1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom.
Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.
2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.
2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.
2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Biatorbágyi lakosként folyamatosan szembesülök a városvezetés önkényes döntéseinek hátrányos, sokszor visszafordíthatatlan következményeivel. Dühöngtem magamban, megbeszéltem másokkal és szépen lassan lenyugodtam. Azonban egyszer elérkezik egy pont az ember életében, amikor azt mondja NEM, ELÉG. Nálam ez a pont a szennyvízszállítás szerződésének felmondása és az utána történő események láncolata volt. Amikor úgy döntenek a fejed felett, hogy a probléma megoldása: a várakozás, ha nincs panasz nincs probléma. Nincsen vele munka. A kevés panasz nem panasz. Itt szembesültem vele igazán, hogy mennyire magunkra vagyunk hagyva, mennyire nem számítunk egyénileg. Csak az összefogás, a tömeg, ami nyomást tud gyakorolni a jelenlegi városvezetés gondolkodására.
Engem ez a vezetés teremtett: a tehetetlenségük, a gőgösségük és a nemtörődömségük hozta létre az akaratot bennem, hogy ez másképp legyen, mással ez ne forduljon ez elő!
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Hat éve költöztünk Biatorbágyra, két kisgyermekkel és újraindított vállalkozásokkal. Az első pár évben csak a „túlélésre” hajtottunk: szerintem ez sokaknak ismerős. Próbáltuk azért a megmaradt kis időnket a köz érdekeire is fordítani. Részt vettünk az Iharosi Madárforrás lépcsőszerkezetének kialakításában, Közösségi faültetésekben stb. Később, civilként a BUBA Szabadság út – Nagy utca útvonal építésének megakadályozásában is aktívan segédkeztem. Jelen pillanatban a biatorbágyi szennyvízelszállítás problémájának hosszútávú megoldásán dolgozom.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Amióta az egyesülethez csatlakoztam sokkal nagyobbnak látom azt a gödröt, amibe a városunk került. Rengeteg hiteles információt és problémát beszélünk meg a heti gyűléseken, sokkal többet, mint azt gondoltam volna. Ezeken a megbeszéléseken törekszünk minden eshetőséget figyelembe véve, megoldást találni ezekre a problémákra. A cél egy élhető kisváros kialakítása, amiben jó élni! Bármelyik ügyet felsorolhatnám itt, amivel egyesületünk foglalkozik, mert mindegyik a város érdekeit szolgálja. Ami számomra fontos lenne: a zenei, művészeti közösségi élet fejlesztése olyan helyszín kialakítása, ahol méltó otthont kaphatna a Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola is. Szeretném, ha a biatorbágyi piac is egy állandó területet kapna és különböző rendezvények miatt nem kellene nélkülözni.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Meglátásom szerint a jelenlegi városvezetés csak projektharcokat folytat. Elindul minden pályázaton, ami létezik, és amit megnyer, azt megcsinálja, ha van a városnak rá szüksége, ha nincs. Ebből adódnak problémák. Amennyiben nincs rá szükségünk, akkor is meg kell csinálni, ez konfliktusokat szül a városlakók és a vezetőség között. A határidők miatt nagy a kapkodás a tervezés és a kialakítás során, erre számos bizonyítéka van a városunknak. Nem utolsó sorban ez sok felesleges pénzbe kerül.
Egy egységes városfejlesztési tervet kellene létrehozni az itt lakók bevonásával és ez alapján, a keret mentén lehetne a pályázatokon elindulni és felépíteni egy ideális, jobban működő, a helyi természeti értékekkel és adottságokkal jobban gazdálkodó várost.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Programjaink leírják erre a kérdésre a választ. Ezenkívül rengeteg edukációs programra is szükség lenne, ami segíti az emberek gondolkodását a világunkkal együtt változni. Ehhez mindannyiunkra szükség van. Hajlandóak legyünk fejlődni, és ne csak magunkkal foglalkozzunk: észre kell vennünk a körülöttünk élő embereket és a természetet. Ez a város ne csak a lakásunknak, házunknak helyet biztosító tér legyen, hanem az otthonunk. Próbáljunk egyéni gondolkodásról közösségibbre átállni. Merjünk az utcán, a boltban a parkban mosolyogni és beszélgetni. Merjünk kilépni a megszokott komfortzónánkból!
