Kis csapatunk szemeteszsákokkal, metszőollókkal felszerelkezve járta be az erdőben rejtőzködő, közel 200 éves kálváriát február 24-én délután, hogy még húsvét előtt tegyünk valamit ezért a különleges helyért.
A hosszú erdei tisztás szélén sorakozó stációk között ágkupacok és egy frissen leakasztott csillár fogadott minket. A stációkat takaró bokrokat visszametszettük, összeszedtük a szemetet, illegális favágók által visszahagyott ágakat levittük a kálvária aljára, hogy könnyebben darálható legyen. A kálvária bejáratát elzáró földtorlaszon vágtunk egy gyalogos bejárót.
Munkánk végeztével megnéztük a közelben épült új nyitott-fedett közösségi teret, ami mint régebben a pajták, otthon adhat rendezvényeknek, baráti beszélgetéseknek.
A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.
Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.
Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.
Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.
Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.
Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!
2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:
sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól
Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.
A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.
A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.
A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának
A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.
Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.
A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.
A Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!
Külön írásban foglalkozunk a turisztikai kerékpározással, azaz biatorbágyi szinten a BuBa-val, most azonban a másik két kerékpározási funkciót is nézzük meg helyi szinten.
A jelenlegi városvezetés előszeretettel mossa össze ezeket a funkciókat, hirdetve, hogy ő támogatja a „bringázást”, miközben élesen eltér a felhasználói kör, a felhasználás célja és gyakorisága is.
A turisztikai kerékpározás lényege tömören összefoglalva a turizmus elősegítése és ez a turizmus egyik formája. Helyi szinten ez a meglévő kisforgalmú utakat használó Budavidék Zöldút és a BuBa átmenő forgalma, amiből maximum a vállalkozók csinálhatnak hasznot, amennyiben meg tudnak birkózni a szezonalitással.
Sportjellegű kerékpározás
A sportjellegű kerékpározásnak lassan hagyományai vannak városunkban, de természetesen van még mit javítani és fejleszteni.
2022-ben állami támogatással és önkormányzati felügyelettel nyílt meg a BIAbringaRing, az Iharosban. Ez hegyi, erdei kerékpárútvonal, ami öszvér megoldás, részben turisztikai és egy kicsit sport. A gyakorlatban a két kijelölt útvonal közül az egyik könnyebb kör a családoknak, míg a nehezebb, sportosabb a haladóknak lett kialakítva. Az eredeti nyomvonallal kapcsolatban több probléma is felmerült, amelynek egy részét sikerült a helyi civilek véleményezése alapján javítani, ilyen volt például a Nyakas-kő érintettsége vagy a gyalogos túraútvonallal közösen vezetett részek.
Szintén 2022-ben adták át a BMX Freestyle pályát városunkban. Sokan felkaphatják a fejüket, hogy hol van ez, de ez csak azért van, mert a korábbi Skate parkot (gördeszkapályát) úgy építette újjá a város, hogy arra egy BMX pálya pályázatot vett igénybe. A környéken lakókkal nem lett egyeztetve a beruházás, miközben körbe családi házak találhatóak. A felújítás egy komoly intenzitásbővítéssel járt, azaz nagyobb területen több pályaelem került kialakításra. Az átadása óta a használatot korlátozni kellett a bántó hanghatása miatt, megnyugtató lezárása az ügynek nincs jelenleg, annyit tett a városvezetés, hogy a használókat és a lakókat igyekezett egymás ellen fordítani. Sajnos Biatorbágyon a korosztályok nincsenek megfelelően elkülönítve, így a 6-8 éves kezdők a 20-25 éves versenyzőkkel kellene, hogy egy helyen gyakoroljanak, ami lássuk be, hogy nem nagyon működik. Véleményünk szerint a város lakott területein kizárólag kisgyermekes parkokat és pályákat kellene létrehozni, míg az ilyen beruházásokat a külső területekre, távolabb a házaktól kell elhelyezni, lévén ezek használói csak részben a biatorbágyi fiatalok, illetve ez a korosztály már képes kijutni egy távolabbi parkba is.
A Nyakas Enduro Trails egy teljesen magánkezdeményezés, ami egy olyan nehéz fokozatú versenypálya, amit kizárólag haladóknak és erre épített kerékpárral ajánlanánk – mondhatjuk, hogy ez inkább egy életforma.
Etyeken és Pátyon is adtak át nemrég Pump Track pályát, amire Biatorbágyon is lenne igény, de természetesen körültekintően kell kiválasztani a helyszínt, hogy ne egy újabb problémát hozzunk elő, hanem a fiataloknak kínáljunk értelmes kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kompromisszumok és konfliktusok nélkül.
Hivatásforgalmi kerékpározás
A „hivatásforgalmi” kerékpározás nagyon komolyan hangzik, de erre lenne a legnagyobb szükség a városunkban és ez jár leginkább gyerekcipőben. Ez a nem túl kedves elnevezés a gyakorlatban a mindennapos városi használatot jelenti, azaz városon belül elmenni munkahelyre, állomásra, oktatási intézményekbe, boltba, piacra, stb. A városvezetés az utóbbi években, véleményünk szerint tévesen, ezt egy fő gerincre építette volna ki, ami a BuBa Szabadság út – Nagy utca szakasza lett volna. Ehhez bekötőutak csatlakozhattak volna, hogy mindenkit ide tereljenek ki és innen menjenek vissza a céljukhoz. Mivel már a BuBa tiltakozás és népszavazás kapcsán készült Lóth Gyula (SZBE) és Dobi János (PVKE) javaslatára egy tanulmányterv, ami bemutatta, hogy nem lehet még helyi használatú kerékpárutat sem építeni a területen (csak óriási áldozatok és kompromisszumok árán), érthetetlen, hogy miért erőltetik továbbra is ezt a nyomvonalat a város jelenlegi vezetői.
