A biai városközpont meghatározó városépítészeti, identitásképző eleme, hiszen biaiak, biatorbágyiak generációi jártak / járnak ide iskolába, illetve templomba, tehát kötődnek a környékhez, az épületegyütteshez.
A kastélyegyüttes teljes felújítását, bővítését nagy várakozás, érdeklődés övezi évek óta. Az egykori TSZ-szárny kitakarítása ugyan megtörtént, de a munkálatok ezen a ponton leálltak, a várva-várt teljes rehabilitáció késik. A műemlék és környezete érthetetlen, méltatlan állapotban van.
Mi történt, mióta a Biatorbágyi Általános Iskola diákjai és tanárai boldogan birtokba vették a felújított egykori TSZ-szárnyat? Miért akadt el a folyamat?
Az eredeti elképzelés szerint:
A teljes rehabilitációra készített építészeti tervek szerint az épületegyüttes egy tornateremmel és egy étkező-szárnnyal bővülne a Rákóczi utca felé, szimmetrikus kialakításban, egymásra rímelő homlokzattal és anyaghasználattal.
A tervezett tornaterem a TAO-konstrukció reményében kosárlabda-csarnok méretű.
A jelenlegi helyzet:
A tervezett kosárcsarnok területét külön telekként kiszabályozták a műemlékegyüttes telkéből, ráadásul úgy, hogy a telekhatár a kastély hátsó homlokzata mentén fut.
Ez a telket (hrsz: 110/2) a TAO-konstrukciót jegyző győri cég tulajdonába használatába került. Talán a terület műemléki védettsége is gyengült, hiszen csak egy üres telek.
A Biatorbágyi Általános Iskola kiköltözött a kastélyból, az ingatlan (hrsz: 110/1) a Római Katolikus Egyházé lett, rajta a katolikus általános iskolával és gimnáziummal, valamint társbérlőjével, a református általános iskolával.
A kastély telkén (hrsz: 110/1) jelenleg már csak az étkező-szárny megépítésére van lehetőség a katolikus iskolának, ami ugyan tartalmaz kis tornaszobákat is, de semmiképpen sem a gimnázium és általános iskola igényeit lefedő méretben.
A kosárcsarnok építési költségeinek lefaragása céljából a tulajdonos győri cég többször átterveztette a csarnokot (a másik szárny nélkül!), ám engedélyt szerezni nem tudott.
Jelen pillanatban azt ígérik, hogy olcsó, fémlemez-szendvicspanellel építik meg a kosárcsarnokot.
A kiviteli tervek bemutatása a mai napig nem történt meg, pedig az építkezés megkezdéséhez az építési napló megnyitására, a kiviteli tervek feltöltésére lenne szükség.
Úgy gondolom, hogy a város legnagyobb műemlékegyüttesének sorsa érthető módon foglalkoztatja a város lakóit. A méltó építészeti beavatkozás jogos elvárás. A kosárcsarnok működésének következményei, elsősorban a környező utcahálózat további terhelése, jogosan aggasztja a környék lakóit. Évek óta különböző határidők kergetik egymást, az építkezésről pontos tájékoztatás nincs. Az egyre zavarosabbnak tűnő projekt egyrészt jogi kérdéseket vet fel, másrészt építészeti-műszaki szempontból válik egyre aggasztóbbá. Ebben az elvadult helyzetben a projekt leállítása és a teljes jogi kivizsgálás azonnali megkezdése szükséges. Fontos lenne a műemlékegyüttes telkének helyreállítása, valamint az engedéllyel rendelkező tervek áttekintése, a helyzet újragondolása és a tervezési program átértékelése.
Fontos leszögezni, hogy a kastély bővítésének a tervezését egy kézben kell tartani, a kivitelezés ütemezése tervezhető. Az iskolásoknak tornaterem kell, a városnak pedig egy magas építészeti-műszaki színvonalon felújított, bővített műemlék kastélyegyüttes.
Biatorbágy városa az egyik legtehetősebb a Budapesti agglomerációban található települések közül. Bevételeiből összesen éves szinten körülbelül 18,5 milliárd forint (2024-ben pontosan 18 480 853 015) elköltéséről dönt. Ezt azonban véleményünk szerint nem megfelelően teszi: koncepcionalitása, hatékonysága, átláthatósága mind megkérdőjelezhető.
A városi vagyongazdálkodás a költségvetési koncepción alapszik, mely tervszerű gazdálkodásra használhatatlan, költségvetési prioritások felállítására alkalmatlan!
„Biatorbágy Város Önkormányzata 2024-ben is a kötelező és az önként vállalt feladatainak tervszerű és következetes ellátására törekszik, a humán, az infrastrukturális és pénzügyi erőforrásainak gazdaságos felhasználásával. A már megkezdett fejlesztések során továbbra is számítunk uniós-, országos- és térségi támogatásokra. „
Biatorbágy jelenlegi vagyongazdálkodása három részre tagolódik:
Kötelezően ellátandó feladatokkal járó kiadások
Önként vállalt feladatokkal kapcsolatos kiadások
Fejlesztési célú kiadások
A fent felsoroltak közül a kötelezően ellátandó feladatokkal járó költségre nincsen a város képviselő-testületének jelentős befolyása. Ezt leginkább a város polgármestere, jegyzője és az intézmények vezetői tudják kordában tartani hatékony működtetéssel az intézményi költségvetések keretein belül. A jogszabályok a feladatok elvégzését írják elő, de ezeknek a kivitelezési módja (és költsége) sok esetben helyben dől el.
Az önként vállalt feladatok köre a testület hatáskörébe tartozik. Az önként vállalt feladatok átvizsgálása minden évben szükséges, ugyanakkor jelentős változtatása jellemzően csak hozzáadással / minimális változtatással indokolt. Eltérő esetben az életminőség romlását idézhetné elő.
A fejlesztési célú kiadások tartalmazzák az összes olyan tételt, melyet az első kettő pont nem fed le, legyen az például oktatási intézményfejlesztés, közlekedésfejlesztés, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, útfelújítás, infrastruktúra-fejlesztés, stb.
A koncepció alapvetései, az abban foglalt feladatok nem vitathatóak, miszerint a város költségvetését folyamatosan, tervekre épülően kell meghatározni, és az általános, kötelezően vagy önként vállalt feladatokat el kell látni. Ugyanakkor a koncepció kivitelezése véleményünk szerint több okból is hibás:
a koncepciót elkészülte után ugyan, közmeghallgatáson megvitatják, de ennek időszakában a költségvetés már elkészült;
a koncepció nem hosszú távra tekint előre és évente változhat, nincs mögötte egy több évre előre tekintő terv, városfejlesztési koncepció;
elaprózza a meglévő vagyonelemek megmentését, folyamatosan új elemek építését előtérbe helyezve.
Véleményünk szerint Biatorbágynak egy adott irányba kellene a költségvetését évről évre vinni, melyben az időszakosan felmerülő pályázatok nem lehetnek komoly befolyásoló tényezők. Természetesen, amennyiben olyan lehetőség adódik, mely nem adott évre volt tervezve, de támogatással előrébb hozható a megvalósítás, vagy új igény keletkezik a tervezés és megvalósítás között, úgy ezt lehet rugalmasan kezelni.