Miért szereted ezt a várost?
A kisvárosi hangulatba szerettem bele, ami talán még megmenthető.
Illetve, remélem, nem vagyok ezzel egyedül, de amikor beérek Biatorbágyra, jobb kedvem lesz, a Viadukt alatt felhajtok az emelkedőre a város felé, valami furcsa megnyugtatóan pozitív érzés önt el, ami feltölt. Az Iharosban lakom, ezért egy-egy fáradt nap után, este, csak az érzés miatt tovább megyek a körforgalomba és a banknál visszafordulok.😊 Ezt az érzést akkor is éreztem, amikor még nem itt laktam, csak látogatóba jöttem ide. Mintha valami láthatatlan energia lebegné körbe a várost. Örülök, hogy itt van az otthonom!
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Kisváros! Hatalmas zöld parkkal az Iharosban a Viadukt mellett, fiatalok a suli után beszélgetnek itt, a tiszta vizű patak mellett padokon, pokrócokon. A várost behálózó kerékpárúton bárhová el lehet jutni. A főbb helyszíneken egységes, kulturált kerékpártárolók, töltőállomások vannak kialakítva. Fákkal szegélyezett, rendezett főutak, ahol nem akarnak áthajtani a környékbeli települések lakói. Rendezett játszóterek mosdóval és illemhelységgel. Mosolygós, vidám emberekkel, akik tudják, hogy nem kell elhagyniuk a várost, ha hivatali dolgot szeretnének intézni, orvoshoz szeretnének elmenni, vagy akár úszni szeretnének egyet.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Szeretek piacra járni az interakciók miatt és a helyi termelők kiváló termékei miatt. Szeretek a KisVillában eltölteni egy reggelit, csak úgy random, hétköznap. Szeretem, hogy rengeteg kirándulóhelye van a városunknak, de a kedvenc helyem az Iharos. Itt sikerült otthont találnunk magunknak. A város része, de mégis, valahogy egy érintetlen terület érzését kelti. Jó lenne ezt megőrizni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szeretem a rendet, szorgalmas, tenni akaró ember vagyok. Szeretem az átláthatóságot, ha a döntéseket megalapozott szakmai munka készíti elő, ha az a közösséget szolgálja, nem pedig egyének érdekeit és gyarapodását. Úgy vélem, jelenleg ennek az ellenkezője jellemzi a város vezetésének munkáját. Koncepciótlanság, kapkodás, tervek állandó áttervezése, rövidtávú gondolkodás, szakmaiatlanság. Ezeken szeretnék változtatni.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A 14 ezer fa Biatorbágy által szervezett civil faültetéseken részt szoktam venni, az Iharos optimálisabb, természetközeli kihasználásáért küzdöttem, de a foci és a műfű nyert. Minden szemétszedésen aktívan részt veszek családostul. Az egyesületben leginkább az okosváros projektet érzem magaménak.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Kitenném, amennyire csak lehet a politikát az önkormányzatból, szakértői gárdával dolgoznék, meghallanám a lakosság hangját, mert én is egy vagyok abból. Nem helyezném a saját érdekeimet másoké elé. A gúnyt és a cinizmust pedig száműzném, mert nagyon bosszant.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
A növekedést lassítani kell, vagy még inkább megállítani, nem határok nélkül beépíteni mindent, valamint hosszú távra, átgondolva terveznék, nem az éppen aktuálisan elérhető pályázatokat húznám rá a városra meggondolatlanul.
Miért szereted ezt a várost?
A természeti adottságai és a közösség miatt leginkább. Ezek értékesek. Rengeteg igazán jó embert ismertem meg itt, akik közül többeket mondhatok barátomnak.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Olyan rendezett kisvárosnak, amely megtartja falusias jellegét és tradícióit.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon és miért szereted?