A fejlesztés lehetséges irányai
Biatorbágy belső úthálózata szinte lehetetlenné teszi, hogy önálló kerékpárutakban gondolkodjunk a városon belül. Mivel ez kivitelezhetetlen, így a kerékpáros sávok kialakítására marad lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy a kerékpárosok biztonságban legyenek. Városunk domborzata sem kedvez egy optimális hálózatnak, hiszen sok esetben a logikus útvonalak kisgyermekek és családok számára kerékpározhatatlanok lennének. Jelenleg is vannak a városban kerékpárutak, de ezek egyik közös jellemzője, hogy nem vezetnek sehonnan sehova. Ezek összekötése elengedhetetlen, így a hálózat tervezésekor ezt is figyelembe kell venni, ahogy a környező települések elérhetőségét is. Lássuk be, hogy például a BuBa társadalmi haszna a helyi lakosság számára a turisztikai útvonal „előző” és a „következő” településének elérésében merül ki, azaz a mi esetünkben Törökbálint és Etyek, ami nagyon hasznos és sokan használják is.
Városunk Páttyal történő összeköttetése például nem turisztikai kerékpárútként épülhet meg, de ez még csak a tervezés kezdeti szakaszában jár. Ugyanilyen fontos lenne viszont a Sóskút felé vezető kerékpárút, illetve a város ipari területeinek, üdülőövezeteinek és beépítésre nem szánt területeinek a kerékpáros elérhetősége. Peca-tó irányában létezik már kerékpározható út, azonban ennek a várossal való összeköttetése problémás, amit szintén a hálózat tervezése tud megoldani.
Ezért mi egy olyan, a teljes városi közlekedést és a külső kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex hálózat tervezését támogatjuk, ami városon belül kis forgalmú utakon, mellékutcákon keresztül, biztonságosan és mindenki számára használhatóan kötné össze a környező településeket, a városi intézményeket és a szolgáltatásokat az otthonokkal. Városon kívül viszont az önálló kerékpárutakat szorgalmazzuk, mert a közutak forgalma és szűk mérete lehetetlenné teszi a kerékpársávok kialakítását.
Fontosnak tartjuk a biztonságos közúti átvezetéseket, és hogy a kerékpárosok ne forgalmas utakon keveredjenek konfliktusba a gépkocsikkal vagy akár a gyalogosokkal.
Fel kell mérni a jelenlegi igényeket, figyelembe kell venni a város szerkezeti kialakítását és a jövőbeni változásokat. A hálózat kialakításakor figyelembe kell venni az egyéb mikromobilitási lehetőségeket és igényeket is, hiszen például az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok terjedésére is gondolnunk kell időben. Ehhez hosszas tervezés szükséges és többkörös lakossági egyeztetést kell tartani, hiszen egy rosszul kialakított és nem használt hálózatnak semmi értelme. Mi hiszünk abban, hogy egy jó városvezetés ezeket a feladatokat már középtávon meg tudja oldani.
A városban lakhatást keresők egyre nagyobb számban fordulnak a külterületek felé. Ez a folyamat a belterületi beépítetlen ingatlanok számának csökkenésével és az árak emelkedésével várhatóan tovább erősödik. Jelenleg a város bejelentett lakosságszámának úgy 12%-át (1700-1800 fő) adják a külterületen élők. Bejelentés nélkül szintén nagy számban élnek Biatorbágy külterületén. A közelmúltban Biatorbágy város képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a területekre. Ezen döntésüket „az előkészítés alatt álló új Település Terv hatékonyabb végrehajtása érdekében” hozták.
Biatorbágy külterületei a jövőbeni szabályozás szempontjából két kategóriába tartoznak:
Beépítésre szánt területek:
Biatorbágy két üdülőövezete tartozik ide, a Peca-tó (735 telek) és a Katalin-hegy (850 telek). Mint a nevükben is benne van, pihenésre, rekreációra szánt területek, amelyeken az állandó tartózkodást a városvezetést nem támogatja. Jelenleg közművel nem rendelkeznek, a város hosszú távú terveiben kiépítésükkel számol. A telkek nagysága jellemzően 800-1500 m2, de ennél nagyobb és kisebb telkek is megtalálhatóak. A jelenlegi szabályozás szerint 10 – 15% a beépíthetőség. Állandó lakosságszámuk folyamatosan, a városi tendenciánál nagyobb mértékben növekszik. Jelenleg a beépítésre szánt külterületeken 1000-1200 bejelentett, és több száz bejelentés nélküli lakó van.
Beépítésre nem szánt területek:
Ebbe tartoznak a hagyományosan mezőgazdasági területek, általában szántó, legelő, erdő, tó, nádas művelési ágba tartozók. Aktív gazdálkodás jellemzi őket, beépítettségük elenyésző, lakosságszámuk pár tucat. A jelenlegi szabályozás mellett nem várható nagyobb létszámnövekedés.
A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak továbbá Biatorbágy „hegyein” található, a Szarvas-hegy, Öreghegy, Ürgehegy és Kutyahegy valamikori zártkertjei. Jellemzően 1000 – 3000 m2-es telkeken gazdálkodás nem történik. Szőlő- és gyümölcstermesztés még elvétve előfordul. A terület beépíthetősége 3%, kizárólag gazdasági épülettel. A múlt évtizedekben a várospolitika nem szentelt figyelmet ezen területeknek, és spontán benépesedési folyamatok indultak el. A nagyjából 2000, volt zártkerti ingatlanon lévő gazdasági és hétvégi házakban jelenleg 600 – 700 bejelentett és százas nagyságrendű bejelentés nélküli lakó él, sokszor méltatlan körülmények között. A spontán folyamatok várhatóan tovább folytatódnak, a területek szlömösödése várható.
A készülőben lévő új Település Terv várhatóan szabályozni fogja a külterületeken, a lakóingatlan építés feltételeit.