A fent vázolt jelenlegi helyzettel szemben a Biatorbágyért Egyesület az alábbi elvek és konkrét intézkedések mentén javasolja működtetni Biatorbágy vagyongazdálkodását:
Koncepcionális költségvetés
Kívánatos, hogy a település megfelelő, és a lakosság által elfogadott jövőképpel rendelkezzen, amely irányába a testületnek felhatalmazása van haladni. Így javasoljuk egy hosszú távú vagyongazdálkodási koncepció megalkotását, és ehhez illeszkedve készüljön az éves koncepció, amelyhez lehet a költségvetést összeállítani, ahhoz igazítani.
Javasoljuk, hogy azon költségekkel kapcsolatban, amelyek nem támogatják szorosan a koncepcióban megfogalmazott célokat (leszámítva szükséges / vészhelyzeti kiadásokat), csak több körben megvitatott esetben térhessen el a testület és a városvezetés.
Következetesség / pályázati lehetőségek:
Biatorbágy csak és kizárólag (a vis major eseteket kizárva) azon lehetőségekre pályázik, amelyek a korábban elfogadott koncepciót támogatják, és nem kötelezik el hosszú távra más irányba.
Fenntartható költségvetés:
A költségvetés egyensúlyának fenntartása. 2020 és 2024 között a város tervezett kiadásai 400%-ot míg bevételei összesen 200%-ot nőttek. Ebben szerepet játszik a pályázati források elnyerésére elkülönített önerő, melyhez hitel felvételére van szüksége a városnak. Ez hosszú távon tervezendő, hogy az eladósodás elkerülhető legyen.
Kiszámítható költségvetés:
Javasoljuk, hogy Biatorbágy önkormányzata hitelt beruházásra csak olyan esetben vehessen fel, amelynek hosszú távú megtérülése alátámasztható. A megtérülés nem minden esetben anyagi, lehet az az oktatással, jövőképpel kapcsolatos is.
Átlátható költségvetés:
Az átláthatóság érdekében Biatorbágy önkormányzata minden gazdálkodással kapcsolatos szerződését kezelje egy nyilvános, bárki által hozzáférhető adatbázisban, amelyben kerüljön rögzítésre minden, törvényleg szabadon megismerhető információ az összes megbízási, vállalkozási szerződésről, a kifizetett számlákkal, jogcímekkel. Ezáltal azok könnyedén áttekinthetővé, bármikor visszakövethetővé és összemérhetővé válhatnak. A megjelenő adatok minden esetben feldolgozhatóak legyenek, ne PDF formátumban átláthatatlanul jelenjenek meg, amelyek a feldolgozhatóságot gátolják.
A költségvetés struktúráját változtató döntések legalább 2 alkalommal jelenjenek meg a képviselő-testület előtt, hogy a lakosságnak és a képviselőknek legyen idejük azt két ülés között megvitatni a lehetséges következményeket, azokat megfontolva dönteni. Kifejezetten kitérve itt a hitelek felvételére, amelyek több évre meghatározzák Biatorbágy szabadon felhasználható pénzeszközeinek sorsát (az eddigi gyakorlatban a szakbizottsági döntés után sokszor már aznap el is fogadta a képviselő-testület jelenlegi többsége, gyakorlatilag mérlegelés nélkül). Minden a költségvetést érintő kérdésben biztosítani kell a lakosság rálátását két ülés közt (kivételt képeznek az azonnali intézkedést igénylő tételek, amelyeket SZMSZ-ben kell meghatározni).
Javasoljuk az éves költségvetés többkörös elfogadását: a januári ülésen az előzetes költségvetés kidolgozása az intézményi költségvetésekkel; februári ülésen a részletes elfogadás.
Gazdasági alapú működtetés:
Biatorbágy saját fenntartású intézményeinél törekedni kell a motiváló működtetésre, melyek az intézmények dolgozóinak bérezésében kell pozitív hatással megjelenni.
Kevesebb néha több alapú gondolkodás a költségvetésben: Biatorbágy önkormányzata törekedjen a meglévő gazdasági szervezetek, szociális, kulturális intézményeinek és egyéb kisvárosias környezetének fejlesztésére új fejlesztések megvalósítása helyett.
Részvételi/ közösségi költségvetés bevezetése:
A város hozzon létre egy részvételi költségvetési alapot, amely a város bevételeinek 1%-a felett rendelkezik, hogy ténylegesen a város lakói dönthessenek akár nagyobb volumenű kérdésekben, ezzel elősegítve a demokratikus döntéshozatalt, a város lakosságát bevonva ezekbe a kérdésekbe. (Erre látunk már jó példákat: Szentendrén városrészekre vonatkozóan, közvetlen szomszédunkban, Törökbálinton pedig az egész városra vonatkozóan működtetnek ilyen közösségi költségvetést.)
A Pénzügyi bizottság és a képviselő-testület munkájának segítésére alakuljon helyi költségvetési tanács, melynek tagjait nyílt pályázat útján választja a képviselő-testület.
Zöld energiára alapuló jövőkép a költségvetésben:
Biatorbágy önkormányzata a fejlesztési célú költségvetési keret 10%-át legyen köteles zöld / megújuló energetikai fejlesztésre fordítani 5 évig a saját ingatlanfenntartásaival kapcsolatban.
Nyílt közbeszerzések támogatása
Ahol a törvény lehetővé teszi, ott minden esetbenragaszkodni kell a nyílt közbeszerzéshez, mivel a nagyobb verseny alacsonyabb költségeket jelenthet.
Többajánlatos döntések:
Kisebb beruházások esetében is minimum három ajánlat bekérése ugyanazon tartalomra szükséges, az ajánlatokat előzetesen öt munkanappal a testületi / bizottsági ülések előtt meg kell ismertetni a testület tagjaival.
Beruházási döntések meghozatala, elbírálása
Beruházási döntéseknél a lehető legkedvezőbb ár-érték arány elve alapján szülessenek döntések. Az érték természetesen nem kizárólag anyagiakban értelmezendő.
A Biatorbágyért Egyesület elkötelezett a város vagyonának gondos kezelése, valamint a város intézményeinek magas szintű és hatékony működtetése mellett.
Építészmérnök vagyok. Szakmai pályafutásom során különböző tervező formációkban dolgoztam, illetve építész hallgatókat tanítottam a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az utóbbi években figyelmem az építészeti tervezés mellett egyre hangsúlyosabban a helyi értékvédelem felé fordult, 2015-2020 között a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke voltam.
Biatorbágyon nőttem fel, ma is itt élek a családommal, itt élnek a rokonaim, itt éltek és dolgoztak, alkottak az őseim. Nagyon szeretem ezt a várost! Úgy gondolom, hogy a hely története – ami az utcák vonalvezetéséből, az épületek részleteiből kiolvasható – és az egykor itt élők élettörténetei finoman összesimulnak. Szeretem ezeket az összefüggéseket feltárni és másoknak is megmutatni, mert meggyőződésem, hogy ez a tudás is segíti bennünk elmélyíteni az idetartozás, összetartozás érzését. Az ehhez kapcsolódó ötleteim közül már több is megvalósult. A „Kalandozások Biatorbágyon” című sétaajánló leporelló-sorozat gyalogos városfelfedezésre buzdítja az érdeklődőket. A gyerekeknek szóló „Fedezzük fel Biatorbágyot!” programot a helyi általános iskolákkal együttműködve vezettem évekig. Majd ehhez kapcsolódva jelent meg a „Biatorbágy gyerekeknek” című városfelfedező könyvecske is, melynek egyik szerzője vagyok.