Az Nyakas-kő, a Kő-orr, a Füzes partja, az Iharos egésze, a Kettőspont kávézó és az otthonom.
Gyönyörű a természet körülöttünk, élvezem, ha újra és újra felfedezhetem. A kávézó pedig a legjobb kávét kínálja a környéken, és mindig van ott valaki, akit már egy ideje a szívembe zártam.
Elkerülőút? Gyorsvasút? Sűrűbben közlekedő Viabusz? Külön iskolabusz? Helyi bérrollerhálózat? A város gerincén átfutó BuBa? Új kerékpárutak? Lámpás kereszteződések? Forgalomlassító virágládák? Városon belüli sebességmérés?
Egyesületünk 2024. február 20-án tartotta meg legújabb lakossági fórumát a Serházban. Meghirdetett témája Biatorbágy közlekedése volt, de további, városunk életét meghatározó kérdések is szóba kerültek. Rendezvényünket több helyi közéleti személyiség is megtisztelte részvételével.
A találkozó első felében Kiss Ádám közlekedésmérnök egyesületi tagunk tartott egy szakmai előadást Biatorbágy közlekedésének állapotáról, a problémákról, kialakulásuk okairól, és a lehetséges megoldásokról, fejlődési irányokról. Ezt követte egy kötetlen beszélgetés, ahol a résztvevők kérdezték az előadót a közlekedésről, illetve feltettek egyéb, őket foglalkoztató kérdéseket, megfogalmaztak véleményeket. A más témájú kérdésekre a Biatorbágyért Egyesület jelenlévő tagjai próbáltak válaszolni, ismertetve az Egyesület véleményét, álláspontját.
A teljesség igénye nélkül néhány elhangzott felvetés:
Előbb a kisebb problémákat oldjuk meg – mint például a közlekedési morál és kultúra – csak aztán vegyük elő a nagyobb költségű beruházásokat. ( T. József) – Válasz: igen, törekedni fogunk a kisebb problémák megoldására is, elsősorban edukációs (oktatási, nevelési) programokkal, de nem szabad mellőzni a hosszútávú, stratégiai gondolkodást.
A bemutatott és javasolt elkerülőút közelebb haladjon a városhatárhoz a nyugati lakóterületnél, a vasúti töltés előtt legyen a csatlakozása a Pátyi útra. (H. Gábor) – Válasz: A bemutatott koncepció nem egy végleges terv. Annak megvalósíthatóságát több szempont alapján kell vizsgálni és pontosítani a lehetőségeknek megfelelően.
Az elkerülőútnak lehetne egy tavakon át vezető szakasza is. ( A. András) – Válasz: A város belső forgalmának nagy részét mi magunk, biatorbágyiak generáljuk, melynek oka a centralizált intézményi és szolgáltatások elhelyezése. Biatorbágyiak számára legfontosabb közlekedési irány ezek megközelítése a lakóövezetek felől, illetve a vasútállomás és az autópálya elérése, ezért véleményünk szerint nem releváns ez a fejlesztési irány. A természeti értékek védelme fontosabb ennek az útvonalnak a megvalósításánál.
45 fokos parkolás preferálása a 90 fokos helyett (Sz. Tamás) – Válasz: valóban biztonságosabb tud lenni a 45 fokban tolatva beparkolás, de ez sajnos nem megszokott módszer. A helyi adottságokat figyelembe véve mi is támogatjuk.
Ha már felmerült Felcsút témája, tervezünk-e kisvasútat? (D. János) – Válasz: nem tervezünk közlekedési koncepcióba illeszthető kisvasutat.
Gyorsvasút legutóbbi tervegyeztetésénél Biatorbágy módosítási kérelmet nyújtott, be, a módosított, jelenlegi verzió szerint nem a Nyakaskő mellett, hanem a Biatorbágy Sóskút határon haladna gyorsvasút nyomvonala. (R. Imre) – Válasz: a HÉSZ-ben még a régi nyomvonal szerepel, amelyet minél hamarabb módosítani kell.