A Biatorbágyért Egyesület álláspontja
Véleményünk szerint a beépítésre szánt területek (hétvégi házas és üdülőövezetek, Peca-tó és Katalin-hegy)10 – 15 %-os beépíthetősége arányosnak látszik egy jellemzően természetközeli, zöld környezetben. Ajánlatos lenne növelni a legkisebb kialakítandó telekméreteket és szélességeket. Ezzel csökkenne a jelenleg ezeken a területeken lévő kb. 1600 db-os ingatlanszám, és így korlátozná a potenciálisan ideköltözők számát. A meglévő, és mindannyiunk által kedvelt arculata a területeknek megőrizhető maradna.
Az üdülőövezetek nagy része nyílt karsztos területen van, ahol különösen nagy a felszín alatti kőzetrétegekben található értékes vízkészletek szennyeződésének lehetősége, így a teljes közművesítése elengedhetetlen. A nyíltkarsztos területeken a karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel.
A beépítésre nem szánt területeken a jelenlegi jogszabályi környezet miatt, valamint a szabályozás jövőbeni betartatása mellettjavasoljuk biztosítani a lakóingatlanok építésének lehetőségét. A tájkarakter megőrzésének és védelmének érdekében ez kizárólag a több ezer négyzetméteres ingatlanok esetében látszik célszerűnek. A részletekre kiterjedő szabályozást a lakosság aktív bevonásával kívánjuk kidolgozni. A közműellátottság egyedileg, nyílt karsztos területen tömbösítve, vagy zárt emésztővel valósítható meg. Egy, a fenntarthatóságot biztosító feltételrendszerrel mintegy 3-400, egy lakóegységes ház építése válik lehetővé, ami a város lakosságszámát a jelenleg itt élők duplájára, 1000-1300 főre növelhetné. A jelenlegi táj arculatváltozását és a környezeti terhelést így lehet a lehető legkisebb mértékben, hosszú távon biztosítani.
Fontosnak tartjuk a meglévő természeti és épített értékeinknek a megőrzését, védelmét. Ezek felmérése a külterületen nagyrészt megtörtént, de kiegészítése szükséges. Ezek környezetében nem javaslunk lakóingatlan fejlesztést, karbantartásukat, felújításukat támogatjuk.
Fontos, hogy a jelenlegi tulajdonosok „szerzett jogai” nem sérülhetnek.
Természetesen a vízionált népességnövekedés hosszú távon jelentkezik, és mint minden népességnövekedés a város infrastruktúráját, intézményi és szolgáltatói ellátottságát egyaránt terheli.
Mi serkentett arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szívesen figyelem a település változását, hogy milyen hatása lett a város aktuális vezetés által hozott döntéseknek, hogy fogadták ezeket a régi és új lakók, hogyan lett egy csendes településből forgalmas kisváros, milyen lehetőségek mellett mentünk el és merre tartunk. Számomra fontos érték a környezetünk védelme, a harmonikus együttélés a természettel, a közösségek jó működése, Biatorbágy örökségének védelme. A Tájvédő Kör tagjaival közösen csupán javaslatokat tehettünk az Önkormányzat számára, ami néha elérte a célját, de sokszor nem. Úgy érzem ebben az egyesületben erősebben képviselhetem kitűzött céljainkat.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A Biatorbágyi Tájvédő Kör tagjaként más civil szervezetekkel és lelkes támogatókkal együtt építettük a Kölcsey utcai Madárlest, létrehoztuk és gondozzuk az Etyek felé vezető Családfasort, lépcsőt építettünk a Vörösmarty utcából a Békás-patak partjára, a parkolótól a Madár-forráshoz, fákat ültettünk a 14 ezer fa Biatorbággyal, szemétszedéseket szerveztünk az önkormányzat és a Bike egyesülettel közösen, városismereti játékot rendeztünk Teker.Go néven, kerékpáros csoportokkal, köztük testvérvárosiakkal jártuk be Városünnepeken a lakhelyünk híres helyszíneit, szolgáltatóit. Részt vettem a Biatorbágyi Értéktár Bizottság munkájában, közreműködtem a sétálófüzetek megalkotásában. Egyik kezdeményezője voltam a Biatorbágyi Viaduktok műemléki védetté nyilvánításának. BuBa-népszavazás, Madarak és fák napja, Budavidék zöldút, www.biatorbagy.org, Víz világnap, Bringatorbágy, Százlépcső nap, Adventkor a természetben, stb. Az eredmények eléréséhez a kulcs mindig a közösségekkel és intézményekkel (JFMK, iskolák, önkormányzat) való együttműködés volt.
Milyen témákat szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Az épített és természeti értékek védelme mellett fontos lenne elérni a Füzes-patak szennyezésének megszüntetését, valamint városunkat, környezetét veszélyeztető tevékenységek figyelemmel kisérését, a környezettudatos gondolkodás támogatását (csapadékvízgazdálkodás egyéni és település szinten, komposztálás, közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros útvonalak gyarapítása, stb.), parkok, közösségi terek, tanösvények vagy épp az Iharosi tábor fejlesztése.
Mit csinálnál másképp? Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Jelenleg alig van lehetőség megismerni környezetünket alakító terveket, gyenge a kapcsolat a döntéshozók és az érintettek között, sajnos ennek hatása észrevehető a mindennapokban. A bizalmatlanság miatt alacsony az elfogadottsága néha a szükséges fejlesztéseknek is. Több figyelmet kellene fordítani az itt lakókkal való együttműködésre és az átláthatóságra.
Miért szereted ezt a várost?
Mert a helybeliek között jól érzem magam, számos barátot találtam, sok különleges, segítőkész emberrel találkoztam, akik arra inspirálnak, csináljunk valamit közösen, ismerjem meg jobban a hely történeteit.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Szeretném, ha kellemes sétákat tehetnénk a megóvott patakok, nádasok mentén, az erdőkben. Az itt lakók jobban ismerhetnék Biatorbágy különleges helyeit, természeti értékeit, múltját, hogy bátrabban és büszkébben vallhassák magukat idetartozónak. Városunk folyamatosan alakul, növekszik, a főváros közelsége miatt különleges kihívásokkal szembesül, ezért fontos nagy figyelmet fordítani a természeti és épített értékeink megóvására. Olyan élhető várost kell építenünk, ahol mindennap jól érezhetjük magunkat.
