Építészmérnök vagyok. Szakmai pályafutásom során különböző tervező formációkban dolgoztam, illetve építész hallgatókat tanítottam a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az utóbbi években figyelmem az építészeti tervezés mellett egyre hangsúlyosabban a helyi értékvédelem felé fordult, 2015-2020 között a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke voltam.
Biatorbágyon nőttem fel, ma is itt élek a családommal, itt élnek a rokonaim, itt éltek és dolgoztak, alkottak az őseim. Nagyon szeretem ezt a várost! Úgy gondolom, hogy a hely története – ami az utcák vonalvezetéséből, az épületek részleteiből kiolvasható – és az egykor itt élők élettörténetei finoman összesimulnak. Szeretem ezeket az összefüggéseket feltárni és másoknak is megmutatni, mert meggyőződésem, hogy ez a tudás is segíti bennünk elmélyíteni az idetartozás, összetartozás érzését. Az ehhez kapcsolódó ötleteim közül már több is megvalósult. A „Kalandozások Biatorbágyon” című sétaajánló leporelló-sorozat gyalogos városfelfedezésre buzdítja az érdeklődőket. A gyerekeknek szóló „Fedezzük fel Biatorbágyot!” programot a helyi általános iskolákkal együttműködve vezettem évekig. Majd ehhez kapcsolódva jelent meg a „Biatorbágy gyerekeknek” című városfelfedező könyvecske is, melynek egyik szerzője vagyok.
Biatorbágyon élő építészként folyamatosan figyelemmel kísérem a városi táj változásait, értékes építészeti örökségünk sorsát, a település léptékváltását. Úgy látom, hogy jelenleg a település jövőjét megalapozó szabályozás nem veszi figyelembe az itt élők reális igényeit. Képviselői munkámmal szeretném Biatorbágyot olyan irányba terelni,
ahol a mennyiségi fejlesztés helyett a minőség a fontos,
ahol az épített és természeti környezet egyensúlya kiemelt figyelmet nyer,
ahol a helyi termelők, kézművesek, gyártók és vállalkozások kiemelt szerepet kapnak,
ahol az átgondolt, kisléptékű beruházások és a lakosság bevonása, alapos tájékoztatása a jellemző,
ahol a városba látogatókat nem csupán a helyi turisztikai látványosságok, de az a derű is elvarázsolja, mely az itt élők jó közérzetéből fakad.
A Biatorbágyért Egyesület tagjai politikai pártállástól függetlenül szövetkeztek egymással. A város jövőjével kapcsolatos elképzeléseik irányával egyetértek. Örömmel vállaltam, hogy az Egyesület önkormányzati képviselőjelöltje legyek a 6. körzetben, hiszen a biai városrészen belül ezt a területet ismerem legjobban: ez a lakóhelyem, itt jártam oviba, iskolába, templomba, német órára és kutyát sétáltatni. Nemcsak a területet ismerem jól, de az itt lakókat is, sokukat gyerekkorom óta. Számomra ez azért fontos, mert úgy képzelem, hogy a jó képviselői munka a helyismeret mellett a személyes találkozásokon alapul.
Aki volt gyerek, szülő vagy nagyszülő Biatorbágyon, és járt már valamelyik helyi játszótéren, annak nem kell hosszan érvelnünk: nyilvános mosdót szeretnénk minden biatorbágyi játszótérre!