Nem igaz, hogy a város koncepciók nélkül dolgozik! (M. László) – Válasz: Mi egy jól értelmezhető közlekedési koncepciót hiányolunk, ami nem található meg a város által használt anyagokban. A közlekedési problémák felmerülését szinte minden esetben egy korábbi településtervezési melléfogás előzi meg, mely tervezésénél a közlekedési szempontok nem lettek vizsgálva.
Támogatjuk-e az elektromos rollert? (Sz. Tamás) – Válasz: igen, támogatunk minden alternatív közlekedési megoldást, ide tartozik az elektromos roller és kerékpár is. Természetesen csak a jogszabályi feltételek figyelembevételével.
A kérdések megválaszolása során sok esetben hivatkoztunk a honlapunkon megtalálható részletesebb anyagunkra: ld. Biatorbágy közlekedése és fejlesztésének előzetes javaslatai. Közlekedési témában szóba került még a járdák kérdése, a Viabusz hasznossága, agglomerációs vasúti közlekedés, távolsági busz vs. BKV.
Egy ilyen kötetlen beszélgetésen elkerülhetetlen, hogy más a város életét meghatározó témák is felmerüljenek. Így beszélgettünk még a város közműellátásáról, a “Biatorbágy megtelt” kérdéséről, külterületekről, közösségi terekről.
Véleményünk szerint a mintegy 30 résztvevő sok információt kapott Biatorbágyról, Egyesületünkről és értékes eszmecsere alakult ki több kérdésben. A változatos és kimondottan jó hangulatú beszélgetés végén sokakban merültek fel új gondolatok szeretett városunkról.
Kis csapatunk szemeteszsákokkal, metszőollókkal felszerelkezve járta be az erdőben rejtőzködő, közel 200 éves kálváriát február 24-én délután, hogy még húsvét előtt tegyünk valamit ezért a különleges helyért.
A hosszú erdei tisztás szélén sorakozó stációk között ágkupacok és egy frissen leakasztott csillár fogadott minket. A stációkat takaró bokrokat visszametszettük, összeszedtük a szemetet, illegális favágók által visszahagyott ágakat levittük a kálvária aljára, hogy könnyebben darálható legyen. A kálvária bejáratát elzáró földtorlaszon vágtunk egy gyalogos bejárót.
Munkánk végeztével megnéztük a közelben épült új nyitott-fedett közösségi teret, ami mint régebben a pajták, otthon adhat rendezvényeknek, baráti beszélgetéseknek.
A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.
Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.
Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.
Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.
Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.
Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!
2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:
sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól
Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.
A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.
A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.
A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának
A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.
Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.
A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.
A Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!
Külön írásban foglalkozunk a turisztikai kerékpározással, azaz biatorbágyi szinten a BuBa-val, most azonban a másik két kerékpározási funkciót is nézzük meg helyi szinten.
A jelenlegi városvezetés előszeretettel mossa össze ezeket a funkciókat, hirdetve, hogy ő támogatja a „bringázást”, miközben élesen eltér a felhasználói kör, a felhasználás célja és gyakorisága is.
A turisztikai kerékpározás lényege tömören összefoglalva a turizmus elősegítése és ez a turizmus egyik formája. Helyi szinten ez a meglévő kisforgalmú utakat használó Budavidék Zöldút és a BuBa átmenő forgalma, amiből maximum a vállalkozók csinálhatnak hasznot, amennyiben meg tudnak birkózni a szezonalitással.
Sportjellegű kerékpározás
A sportjellegű kerékpározásnak lassan hagyományai vannak városunkban, de természetesen van még mit javítani és fejleszteni.
2022-ben állami támogatással és önkormányzati felügyelettel nyílt meg a BIAbringaRing, az Iharosban. Ez hegyi, erdei kerékpárútvonal, ami öszvér megoldás, részben turisztikai és egy kicsit sport. A gyakorlatban a két kijelölt útvonal közül az egyik könnyebb kör a családoknak, míg a nehezebb, sportosabb a haladóknak lett kialakítva. Az eredeti nyomvonallal kapcsolatban több probléma is felmerült, amelynek egy részét sikerült a helyi civilek véleményezése alapján javítani, ilyen volt például a Nyakas-kő érintettsége vagy a gyalogos túraútvonallal közösen vezetett részek.
