töredékét biztosítja a városvezetés, és még a betervezett feladatok sem kerülnek hiánytalanul elvégzésre. A feladattal megbízott Városgondnokság leterhelt, számos egyéb üzemeltetési és hatósági feladattal is foglalkozik, mint például a közterületek tisztítása és a játszóterek karbantartása mellett az üdülések, a hulladékgazdálkodás, a települési ingatlanok belterületbe csatolásával és az ajándékozásokkal kapcsolatos ügyek, stb.

Lehetőség lenne arra, hogy több más városhoz hasonlóan, különálló gazdasági társaságot hozzunk  létre a Városgondnokságból (vagy ezeket a feladatokat áttegyük a már létező, de tevékenységet nem végző Biatorbágyi Városfejlesztő Kft.-be), mert önkormányzati osztályként olyan hátrányos helyzetben működik ezen a területen, amelyekkel nem lehet megfelelően versenyezni a piaci munkaadókkal. Megfelelő karbantartói, szakmai alkalmazottakkal (festő, villanyszerelő, gépész, burkoló, stb.) kell feltölteni, és így folyamatosan el tudná végezni a kisebb karbantartásokat, míg a nagyobb léptékű munkáknál közvetlenül tudna alvállalkozókat bevonni. 

Erre a megoldás egy kellően nagy pénzügyi (a jelenleginek a többszöröse) fedezet folyamatos biztosítása lenne, és az, hogy ne az önkormányzati képviselők döntsenek a részletkérdésekben, hanem a szakmai felelősök. Minden ingatlantulajdonosnak két választása van a tulajdonával kapcsolatban, és ez alól az önkormányzat sem kivétel:

  • folyamatosan karbantartja és felújítja az ingatlanát, és a szükséges anyagi forrásokat ehhez folyamatosan biztosítja,
  • vagy hagyja leromlani az ingatlan állapotát, ez esetben ritkábban, ellenben jóval nagyobb összeget kell rákölteni.

Az elmúlt években az városi tulajdonú iskolai ingatlanokat átvették az egyházak, a tankerületi központ és a német nemzetiségi önkormányzat, így ezeknél az épületeknél megszűnt az önkormányzat karbantartási kötelezettségének nagy része. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a jelenleg nem városi kezelésben lévő saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását és karbantartását folyamatosan ellenőrizzük, az ingatlanfejlesztésekben részt vegyünk, és a működtetőkkel egy szoros munkakapcsolatot alakítsunk ki.

Mivel az önkormányzat elméletileg azért rendelkezik ingatlanokkal, mert azok a város működtetéséhez szükségesek, vagy hogy azokat a lakosság használhassa, így véleményünk szerint az első megoldást, azaz a folyamatos karbantartást és felújítást szabad csak választani! 

Legyen az önkormányzat gondos gazdája a város ingatlanvagyonának!  

  1. Meglévő ingatlanok hasznosítása és funkciói

Nem rendelkezik a város a vagyonelemek (épületek) nyilvános és teljeskörű hasznosítási tervével / koncepciójával, illetve az ezekhez szükséges komplex állapotfelméréssel. 

Az utolsó nyilvános ingatlanokkal kapcsolatos felmérési anyag 2018-as, azonban az ebben foglaltakból szinte semmi nem valósult meg, illetve nem lett belőle egy egységes döntés.

2023. novemberében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt valamit a témában, azonban zárt anyagként kezelte és így ebből is kizárta a helyi polgárokat, ráadásul még a bizottsági tagoknak és a képviselőknek sem biztosította, hogy külső szakértőtől kérjen az anyaggal kapcsolatban segítséget. 

A városi tulajdonokkal kapcsolatos döntéseket nem szabad a lakosságot kizárva meghozni! Már a döntések előkészítésébe is be kell vonni a nyilvánosságot.

Első lépésben fel kell mérni, hogy melyik ingatlan milyen állapotban van. Az ingatlan funkciója kötött, vagy szabadon választható, pl. az Egészségház vagy a JFMK épülete kötött funkciójú, de főleg a kisebb családi házas ingatlanok funkciója szabadon választható az igények alapján.

Második lépésben az önkormányzati és a helyi lakossági igényeket kell felmérni és egyeztetni, hogy melyik épületben milyen funkciót kell / lehet elhelyezni. Ennél a pontnál kell nagyon körültekintően eljárni, mert fontos, hogy a jövőbeli elképzeléseknek és közép vagy hosszú távú terveknek is legyen lehetősége beépülni a felmérésbe.