Életszerű, hogy egy-egy gyerek félóránál hosszabb időt, de akár órákat tölt el a játszótereken, és ez teljesen rendben is van, hiszen ezeket a helyeket erre is tervezték: hogy a gyerekek jó hangulatban töltsenek ott időt, jól érezzék magukat az ottani játékokkal és kis társaikkal. Ha viszont egy kisgyerek hosszabban időzik egy helyen, idővel óhatatlanul elhangzik az „Anya/Apa, pisilni kell”, vagy még durvább felkiáltás, ami után nincs sok ideje a szülőnek, hogy megfelelő helyet találjon az ügylet lebonyolítására. Kisfiuknak persze valamelyest könnyebb, de lányokkal a legtöbbször igazi kihívás…
Ugyanakkor ez mindig kicsit renitens viselkedés, hiszen a játszóterek parkjait nem arra tervezték, hogy a gyerekek körbepisiljék – így ez egyrészt kellemetlen szituációkat és kellemetlen szagokat, ápolatlan környezetet is eredményez… A pelenkás korú gyerekeknél pedig szintén nagy kihívás a helyi játszótereken a kényszerű pelenkacserék lebonyolítása. Egy szó, mint száz: a 21. században reális elvárásnak gondoljuk, hogy a gyerekek – és az őket kísérő felnőttek – a játszótéren normális körülmények között végezhessék kisebb vagy nagyobb dolgukat.
Jó a trend, továbbra is várjuk, hogy hozzánk is begyűrűzzön…
A legtöbb jómódú, de egyre több környékbeli országban is jellemző, hogy nagyobb játszótereken mindig találunk egy-egy ilyen célra létrehozott és fenntartott köztéri mosdót, ahol van lehetőség a kulacsokba vizet tölteni, kezet mosni, kisebbeket megfelelő körülmények között be lehet pelenkázni, a nagyobb gyerekek (és a felnőttek) pedig tudják a WC-t használni. A trend pedig szerencsére terjed: az újabb hazai játszótereken is gondolnak már erre, Budapesten is találni sok jó példát, de Törökbálinton is, vagy épp kicsit távolabb, Gyálon is remek megoldást találunk erre az egyik 2023 nyarán átadott játszótéren. Szerencsére az újabb játszóterek építésénél már gondolnak erre, de a régieket is mielőbb szükséges lenne kibővíteni ezzel a lehetőséggel.
A biatorbágyi játszók többségének az elhelyezkedése, kialakítása lehetővé teszi az illemhelyek kialakítását, emellett Biatorbágy egy tehetős város, úgy gondoljuk, meg lehet találni erre a forrást – mind az építésre, mind a fenntartásra.
A biatorbágyi közterületek, játszóterek ellátása köztéri illemhelyekkel már többször felmerült korábban. 2020-ban a Szövetség Biatorbágyért képviselőcsoport kezdeményezésére tárgyalta és támogatta az illetékes helyi szakbizottság, majd a képviselő-testület is napirendre vette a kérdést, és több hazai forgalmazótól árajánlatot is kért. A városvezetés részéről kellő támogatás hiányában azonban e fázisnál nem lépett tovább a kérdés – sajnos. Ugyanakkor reménykeltő, hogy az egyik (a „madaras”) helyi játszótér felújításakor, úgy tűnik, már gondoltak egy esetleges mosdó kiépítésére is. Csak így tovább, itt nem szabad megállni! 🙂
A Biatorbágyért Egyesület javaslata:
Az új városvezetésnek prioritásként kell kezelnie a nyilvános mosdók kialakítását a játszótereken, egy szélesebb program keretében pedig az arra érdemes közösségi tereken, közparkokban, temetőkben például. A következő lépéseket javasoljuk:
1. Települési tervezés: Az önkormányzatnak fel kell venni a nyilvános mosdók kialakítását a települési tervezési tervbe. Fontos, hogy az új közösségi terek kialakításánál kötelező legyen egy nyilvános mosdó létrehozása.
2. Megfelelő elhelyezés: A nyilvános mosdókat központi és könnyen elérhető helyeken kell kialakítani, mint például elsődlegesen a játszóterek, központi parkok, nagyobb parkolók közelében.
3. Fenntarthatóság: Az új mosdók tervezése során fenntartható megoldásokra is oda kell figyelni, például víztakarékos berendezések használatával és megújuló energiával való ellátással.