Mi a kedvenc helyed és miért szereted?
Sok kedvenc helyem van! Ha sziklára gondolok, akkor Kőorr és a Nyakaskő, ha patakra akkor Papréti, ha titokzatos helyekre akkor Országház-kőfejtő, Zajgó, Hild-pince, a Mélyút, ha építmények, akkor viaduktok, présházak.
Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Lászlót kérdeztük. Ismerjetek meg minket!
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
A zakatóló 61-es villamos és a kutyaszar mellett 30 éve az űzött ki Budapestről, hogy szerettem volna egy olyan élhető településen, élhető közösségben élni, ahol a közélet átlátható, esetleg akár befolyásolható is. Ezen reményeimet Palovics Lajos polgármester úr rögtön az első lakossági fórumon elvette, számomra igen emlékezetes módon. Azt gondolom azonban, az eredményesség reményétől függetlenül, kötelességem a társadalom jobbik oldalán, a tehetségemhez és erőmhöz mérten szerepet vállalni. Ha másért nem, a gyerekeimnek, unokáimnak példát mutatni.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Részt vettem a Tájvédő Kör néhány megmozdulásán az utóbbi évtizedekben. Három felnőtt gyerekünk nevén három platánfa áll a Családfasorban. Rengeteg szemetet szedtem mások után, hol szervezetten, hol magányos Don Quijoteként. Szervezett szemétszedésben soha többet nem fogok részt venni. Polgárként rendszeres és felelősségteljes látogatója vagyok a JFMK kulturális rendezvényeinek, kocsmájának. Ezzel a város kultúra iránt itt helyben is érdeklő 2 százalékát erősítem. Közéleti beszélgetésekben szívesen hallatom a hangom. Legendásan udvariasan vezetek, kényszeresen próbálok mintát mutatni. Itt is.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Egyesületünkben a kulturális témákkal szeretnék foglalkozni. Szeretném, ha a városunknak informatív, színvonalas újságja és TV adása lenne.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Azonnal megszüntetném az önkormányzat önfényező propagandáját. A lakosságot polgároknak tekinteném (tudom, Churchill), akikkel kötelező módon meg kell osztani a döntéseket, azok hátterét és a lehető legtöbb területen be is vonnám őket a döntésekbe. Olyan önkormányzatot szeretnék, ahol a polgárok és az alkalmazottak is felszabadultan, félelem nélkül, (“A félelem megeszi a lelket” / Fassbinder ) nyíltan beszélhetnek. A jelenlegi önkormányzat munkatársai mind frusztrált benyomást keltenek, olyanok, mint akik karót nyeltek. Nem tudják, kinek milyen ügyét kell elhallgatni. Nem tudják, hol, kinek, milyen érdekét sérthetik, ezért legszívesebben meg se szólalnának, meg se mozdulnának. Érezhető a feszültség, érezhető, hogy jelenleg senki nem lehet biztos a dolgában.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Az egész programunk erről szól. Nekem azonban személyes ügyem, hogy egy közösség, egy város, akkor élhető, ha az emberek egymás iránt szolidárisak. Szolidáris közösséggé kell válnunk. Jelképes dologként megszüntetném a padokon a lefekvést, leheveredést akadályozó különböző akadályokat. Ma alig van pad Biatorbágyon, ahova, egy epe-, vagy vesegörcs esetén leheveredhetne valaki.
Miért szereted ezt a várost?
Mert ez az otthonom.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Zöldnek, színesnek, toleránsnak, csendesnek.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Az öreg fűzfa a Papréti patak torkolatánál. Szépen haldoklik.
Mára már mindannyian érezzük, hogy Biatorbágy belterületei is zsúfolttá, túlépítetté váltak. A helyzet kialakulásának több oka is van, és ennek megértéséhez vissza kell mennünk több mint 20 évet az időben.
Előzmények – a társadalmi és jogi környezet és annak változásai
Az 1990-es évek elején a város lakossága 7 000 fő körül alakult és részben elöregedő lakossággal rendelkezett. A 2000-es évek elején kezdődött a város eddigi legnagyobb lakóterületi bővítése, amely négy ütemben lett meghatározva – három ütem a Nyugati-lakóövezetben és egy ütem pedig a Szarvasugráson.
Mai fejjel szinte érthetetlen, hogy miért akarta vagy engedhette meg ezt az akkori városvezetés, de a teljes képhez fontos látni, hogy milyen volt akkor a jogszabályi és társadalmi környezet:
a mostani egysávos személyi jövedelemadó akkor három sávos volt, és mértéke a jelenleginek a többszöröse – amiből a helyi önkormányzatok részesültek
a gépjárműadó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
a helyi iparűzési adó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
a helyi építésügy a települések kezében volt, azaz helyben volt az engedélyek kiadása, az ellenőrzés és az esetleges büntetés
nagyon kezdetleges volt a családtámogatási rendszer ingatlanok építését vagy vásárlását támogató része
a „vidéki” társadalom elképzelhetetlennek tartotta a társasházi életformát, mindenki saját kertes házban képzelte el az életét, amely maximum többgenerációs családi házakat vagy ikerházakat eredményezett
a „vidéki” társadalom a családonként (ingatlanonként) egy, maximum kettő személygépkocsival tervezett
Mindezeket összegezve láthatjuk, hogy egy megfelelően árazott ingatlanfejlesztés ebben a környezetben jelentős változásokat generált a lakosságösszetételben. Olyan réteget vonzott, aki a közösbe folyamatosan befizet, ezzel finanszírozza szükségleteit és gazdagítja a települést, egyúttal megakadályozza az elöregedést, helyi szolgáltatásokat vonz be, vagy javítja a régebbi szolgáltatók minőségét.
Hatalmas hiba volt ugyanakkor, hogy a fejlesztési területeken nagyon kevés közösségi szabad területet alakítottak ki – például a Szarvasugráson egyáltalán nincs –, illetve az oktatási és kulturális városi ingatlanok teljesen hiányoznak!