Biatorbágyon élő építészként folyamatosan figyelemmel kísérem a városi táj változásait, értékes építészeti örökségünk sorsát, a település léptékváltását. Úgy látom, hogy jelenleg a település jövőjét megalapozó szabályozás nem veszi figyelembe az itt élők reális igényeit. Képviselői munkámmal szeretném Biatorbágyot olyan irányba terelni,
ahol a mennyiségi fejlesztés helyett a minőség a fontos,
ahol az épített és természeti környezet egyensúlya kiemelt figyelmet nyer,
ahol a helyi termelők, kézművesek, gyártók és vállalkozások kiemelt szerepet kapnak,
ahol az átgondolt, kisléptékű beruházások és a lakosság bevonása, alapos tájékoztatása a jellemző,
ahol a városba látogatókat nem csupán a helyi turisztikai látványosságok, de az a derű is elvarázsolja, mely az itt élők jó közérzetéből fakad.
A Biatorbágyért Egyesület tagjai politikai pártállástól függetlenül szövetkeztek egymással. A város jövőjével kapcsolatos elképzeléseik irányával egyetértek. Örömmel vállaltam, hogy az Egyesület önkormányzati képviselőjelöltje legyek a 6. körzetben, hiszen a biai városrészen belül ezt a területet ismerem legjobban: ez a lakóhelyem, itt jártam oviba, iskolába, templomba, német órára és kutyát sétáltatni. Nemcsak a területet ismerem jól, de az itt lakókat is, sokukat gyerekkorom óta. Számomra ez azért fontos, mert úgy képzelem, hogy a jó képviselői munka a helyismeret mellett a személyes találkozásokon alapul.
Aki volt gyerek, szülő vagy nagyszülő Biatorbágyon, és járt már valamelyik helyi játszótéren, annak nem kell hosszan érvelnünk: nyilvános mosdót szeretnénk minden biatorbágyi játszótérre!
Életszerű, hogy egy-egy gyerek félóránál hosszabb időt, de akár órákat tölt el a játszótereken, és ez teljesen rendben is van, hiszen ezeket a helyeket erre is tervezték: hogy a gyerekek jó hangulatban töltsenek ott időt, jól érezzék magukat az ottani játékokkal és kis társaikkal. Ha viszont egy kisgyerek hosszabban időzik egy helyen, idővel óhatatlanul elhangzik az „Anya/Apa, pisilni kell”, vagy még durvább felkiáltás, ami után nincs sok ideje a szülőnek, hogy megfelelő helyet találjon az ügylet lebonyolítására. Kisfiuknak persze valamelyest könnyebb, de lányokkal a legtöbbször igazi kihívás…
Ugyanakkor ez mindig kicsit renitens viselkedés, hiszen a játszóterek parkjait nem arra tervezték, hogy a gyerekek körbepisiljék – így ez egyrészt kellemetlen szituációkat és kellemetlen szagokat, ápolatlan környezetet is eredményez… A pelenkás korú gyerekeknél pedig szintén nagy kihívás a helyi játszótereken a kényszerű pelenkacserék lebonyolítása. Egy szó, mint száz: a 21. században reális elvárásnak gondoljuk, hogy a gyerekek – és az őket kísérő felnőttek – a játszótéren normális körülmények között végezhessék kisebb vagy nagyobb dolgukat.
Jó a trend, továbbra is várjuk, hogy hozzánk is begyűrűzzön…
A legtöbb jómódú, de egyre több környékbeli országban is jellemző, hogy nagyobb játszótereken mindig találunk egy-egy ilyen célra létrehozott és fenntartott köztéri mosdót, ahol van lehetőség a kulacsokba vizet tölteni, kezet mosni, kisebbeket megfelelő körülmények között be lehet pelenkázni, a nagyobb gyerekek (és a felnőttek) pedig tudják a WC-t használni. A trend pedig szerencsére terjed: az újabb hazai játszótereken is gondolnak már erre, Budapesten is találni sok jó példát, de Törökbálinton is, vagy épp kicsit távolabb, Gyálon is remek megoldást találunk erre az egyik 2023 nyarán átadott játszótéren. Szerencsére az újabb játszóterek építésénél már gondolnak erre, de a régieket is mielőbb szükséges lenne kibővíteni ezzel a lehetőséggel.
A biatorbágyi játszók többségének az elhelyezkedése, kialakítása lehetővé teszi az illemhelyek kialakítását, emellett Biatorbágy egy tehetős város, úgy gondoljuk, meg lehet találni erre a forrást – mind az építésre, mind a fenntartásra.
A biatorbágyi közterületek, játszóterek ellátása köztéri illemhelyekkel már többször felmerült korábban. 2020-ban a Szövetség Biatorbágyért képviselőcsoport kezdeményezésére tárgyalta és támogatta az illetékes helyi szakbizottság, majd a képviselő-testület is napirendre vette a kérdést, és több hazai forgalmazótól árajánlatot is kért. A városvezetés részéről kellő támogatás hiányában azonban e fázisnál nem lépett tovább a kérdés – sajnos. Ugyanakkor reménykeltő, hogy az egyik (a „madaras”) helyi játszótér felújításakor, úgy tűnik, már gondoltak egy esetleges mosdó kiépítésére is. Csak így tovább, itt nem szabad megállni! 🙂
A Biatorbágyért Egyesület javaslata:
Az új városvezetésnek prioritásként kell kezelnie a nyilvános mosdók kialakítását a játszótereken, egy szélesebb program keretében pedig az arra érdemes közösségi tereken, közparkokban, temetőkben például. A következő lépéseket javasoljuk:
1. Települési tervezés: Az önkormányzatnak fel kell venni a nyilvános mosdók kialakítását a települési tervezési tervbe. Fontos, hogy az új közösségi terek kialakításánál kötelező legyen egy nyilvános mosdó létrehozása.
2. Megfelelő elhelyezés: A nyilvános mosdókat központi és könnyen elérhető helyeken kell kialakítani, mint például elsődlegesen a játszóterek, központi parkok, nagyobb parkolók közelében.
3. Fenntarthatóság: Az új mosdók tervezése során fenntartható megoldásokra is oda kell figyelni, például víztakarékos berendezések használatával és megújuló energiával való ellátással.
4. Higiénia és karbantartás: Fontos, hogy a nyilvános mosdók kialakításán túlmenően azok fenntartása, rendszeres karbantartása és tisztán tartása is be legyen tervezve, hogy mindig tiszta és higiénikus állapotban legyenek. Ehhez elérhetőek már öntisztító köztéri illemhelyek is.
5. Kommunikáció és tájékoztatás: Az önkormányzatnak tájékoztatnia kell a lakosságot és a látogatókat az új nyilvános mosdók elérhetőségéről és használati feltételeiről.
Véleményünk szerint a városvezetés ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulhat Biatorbágy kényelmesebbé és vonzóbbá tételéhez, a lakosság és a látogatók elégedettségéhez. A nyilvános mosdók kialakítása javítja a város életminőségét, egyúttal hozzájárul a turizmus és a közösségi élet fejlődéséhez.
Nyilvános, rongálásbiztos és automatikusan tisztuló illemhely Gyálon, egy 2023-ban átadott játszótérenKöztéri WC egy 11. kerületi játszótéren
Biatorbágy központi részén, a közkedvelt Madaras játszótér mellett, egy kikapcsolódásra hivatott parkon át folyik városunk legismertebb természetes vízfolyása, az egyre rosszabb hírű Füzes-patak. Vize Páty felől érkezik a Viaduktok alá, majd innen nem messze jobbra fordul, négy híddal lejjebb, a Nyakaskő közelében csatlakozik a Bentába.