4. Higiénia és karbantartás: Fontos, hogy a nyilvános mosdók kialakításán túlmenően azok fenntartása, rendszeres karbantartása és tisztán tartása is be legyen tervezve, hogy mindig tiszta és higiénikus állapotban legyenek. Ehhez elérhetőek már öntisztító köztéri illemhelyek is.
5. Kommunikáció és tájékoztatás: Az önkormányzatnak tájékoztatnia kell a lakosságot és a látogatókat az új nyilvános mosdók elérhetőségéről és használati feltételeiről.
Véleményünk szerint a városvezetés ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulhat Biatorbágy kényelmesebbé és vonzóbbá tételéhez, a lakosság és a látogatók elégedettségéhez. A nyilvános mosdók kialakítása javítja a város életminőségét, egyúttal hozzájárul a turizmus és a közösségi élet fejlődéséhez.
Nyilvános, rongálásbiztos és automatikusan tisztuló illemhely Gyálon, egy 2023-ban átadott játszótérenKöztéri WC egy 11. kerületi játszótéren
Tapolcán születtem és egy Balaton-felvidéki falucskában nőttem fel. Nyolc éve költöztem Biatorbágyra. Azóta a város aktív lakosának érzem magam, itt élek, itt dolgozom, itt vannak baráti, családi kapcsolataim. Azt gondolom, hogy először én is azért kedveltem meg ezt a helyet, amiért szinte mindenki más. Vidékies, falusias hangulatú, mégis több a lehetőség, jobb az infrastruktúra, sokféle ember lakja, és amit helyben nem tudunk elintézni, ahhoz sem kell messzire mennünk. Ma már nem csak ilyen praktikus szempontok miatt élek itt: beleszerettem ebbe a városba, minden szabad pillanatomban a környéken kirándulok, helyi értékeket keresek, értékes embereket ismerek meg. Laktam már több helyen, voltak, amiket szerettem, voltak amiket kevésbé, de soha nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen kisváros lesz számomra a legotthonosabb, legszerethetőbb pontja országunknak.
A politikához, bár mindig érdekelt – már diákkoromban több alulról építkező, részvételi demokráciaprojektben vettem részt – korunk politikusainak köszönhetően eléggé reményt vesztve álltam. Én annak a híve vagyok, hogy mindenkinek a saját környezetét kell olyanná alakítania, mint amilyen világban szívesen élne: gördülékennyé, élhetővé, szerethetővé, vidámmá. Pozitív beállítottságú, nyitott személyiségnek tartom magam, kellő realitásérzékkel. A Biatorbágyért Egyesületben egy elhivatott, nagy tudású csapatra találtam, akikről biztosan és garantáltan tudható, hogy a cél közös, és hátsó szándék nélküli. A fiatalabb korosztályt képviselve, ismervén a város sok gondját-baját, remélem, én is hozzájárulhatok egy harmonikus megújuláshoz.
A világot megváltani nem tudjuk, de azt gondolom, elhivatottságunk, felelősségünk, kötelességünk jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé tennünk azt a helyet, ahol élünk.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Tíz évnyi helyi politikai szereplés után nem indulok újra a választásokon, 2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből (SZBE), mert nem tudtam azonosulni a lehetséges irányokkal, amit az elnökség megfogalmazott.
Szeretnék kicsit a családomra és a magánéletemre koncentrálni, azonban fontos számomra, hogy a lehetőségeimhez képest a helyi ügyekben is részt vállaljak. Emilék megkerestek, és igent mondtam, segítek nekik, amiben tudok. Továbbra is hiszek abban, hogy a helyi ügyekben nincs helye az országos párt politikának. A Biatorbágyért Egyesület tagjai kizárólag a város érdekeit tartják szem előtt, személyük számomra garancia arra, hogy ez a jövőben is így marad. Évek óta nem láttam egyetlen helyi egyesületben sem az itt meglévő energiát, összetartást, közös gondolkodást és a célok világos megfogalmazását. Ez számomra is energiát ad, és tudom azt, hogy Biatorbágy előtt Velük (velünk) egy új esély nyílhat a továbblépésre.