Az eltelt több mint 20 évben olyan társadalmi és jogszabályi változások következtek be, amelyek nagyban befolyásolták városunk helyzetét:
a 2000-es évek végétől a 2010-es évek elejéig fokozatosan kivezették a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését, ez mára kizárólagos állami bevétel
a gépjárműadó helyi bevételét is több lépésben szüntették meg, ez is mára kizárólagos állami bevétel
a helyi iparűzési adót részben megvonták, amit egy ideig kompenzáltak, majd a kompenzáció is megszűnt, így mára ez is részben csökkent
a 2010-es években megszüntették a lakóingatlanok jelentős részére az építési engedély kötelezettségét, mára elegendő bejelenteni a beruházásokat
a 2010-es években elvették az építésügyet a helyi önkormányzatoktól, és járási szintre került, emiatt sokkal nehezebb az illegális tevékenységek felügyelete – helyben kizárólag a városképi véleményezés maradt
a jelenlegi CSOK és a kedvezményes áfa-rendszerrel sikerült felpörgetni a lakóingatlanok építését az agglomerációs területeken
nagyon nagy társadalmi változás következett be a nagyszámú agglomerációba költözővel – a fővárosból és nagyobb városokból ideköltözők számára teljesen elfogadható volt a társasházi létforma, míg a vidékről érkezők még mindig zöldebbnek látták ezt a városias környezetet, mint a fővárosi tömbházakat
a gyenge elővárosi közlekedés, a sok ingázó és a “rohanós” életmód miatt lassan elképzelhetetlen lett, hogy személygépjármű nélkül létezzünk a városban, így a gépjárműszám is megtöbbszöröződött – egyrészt a szokásaink változása miatt, másrészt az egy ingatlanon lévő több lakóegység miatt
Jól látható, hogy a változások nagyrészt függetlenek a várostól, a helyi önkormányzattól és a város vezetésétől, de kijelenthetjük, hogy nem is tettek semmit, hogy ezt a nyomást csökkentsék, a hatásait mérsékeljék. Az elmúlt két évtizedben a mindenkori városvezetés a helyi építési szabályokat nem igazította hozzá a változásokhoz, sőt, néhány döntésével még tovább rontotta a helyzetet a beépíthetőségek vagy a lakóegységek számának növelésével.
Meddig nőhet Biatorbágy?
2002 óta nem lett új lakóövezet kialakítva városunkban, és még a mai napig nem fejeződött be az akkor elindult beruházás. Ennek ellenére a lakosságszám 2005-ben már elérte a 9 500 főt és mára már meghaladta a 15 000-et.
Nap mint nap láthatjuk, hogy a belterületen a régi házakat elbontják és a helyükre többlakásos társasházakat építenek. A nyugati lakóövezetben az első ütem során még a családi házak voltak többségben és csak szigetszerűen épültek társasházak, azonban a második ütemben, és a Szarvasugráson ez már fordítva történt, egy-egy családi ház bújik meg a többlakásos házak között.
Amennyiben ez a tendencia így folytatódik, akkor Biatorbágy lakosságszáma további területek bevonása nélkül is éveken belül elérheti a 20-25 000-es számot és a vége még ennél is több lehet, amire nincs felkészülve a helyi közösségi közlekedés, az úthálózat, az egészségügy, az oktatási és a kulturális / közösségi intézmények.
A Biatorbágyért Egyesület programja
Döntenünk kell arról, hogy milyen irányban szeretnénk látni városunk jövőjét! Egy Érd vagy Budaörs típusú zsúfolt települést, vagy egy élhető és szerethető kisvárost szeretnénk?
Mi az élhetőség mellett szavazunk, és ezért vállaljuk, hogy a helyi szabályozást szigorítva megállítjuk a belterületi zsúfoltság további növekedését:
nem növeljük tovább a beépíthetőségi arányokat
nem növeljük tovább a lakóegységek számának maximumát az ingatlanokon
a jelenlegi szabályzat alapján lakóegységenkéntminimum 2 gépjármű telken belüli elhelyezhetőségétkell biztosítani – ezt szigorúan ellenőrizzük
az építési szabályzat egyes övezeteiben csökkentjük (nemcsak az új területeken), és maximum egy, vagy két lakóegységet engedélyezünk ingatlanonként
fokozzuk az illegális tevékenységek ellenőrzését és szorosabban együttműködünk a járási építésüggyel
Sokan kérdezhetik, hogy ezzel nem okozunk-e bizonyos beruházóknak károkat és nem kell-e kártérítéseket fizetni, amitől a jelenlegi városvezetés is tart, és sokszor emlegeti is.
Természetesen felmerülhetnek a későbbiekben kártérítési igények, amiket tételesen kell bizonyítaniuk azoknak, akik jogi útra terelik a kérdést, de ez véleményünk szerint a város részéről tervezhető költség, ami nem feltétlenül érinti negatívan Biatorbágy jelenlegi lakosságát, hiszen a fentebb említett minimum 5-10 000 további lakos jogos igényei nem kevés költséget jelentenének a városunknak:
új óvoda és bölcsőde építése (a most folyamatban lévőn kívül) minimum 3-4 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
új iskola építése mintegy 7-10 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
szennyvíztisztító további extra fejlesztése 2-3 milliárd Ft
ivóvíz fejlesztés 1-2 milliárd Ft
a helyi közösségi közlekedés fejlesztése, ami a jelenlegi éves 100 millió Ft helyett akár a többszörösére is nőhet
a jelenleg is szükséges közösségi tér fejlesztések mellett az extra igényeket is meg kell valósítani, ami csak a játszóterek esetében is 100 milliós nagyságrendű beruházást és természetesen folyamatos fenntartást igényel
az úthálózat terhelése olyan mértékűre nőhet, hogy újabb elkerülő utak kialakítása válik elkerülhetetlenné, szintén sok milliárdos beruházásokkal
az egészségügyünk fenntartása már ma is megközelíti az évi 100 millió Ft-os összeget, ami szintén jelentősen emelkedne a nagyobb lakosságszámmal, hiszen az állam lényegesen kevesebb óraszámot finanszíroz, mint a valós helyi igények
és még sorolhatnánk, hiszen azt leszögezhetjük, hogy ha nem szeretnénk visszalépni a jelenlegi város által biztosított szolgáltatásokból (pályázatok, ellátások, támogatások, kultúra, stb.), akkor még sok-sok helyen nőnek majd a költségek kisebb-nagyobb mértékben, melyek szintén folyamatos kiadásokat jelentenek
A felsoroltak természetesen nem a teljes összeget fedik le, de így is látható, hogy 15-20 milliárd Ft beruházás és éves több száz millió forint működési költség takarítható meg megfelelő szabályozással.