Néhány példa a hiányzó, hiányos vagy megkérdőjelezhető funkciókról: 

  • A kormányablak hol legyen?
  • A PMAMI önálló épülete hol legyen?
  • A Városgondnokság önálló telephelye és raktárai megfelelő helyeken vannak-e?
  • A tűzoltóság tervezett épülete és telephelye valóban a legjobb helyen lesz?
  • Hol létesíthető több közösségi tér (fiataloknak, időseknek, stb.)?

Harmadik lépésben ehhez forrásokat kell rendelni, ami konkrétan azt jelenti, hogy akár több évre előre el kell eldönteni, hogy mit szeretnénk, nagyságrendileg milyen költséggel. Véleményünk szerint egy ilyen koncepcióval lehet az egyes tervekhez megfelelő pályázatokat keresni, és azokon indulva könnyíteni a finanszírozás terheit.

Néhány példát kiemelünk részletesebben az ingatlanokról és hasznosítási lehetőségekről, amiből jól látszik, hogy ez minden esetben komoly döntéseket jelent, hiszen rengeteg kérdés merül fel:

  1. A Fonyódligeti városi üdülő:  önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, pedig értékes ingatlan, nagyon jó elhelyezkedéssel.

Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:

  • Költsünk komolyabb pénzt a felújításra?
  • Eladjuk, tudva, hogy ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
  • Adjuk ki hasznosításra és a hasznosítóval felújíttatjuk, és kikötünk fix turnusokat illetve városi lakossági kedvezményeket?
  • Folytatjuk az ingatlan teljes „lelakását”, mint az elmúlt években?
  • Eladjuk az ingatlant, és vegyünk egy kisebbet helyette, amit normális színvonalon fenn tudunk tartani?
  1. Az iharosi tábor: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, miközben egy gyönyörű helyszínen a városunkban könnyen megközelíthető helyen áll.

Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:

  • Eladjuk, de ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
  • Felújítjuk, de akkor mi lesz belőle, milyen céllal?
    • sporttelep szállodája (ez komoly javaslat volt néhány éve)
    • erdei iskola a helyi általános iskolások és óvodások részére
    • rendezvényközpont
  • folytatjuk a teljes „lelakását” az ingatlannak, mint az elmúlt években?
  1. Meggyfa utca 27.:  jelenleg a Média Kft. használja, kisebb átalakításokkal egy családi ház. Legfontosabb tulajdonsága, hogy ez akadályozza a német nemzetiségi iskola körbejárhatóságát. Ha például lebontaná a városvezetés, akkor az iskola körbejárható lenne, parkolók építhetőek stb. 
  2. Szent László utca 8.:  a város egyedi építészeti emléke, nagyon kevés ilyen építészeti érték van a környezetében. Jelenleg kihasználatlan, de lehetne neki értékes funkciót találni? Miért lenne értelme felújítani?
  3. Nagy utcai ingatlanok: kettő maradt az iskola és a templom között, funkciójuk még nem végleges, felújítása az egyiknek kérdéses. Mire lehetne legjobban hasznosítani?
  4. Pátria és Hild pince: mindkettő a maga nemében önálló érték, de mire hasznosítható és mit kezdünk vele? Mindkettő kiesik a város napi életéből az elhelyezkedése miatt és mindkettőnek olyan funkció kell, ami hosszú távon garantálja a fenntarthatóságot.
  5. Viadukt utca és Ybl Miklós közti régi vasúti épületek (“MÁV-házak”): felmerült már könyvtár, zeneiskola, nyakas toronyház, közösségi tér kialakításának lehetősége, de nem történt az épületekkel évek óta semmi.
  6. Baross utca 5. (a volt “Takarék” épülete): tökéletes lenne például kormányablaknak, vagy a Média Kft. székhelyének, de elhelyezkedése miatt sok egyéb funkcióra is alkalmas lehetne.
  7. Tavasz utca – Ferenc utca sarkán egy régi családi ház: jelen formájában nem jó semmire, de a Fészek Foglalkoztató Intézet évek óta szeretné megkapni, hogy lakóotthont építsen sérülteknek; a képviselő-testület nem járult még hozzá véglegesen, a legutolsó ötlet az volt, hogy ha felépítik, akkor adjanak benne szolgálati lakásokat az önkormányzatnak.

Véleményünk szerint azokat az ingatlanokat, amelyeket nem lehet hasznosítani, használni semmire, és nem képeznek helyi vagy országos építészeti értéket, el kell adni, vagy hosszú távon szigorú szerződéssel bérbe adni. A legrosszabb megoldás a jelenlegi, hogy hagyja őket a városvezetés teljesen lepusztulni.