Miért nem indulsz tíz évnyi képviselőség után a 2024-es választásokon?
Mint mondtam, ennek elsődlegesen családi és magánéleti okai vannak, és emiatt kevesebb időm jut a társadalmi feladatokra. Nem hiszem, hogy tisztességes lenne ennek tudatában választói felhatalmazást kérnem. Szerencsére a Biatorbágyért Egyesület várhatóan egy nagyon képzett, tettrekész és óriási energiákkal rendelkező tagunkat indítja el az 1-es választókörzetben, így a körzetnek minden esélye megvan arra, hogy egy nagyon jó képviselővel nézzen szembe a következő öt év kihívásaival.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
2014 óta az SZBE tagjaként voltam a képviselő-testületben. 2014-ben listáról jutottam mandátumhoz, 2019-ben pedig már az 1-es választókerület egyéni képviselőjeként.
Az én javaslatomra adta be a képviselőcsoportunk a külterületek felzárkóztatásáról szóló normatív támogatási rendszert, amit természetesen a város vezetése elutasított, de védve a mundér becsületét, ehelyett találták ki a mai napig is működő összefogás építési pályázat külterületi támogatását. Így, ha csak áttételesen is, és nem a mi elveink alapján, de megvalósult a támogatás, amiből sokat fejlődhettek a területek.
Büszke vagyok arra is, hogy egyes döntéseket jobbá tudtam tenni, vagy esetleg még ha csak rövid időre is, de elnapolni vagy megakadályozni a véleményem szerint káros vagy megalapozatlan lépéseket.
A „napi” munka mellett talán a legismertebb ügyeim közé tartozik, hogy egyike voltam azoknak a képviselőknek, akik kikényszerítették egy helyi lakos javaslatára a városvezetésből az ideiglenes jégpálya telepítését, amit azóta a városvezetés már teljesen saját ötletének érez.
A legjelentősebb viszont (természetesen nem kisajátítva) a BuBa népszavazás volt, ahol először találkoztam azzal, hogy ha több civil egyesület és a polgárok egy része összefog egy konkrét helyi ügy érdekében, sikert tudnak elérni. Ehhez kellettek azok, akik elindították az aláírásgyűjtést, akik kielemezték a sok évnyi félretervezést, kellettünk mi (önkormányzati képviselők), hogy hivatalos népszavazás lehessen, kellett az akkori SZBE kampányokban szerzett tapasztalata, kellett a többi résztvevő egyesület lendülete és kellettek azok a civilek
(ötletekkel, munkával), akik közül most sokan itt vannak a Biatorbágyért Egyesület tagjai között.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy segíteni szeretném az egyesület munkáját. Remélem, hogy hasznát veszik a tapasztalataimnak bármilyen kérdésben, amiben kikérik a véleményemet.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Jobban bevonnám az itt élőket a döntésekbe, nagyobb fókuszt helyeznék az átláthatóságra.
A városnak szüksége lenne egy átfogó és a szakterületeket (közlekedés, oktatás, kultúra stb.) is feldolgozó fejlődési koncepcióra, ami mentén évekig lehetne haladni, természetesen folyamatosan igazodva a változó környezethez, de a célokat nem módosítva – én ennek most a teljes hiányát látom, pályázatról pályázatra fejlesztünk, sokszor értelmetlen sorrendben és sajnos sok esetben kapkodva, túlárazva.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Nagyobb odafigyeléssel, érzékenyebb hozzáállással, kizárólag a helyi érdekeket szem előtt tartva.
Miért szereted ezt a várost?
Itt nőttek fel a gyermekeim, itt éltem le eddigi életem nagy részét. Szeretem, mert van benne potenciál, csak ki kellene használni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Élhetőbbnek! Jobb közlekedés, használható egészségügy, működő orvosi ügyelet, sikeres oktatás, zöld környezet, színes helyi programok. Nekem ennyi elég is lenne.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Lehet, hogy ez a válasz sokaknak meglepő lesz, de a saját kertünk. Család, barátok és nyugalom.