Szintén 2022-ben adták át a BMX Freestyle pályát városunkban. Sokan felkaphatják a fejüket, hogy hol van ez, de ez csak azért van, mert a korábbi Skate parkot (gördeszkapályát) úgy építette újjá a város, hogy arra egy BMX pálya pályázatot vett igénybe. A környéken lakókkal nem lett egyeztetve a beruházás, miközben körbe családi házak találhatóak. A felújítás egy komoly intenzitásbővítéssel járt, azaz nagyobb területen több pályaelem került kialakításra. Az átadása óta a használatot korlátozni kellett a bántó hanghatása miatt, megnyugtató lezárása az ügynek nincs jelenleg, annyit tett a városvezetés, hogy a használókat és a lakókat igyekezett egymás ellen fordítani. Sajnos Biatorbágyon a korosztályok nincsenek megfelelően elkülönítve, így a 6-8 éves kezdők a 20-25 éves versenyzőkkel kellene, hogy egy helyen gyakoroljanak, ami lássuk be, hogy nem nagyon működik. Véleményünk szerint a város lakott területein kizárólag kisgyermekes parkokat és pályákat kellene létrehozni, míg az ilyen beruházásokat a külső területekre, távolabb a házaktól kell elhelyezni, lévén ezek használói csak részben a biatorbágyi fiatalok, illetve ez a korosztály már képes kijutni egy távolabbi parkba is.
A Nyakas Enduro Trails egy teljesen magánkezdeményezés, ami egy olyan nehéz fokozatú versenypálya, amit kizárólag haladóknak és erre épített kerékpárral ajánlanánk – mondhatjuk, hogy ez inkább egy életforma.
Etyeken és Pátyon is adtak át nemrég Pump Track pályát, amire Biatorbágyon is lenne igény, de természetesen körültekintően kell kiválasztani a helyszínt, hogy ne egy újabb problémát hozzunk elő, hanem a fiataloknak kínáljunk értelmes kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kompromisszumok és konfliktusok nélkül.
Hivatásforgalmi kerékpározás
A „hivatásforgalmi” kerékpározás nagyon komolyan hangzik, de erre lenne a legnagyobb szükség a városunkban és ez jár leginkább gyerekcipőben. Ez a nem túl kedves elnevezés a gyakorlatban a mindennapos városi használatot jelenti, azaz városon belül elmenni munkahelyre, állomásra, oktatási intézményekbe, boltba, piacra, stb. A városvezetés az utóbbi években, véleményünk szerint tévesen, ezt egy fő gerincre építette volna ki, ami a BuBa Szabadság út – Nagy utca szakasza lett volna. Ehhez bekötőutak csatlakozhattak volna, hogy mindenkit ide tereljenek ki és innen menjenek vissza a céljukhoz. Mivel már a BuBa tiltakozás és népszavazás kapcsán készült Lóth Gyula (SZBE) és Dobi János (PVKE) javaslatára egy tanulmányterv, ami bemutatta, hogy nem lehet még helyi használatú kerékpárutat sem építeni a területen (csak óriási áldozatok és kompromisszumok árán), érthetetlen, hogy miért erőltetik továbbra is ezt a nyomvonalat a város jelenlegi vezetői.
A fejlesztés lehetséges irányai
Biatorbágy belső úthálózata szinte lehetetlenné teszi, hogy önálló kerékpárutakban gondolkodjunk a városon belül. Mivel ez kivitelezhetetlen, így a kerékpáros sávok kialakítására marad lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy a kerékpárosok biztonságban legyenek. Városunk domborzata sem kedvez egy optimális hálózatnak, hiszen sok esetben a logikus útvonalak kisgyermekek és családok számára kerékpározhatatlanok lennének. Jelenleg is vannak a városban kerékpárutak, de ezek egyik közös jellemzője, hogy nem vezetnek sehonnan sehova. Ezek összekötése elengedhetetlen, így a hálózat tervezésekor ezt is figyelembe kell venni, ahogy a környező települések elérhetőségét is. Lássuk be, hogy például a BuBa társadalmi haszna a helyi lakosság számára a turisztikai útvonal „előző” és a „következő” településének elérésében merül ki, azaz a mi esetünkben Törökbálint és Etyek, ami nagyon hasznos és sokan használják is.