Az ingatlanok bővebb listáját cikkünk végén, csoportosítva tesszük közzé.

  1. Leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása

Jelenleg nincs a városnak vagyongazdálkodási / vagyongyarapítási terve, azaz bármilyen lehetőség kínálkozik, azt ad-hoc jelleggel, kevés információ alapján és gyorsan dönti el a képviselő-testület. Sok esetben nincs a vásárláskor olyan konkrét gondolat, hogy mire lehet a későbbiekben ezt használni, milyen társadalmi haszna van.

Biatorbágynak első lépésekben a meglévő ingatlanok állapotát és funkcióit kell rendeznie, és csak ezt követően kezdhet az ingatlanvagyon gyarapításába.

Ki kell dolgozni egy olyan szempontrendszert, ami alapján eldönthető, hogy egy-egy felajánlott ingatlanra szüksége van-e a városnak. A szempontrendszert is felül kell vizsgálni időközönként, azonban legalább nem véletlenszerűen, ötletszerűen költené a város vezetése a közpénzt.

Példa egy szempontrendszerre:

  1. intézményi funkció, azaz valamilyen már létező vagy új szervezeti egység működésének biztosítása – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédos lakosságot, pozitívum, ha bővíthető
  2. közterület, közpark – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédokat, környezetében nincs hasonló, és adottságai lehetővé teszik közösségi térnek
  3. értékvédelmi épület, melynek valamilyen valós értéke van (pl. építészeti, környezeti, műemlék, védettség stb.), de fontos, hogy ezekbe valamilyen élet kerüljön, különben csak annyit ér el a város, hogy köztulajdonban omlik össze

Rengeteg feladat van mind az ingatlanok fenntartásával, mind pedig a működtetésével kapcsolatban, és itt is a legnagyobb hiányt a közép és hosszú távú koncepció hiányában látjuk!

Városi tulajdonú ingatlanjaink a jelenlegi funkciók szerint csoportosítva:

(az alap és középfokú oktatási intézményeket nem tüntetjük fel, mert azok jelenleg nem a város kezelésében vannak)

Óvodák és bölcsődék

  • Bajcsy-Zsilinszky utca 13., Csicsergő óvoda
  • Dévay Gyula utca 1., Meserét óvoda
  • Forrás utcai óvoda és bölcsőde – kivitelezés hamarosan indul
  • Fő utca 61., Vadvirág óvoda
  • Nagy utca 29., Benedek Elek székhely óvoda 
  • Szent László utca 48., Pitypang óvoda

Egészségügyi ingatlanok

  • Mester u. 2., Egészségház
  • Szabadság út 8., Orvosi rendelők és Ifi-Pont

Közművelődési ingatlanok

  • Baross Gábor u. 1., Faluház – Juhász Ferenc Művelődési Központ
  • Fő u. 92., Tájház (német nemzetiségi önkormányzat kezelésében)
  • Fő u. 94., Közösségi ház
  • Nagy u. 31., Bábosház
  • Szabadság út 3., Karikó János Könyvtár

Vegyes vagy egyéb funkciójú ingatlanok

  • Baross Gábor u. 2., Polgármesteri Hivatal
  • Fonyódi Üdülő
  • Hild pince
  • Hulladékudvar, 0135/2 hrsz.
  • Iharosi tábor
  • Meggyfa u. 27., Média Kft.
  • Nagy u. 48., Rendőrség épülete
  • Pátria pince
  • Szabadság út 24., Családsegítő és a jelenleg tervezett tűzoltó laktanya helyszíne
  • Táncsics Mihály u. 9., „Fészek” fogyatékosok nappali ellátója
  • Városi játszóterek és parkok
  • Városi sportpályák
  • Városi temetők

Funkció nélküli, üres ingatlanok

  • Baross utca 5.
  • Ferenc u. 46.
  • Gyöngyvirág utcában a 017/5 hrsz.
  • Nagy u. 1.
  • Nagy u. 33.
  • Nagy u. 58. (jelenleg adományraktár)
  • Szent László u. 8.
  • Szilvamag terület
  • Viadukt u. 6-8. (régi MÁV épületek), egyik épület részben kiadva
  • Csokonai utca üres telek
  • 2216 hrsz. a benzinkútnál, ennek van beépíthetősége
Beküldve:

Kiss Ádám

1981-ben születtem Kazincbarcikán. Gyerekkoromban nagyon sok mindent volt lehetőségem kipróbálni. Zeneiskolába jártam, sportoltam, tagja voltam a városi természetjáró egyesületnek. Középiskolai tanulmányaim során a közlekedési eszközök kezdtek nagyon foglalkoztatni. Felsőfokú tanulmányaimat így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Közlekedésmérnöki Karon folytattam, ahol 2006-ban közlekedésmérnöki diplomát szereztem. Az utolsó éveimben ipari és szállítási logisztikára specializálódtam, és azóta is a logisztikában tevékenykedem. 2006-tól 2019-ig egy vezető anyagmozgatógép-gyártó és logisztikai rendszereket megvalósító cégnél dolgoztam Biatorbágyon, jelenleg pedig egy mérnökségi csapatot vezetek a BME Anyagmozgató és Logisztikai Rendszerek Tanszékén. 

A családommal 2013-ban vásároltunk egy régi családi házat Biatorbágyon, amelybe hosszas felújítást követően 2015-ben költöztünk be. Kicsi gyerekeinknek köszönhetően sikerült olyan befogadó közösségekbe kerülni, amelyeknek köszönhetően hamar éreztük, hogy igazi otthonra leltünk. Szeretném kiemelni a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Táncegyüttest, ugyanis itt olyan barátokra leltünk, akikkel azóta is ápoljuk a kapcsolatot. 

Biatorbágy több szempontból is rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Természetszerető és a környezetünk megóvásáért tenni akaró emberként megismerkedtem a Biatorbágyi Tájvédő Körrel, ahol már néhány éve a feleségem vezeti a 14 ezer FA Biatorbágy munkacsoportot. Így kerültem kapcsolatba a Biatorbágyért Egyesület alapító tagjaival. Megismerkedve a teljes csapattal és a részletes programmal világossá vált számomra, hogy az egyesület egy olyan szakértői csapatot hozott létre, amely kész arra, hogy Biatorbágyot egy még inkább élhető és szerethető hellyé tegye.

Beküldve:

Biatorbágyi közművek: a szennyvízkezelés

A közüzemi szolgáltatások közül a szennyvízkezelés az egyik legégetőbb kihívás jelenleg Biatorbágyon. Túlnépesedett városunkban a szennyvíztisztító elérte kapacitásának végét, a jelenlegi városvezetés egyelőre keresi a megoldást a problémára. Rövid helyzetelemzésünk és javaslataink a helyzet kapcsán.

A jelenlegi szennyvíztisztító telepet a kilencvenes évek első felében tervezték, és 1994 márciusától üzemel. Eleveniszapos technológiájú, mechanikai, biológiai és kémiai tisztítási fokozattal rendelkezik. A telep tervezett terhelése 2000 m3/nap hidraulikai és 600 kg BOI5/nap szennyezőanyag terhelés, ami 10 000 LE-nek (lakosegyenértéknek) felel meg.

A telep tisztítókapacitása a 2018. évi korszerűsítése és bővítése után ez 3000 m3/nap hidraulikai, 1600 kg BOI5/nap szennyezőanyag, és ezekből eredően 26 667 LE teljesítményre növekedett. A 2018. évi KSH adatok alapján Biatorbágy lakásállományának 92,6%-a csatlakozik a kiépített hálózathoz. Ez az arány napjainkra nőtt, de még így is szennyvízhálózatra rá nem kötött háztartásokra kivetett talajterhelési díj fizetésére kötelezettek száma 541 db háztartás.

A közelmúltban városunk képviselő-testülete a közművek, benne a szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitáshiánya miatt, változtatási tilalmat vezetett be a jelenleg épülő nyugati lakópark III. ütemére. A szennyvízhálózatot és tisztító telepet üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. a szennyvízhálózatra jelenleg nem ad rákötési engedélyt. 

A közüzemi szennyvíz összegyűjtésének és tisztításának kapacitáshiánya alapvetően három okra vezethető vissza:

  1. A hidraulikus terhelés napi változásai: csúcsidők

Jelenleg a szennyvíztisztító telep tervezett hidraulikai terhelése 3000 m3/nap. Éves szinten nézve a jelenlegi átlag beérkező szennyvízmennyiség megközelíti a 2000 m3/napot. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy az érkező szennyvizek a vízhasználat szempontjából a nap két csúcsidőszakában, a reggeli és a kora esti órákban jelentkeznek. Ekkor a telep hidraulikai teljesítőképességének a határán üzemel. Hasonló jelenség a nyári záporok időszaka is, amikor a csapadék szennycsatornába jutó része hirtelen, lökésszerűen éri el a szennyvíztelepet. Az órai csúcsvízhozam korlátja a végátemelő maximális 85 l/s (306 m3/h) kapacitása. Várhatóan a klímaváltozás hatására bekövetkező egyszerre lehulló szélsőséges csapadékmennyiség gyakorisága növekszik, ezzel tovább rontva a szennyvízkezelés feltételeit.