Biatorbágy óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyekben nagyon sok lehetőség rejlik, és amelyekkel még több feladat lesz a jövőben. Három fő csoportra oszthatjuk az ingatlanokkal kapcsolatos önkormányzati feladatokat:
A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása,
A meglévő ingatlanok felújítása, hasznosítása és funkciói,
A leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása.
A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása
Jelenleg ezt az önkormányzatnál „nyári karbantartási tervnek” nevezik, bár a nyári szó már csak benne maradt a köztudatban. Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó gazdaként” való foglalkozás az ingatlanokkal, mivel a városnak több milliárdos az ilyen vagyona (épületek, telkek), de az éves költségvetésben egyrészt nagyon alacsony a karbantartásra szánt összeg, másrészt tökéletesen látszik, hogy a feltárt igényekhez képest is mindig csak a töredéke az erre tervezett pénzösszeg.
Ez nem egyedi eset, évek óta tendencia, hogy a szükséges karbantartások fedezetének csak a töredékét biztosítja a városvezetés, és még a betervezett feladatok sem kerülnek hiánytalanul elvégzésre. A feladattal megbízott Városgondnokság leterhelt, számos egyéb üzemeltetési és hatósági feladattal is foglalkozik, mint például a közterületek tisztítása és a játszóterek karbantartása mellett az üdülések, a hulladékgazdálkodás, a települési ingatlanok belterületbe csatolásával és az ajándékozásokkal kapcsolatos ügyek, stb.
Lehetőség lenne arra, hogy több más városhoz hasonlóan, különálló gazdasági társaságot hozzunk létre a Városgondnokságból (vagy ezeket a feladatokat áttegyük a már létező, de tevékenységet nem végző Biatorbágyi Városfejlesztő Kft.-be), mert önkormányzati osztályként olyan hátrányos helyzetben működik ezen a területen, amelyekkel nem lehet megfelelően versenyezni a piaci munkaadókkal. Megfelelő karbantartói, szakmai alkalmazottakkal (festő, villanyszerelő, gépész, burkoló, stb.) kell feltölteni, és így folyamatosan el tudná végezni a kisebb karbantartásokat, míg a nagyobb léptékű munkáknál közvetlenül tudna alvállalkozókat bevonni.
Erre a megoldás egy kellően nagy pénzügyi (a jelenleginek a többszöröse) fedezet folyamatos biztosítása lenne, és az, hogy ne az önkormányzati képviselők döntsenek a részletkérdésekben, hanem a szakmai felelősök. Minden ingatlantulajdonosnak két választása van a tulajdonával kapcsolatban, és ez alól az önkormányzat sem kivétel:
folyamatosan karbantartja és felújítja az ingatlanát, és a szükséges anyagi forrásokat ehhez folyamatosan biztosítja,
vagy hagyja leromlani az ingatlan állapotát, ez esetben ritkábban, ellenben jóval nagyobb összeget kell rákölteni.
Az elmúlt években az városi tulajdonú iskolai ingatlanokat átvették az egyházak, a tankerületi központ és a német nemzetiségi önkormányzat, így ezeknél az épületeknél megszűnt az önkormányzat karbantartási kötelezettségének nagy része. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a jelenleg nem városi kezelésben lévő saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását és karbantartását folyamatosan ellenőrizzük, az ingatlanfejlesztésekben részt vegyünk, és a működtetőkkel egy szoros munkakapcsolatot alakítsunk ki.
Mivel az önkormányzat elméletileg azért rendelkezik ingatlanokkal, mert azok a város működtetéséhez szükségesek, vagy hogy azokat a lakosság használhassa, így véleményünk szerint az első megoldást, azaz a folyamatos karbantartást és felújítást szabad csak választani!
Legyen az önkormányzat gondos gazdája a város ingatlanvagyonának!