Mi hiszünk abban, hogy meg tudunk birkózni ezekkel a problémákkal, merjük vállalni a szigorításokat és folyamatosan az aktuális jogszabályi környezethez, illetve a társadalmi változásokhoz igazítjuk a helyi szabályozásokat.
Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Ágit kérdeztük. Ismerjetek meg minket!
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Röviden válaszolva: Tájvédő Kör-béli ténykedéseim kapcsán egyre jobban beleláttam a város működésébe, s úgy éreztem, eddigi segítő észrevételeink, kritikáink jól jöhetnének megelőzésre, alkotásra is, nem csak elégedetlenkedésre.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Volt egy pár… 🙂 A levegőminőség javítási szándékával kezdődött itteni „pályafutásom”, frissen ideköltözött kismamaként tapasztalva ezt + azt. Ezek voltak a „Fűts okosan!” és a „Ne égesd el!” kampányok. Ennek a problémának köszönhettem, hogy rátaláltam a Tájvédőkre, no meg persze Varga Lászlónak, aki akkoriban még alpolgármester volt, és az egyedüli az öszes képviselő és hivatali dolgozó közül, aki válaszolt egy naiv „anyukás” levélre. Bár a felvetésemre nem tudott konkrét választ, ígéretet adni, de örömét fejezte ki, hogy ilyen lelkes vagyok, és javasolta, hogy keressem meg a Tájvédőket, ők biztos szívesen fogadnak. Így a „Pannon-tenger kincsei” előadás után be is mutatkoztam Emilnek és Anriettnek a Tájvédőktől.
Sokat dolgoztam a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) kérdéseivel még 2016-ban, majd később, többek között a kapcsolódó népszavazási kampány aktív tagjaként. Mikor megtudtam, hogy nincs Környezetvédelmi alap Biatorbágyon, indítványoztam, hogy az önkormányzat, élve törvénybéli lehetőségével, hozzon létre ilyet.
Rengeteget foglalkoztam és foglalkozom a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítási kérelmeivel, véleményezésével, különös tekintettel a túlépítésekre akár gazdasági övezetekben, akár „belvárosban” vagy ökológiailag érzékeny területeken. A helyi klímastratégiát is véleményezhettük anno.
A Madár-forrás és környékének kérdéseivel is sokat foglalkoztam, az ottani területrendezésből és lépcsőépítésből is kivettem a részem, a mostani átalakítási terveket is nagyon szorosan figyelemmel kísérem. A „Műfű helyett madarak!” című kampánnyal próbáltuk például elejét venni a „Forrás sportközpont” művésznevű műfüves MLSZ pálya megépülésének azon a területen. A Schulteisz-kanyar helyi védettségének indítványozásában is részt vettem.
A Füzes-patak vízminőségével, a pátyi szennyvízkezelés problémáival is sokat foglalkoztam, szorosan együttműködve Csilláékkal (Patrióta Egyesület) és a PáKörrel.
A „Zajvédő falat Biatorbágynak” kezdeményezésnek is aktív tagja vagyok, e lelkes kis csoporttal mértünk, mérettünk, leveleztünk, egyeztettünk, hogy városunk és az autópálya között zajvédő fal épülhessen. Zaj- és balesetvédelmi szempontból szerencsés lenne egy sebességcsökkentés is, ehhez kapcsolódóan átlagsebességmérés-petíciót adtunk be.
Meglepetésemre beválasztottak a „Városközpont-tervezési koordinációs csoportba”, ahol sok-sok órát együtt töltve, majd egy éven át rengeteget tanulhattunk egymástól a városról, egymásról, és oszthattuk meg különböző szempontjainkat, véleményeinket, javaslatainkat a tervezőkkel.
Mindezek mellett sok helyi zöld kezdeményezésben vagyok még aktív, ilyen a komposztálás népszerűsítése, aktív résztvevője vagyok a helyi faültetéseknek, gondozásoknak, rendszeresen foglalkoztat a helyi játszóterek, zöldfelületek állapota, szívügyem a véderdősávok kérdése is. Kiemelten fontosnak tartom helyi kérdésekben a kommunikáció javítását úgy általánosságban, valamint a kapcsolatépítést, az együttműködések elősegítését.