  1. A telepre érkező szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja

A biatorbágyi szennyvíztisztító telep tervezése több mint 40 évvel ezelőtt történt, az akkori vízhasználati szokásoknak, és a vizes berendezések technikai fejlettségének megfelelően. Vízhasználati szokásaink azóta megváltoztak, átlagosan kevesebb vizet használunk. Elterjedtek a modern, víztakarékos háztartási berendezések, amelyek tovább csökkentették az egy háztartásban felhasznált víz mennyiségét. Ezen okokból a háztartások által kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja megnőtt, egyes kémiai anyagok tekintetében meghaladja a telep vízjogi engedélyében meghatározott mértéket. (pl. Nitrogén, foszfor (P)). Az értékek közül egyes értékek lényegesen kiugranak és meghaladják az 550-600 mg/l között húzódó átlagos szennyezőanyagtartalmat. Ez nagyban eltér a szakirodalmi adatok szerinti optimum tartománytól, ami 300-400 mg/l. Az országos tendenciához hasonlóan a biatorbágyi szennyvíztisztító esetében igen tömény szennyvízzel állunk szemben. Ebből eredően bizonyos időszakokban a telep mért lakosegyenérték terhelése a tervezett terhelést jócskán meghaladó értékeket mutat (28 000 – 40 000 LE), így ezekben az időszakokban jelentős túlterhelésről beszélünk.

  1. A szennyvizet összegyűjtő és továbbító hálózat hiányosságai

A lakosok számának, ill. a lakóterületek növekedésével a szennyvízhálózat egyes területeken hiányzik vagy túlterhelt, új vezetékek fektetése, ill. meglévők bővítése szükséges. Biatorbágy szennyvizének összegyűjtését és elvezetését 19 szennyvízátemelő biztosítja. Többségük elavult, fejlesztésre szorul. 

Természetesen mindhárom ok szorosan összefügg egymással, javulás kizárólag együttes kezelésük esetén várható.

Összefoglalás

A ’90-es évek elején megtervezett és kivitelezett szennyvízelvezető és tisztító rendszer jól szolgálta az akkori települést. A 2000-es évek városiasodási folyamatával járó lakosságszám- valamint a lakó- és ipari övezet bővülést már nem volt, és jelenleg sem képes ellátni. A városvezetés már 2011-2012-től érzékelte a problémát, azt azonban nem volt képes a súlyának megfelelően kezelni. A szolgáltatók jelzéseire nem, vagy csak későn reagált, megoldásai csak rövid távon és ideiglenesen hoztak javulást. A 2020-ban készült „Települési Szennyvízkezelési Programban”, ill. a Fővárosi Vízművek Zrt. „Biatorbágy szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető hálózat fejlesztési koncepciójában” már 2021-ben felhívták a városvezetés figyelmét a város fejlődését és mindennapi életét befolyásoló szennyvíz problémákra. Döntés, megoldási javaslat illetve felkészülés a megoldásra a mai napig nem történt.

Javaslatok

A közműfejlesztések napjaink egyik legdrágább beruházásai közé tartoznak. Javasoljuk egy közműalap létrehozását, amelybe az önkormányzati befizetések mellett bekerülnének az ingatlanfejlesztők és városunkban megtelepülő vállalkozások befizetései, talajterhelési díj, bírságok, és minden a közművekkel kapcsolatos bevételek. 

A Fővárosi Vízművek Zrt. koncepciója konkrét fejlesztési javaslatokat és műszaki megoldásokat tartalmaz a szennyvízelvezető és tisztító rendszer bővítésére, kapacitásának növelésére. Javasoljuk ezek aktualizálását, megvalósításuk városstratégiai szintre emelését. 

Javasoljuk továbbá az illegális esővíz-rákötések felderítését. Ezek a rákötések nagy mértékben növelik – egy-egy esős napon 5-20%-kal – a tisztítandó víz mennyiségét. Szükségesnek tartjuk a lakosság figyelmét felhívni, hogy a csatornába kerülő, nem bomló „dolgokkal” súlyos károkat okoznak a szennyvíztisztító-rendszer gépészeti berendezéseiben. Az esővíz elvezetésénél meg kell vizsgálni, hol és hogyan hozhatók létre esőkertek.