Néhány évtizede még a gyerekek több helyen kövekkel felduzzasztott vizében hűsöltek egy-egy kánikulai napon. Több régi fotó is arról tanúskodik, hogy állatokat itattak a partján. Mára már a Füzes-patak partján sétálók a kutyáikat sem engedik le, sőt, helyenként még a sétálás sem felelemelő az elképesztő szagok miatt.
Itt valami nincs rendben…
A patak állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről, valamint a pátyi ingatlanokról bevezetett csapadékvíz kitölti a medrét, a torbágyi Közösségi háznál akár túl is csordulhat. Aszályos időben viszont könnyű átlépni, ilyenkor közel kerülhetünk a vízzel utazó barna foltokhoz. A szag is arról árulkodik, hogy itt valami bűzlik. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz. Több hiteles mérés is igazolja, hogy az elfogadhatónál jelentősen több szennyező anyag került a Füzes-patakba a Pátyi szennyvíztisztítóból. A patak szennyezését legtöbbször különleges egyszeri vészhelyzeti működéssel indokolta az üzemeltető DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi kft.
A hatóságok által kiszabható bírságok nem teremtik meg a motivációt a szükséges beruházásokhoz, a víz tisztításakor keletkező szennyvíziszap kezelése költséges. A tisztító gépészete felújításra szorult, de tökéletes működés esetében sem tudná befogadni a tervezett mennyiségű szennyvizet. A Pátyon tervezett lakó- és iparterület-fejlesztések szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy vajon fokozható-e még a szennyvíztisztító terhelése? A válasz egyértelműen nem. A kapacitás bővítéséhez elengedhetetlen központi költségvetési támogatás megérkezéséig is határozott intézkedésekkel kellene visszatartani a szennyvíztisztító terhelését növelő beruházásokat. Ennek ellenére Pátyon új iparterület-fejlesztésekhez adott hozzájárulást az önkormányzat.
Mit tett az ügyben Biatorbágy?
A Füzes-patak szennyezésének leginkább Biatorbágy issza meg a levét! Biatorbágy vezetésének eddigi intézkedései sajnos nem vezettek eredményre. 2021-ben még tényként kezelte városvezetésünk a szennyezést, addig 2023-ban már csupán a szennyezés fokozódását követő jelentős lakossági felháborodás után adott ki nyilatkozatokat, amik nem mutatták be a valós problémát, az egészségügyi kockázatot és a patakpart károsodását. A vízminőség-vizsgálatokra indított lakossági adományokat látva rendelte meg a saját méréseit, mintegy tompítva a civil lépések súlyát. A város tájékoztatása alapján nem lehet a hivatalok értesítésénél többet tenni (!), nem kíván foglalkozni azzal a ténnyel, hogy a Pátyon kilátásba helyezett fejlesztések hatására még további terhelést kap és rosszabb helyzetbe kerülhet a Daköv által üzemeltetett szennyvíztisztító. Környezetünk megóvása ennél több törődést érdemel!
Véleményünk szerint Biatorbágy önkormányzatának alapértelmezett feladata kell, hogy legyen:
a patak vízminőségének folyamatos mérése, szükség szerint hatósági eljárás kezdeményezése, a lakosság tájékoztatása;
kapcsolattartás a szomszéd településsel környezetvédelmi témákban, konstruktív együttműködés, akár nyomásgyakorlás a problémák megoldására;
közös lobbitevékenység az országgyűlési képviselő bevonásával a szennyvíztisztító fejlesztésekhez szükséges források előteremtésében.
Habzó patak kronológia – mi történt eddig?
2021. március 4. – Varga László Biatorbágy Önkormányzati képviselő levele a Járási Népegészségügyi hivatalhoz a Füzes-patak szennyezése ügyében
2021. április – Biatorbágy Önkormányzata – mint érintett település – a Pest Megyei Főügyészséghez természetkárosítás vétsége miatt feljelentést tett. Az ügyészség nyomozást rendelt el a Füzes-patak folyamatos szennyeződésének kivizsgálására. Az eljárást 2022-ben szennyezés csökkentési terv készítésével lehetett lezárni. A vállalások teljesítésének ellenőrzése 2023-ban hibákat talált.
2021. április 23. – Páty polgármester válasza Bodorkos Ádám Biatorbágy Önkormányzati képviselőnek – Nem fogadta el a Daköv magyarázatát, felújítást ígér.
2021-ben és 2022-ben megtörtént a telep teljes villamos és gépészeti felújítása. A szolgáltató DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft, és a tulajdonos Pátyi Önkormányzat is tagadja, hogy a telep túlterheltsége okán szennyez rendszeres jelleggel.
2023. március 4. – Ne Habozz! Lakossági fórum több civil szervezettel a témában Biatorbágyon a Viaduktokhoz közel, a Füzes-patak partján lévő parkban. Személyesen vett részt Nánási-Kézdy Tamás jelenlegi alpolgármester és megoldást ígért.
2023. március – civil adománygyűjtés akreditált méréshez, mintavétel, mérések és jegyzőkönyv
2023. május 14-én a Pátyi szennyvíztelep üzemeltetője, a DAKÖV Kft tájékoztatást adott ki arról, hogy bekötési stop indul másnaptól a szennyvízre, melyet 6 hónapon át fenn is tartanak.
2023. július 6. – Rétvári Bence Belügyminisztérium államtitkár szerint a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak, valamint a hatósági mintavétel és az önellenőrzési eredmények alapján megállapította a Hatóság, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, nem képes az engedélyben rögzített határértékekre megtisztítani a szennyvizet, egyes komponensek tekintetében határérték feletti kibocsátás történt
2023. szeptember 11. – Pátyi szennyvíztisztító az országos médiában “ Még a Belügyminisztérium szerint is túlterhelt a pátyi szennyvíztisztító, ám ezt a tényt sem az önkormányzat, sem az üzemeltető cég nem hajlandó elismerni. Sőt, a közelmúltban úgy döntöttek, hogy két új logisztikai központot is rákötnek arra a rendszerre, amely korábban már többször elöntötte barna trutyival a Füzes-patakot. “
2024. február 26. – Erősen vitatható szakértői vélemény a szennyvíztisztító kibocsátásáról
2024. április 3. – Ne habozz! 2.0 Közéleti előadás és műhely Pest-környéki agglomerációs települések szennyvíz problémái, vizeink állapotának javítási lehetőségei, együttműködési potenciálok…
Napjainkban nem tapasztalható a 2023 tavaszihoz hasonló súlyosságú szennyezés a Füzes-patakon, csupán a partmenti növényzet akaszt meg barna baktériumtelepeket és a patak bukóinál érezhető habfürdő illat. A csapadékos időjárás miatt jó a vízhozama a pataknak, amely szépen hígítja a bebocsátott, részben tisztított vizet….
Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a környezet és természetkárosítás megakadályozását és ezen célokért aktívan kíván fellépni!
A patak szennyezésére az önkormányzati képviselők mellett hatékonyan a civil szervezetek hívták fel a figyelmet: Pákör, Patrióta Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége nélkül az elért intézkedések nagy része nem valósult volna meg.