Városunk Páttyal történő összeköttetése például nem turisztikai kerékpárútként épülhet meg, de ez még csak a tervezés kezdeti szakaszában jár. Ugyanilyen fontos lenne viszont a Sóskút felé vezető kerékpárút, illetve a város ipari területeinek, üdülőövezeteinek és beépítésre nem szánt területeinek a kerékpáros elérhetősége. Peca-tó irányában létezik már kerékpározható út, azonban ennek a várossal való összeköttetése problémás, amit szintén a hálózat tervezése tud megoldani.
Ezért mi egy olyan, a teljes városi közlekedést és a külső kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex hálózat tervezését támogatjuk, ami városon belül kis forgalmú utakon, mellékutcákon keresztül, biztonságosan és mindenki számára használhatóan kötné össze a környező településeket, a városi intézményeket és a szolgáltatásokat az otthonokkal. Városon kívül viszont az önálló kerékpárutakat szorgalmazzuk, mert a közutak forgalma és szűk mérete lehetetlenné teszi a kerékpársávok kialakítását.
Fontosnak tartjuk a biztonságos közúti átvezetéseket, és hogy a kerékpárosok ne forgalmas utakon keveredjenek konfliktusba a gépkocsikkal vagy akár a gyalogosokkal.
Fel kell mérni a jelenlegi igényeket, figyelembe kell venni a város szerkezeti kialakítását és a jövőbeni változásokat. A hálózat kialakításakor figyelembe kell venni az egyéb mikromobilitási lehetőségeket és igényeket is, hiszen például az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok terjedésére is gondolnunk kell időben. Ehhez hosszas tervezés szükséges és többkörös lakossági egyeztetést kell tartani, hiszen egy rosszul kialakított és nem használt hálózatnak semmi értelme. Mi hiszünk abban, hogy egy jó városvezetés ezeket a feladatokat már középtávon meg tudja oldani.
A városban lakhatást keresők egyre nagyobb számban fordulnak a külterületek felé. Ez a folyamat a belterületi beépítetlen ingatlanok számának csökkenésével és az árak emelkedésével várhatóan tovább erősödik. Jelenleg a város bejelentett lakosságszámának úgy 12%-át (1700-1800 fő) adják a külterületen élők. Bejelentés nélkül szintén nagy számban élnek Biatorbágy külterületén. A közelmúltban Biatorbágy város képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a területekre. Ezen döntésüket „az előkészítés alatt álló új Település Terv hatékonyabb végrehajtása érdekében” hozták.
Biatorbágy külterületei a jövőbeni szabályozás szempontjából két kategóriába tartoznak:
Beépítésre szánt területek:
Biatorbágy két üdülőövezete tartozik ide, a Peca-tó (735 telek) és a Katalin-hegy (850 telek). Mint a nevükben is benne van, pihenésre, rekreációra szánt területek, amelyeken az állandó tartózkodást a városvezetést nem támogatja. Jelenleg közművel nem rendelkeznek, a város hosszú távú terveiben kiépítésükkel számol. A telkek nagysága jellemzően 800-1500 m2, de ennél nagyobb és kisebb telkek is megtalálhatóak. A jelenlegi szabályozás szerint 10 – 15% a beépíthetőség. Állandó lakosságszámuk folyamatosan, a városi tendenciánál nagyobb mértékben növekszik. Jelenleg a beépítésre szánt külterületeken 1000-1200 bejelentett, és több száz bejelentés nélküli lakó van.