Az új intézményi beruházásoknál, illetve az ipari parkokban meg kell követelni a csapadékvíz helyben szikkasztását.

Fontosnak tartjuk egy pályázatfigyelő rendszer keretében a folyamatos céltámogatások keresését, monitoringozását (KEHOP).

Beküldve:

Az én Biatorbágyom: beszélgetés Ulicza Mátéval

Mi motivált arra, hogy a Biatrobágyért Egyesületbe lépve közéleti szerepet vállalj?

2009 óta lakom Biatorbágyon, és 2014 óta foglalkozom a helyi ügyekkel. Számomra a biatorbágyi közszereplés nem újkeletű, az elmúlt tíz évben is vállaltam a véleményemet, nevemet azokban a témákban, amelyekben úgy éreztem, hogy ez számíthat, és amivel képviselhetem mások érdekeit és véleményét is. A Biatorbágyért Egyesület tagjainak egy részét korábbról, egy részét az egyesületből ismerem, és a belépésemkor is meggyőződésem volt, hogy ezek az emberek a városért, és nem önmagukért kívánnak dolgozni. Ez a hozzáállás serkentett arra, hogy tagként közéleti szerepet vállaljak a Biatorbágyért Egyesületben.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

2019 óta Biatorbágy Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tagjaként rengeteg üggyel foglalkoztam, és annál is több információt kaptam arról, hogyan is működik jelenleg városunk. Racionális szemmel álltam hozzá minden témához, és remélem, hogy hozzá tudtam járulni, hogy az embereket közelebb hozzam egymáshoz. Emellett próbáltam felelősebb, átláthatóbb vagyongazdálkodóvá tenni az önkormányzatunkat – sajnos kevés sikerrel.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Szeretném, ha minden döntést megelőzhetne egy kidolgozott előkészítés a város életében, amelynek szélesebb körű ismertetése során egyetértésben fejlődhetne városunk. Sok esetben a történések után megy a város, és nem pedig az előre megtervezett úton. Ezen kívül szeretnék azon dolgozni, hogy több életet, vidámságot, sportot hozhassunk az itt lakók életébe!

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Hosszú távon gondolkodnék, terveznék, hajtanék végre feladatokat, jobban figyelnék a meglévő értékeinkre a folyamatos bővülés helyett. 

Változtatnék az „urambátyám” gondolkodáson. 

Nagyobb beleszólást hagynék az itt lakóknak Biatorbágy jövőjének kialakításába. 

Folyamatosan informálnám, tájékoztatnám az itt élőket érthető, átlátható módon. 

Nem kapkodnék a döntésekben.

Nem a háttérben döntenék, meghallgatnék másokat.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Biatorbágy attól lesz még élhetőbb, ha több a közösségi program, több a közösségi tér, ahol az emberek egymással kommunikálhatnak. Városvezetési szempontból tekintve pedig közösségi tervezéssel, kommunikációval lehetne fejleszteni a várost.

Miért szereted ezt a várost?

Az alapvető környezeti értékein kívül azért szeretem ezt a várost, mert meglátásom szerint meg tudná őrizni azt a lehetőséget, hogy városi infrastruktúrával rendelkezzen, mindeközben kisvárosias módon az emberek közösségként éljenek együtt.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Olyannak, hogy a gyermekeim is jól érezzék még itt magukat, mert akkor a fentebb kifejtett elképzeléseim teljesülhettek!

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert számomra Biatorbágy legtöbb pontja ugyanolyan értékes. Minden része képvisel egy külön értéket. Ha mégis egy helyet kéne kiemeljek, az a hátsó teraszom lenne, ahol rengeteg időt töltök barátokkal, egyedül, békességben, közel mindenhez a városunkban.

Beküldve:

Egy bizottsági ülés margójára

2024. március 11-én városunkban rendkívüli Képviselő Testületi ülés volt. Egyesületünk tagjainak két napirendi ponttal kapcsolatban voltak észrevételei, melyeket a testületi ülést megelőző Pénzügyi és városfejlesztési Bizottság ülésén mondhattákk el a jelenlévő képviselőknek.Az „Iharos-völgyi csapadékvíz-elvezető rendszer kivitelezése” tárgyban közbeszerzési eljárás megindításáról” szóló napirendhez a bizottsági ülés előtt írásban is jeleztük kifogásainkat. Hozzászólásomban elmondtam, hogy a közel 300 MFt-os munka ajánlattételére a meghívásos pályáztatás során – véleményünk szerint – többségében a munka elvégzésére alkalmatlan, néhány tízmilliós árbevételű, 1-2 munkavállalói létszámmal rendelkező cégeket kér fel a jelenlegi városvezetés. Másik kifogásunk az előterjesztéshez csatolt műszaki leírás felületessége. A homályosan, nem megfelelő tervezés alapján megfogalmazott pályáztatás csak rossz ajánlatokat, vagy az ajánlattevők kérdései miatt elhúzódó pályáztatást eredményez. Sajnos erre volt példa a legutóbbi Forrás utcai pályázat, ahol nagyjából 170 kérdést tettek fel a pályázó cégek, ami miatt a pályázat lezárása több mint három hónappal elcsúszva, szintén a 2024.03.11.-i testületi ülésen került sor.

Felvetett kérdéseimre először városunk önkormányzatának jegyzője válaszolt. Elmondta, hogy a felkérést ajánlattételre egy gondos előminősítés után, az ott alkalmasnak tartott társaságoknak küldik meg. Ugyanakkor jelezte, hogy a tárgyi előterjesztésben szereplő cégek közül az egyiket kivennék és helyette egy másik céget tennének be, ezzel módosítva a határozattervezetet. (A kivett cég 2021-ben 0 Ft, 2022-ben 8 MFt árbevétellel rendelkezett és mindkét évben 0 fő alkalmazotti létszámmal.) A többi 1-2 főt alkalmazó céget alkalmasnak találja, hiszen alvállalkozókkal is dolgoztathatnak. Felhívtam a figyelmet, hogy az alvállalkozói munka az esetek többségében minőségben rosszabb és drágább. 

A műszaki leírással kapcsolatos észrevételeinkre a műszaki osztály vezetője válaszolt. Elmondta, hogy ők is észlelték a hiányosságokat, de a tervező nem készült el időben. A kiválasztott cégeknek a felkérést már egy „jó” műszaki leírás csatolásával fogják megküldeni. (Kérdésünk, hogy ez mennyire szokványos eljárás? A szavazó képviselőknek mindegy miből tájékozódnak szavazás előtt?)

A másik napirend a „Műszaki ellenőrzés beszerzéséről” címet viselte, ahol szóban fejtettem ki véleményemet. A Forrás utcai óvoda, bölcsőde és főzőkonyha építésének műszaki ellenőri pályázatával kapcsolatban már 2023.12.14-i bizottsági ülésen jeleztem kifogásomat. A testület mintegy 107 MFt-ot tervezett egy olyan munka műszaki ellenőrzésére félretenni, aminek bekerülési költsége sem akkor, sem jelenleg nem tisztázott. 

Több szám is elhangzott a beruházás költségére 3,3 Milliárd és 5 Milliárd között! Erre a projektre tervez felvenni a városvezetés 1,5 milliárd forint hitelt 5 évre. A 3,3 milliárd forint korábban árazott költség már 2023-ban az önkormányzat rendelkezésére állt.

Hozzászólásomban jeleztem, hogy a becsült műszaki ellenőrzési díj a piaci árnak nagyjából a duplája. Városunk jegyzője és polgármestere akkor azzal nyugtatta meg a képviselőket, – már amennyire izgalomba lehet őket ezzel hozni -, hogy nyílt pályáztatással kerül kiválasztásra a műszaki ellenőr és a legjobb ajánlat fog nyerni. 

A mostani 2024.03.11-i előterjesztés szerint a megindított nyílt pályázat (Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) nem szerepel, pedig kéne) a szükséges határidőig nem zárul le, így javasolják egy a „Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem tartozó beszerzés” lefolytatását. Vagyis a „szolgáltatás megrendeléséhez szükséges” „rendelkezésre álló”, korábban megszavaztatott összeget (107 MFt-ot) nem a beígért, esetlegesen a munka piaci árát biztosító nyílt pályáztatással szándékoznak elkölteni. Ezen hozzászólásomra városunk jegyzője próbált meg válaszolni. Elmondta, hogy a műszaki ellenőr kiválasztására kiírt pályázat annyira bonyolult, hogy az elmúlt 3 hónapban odáig sem jutottak el vele, hogy a pályázati kiírást az EKR*-be feltöltsék.  

A műszaki ellenőr jogait és kötelezettségeit jogszabályok (pl. Építési tv.) viszonylag egzakt módon rögzítik. A feladatok szerződésbeni meghatározásában kevés mozgástere van a megrendelőnek és a vállalkozónak. Csak példaképp:  városi utak karbantartására vonatkozó pályázati kiírás a döntést követően kettő héten belül felkerült az EKR-be. Egy műszaki ellenőri szerződés ennél semmiképpen nem bonyolultabb.