Tapolcán születtem és egy Balaton-felvidéki falucskában nőttem fel. Nyolc éve költöztem Biatorbágyra. Azóta a város aktív lakosának érzem magam, itt élek, itt dolgozom, itt vannak baráti, családi kapcsolataim. Azt gondolom, hogy először én is azért kedveltem meg ezt a helyet, amiért szinte mindenki más. Vidékies, falusias hangulatú, mégis több a lehetőség, jobb az infrastruktúra, sokféle ember lakja, és amit helyben nem tudunk elintézni, ahhoz sem kell messzire mennünk. Ma már nem csak ilyen praktikus szempontok miatt élek itt: beleszerettem ebbe a városba, minden szabad pillanatomban a környéken kirándulok, helyi értékeket keresek, értékes embereket ismerek meg. Laktam már több helyen, voltak, amiket szerettem, voltak amiket kevésbé, de soha nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen kisváros lesz számomra a legotthonosabb, legszerethetőbb pontja országunknak.
A politikához, bár mindig érdekelt – már diákkoromban több alulról építkező, részvételi demokráciaprojektben vettem részt – korunk politikusainak köszönhetően eléggé reményt vesztve álltam. Én annak a híve vagyok, hogy mindenkinek a saját környezetét kell olyanná alakítania, mint amilyen világban szívesen élne: gördülékennyé, élhetővé, szerethetővé, vidámmá. Pozitív beállítottságú, nyitott személyiségnek tartom magam, kellő realitásérzékkel. A Biatorbágyért Egyesületben egy elhivatott, nagy tudású csapatra találtam, akikről biztosan és garantáltan tudható, hogy a cél közös, és hátsó szándék nélküli. A fiatalabb korosztályt képviselve, ismervén a város sok gondját-baját, remélem, én is hozzájárulhatok egy harmonikus megújuláshoz.
A világot megváltani nem tudjuk, de azt gondolom, elhivatottságunk, felelősségünk, kötelességünk jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé tennünk azt a helyet, ahol élünk.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Tíz évnyi helyi politikai szereplés után nem indulok újra a választásokon, 2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből (SZBE), mert nem tudtam azonosulni a lehetséges irányokkal, amit az elnökség megfogalmazott.
Szeretnék kicsit a családomra és a magánéletemre koncentrálni, azonban fontos számomra, hogy a lehetőségeimhez képest a helyi ügyekben is részt vállaljak. Emilék megkerestek, és igent mondtam, segítek nekik, amiben tudok. Továbbra is hiszek abban, hogy a helyi ügyekben nincs helye az országos párt politikának. A Biatorbágyért Egyesület tagjai kizárólag a város érdekeit tartják szem előtt, személyük számomra garancia arra, hogy ez a jövőben is így marad. Évek óta nem láttam egyetlen helyi egyesületben sem az itt meglévő energiát, összetartást, közös gondolkodást és a célok világos megfogalmazását. Ez számomra is energiát ad, és tudom azt, hogy Biatorbágy előtt Velük (velünk) egy új esély nyílhat a továbblépésre.
Miért nem indulsz tíz évnyi képviselőség után a 2024-es választásokon?
Mint mondtam, ennek elsődlegesen családi és magánéleti okai vannak, és emiatt kevesebb időm jut a társadalmi feladatokra. Nem hiszem, hogy tisztességes lenne ennek tudatában választói felhatalmazást kérnem. Szerencsére a Biatorbágyért Egyesület várhatóan egy nagyon képzett, tettrekész és óriási energiákkal rendelkező tagunkat indítja el az 1-es választókörzetben, így a körzetnek minden esélye megvan arra, hogy egy nagyon jó képviselővel nézzen szembe a következő öt év kihívásaival.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
2014 óta az SZBE tagjaként voltam a képviselő-testületben. 2014-ben listáról jutottam mandátumhoz, 2019-ben pedig már az 1-es választókerület egyéni képviselőjeként.
Az én javaslatomra adta be a képviselőcsoportunk a külterületek felzárkóztatásáról szóló normatív támogatási rendszert, amit természetesen a város vezetése elutasított, de védve a mundér becsületét, ehelyett találták ki a mai napig is működő összefogás építési pályázat külterületi támogatását. Így, ha csak áttételesen is, és nem a mi elveink alapján, de megvalósult a támogatás, amiből sokat fejlődhettek a területek.
Büszke vagyok arra is, hogy egyes döntéseket jobbá tudtam tenni, vagy esetleg még ha csak rövid időre is, de elnapolni vagy megakadályozni a véleményem szerint káros vagy megalapozatlan lépéseket.
A „napi” munka mellett talán a legismertebb ügyeim közé tartozik, hogy egyike voltam azoknak a képviselőknek, akik kikényszerítették egy helyi lakos javaslatára a városvezetésből az ideiglenes jégpálya telepítését, amit azóta a városvezetés már teljesen saját ötletének érez.
A legjelentősebb viszont (természetesen nem kisajátítva) a BuBa népszavazás volt, ahol először találkoztam azzal, hogy ha több civil egyesület és a polgárok egy része összefog egy konkrét helyi ügy érdekében, sikert tudnak elérni. Ehhez kellettek azok, akik elindították az aláírásgyűjtést, akik kielemezték a sok évnyi félretervezést, kellettünk mi (önkormányzati képviselők), hogy hivatalos népszavazás lehessen, kellett az akkori SZBE kampányokban szerzett tapasztalata, kellett a többi résztvevő egyesület lendülete és kellettek azok a civilek
(ötletekkel, munkával), akik közül most sokan itt vannak a Biatorbágyért Egyesület tagjai között.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy segíteni szeretném az egyesület munkáját. Remélem, hogy hasznát veszik a tapasztalataimnak bármilyen kérdésben, amiben kikérik a véleményemet.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Jobban bevonnám az itt élőket a döntésekbe, nagyobb fókuszt helyeznék az átláthatóságra.
A városnak szüksége lenne egy átfogó és a szakterületeket (közlekedés, oktatás, kultúra stb.) is feldolgozó fejlődési koncepcióra, ami mentén évekig lehetne haladni, természetesen folyamatosan igazodva a változó környezethez, de a célokat nem módosítva – én ennek most a teljes hiányát látom, pályázatról pályázatra fejlesztünk, sokszor értelmetlen sorrendben és sajnos sok esetben kapkodva, túlárazva.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Nagyobb odafigyeléssel, érzékenyebb hozzáállással, kizárólag a helyi érdekeket szem előtt tartva.
Miért szereted ezt a várost?
Itt nőttek fel a gyermekeim, itt éltem le eddigi életem nagy részét. Szeretem, mert van benne potenciál, csak ki kellene használni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Élhetőbbnek! Jobb közlekedés, használható egészségügy, működő orvosi ügyelet, sikeres oktatás, zöld környezet, színes helyi programok. Nekem ennyi elég is lenne.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Lehet, hogy ez a válasz sokaknak meglepő lesz, de a saját kertünk. Család, barátok és nyugalom.
Biatorbágy óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyekben nagyon sok lehetőség rejlik, és amelyekkel még több feladat lesz a jövőben. Három fő csoportra oszthatjuk az ingatlanokkal kapcsolatos önkormányzati feladatokat:
A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása,
A meglévő ingatlanok felújítása, hasznosítása és funkciói,
A leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása.
A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása
Jelenleg ezt az önkormányzatnál „nyári karbantartási tervnek” nevezik, bár a nyári szó már csak benne maradt a köztudatban. Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó gazdaként” való foglalkozás az ingatlanokkal, mivel a városnak több milliárdos az ilyen vagyona (épületek, telkek), de az éves költségvetésben egyrészt nagyon alacsony a karbantartásra szánt összeg, másrészt tökéletesen látszik, hogy a feltárt igényekhez képest is mindig csak a töredéke az erre tervezett pénzösszeg.