Igyekszem szakmailag folyamatosan képezni magam, sok konferenciára elmentem, illetve meghallgattam itthonról, és próbáltam településünket is bevonni pár dologba, valamint térségi civilekkel kapcsolódni, hogy segíthessük egymást hasonló küzdelmeinkben.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Az előző kérdésnél látszik, hogy főleg zöld témákba másztam bele. Ezek egyrészt közvetlenül tapasztalhatóak, érzékelhetőek, másrészt, környezetkutatói tanulmányaimnak is köszönhetően, a távlatibb következményekről is van némi elképzelésem, tudásom. Nagycsaládos nagymamaként is érintenek ezek a dolgok. Emellett persze az oktatás, közösségépítés, ifjúsági lehetőségek, kapcsolatépítés, jó példák bemutatása is foglalkoztat. Szeretném a helyi természetvédelmi területeket tovább bővíteni, és nem csak papíron vigyázni rájuk. Közben megértetni, hogy közjavaink nem herdálhatóak el néhány ember kényelme vagy anyagi gyarapodása érdekében…
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Én, gondolom más dolgokat szúrnék el. 😊 De törekednék igazi, nyitott kommunikációra, rendszeres önvizsgálatra és a felismert hibák felvállalására. Természetesen megpróbálnám megértetni rossznak tűnő döntésünk indokát, de ha kiderül, hogy tényleg nem megfelelő, elfogadható, akkor új megoldás keresésébe fognék közösen az érintettekkel. Szerintem a tévedés nem szégyellnivaló, még ha néha „ciki” is. Hitelesebb számomra az, aki felvállalja, és nem ragaszkodik körömszakadtáig az igazához. Talán abban különbözöm még, hogy nem csak egy-egy aspektusból tekintek a dolgokra. A környezetet sem külön szeretném védeni, hanem csak úgy látom értelmét, ha már maga a teremtésvédelmi szemlélet hatja át a kezdeti vizsgálódástól az ötletelésen, tervezésen, kivitelezésen és fenntartáson át minden beavatkozásunkat. Ellenkező esetben csak kullogunk, vagy futunk az események után, jogászkodva, ide-oda kapkodva, halmozva a hibákat…
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Konkrét javaslatokat szeretnél? Írjam le a választási programunkat? 😉 Az máshol olvasható lesz. 😉 Teoretikus válaszom pedig az, hogy ugyanúgy, ahogy országunkat, Földünket tehetnénk: mindenkinek fel kéne vennie a teremtésvédelmi szemüvegét (szemellenző helyett!) , ha nem is érzi már szívéből az EGYséget. Ha ez menne varázsütésre, a problémák nem lennének többé gondok, és nem is pusztítanánk tovább a Földet, egymást, magunkat… De nincs egyet suhintó tündérpálcám, így marad a „varázsütlegelés” . Kicsit tovább tart, de lassan, csak-csak…
Miért szereted ezt a várost?
Az itt élők miatt, és mert még emberarcú, no meg azért is persze, mert törődőm vele.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Az „emberarcúsága” maradjon meg. Köszönjenek vissza, ha köszönök (még ha előre nem is). Nézhessünk egymás szemébe. Mosolyogjon a többség, és ne rohanjon feszülten. Szeretném, ha nem látnám a fától az erdőt. 😉 A Füzes-patak tisztán kanyarogva csörgedezzen a megerősödött fácskáink alatt. A Madár-forrás tiszta, hűs vizét ihassuk, és a vadaknak is maradjon hely, a sok-sok kiránduló mellett. A felszedett műfű helyén újra nőjön ki az ősgyep, és egy kis piknikező, szaladgáló rét legyen az elkészült új bölcsi és ovi mellett, ahová nem csak a Szarvasugrás lakói sétálhatnak ki. A véderdő-sávokban addigra kis facsemeték várják a rendszeres locsolást az arra sétáló családoktól és kutyafuttatóktól… Csendes vonatok suhanjanak a zajvédő falak mögött. Kerékpározzon, aki csak tud, a biztonságos, jó minőségű útjainkon, kerékpárutakon, bárhol. Szeressenek a tizen- és huszonévesek is „itthon lenni”, legyen nekik sok szabad terük, illetve saját rendelkezésű helyeik. Addigra senki ne használja különös éllel, hogy „lakóparki”, legyen ez csak egy helyhatározó. Találják meg a metszéspontot a régebbiek a „beköltözőkkel”. A Földesurak nyugodjanak le, és örököseik legyenek kevésbé kizsákmányoló szemléletűek. Nem túl merész vágyak, hosszabb távra még ilyfélébbeket kívánok! 😉
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
A Kisgombos. Hogy miért? Hát a hely szelleme… Vagyis inkább a „lányok” lelke, a könyvek, a Padlás… És persze, a Madár-forrás és környéke a Némo-tóval, a Kőorr és a Szélkapu-völgy, ahol egész nagy csend is tud lenni…
Városvezetésünk büszkén hirdeti, hogy érti és érzi a túlzsúfolt Biatorbágy problémáit, ezért több alkalommal változtatási tilalmat rendelt el, legutóbb 2023 tavaszán városunk bizonyos területeire. Fontos ugyanakkor látni, hogy ez a változtatási tilalom (amire sokan csak „építési tilalom”-ként hivatkoznak) jelen helyzetben sokkal inkább annak beismerése, hogy valamit városunk vezetése nem jól csinál. Ha a vezetés az elmúlt 10-15 évben városunk változó körülményeit megfelelően kezelte volna, akkor nem jutottunk volna idáig, hogy Biatorbágy mára valóban „megtelt” és kinőtte az infrastruktúráját. Ekkor nem kellett volna ehhez – a problémákat csak elodázó, valódi megoldást nem nyújtó – drasztikus eszközhöz nyúlni.
Az alábbiakban áttekintjük a változtatási tilalmak biatorbágyi történetét. Az elmúlt években három teljesen eltérő célú és típusú változtatási tilalommal találkozhattunk. Fontos látni, hogy nem minden tilalom rossz, hiszen jó időben, megfelelő indokkal – például amennyiben az élővilág védelmére vezetik be – és megfelelően kommunikálva hasznos eszköz a városvezetés kezében.
2020 elején került a képviselő-testület elé az első, aminek a célja a Schulteisz-kanyarnál lévő nádas terület különleges élővilágának megóvása volt. A természeti érték védelmét a Biatorbágyi Tájvédő Kör kezdeményezte, a tiltással sikerült időlegesen azt biztosítani, és lehetőség nyílt a hosszabb természetvédelmi eljárás elindítására. Az érintettek köre nagyon szűk volt és a célja is egyértelmű. Ez a változtatási tilalom véleményünk szerint hasznos volt, és alkalmazása bármikor előfordulhat, főleg úgy, ha azt országos hatóságok is támogatják, mint ebben az esetben is történt.