Beépítésre nem szánt területek:
Ebbe tartoznak a hagyományosan mezőgazdasági területek, általában szántó, legelő, erdő, tó, nádas művelési ágba tartozók. Aktív gazdálkodás jellemzi őket, beépítettségük elenyésző, lakosságszámuk pár tucat. A jelenlegi szabályozás mellett nem várható nagyobb létszámnövekedés.
A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak továbbá Biatorbágy „hegyein” található, a Szarvas-hegy, Öreghegy, Ürgehegy és Kutyahegy valamikori zártkertjei. Jellemzően 1000 – 3000 m2-es telkeken gazdálkodás nem történik. Szőlő- és gyümölcstermesztés még elvétve előfordul. A terület beépíthetősége 3%, kizárólag gazdasági épülettel. A múlt évtizedekben a várospolitika nem szentelt figyelmet ezen területeknek, és spontán benépesedési folyamatok indultak el. A nagyjából 2000, volt zártkerti ingatlanon lévő gazdasági és hétvégi házakban jelenleg 600 – 700 bejelentett és százas nagyságrendű bejelentés nélküli lakó él, sokszor méltatlan körülmények között. A spontán folyamatok várhatóan tovább folytatódnak, a területek szlömösödése várható.
A készülőben lévő új Település Terv várhatóan szabályozni fogja a külterületeken, a lakóingatlan építés feltételeit.
A Biatorbágyért Egyesület álláspontja
Véleményünk szerint a beépítésre szánt területek (hétvégi házas és üdülőövezetek, Peca-tó és Katalin-hegy)10 – 15 %-os beépíthetősége arányosnak látszik egy jellemzően természetközeli, zöld környezetben. Ajánlatos lenne növelni a legkisebb kialakítandó telekméreteket és szélességeket. Ezzel csökkenne a jelenleg ezeken a területeken lévő kb. 1600 db-os ingatlanszám, és így korlátozná a potenciálisan ideköltözők számát. A meglévő, és mindannyiunk által kedvelt arculata a területeknek megőrizhető maradna.
Az üdülőövezetek nagy része nyílt karsztos területen van, ahol különösen nagy a felszín alatti kőzetrétegekben található értékes vízkészletek szennyeződésének lehetősége, így a teljes közművesítése elengedhetetlen. A nyíltkarsztos területeken a karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel.
A beépítésre nem szánt területeken a jelenlegi jogszabályi környezet miatt, valamint a szabályozás jövőbeni betartatása mellettjavasoljuk biztosítani a lakóingatlanok építésének lehetőségét. A tájkarakter megőrzésének és védelmének érdekében ez kizárólag a több ezer négyzetméteres ingatlanok esetében látszik célszerűnek. A részletekre kiterjedő szabályozást a lakosság aktív bevonásával kívánjuk kidolgozni. A közműellátottság egyedileg, nyílt karsztos területen tömbösítve, vagy zárt emésztővel valósítható meg. Egy, a fenntarthatóságot biztosító feltételrendszerrel mintegy 3-400, egy lakóegységes ház építése válik lehetővé, ami a város lakosságszámát a jelenleg itt élők duplájára, 1000-1300 főre növelhetné. A jelenlegi táj arculatváltozását és a környezeti terhelést így lehet a lehető legkisebb mértékben, hosszú távon biztosítani.
Fontosnak tartjuk a meglévő természeti és épített értékeinknek a megőrzését, védelmét. Ezek felmérése a külterületen nagyrészt megtörtént, de kiegészítése szükséges. Ezek környezetében nem javaslunk lakóingatlan fejlesztést, karbantartásukat, felújításukat támogatjuk.
Fontos, hogy a jelenlegi tulajdonosok „szerzett jogai” nem sérülhetnek.
Természetesen a vízionált népességnövekedés hosszú távon jelentkezik, és mint minden népességnövekedés a város infrastruktúráját, intézményi és szolgáltatói ellátottságát egyaránt terheli.