Ez nem egyedi eset, évek óta tendencia, hogy a szükséges karbantartások fedezetének csak a töredékét biztosítja a városvezetés, és még a betervezett feladatok sem kerülnek hiánytalanul elvégzésre. A feladattal megbízott Városgondnokság leterhelt, számos egyéb üzemeltetési és hatósági feladattal is foglalkozik, mint például a közterületek tisztítása és a játszóterek karbantartása mellett az üdülések, a hulladékgazdálkodás, a települési ingatlanok belterületbe csatolásával és az ajándékozásokkal kapcsolatos ügyek, stb.
Lehetőség lenne arra, hogy több más városhoz hasonlóan, különálló gazdasági társaságot hozzunk létre a Városgondnokságból (vagy ezeket a feladatokat áttegyük a már létező, de tevékenységet nem végző Biatorbágyi Városfejlesztő Kft.-be), mert önkormányzati osztályként olyan hátrányos helyzetben működik ezen a területen, amelyekkel nem lehet megfelelően versenyezni a piaci munkaadókkal. Megfelelő karbantartói, szakmai alkalmazottakkal (festő, villanyszerelő, gépész, burkoló, stb.) kell feltölteni, és így folyamatosan el tudná végezni a kisebb karbantartásokat, míg a nagyobb léptékű munkáknál közvetlenül tudna alvállalkozókat bevonni.
Erre a megoldás egy kellően nagy pénzügyi (a jelenleginek a többszöröse) fedezet folyamatos biztosítása lenne, és az, hogy ne az önkormányzati képviselők döntsenek a részletkérdésekben, hanem a szakmai felelősök. Minden ingatlantulajdonosnak két választása van a tulajdonával kapcsolatban, és ez alól az önkormányzat sem kivétel:
folyamatosan karbantartja és felújítja az ingatlanát, és a szükséges anyagi forrásokat ehhez folyamatosan biztosítja,
vagy hagyja leromlani az ingatlan állapotát, ez esetben ritkábban, ellenben jóval nagyobb összeget kell rákölteni.
Az elmúlt években az városi tulajdonú iskolai ingatlanokat átvették az egyházak, a tankerületi központ és a német nemzetiségi önkormányzat, így ezeknél az épületeknél megszűnt az önkormányzat karbantartási kötelezettségének nagy része. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a jelenleg nem városi kezelésben lévő saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását és karbantartását folyamatosan ellenőrizzük, az ingatlanfejlesztésekben részt vegyünk, és a működtetőkkel egy szoros munkakapcsolatot alakítsunk ki.
Mivel az önkormányzat elméletileg azért rendelkezik ingatlanokkal, mert azok a város működtetéséhez szükségesek, vagy hogy azokat a lakosság használhassa, így véleményünk szerint az első megoldást, azaz a folyamatos karbantartást és felújítást szabad csak választani!
Legyen az önkormányzat gondos gazdája a város ingatlanvagyonának!
Meglévő ingatlanok hasznosítása és funkciói
Nem rendelkezik a város a vagyonelemek (épületek) nyilvános és teljeskörű hasznosítási tervével / koncepciójával, illetve az ezekhez szükséges komplex állapotfelméréssel.
2023. novemberében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt valamit a témában, azonban zárt anyagként kezelte és így ebből is kizárta a helyi polgárokat, ráadásul még a bizottsági tagoknak és a képviselőknek sem biztosította, hogy külső szakértőtől kérjen az anyaggal kapcsolatban segítséget.
A városi tulajdonokkal kapcsolatos döntéseket nem szabad a lakosságot kizárva meghozni! Már a döntések előkészítésébe is be kell vonni a nyilvánosságot.
Első lépésben fel kell mérni, hogy melyik ingatlan milyen állapotban van. Az ingatlan funkciója kötött, vagy szabadon választható, pl. az Egészségház vagy a JFMK épülete kötött funkciójú, de főleg a kisebb családi házas ingatlanok funkciója szabadon választható az igények alapján.
Második lépésben az önkormányzati és a helyi lakossági igényeket kell felmérni és egyeztetni, hogy melyik épületben milyen funkciót kell / lehet elhelyezni. Ennél a pontnál kell nagyon körültekintően eljárni, mert fontos, hogy a jövőbeli elképzeléseknek és közép vagy hosszú távú terveknek is legyen lehetősége beépülni a felmérésbe.
Néhány példa a hiányzó, hiányos vagy megkérdőjelezhető funkciókról:
A kormányablak hol legyen?
A PMAMI önálló épülete hol legyen?
A Városgondnokság önálló telephelye és raktárai megfelelő helyeken vannak-e?
A tűzoltóság tervezett épülete és telephelye valóban a legjobb helyen lesz?
Hol létesíthető több közösségi tér (fiataloknak, időseknek, stb.)?
Harmadik lépésben ehhez forrásokat kell rendelni, ami konkrétan azt jelenti, hogy akár több évre előre el kell eldönteni, hogy mit szeretnénk, nagyságrendileg milyen költséggel. Véleményünk szerint egy ilyen koncepcióval lehet az egyes tervekhez megfelelő pályázatokat keresni, és azokon indulva könnyíteni a finanszírozás terheit.
Néhány példát kiemelünk részletesebben az ingatlanokról és hasznosítási lehetőségekről, amiből jól látszik, hogy ez minden esetben komoly döntéseket jelent, hiszen rengeteg kérdés merül fel:
A Fonyódligeti városi üdülő: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, pedig értékes ingatlan, nagyon jó elhelyezkedéssel.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
Költsünk komolyabb pénzt a felújításra?
Eladjuk, tudva, hogy ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
Adjuk ki hasznosításra és a hasznosítóval felújíttatjuk, és kikötünk fix turnusokat illetve városi lakossági kedvezményeket?
Folytatjuk az ingatlan teljes „lelakását”, mint az elmúlt években?
Eladjuk az ingatlant, és vegyünk egy kisebbet helyette, amit normális színvonalon fenn tudunk tartani?
Az iharosi tábor: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, miközben egy gyönyörű helyszínen a városunkban könnyen megközelíthető helyen áll.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
Eladjuk, de ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
Felújítjuk, de akkor mi lesz belőle, milyen céllal?
sporttelep szállodája (ez komoly javaslat volt néhány éve)
erdei iskola a helyi általános iskolások és óvodások részére
rendezvényközpont
folytatjuk a teljes „lelakását” az ingatlannak, mint az elmúlt években?
Meggyfa utca 27.: jelenleg a Média Kft. használja, kisebb átalakításokkal egy családi ház. Legfontosabb tulajdonsága, hogy ez akadályozza a német nemzetiségi iskola körbejárhatóságát. Ha például lebontaná a városvezetés, akkor az iskola körbejárható lenne, parkolók építhetőek stb.
Szent László utca 8.: a város egyedi építészeti emléke, nagyon kevés ilyen építészeti érték van a környezetében. Jelenleg kihasználatlan, de lehetne neki értékes funkciót találni? Miért lenne értelme felújítani?
Nagy utcai ingatlanok: kettő maradt az iskola és a templom között, funkciójuk még nem végleges, felújítása az egyiknek kérdéses. Mire lehetne legjobban hasznosítani?