A budai agglomerációban 2020 után gyorsult be az a folyamat, amely a jelentős lakosságszám-növekedés megállításának lehetőségeit kereste. Nagyjából ekkortól egyre több település vezetett be különböző változtatási tilalmakat, amelyeknek az épített környezet, az élhető település és a lakosságszám „kordában tartása” volt már a célja. Városunkban ezt a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület karolta fel és elindította a „Biatorbágy megtelt” programját. A második változtatási tilalom 2022 végén a nyugati lakóterület III. fejlesztési ütemére vonatkozott. Ez már a Fidesz frakciójától érkezett, akik a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesülettől igyekeztek elvenni az „ügyet” és véleményünk szerint politikai célból, népszerűségnövelésre szeretnék felhasználni az előterjesztést és a döntést.
Ez a gyakorlatban egy még csak részben beépített területre vonatkozott, ahol csak néhány építkezés indult el ekkor. A terület nem rendelkezik még víz- és csatornahálózattal, illetve a csatornakapacitás hiánya miatt eleve nem is kaphatnának engedélyt vagy hozzájárulást az építkezésekhez és használatbavételhez. Az elrendeléskor, és azóta sincs megnyitva a forgalom előtt az úthálózat, illetve nem voltak beköltözők sem. Az érintettek köre így néhány egyéni vásárlóra és a beruházókra (építőkre és területtulajdonosra) korlátozódott. A változtatási tilalom elrendelése haladékot biztosít város vezetése számára a közművek szükséges fejlesztésére. Ennek teljesülése belátható időn belül nem várható, azonban jól látható, hogy nem állítja meg a lakosságszám növekedését, hiszen ez a kérdéses területen amúgy is lehetetlen. Ebből is tökéletesen látszik, hogy a változtatási tilalmat fel lehet használni politikai haszonszerzésre, illetve egy városvezetés hibáinak elfedésére is.
Ugyanekkor merült fel a Szarvasugrás változtatási tilalmának a kérdése is, amelyre ugyanakkor ez a tilalom – a hasonló adottságok ellenére – nem vonatkozott. Erről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság döntése azt mondja ki, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségét (348/2022 határozat PVB), konkrét és szakmai elemzés azonban soha nem készült el, vagy nem került nyilvánosságra. A képviselő-testület felé benyújtott erre vonatkozó javaslatok is elutasításra kerültek.
Mindezek mellett véleményünk szerint a Szarvasugrás terület változtatási tilalmának már komolyabb gyakorlati haszna lehetett volna, hiszen ez egy beépítés alatt álló terület, ahol az ingatlanok nagy része társasház (akár több mint 40 lakással) vagy ikerház. Ez a terület négyzetméterarányosan a legsűrűbben beépített városrész lesz Biatorbágyon, ha nem változtatunk rajta. A jelenlegi városvezetésnek azonban nem áll szándékában ezt meglépni, aminek az oka ismeretlen, és csak találgatni lehetne.
Ezt követően 2023 tavaszán lépett életbe a harmadik változtatási tilalom, amely annyira nem volt előkészítve, hogy a szakbizottsági ülésre és a képviselő-testületi ülésre is pótanyagként került be. Eredetileg csak a szőlőhegyeket (Szarvas-hegy, Kutya-hegy, Öreg-hegy és Ürge-hegy) érintette volna, és indoka az utóbbi időben ott látható illegális építkezések megállítása volt. Ezeken a területeken hivatalosan nem lehet lakóépületet létesíteni, azonban a jogtalanul épített ingatlanok építését és a kiköltözések terjedését nem ellenőrzéssel vagy szankciókkal kívánták megoldani, hanem teljes tiltással.
A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság ülésén szóbeli módosításként kerültek bele az üdülőterületek is (Katalin-hegy, Peca-tó), amelyre nem készült semmilyen elemzés és hatástanulmány. A szőlőhegyekkel ellentétben ezeken a területeken már jelenleg is nagy számú lakosság van részben bejelentkezve, részben bejelentés nélkül.
Mutatja az előkészítetlenséget az is, hogy a képviselő-testület ülésére három részletben került feltöltésre pótanyagként a változtatási tilalommal kapcsolatos előterjesztés:
az első ugyanaz volt, mint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság anyaga,
a második szövegesen lehatárolta az üdülőterületek is a Bizottság javaslata alapján,
a harmadik pedig már egy térképes lehatárolása a területeknek.
Ez a változtatási tilalom érinti leginkább a lakosságot, lévén az előző kettővel ellentétben itt valóban élnek emberek. A város vezetése kizárólag az illegálisépítkezésekről beszélt, és beszél azóta is, miközben még a döntést előkészítő anyagok sem tartalmazták a valódi tiltásokat, például az engedélyhez kötött út, járda, kút, közmű építését vagy akár a telekszabályozás tiltását. Ebben az esetben egyértelmű, hogy maga az indok támogatható, azonban amennyiben ez a valódi indok, akkor túlzás ezt az aránytalanul erős tilalmat bevezetni. Az illegális építési tevékenységet sem a változtatási tilalommal, sem annak feloldásakor szabályozással nem lehet meggátolni.
A változtatási tilalmakat mindegyik esetben az új HÉSZ-szel, ill. az azt felváltó Település Tervvel kívánja a város vezetése feloldani. Nem tudni azonban, hogy ez mikor kerül tárgyalásra és elfogadásra, ahogyan jelenleg az sem ismert, hogy mit tartalmaz majd az érintett területekre vonatkozóan.
Egy ilyen horderejű kérdésben elengedhetetlen lenne hatástanulmány készítése és nyílt, egyértelmű kommunikáció a városvezetés részéről. A fentiekből azonban látszik, hogy ezek több esetben csak látszatintézkedések voltak komolyabb előkészítés nélkül. Sem a Szarvasugrásra nem rendeltek el tilalmat, ami egy akut probléma, sem a város egyéb belterületeire (vagy akár egészére), ahol jelenleg is folyamatosak a telekátalakítások.
Ennek lényege: a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad maximum 3 évig vagy a következő HÉSZ életbelépéséig maradhat érvényben a már megkezdett építések befejezhetőek állagmegóvás lehetséges