Meglévő ingatlanok hasznosítása és funkciói
Nem rendelkezik a város a vagyonelemek (épületek) nyilvános és teljeskörű hasznosítási tervével / koncepciójával, illetve az ezekhez szükséges komplex állapotfelméréssel.
2023. novemberében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt valamit a témában, azonban zárt anyagként kezelte és így ebből is kizárta a helyi polgárokat, ráadásul még a bizottsági tagoknak és a képviselőknek sem biztosította, hogy külső szakértőtől kérjen az anyaggal kapcsolatban segítséget.
A városi tulajdonokkal kapcsolatos döntéseket nem szabad a lakosságot kizárva meghozni! Már a döntések előkészítésébe is be kell vonni a nyilvánosságot.
Első lépésben fel kell mérni, hogy melyik ingatlan milyen állapotban van. Az ingatlan funkciója kötött, vagy szabadon választható, pl. az Egészségház vagy a JFMK épülete kötött funkciójú, de főleg a kisebb családi házas ingatlanok funkciója szabadon választható az igények alapján.
Második lépésben az önkormányzati és a helyi lakossági igényeket kell felmérni és egyeztetni, hogy melyik épületben milyen funkciót kell / lehet elhelyezni. Ennél a pontnál kell nagyon körültekintően eljárni, mert fontos, hogy a jövőbeli elképzeléseknek és közép vagy hosszú távú terveknek is legyen lehetősége beépülni a felmérésbe.
Néhány példa a hiányzó, hiányos vagy megkérdőjelezhető funkciókról:
A kormányablak hol legyen?
A PMAMI önálló épülete hol legyen?
A Városgondnokság önálló telephelye és raktárai megfelelő helyeken vannak-e?
A tűzoltóság tervezett épülete és telephelye valóban a legjobb helyen lesz?
Hol létesíthető több közösségi tér (fiataloknak, időseknek, stb.)?
Harmadik lépésben ehhez forrásokat kell rendelni, ami konkrétan azt jelenti, hogy akár több évre előre el kell eldönteni, hogy mit szeretnénk, nagyságrendileg milyen költséggel. Véleményünk szerint egy ilyen koncepcióval lehet az egyes tervekhez megfelelő pályázatokat keresni, és azokon indulva könnyíteni a finanszírozás terheit.
Néhány példát kiemelünk részletesebben az ingatlanokról és hasznosítási lehetőségekről, amiből jól látszik, hogy ez minden esetben komoly döntéseket jelent, hiszen rengeteg kérdés merül fel:
A Fonyódligeti városi üdülő: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, pedig értékes ingatlan, nagyon jó elhelyezkedéssel.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
Költsünk komolyabb pénzt a felújításra?
Eladjuk, tudva, hogy ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
Adjuk ki hasznosításra és a hasznosítóval felújíttatjuk, és kikötünk fix turnusokat illetve városi lakossági kedvezményeket?
Folytatjuk az ingatlan teljes „lelakását”, mint az elmúlt években?
Eladjuk az ingatlant, és vegyünk egy kisebbet helyette, amit normális színvonalon fenn tudunk tartani?
Az iharosi tábor: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, miközben egy gyönyörű helyszínen a városunkban könnyen megközelíthető helyen áll.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
Eladjuk, de ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
Felújítjuk, de akkor mi lesz belőle, milyen céllal?
sporttelep szállodája (ez komoly javaslat volt néhány éve)
erdei iskola a helyi általános iskolások és óvodások részére
rendezvényközpont
folytatjuk a teljes „lelakását” az ingatlannak, mint az elmúlt években?
Meggyfa utca 27.: jelenleg a Média Kft. használja, kisebb átalakításokkal egy családi ház. Legfontosabb tulajdonsága, hogy ez akadályozza a német nemzetiségi iskola körbejárhatóságát. Ha például lebontaná a városvezetés, akkor az iskola körbejárható lenne, parkolók építhetőek stb.