Pátria és Hild pince: mindkettő a maga nemében önálló érték, de mire hasznosítható és mit kezdünk vele? Mindkettő kiesik a város napi életéből az elhelyezkedése miatt és mindkettőnek olyan funkció kell, ami hosszú távon garantálja a fenntarthatóságot.
Viadukt utca és Ybl Miklós közti régi vasúti épületek (“MÁV-házak”): felmerült már könyvtár, zeneiskola, nyakas toronyház, közösségi tér kialakításának lehetősége, de nem történt az épületekkel évek óta semmi.
Baross utca 5. (a volt “Takarék” épülete): tökéletes lenne például kormányablaknak, vagy a Média Kft. székhelyének, de elhelyezkedése miatt sok egyéb funkcióra is alkalmas lehetne.
Tavasz utca – Ferenc utca sarkán egy régi családi ház: jelen formájában nem jó semmire, de a Fészek Foglalkoztató Intézet évek óta szeretné megkapni, hogy lakóotthont építsen sérülteknek; a képviselő-testület nem járult még hozzá véglegesen, a legutolsó ötlet az volt, hogy ha felépítik, akkor adjanak benne szolgálati lakásokat az önkormányzatnak.
Véleményünk szerint azokat az ingatlanokat, amelyeket nem lehet hasznosítani, használni semmire,és nem képeznek helyi vagy országos építészeti értéket, el kell adni, vagy hosszú távon szigorú szerződéssel bérbe adni. A legrosszabb megoldás a jelenlegi, hogy hagyja őket a városvezetés teljesen lepusztulni.
Az ingatlanok bővebb listáját cikkünk végén, csoportosítva tesszük közzé.
Leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása
Jelenleg nincs a városnak vagyongazdálkodási / vagyongyarapítási terve, azaz bármilyen lehetőség kínálkozik, azt ad-hoc jelleggel, kevés információ alapján és gyorsan dönti el a képviselő-testület. Sok esetben nincs a vásárláskor olyan konkrét gondolat, hogy mire lehet a későbbiekben ezt használni, milyen társadalmi haszna van.
Biatorbágynak első lépésekben a meglévő ingatlanok állapotát és funkcióit kell rendeznie, és csak ezt követően kezdhet az ingatlanvagyon gyarapításába.
Ki kell dolgozni egy olyan szempontrendszert, ami alapján eldönthető, hogy egy-egy felajánlott ingatlanra szüksége van-e a városnak. A szempontrendszert is felül kell vizsgálni időközönként, azonban legalább nem véletlenszerűen, ötletszerűen költené a város vezetése a közpénzt.
Példa egy szempontrendszerre:
intézményi funkció, azaz valamilyen már létező vagy új szervezeti egység működésének biztosítása – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédos lakosságot, pozitívum, ha bővíthető
közterület, közpark – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédokat, környezetében nincs hasonló, és adottságai lehetővé teszik közösségi térnek
értékvédelmi épület, melynek valamilyen valós értéke van (pl. építészeti, környezeti, műemlék, védettség stb.), de fontos, hogy ezekbe valamilyen élet kerüljön, különben csak annyit ér el a város, hogy köztulajdonban omlik össze
Rengeteg feladat van mind az ingatlanok fenntartásával, mind pedig a működtetésével kapcsolatban, és itt is a legnagyobb hiányt a közép és hosszú távú koncepció hiányában látjuk!
Városi tulajdonú ingatlanjaink a jelenlegi funkciók szerint csoportosítva:
(az alap és középfokú oktatási intézményeket nem tüntetjük fel, mert azok jelenleg nem a város kezelésében vannak)
Óvodák és bölcsődék
Bajcsy-Zsilinszky utca 13., Csicsergő óvoda
Dévay Gyula utca 1., Meserét óvoda
Forrás utcai óvoda és bölcsőde – kivitelezés hamarosan indul
Fő utca 61., Vadvirág óvoda
Nagy utca 29., Benedek Elek székhely óvoda
Szent László utca 48., Pitypang óvoda
Egészségügyi ingatlanok
Mester u. 2., Egészségház
Szabadság út 8., Orvosi rendelők és Ifi-Pont
Közművelődési ingatlanok
Baross Gábor u. 1., Faluház – Juhász Ferenc Művelődési Központ
Fő u. 92., Tájház (német nemzetiségi önkormányzat kezelésében)
Fő u. 94., Közösségi ház
Nagy u. 31., Bábosház
Szabadság út 3., Karikó János Könyvtár
Vegyes vagy egyéb funkciójú ingatlanok
Baross Gábor u. 2., Polgármesteri Hivatal
Fonyódi Üdülő
Hild pince
Hulladékudvar, 0135/2 hrsz.
Iharosi tábor
Meggyfa u. 27., Média Kft.
Nagy u. 48., Rendőrség épülete
Pátria pince
Szabadság út 24., Családsegítő és a jelenleg tervezett tűzoltó laktanya helyszíne
Táncsics Mihály u. 9., „Fészek” fogyatékosok nappali ellátója
Városi játszóterek és parkok
Városi sportpályák
Városi temetők
Funkció nélküli, üres ingatlanok
Baross utca 5.
Ferenc u. 46.
Gyöngyvirág utcában a 017/5 hrsz.
Nagy u. 1.
Nagy u. 33.
Nagy u. 58. (jelenleg adományraktár)
Szent László u. 8.
Szilvamag terület
Viadukt u. 6-8. (régi MÁV épületek), egyik épület részben kiadva
Csokonai utca üres telek
2216 hrsz. a benzinkútnál, ennek van beépíthetősége
1981-ben születtem Kazincbarcikán. Gyerekkoromban nagyon sok mindent volt lehetőségem kipróbálni. Zeneiskolába jártam, sportoltam, tagja voltam a városi természetjáró egyesületnek. Középiskolai tanulmányaim során a közlekedési eszközök kezdtek nagyon foglalkoztatni. Felsőfokú tanulmányaimat így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Közlekedésmérnöki Karon folytattam, ahol 2006-ban közlekedésmérnöki diplomát szereztem. Az utolsó éveimben ipari és szállítási logisztikára specializálódtam, és azóta is a logisztikában tevékenykedem. 2006-tól 2019-ig egy vezető anyagmozgatógép-gyártó és logisztikai rendszereket megvalósító cégnél dolgoztam Biatorbágyon, jelenleg pedig egy mérnökségi csapatot vezetek a BME Anyagmozgató és Logisztikai Rendszerek Tanszékén.
A családommal 2013-ban vásároltunk egy régi családi házat Biatorbágyon, amelybe hosszas felújítást követően 2015-ben költöztünk be. Kicsi gyerekeinknek köszönhetően sikerült olyan befogadó közösségekbe kerülni, amelyeknek köszönhetően hamar éreztük, hogy igazi otthonra leltünk. Szeretném kiemelni a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Táncegyüttest, ugyanis itt olyan barátokra leltünk, akikkel azóta is ápoljuk a kapcsolatot.
Biatorbágy több szempontból is rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Természetszerető és a környezetünk megóvásáért tenni akaró emberként megismerkedtem a Biatorbágyi Tájvédő Körrel, ahol már néhány éve a feleségem vezeti a 14 ezer FA Biatorbágy munkacsoportot. Így kerültem kapcsolatba a Biatorbágyért Egyesület alapító tagjaival. Megismerkedve a teljes csapattal és a részletes programmal világossá vált számomra, hogy az egyesület egy olyan szakértői csapatot hozott létre, amely kész arra, hogy Biatorbágyot egy még inkább élhető és szerethető hellyé tegye.