A Polgármester Úr azzal egészítette ki a jegyző válaszát, hogy a város összes beruházására – a korábbi döntés ellenére – egy arra jogosulttal, műszaki ellenőri keretszerződést kívánnak kötni. 

Városunkban sajnálatos módon mindkét bizottsági előterjesztés “tipikusnak” mondható. Megmutatják a bizottsági és testületi döntések előkészítettlenségét, a csatolt dokumentumok nem kellő alapossággal történő összeállítását. A képviselők határozataikat gyakran az adott téma kellő ismerete nélkül hozzák meg, esetenként ellentétben korábbi döntésükkel. Az egyetlen pozitívum talán az a két történetben, hogy az előterjesztések hiányosságait a hivatal dolgozói (jegyző, műszaki osztályvezető) elismerik. Igaz, ez a képviselők túlnyomó többségét egyáltalán nem zavarja az előre egyeztetett gomb megnyomásánál.  🙁

Beküldve:

Biatorbágy választási körzetei

Sajnos máig nem készült el az újrarajzolt helyi választási körzetek áttekinthető térképe, továbbra is csak egy utcanévsorból tájékozódhat az, akit érdekel, melyik választókörzethez tartozik.

Ezért mi most elkészítettük az idei választásokra készülve ezt a térképet interaktív formában is, itt tájékozódhattok egyszerűen az új körzetekről (a lenti Google térképen a jobb felső sarokra kattintva teljes képernyőre vált a nézet).

Jó böngészést!

A térkép teljes változata „távolabbi nézetből”, valamennyi külterületi résszel együtt:

Biatorbágy választás 2024
Beküldve:

Március 15 – A remény ünnepe

A Március 15-i pesti eseményeket mindenki ismeri. Petőfi, Jókai, Vasvári, Nemzeti dal, 12 pont, Pilvax, Nemzeti Múzeum, Táncsics börtöne…

De valójában mitől olyan fontos, mitől olyan különleges ez az ünnep?

Talán attól, hogy Március 15-én nem „csak” egy napot ünneplünk, hanem egy korszakot, egy folyamatot, ami átvezette Magyarországot a feudalizmus elmaradottságából egy polgári, független, a kor országai között is igazán haladónak tekinthető alkotmányos monarchiává. 

Március 15-én ünnepeljük a reformkor nagyjait, Széchenyit, Kölcseyt, Wesselényit, Kossuthot, Batthyányit, ünnepeljük az utolsó rendi országgyűlés reformokat követelő képviselőit, a pesti ifjakat, az első felelős magyar kormány megalakulását. A reformpolitikusok és a forradalmi ifjak közös törekvései az áprilisi törvényekben testesültek meg. Ezek kimondták többek között a közteherviselést, az úrbéres terhek megszüntetését, a jobbágyság egy részét földhöz juttatta, eltörölte az úriszéket, az egyházi tizedet. Megteremtette a népképviseleti országgyűlést, az uniót Erdéllyel, kibővítette a választói jogot, eltörölte a cenzúrát, rendelkezett a Nemzetőrség létrehozásáról.

Az áprilisi törvények jelentőségét az is mutatja, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének első időpontja nem március 15. volt, hanem április 11., amikor V. Ferdinánd magyar király aláírta az áprilisi törvények közül az utolsót, a népképviseleti törvényt. Az Országgyűlés az 1898. évi V. tv.-ben határozta meg nemzeti ünnepnek, emléket állítva az 1848-as eseményeknek. 

1927-ben döntött úgy az akkori országvezetés, hogy ne az április 11-én elfogadott törvények adják az ünnep lényegét, hanem március 15. eseményei. 

A Rákosi korszakban 1951-ben megszüntették március 15-ét, mint nemzeti ünnepet. 1956 után is inkább csak a „megtűrt” kategóriába tartozott, és szinte kizárólag csak az iskolákban emlékeztek meg róla. Munkaszüneti nappá 1989-ben vált, és 1990 óta lett újra az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. 

Március 15-ét, Petőfit, a pesti ifjúságot minden politikai rendszer a saját, többnyire önző céljaira próbálta felhasználni, és ez sajnos napjainkban is igaz. Ne magunkat ünnepeljük, hanem tisztelettel adózzunk történelmünk nagyjainak, emlékezzünk meg tetteikről. Emlékezzünk: március 15. a megújulás, a változás az újrakezdés és a remény ünnepe is!