Szent László utca 8.: a város egyedi építészeti emléke, nagyon kevés ilyen építészeti érték van a környezetében. Jelenleg kihasználatlan, de lehetne neki értékes funkciót találni? Miért lenne értelme felújítani?
Nagy utcai ingatlanok: kettő maradt az iskola és a templom között, funkciójuk még nem végleges, felújítása az egyiknek kérdéses. Mire lehetne legjobban hasznosítani?
Pátria és Hild pince: mindkettő a maga nemében önálló érték, de mire hasznosítható és mit kezdünk vele? Mindkettő kiesik a város napi életéből az elhelyezkedése miatt és mindkettőnek olyan funkció kell, ami hosszú távon garantálja a fenntarthatóságot.
Viadukt utca és Ybl Miklós közti régi vasúti épületek (“MÁV-házak”): felmerült már könyvtár, zeneiskola, nyakas toronyház, közösségi tér kialakításának lehetősége, de nem történt az épületekkel évek óta semmi.
Baross utca 5. (a volt “Takarék” épülete): tökéletes lenne például kormányablaknak, vagy a Média Kft. székhelyének, de elhelyezkedése miatt sok egyéb funkcióra is alkalmas lehetne.
Tavasz utca – Ferenc utca sarkán egy régi családi ház: jelen formájában nem jó semmire, de a Fészek Foglalkoztató Intézet évek óta szeretné megkapni, hogy lakóotthont építsen sérülteknek; a képviselő-testület nem járult még hozzá véglegesen, a legutolsó ötlet az volt, hogy ha felépítik, akkor adjanak benne szolgálati lakásokat az önkormányzatnak.
Véleményünk szerint azokat az ingatlanokat, amelyeket nem lehet hasznosítani, használni semmire,és nem képeznek helyi vagy országos építészeti értéket, el kell adni, vagy hosszú távon szigorú szerződéssel bérbe adni. A legrosszabb megoldás a jelenlegi, hogy hagyja őket a városvezetés teljesen lepusztulni.
Az ingatlanok bővebb listáját cikkünk végén, csoportosítva tesszük közzé.
Leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása
Jelenleg nincs a városnak vagyongazdálkodási / vagyongyarapítási terve, azaz bármilyen lehetőség kínálkozik, azt ad-hoc jelleggel, kevés információ alapján és gyorsan dönti el a képviselő-testület. Sok esetben nincs a vásárláskor olyan konkrét gondolat, hogy mire lehet a későbbiekben ezt használni, milyen társadalmi haszna van.
Biatorbágynak első lépésekben a meglévő ingatlanok állapotát és funkcióit kell rendeznie, és csak ezt követően kezdhet az ingatlanvagyon gyarapításába.
Ki kell dolgozni egy olyan szempontrendszert, ami alapján eldönthető, hogy egy-egy felajánlott ingatlanra szüksége van-e a városnak. A szempontrendszert is felül kell vizsgálni időközönként, azonban legalább nem véletlenszerűen, ötletszerűen költené a város vezetése a közpénzt.
Példa egy szempontrendszerre:
intézményi funkció, azaz valamilyen már létező vagy új szervezeti egység működésének biztosítása – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédos lakosságot, pozitívum, ha bővíthető
közterület, közpark – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédokat, környezetében nincs hasonló, és adottságai lehetővé teszik közösségi térnek
értékvédelmi épület, melynek valamilyen valós értéke van (pl. építészeti, környezeti, műemlék, védettség stb.), de fontos, hogy ezekbe valamilyen élet kerüljön, különben csak annyit ér el a város, hogy köztulajdonban omlik össze
Rengeteg feladat van mind az ingatlanok fenntartásával, mind pedig a működtetésével kapcsolatban, és itt is a legnagyobb hiányt a közép és hosszú távú koncepció hiányában látjuk!