A közüzemi szolgáltatások közül a szennyvízkezelés az egyik legégetőbb kihívás jelenleg Biatorbágyon. Túlnépesedett városunkban a szennyvíztisztító elérte kapacitásának végét, a jelenlegi városvezetés egyelőre keresi a megoldást a problémára. Rövid helyzetelemzésünk és javaslataink a helyzet kapcsán.
A jelenlegi szennyvíztisztító telepet a kilencvenes évek első felében tervezték, és 1994 márciusától üzemel. Eleveniszapos technológiájú, mechanikai, biológiai és kémiai tisztítási fokozattal rendelkezik. A telep tervezett terhelése 2000 m3/nap hidraulikai és 600 kg BOI5/nap szennyezőanyag terhelés, ami 10 000 LE-nek (lakosegyenértéknek) felel meg.
A telep tisztítókapacitása a 2018. évi korszerűsítése és bővítése után ez 3000 m3/nap hidraulikai, 1600 kg BOI5/nap szennyezőanyag, és ezekből eredően 26 667 LE teljesítményre növekedett. A 2018. évi KSH adatok alapján Biatorbágy lakásállományának 92,6%-a csatlakozik a kiépített hálózathoz. Ez az arány napjainkra nőtt, de még így is szennyvízhálózatra rá nem kötött háztartásokra kivetett talajterhelési díj fizetésére kötelezettek száma 541 db háztartás.
A közelmúltban városunk képviselő-testülete a közművek, benne a szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitáshiánya miatt, változtatási tilalmat vezetett be a jelenleg épülő nyugati lakópark III. ütemére. A szennyvízhálózatot és tisztító telepet üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. a szennyvízhálózatra jelenleg nem ad rákötési engedélyt.
A közüzemi szennyvíz összegyűjtésének és tisztításának kapacitáshiánya alapvetően három okra vezethető vissza:
A hidraulikus terhelés napi változásai: csúcsidők
Jelenleg a szennyvíztisztító telep tervezett hidraulikai terhelése 3000 m3/nap. Éves szinten nézve a jelenlegi átlag beérkező szennyvízmennyiség megközelíti a 2000 m3/napot. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy az érkező szennyvizek a vízhasználat szempontjából a nap két csúcsidőszakában, a reggeli és a kora esti órákban jelentkeznek. Ekkor a telep hidraulikai teljesítőképességének a határán üzemel. Hasonló jelenség a nyári záporok időszaka is, amikor a csapadék szennycsatornába jutó része hirtelen, lökésszerűen éri el a szennyvíztelepet. Az órai csúcsvízhozam korlátja a végátemelő maximális 85 l/s (306 m3/h) kapacitása. Várhatóan a klímaváltozás hatására bekövetkező egyszerre lehulló szélsőséges csapadékmennyiség gyakorisága növekszik, ezzel tovább rontva a szennyvízkezelés feltételeit.
A telepre érkező szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja
A biatorbágyi szennyvíztisztító telep tervezése több mint 40 évvel ezelőtt történt, az akkori vízhasználati szokásoknak, és a vizes berendezések technikai fejlettségének megfelelően. Vízhasználati szokásaink azóta megváltoztak, átlagosan kevesebb vizet használunk. Elterjedtek a modern, víztakarékos háztartási berendezések, amelyek tovább csökkentették az egy háztartásban felhasznált víz mennyiségét. Ezen okokból a háztartások által kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja megnőtt, egyes kémiai anyagok tekintetében meghaladja a telep vízjogi engedélyében meghatározott mértéket. (pl. Nitrogén, foszfor (P)). Az értékek közül egyes értékek lényegesen kiugranak és meghaladják az 550-600 mg/l között húzódó átlagos szennyezőanyagtartalmat. Ez nagyban eltér a szakirodalmi adatok szerinti optimum tartománytól, ami 300-400 mg/l. Az országos tendenciához hasonlóan a biatorbágyi szennyvíztisztító esetében igen tömény szennyvízzel állunk szemben. Ebből eredően bizonyos időszakokban a telep mért lakosegyenérték terhelése a tervezett terhelést jócskán meghaladó értékeket mutat (28 000 – 40 000 LE), így ezekben az időszakokban jelentős túlterhelésről beszélünk.
A szennyvizet összegyűjtő és továbbító hálózat hiányosságai
A lakosok számának, ill. a lakóterületek növekedésével a szennyvízhálózat egyes területeken hiányzik vagy túlterhelt, új vezetékek fektetése, ill. meglévők bővítése szükséges. Biatorbágy szennyvizének összegyűjtését és elvezetését 19 szennyvízátemelő biztosítja. Többségük elavult, fejlesztésre szorul.
Természetesen mindhárom ok szorosan összefügg egymással, javulás kizárólag együttes kezelésük esetén várható.
Összefoglalás
A ’90-es évek elején megtervezett és kivitelezett szennyvízelvezető és tisztító rendszer jól szolgálta az akkori települést. A 2000-es évek városiasodási folyamatával járó lakosságszám- valamint a lakó- és ipari övezet bővülést már nem volt, és jelenleg sem képes ellátni. A városvezetés már 2011-2012-től érzékelte a problémát, azt azonban nem volt képes a súlyának megfelelően kezelni. A szolgáltatók jelzéseire nem, vagy csak későn reagált, megoldásai csak rövid távon és ideiglenesen hoztak javulást. A 2020-ban készült „Települési Szennyvízkezelési Programban”, ill. a Fővárosi Vízművek Zrt. „Biatorbágy szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető hálózat fejlesztési koncepciójában” már 2021-ben felhívták a városvezetés figyelmét a város fejlődését és mindennapi életét befolyásoló szennyvíz problémákra. Döntés, megoldási javaslat illetve felkészülés a megoldásra a mai napig nem történt.
Javaslatok
A közműfejlesztések napjaink egyik legdrágább beruházásai közé tartoznak. Javasoljuk egy közműalap létrehozását, amelybe az önkormányzati befizetések mellett bekerülnének az ingatlanfejlesztők és városunkban megtelepülő vállalkozások befizetései, talajterhelési díj, bírságok, és minden a közművekkel kapcsolatos bevételek.
A Fővárosi Vízművek Zrt. koncepciója konkrét fejlesztési javaslatokat és műszaki megoldásokat tartalmaz a szennyvízelvezető és tisztító rendszer bővítésére, kapacitásának növelésére. Javasoljuk ezek aktualizálását, megvalósításuk városstratégiai szintre emelését.
Javasoljuk továbbá az illegális esővíz-rákötések felderítését. Ezek a rákötések nagy mértékben növelik – egy-egy esős napon 5-20%-kal – a tisztítandó víz mennyiségét. Szükségesnek tartjuka lakosság figyelmét felhívni, hogy a csatornába kerülő, nem bomló „dolgokkal” súlyos károkat okoznak a szennyvíztisztító-rendszer gépészeti berendezéseiben. Az esővíz elvezetésénél meg kell vizsgálni, hol és hogyan hozhatók létre esőkertek.
Az új intézményi beruházásoknál, illetve az ipari parkokban meg kell követelni a csapadékvíz helyben szikkasztását.
Fontosnak tartjuk egy pályázatfigyelő rendszer keretében a folyamatos céltámogatások keresését, monitoringozását (KEHOP).