Mi serkentett arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szívesen figyelem a település változását, hogy milyen hatása lett a város aktuális vezetés által hozott döntéseknek, hogy fogadták ezeket a régi és új lakók, hogyan lett egy csendes településből forgalmas kisváros, milyen lehetőségek mellett mentünk el és merre tartunk. Számomra fontos érték a környezetünk védelme, a harmonikus együttélés a természettel, a közösségek jó működése, Biatorbágy örökségének védelme. A Tájvédő Kör tagjaival közösen csupán javaslatokat tehettünk az Önkormányzat számára, ami néha elérte a célját, de sokszor nem. Úgy érzem ebben az egyesületben erősebben képviselhetem kitűzött céljainkat.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A Biatorbágyi Tájvédő Kör tagjaként más civil szervezetekkel és lelkes támogatókkal együtt építettük a Kölcsey utcai Madárlest, létrehoztuk és gondozzuk az Etyek felé vezető Családfasort, lépcsőt építettünk a Vörösmarty utcából a Békás-patak partjára, a parkolótól a Madár-forráshoz, fákat ültettünk a 14 ezer fa Biatorbággyal, szemétszedéseket szerveztünk az önkormányzat és a Bike egyesülettel közösen, városismereti játékot rendeztünk Teker.Go néven, kerékpáros csoportokkal, köztük testvérvárosiakkal jártuk be Városünnepeken a lakhelyünk híres helyszíneit, szolgáltatóit. Részt vettem a Biatorbágyi Értéktár Bizottság munkájában, közreműködtem a sétálófüzetek megalkotásában. Egyik kezdeményezője voltam a Biatorbágyi Viaduktok műemléki védetté nyilvánításának. BuBa-népszavazás, Madarak és fák napja, Budavidék zöldút, www.biatorbagy.org, Víz világnap, Bringatorbágy, Százlépcső nap, Adventkor a természetben, stb. Az eredmények eléréséhez a kulcs mindig a közösségekkel és intézményekkel (JFMK, iskolák, önkormányzat) való együttműködés volt.
Milyen témákat szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Az épített és természeti értékek védelme mellett fontos lenne elérni a Füzes-patak szennyezésének megszüntetését, valamint városunkat, környezetét veszélyeztető tevékenységek figyelemmel kisérését, a környezettudatos gondolkodás támogatását (csapadékvízgazdálkodás egyéni és település szinten, komposztálás, közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros útvonalak gyarapítása, stb.), parkok, közösségi terek, tanösvények vagy épp az Iharosi tábor fejlesztése.
Mit csinálnál másképp? Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Jelenleg alig van lehetőség megismerni környezetünket alakító terveket, gyenge a kapcsolat a döntéshozók és az érintettek között, sajnos ennek hatása észrevehető a mindennapokban. A bizalmatlanság miatt alacsony az elfogadottsága néha a szükséges fejlesztéseknek is. Több figyelmet kellene fordítani az itt lakókkal való együttműködésre és az átláthatóságra.
Miért szereted ezt a várost?
Mert a helybeliek között jól érzem magam, számos barátot találtam, sok különleges, segítőkész emberrel találkoztam, akik arra inspirálnak, csináljunk valamit közösen, ismerjem meg jobban a hely történeteit.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Szeretném, ha kellemes sétákat tehetnénk a megóvott patakok, nádasok mentén, az erdőkben. Az itt lakók jobban ismerhetnék Biatorbágy különleges helyeit, természeti értékeit, múltját, hogy bátrabban és büszkébben vallhassák magukat idetartozónak. Városunk folyamatosan alakul, növekszik, a főváros közelsége miatt különleges kihívásokkal szembesül, ezért fontos nagy figyelmet fordítani a természeti és épített értékeink megóvására. Olyan élhető várost kell építenünk, ahol mindennap jól érezhetjük magunkat.
Mi a kedvenc helyed és miért szereted?
Sok kedvenc helyem van! Ha sziklára gondolok, akkor Kőorr és a Nyakaskő, ha patakra akkor Papréti, ha titokzatos helyekre akkor Országház-kőfejtő, Zajgó, Hild-pince, a Mélyút, ha építmények, akkor viaduktok, présházak.