Városi tulajdonú ingatlanjaink a jelenlegi funkciók szerint csoportosítva:
(az alap és középfokú oktatási intézményeket nem tüntetjük fel, mert azok jelenleg nem a város kezelésében vannak)
Óvodák és bölcsődék
Bajcsy-Zsilinszky utca 13., Csicsergő óvoda
Dévay Gyula utca 1., Meserét óvoda
Forrás utcai óvoda és bölcsőde – kivitelezés hamarosan indul
Fő utca 61., Vadvirág óvoda
Nagy utca 29., Benedek Elek székhely óvoda
Szent László utca 48., Pitypang óvoda
Egészségügyi ingatlanok
Mester u. 2., Egészségház
Szabadság út 8., Orvosi rendelők és Ifi-Pont
Közművelődési ingatlanok
Baross Gábor u. 1., Faluház – Juhász Ferenc Művelődési Központ
Fő u. 92., Tájház (német nemzetiségi önkormányzat kezelésében)
Fő u. 94., Közösségi ház
Nagy u. 31., Bábosház
Szabadság út 3., Karikó János Könyvtár
Vegyes vagy egyéb funkciójú ingatlanok
Baross Gábor u. 2., Polgármesteri Hivatal
Fonyódi Üdülő
Hild pince
Hulladékudvar, 0135/2 hrsz.
Iharosi tábor
Meggyfa u. 27., Média Kft.
Nagy u. 48., Rendőrség épülete
Pátria pince
Szabadság út 24., Családsegítő és a jelenleg tervezett tűzoltó laktanya helyszíne
Táncsics Mihály u. 9., „Fészek” fogyatékosok nappali ellátója
Városi játszóterek és parkok
Városi sportpályák
Városi temetők
Funkció nélküli, üres ingatlanok
Baross utca 5.
Ferenc u. 46.
Gyöngyvirág utcában a 017/5 hrsz.
Nagy u. 1.
Nagy u. 33.
Nagy u. 58. (jelenleg adományraktár)
Szent László u. 8.
Szilvamag terület
Viadukt u. 6-8. (régi MÁV épületek), egyik épület részben kiadva
Csokonai utca üres telek
2216 hrsz. a benzinkútnál, ennek van beépíthetősége
Mi motivált arra, hogy a Biatrobágyért Egyesületbe lépve közéleti szerepet vállalj?
2009 óta lakom Biatorbágyon, és 2014 óta foglalkozom a helyi ügyekkel. Számomra a biatorbágyi közszereplés nem újkeletű, az elmúlt tíz évben is vállaltam a véleményemet, nevemet azokban a témákban, amelyekben úgy éreztem, hogy ez számíthat, és amivel képviselhetem mások érdekeit és véleményét is. A Biatorbágyért Egyesület tagjainak egy részét korábbról, egy részét az egyesületből ismerem, és a belépésemkor is meggyőződésem volt, hogy ezek az emberek a városért, és nem önmagukért kívánnak dolgozni. Ez a hozzáállás serkentett arra, hogy tagként közéleti szerepet vállaljak a Biatorbágyért Egyesületben.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
2019 óta Biatorbágy Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tagjaként rengeteg üggyel foglalkoztam, és annál is több információt kaptam arról, hogyan is működik jelenleg városunk. Racionális szemmel álltam hozzá minden témához, és remélem, hogy hozzá tudtam járulni, hogy az embereket közelebb hozzam egymáshoz. Emellett próbáltam felelősebb, átláthatóbb vagyongazdálkodóvá tenni az önkormányzatunkat – sajnos kevés sikerrel.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Szeretném, ha minden döntést megelőzhetne egy kidolgozott előkészítés a város életében, amelynek szélesebb körű ismertetése során egyetértésben fejlődhetne városunk. Sok esetben a történések után megy a város, és nem pedig az előre megtervezett úton. Ezen kívül szeretnék azon dolgozni, hogy több életet, vidámságot, sportot hozhassunk az itt lakók életébe!
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Hosszú távon gondolkodnék, terveznék, hajtanék végre feladatokat, jobban figyelnék a meglévő értékeinkre a folyamatos bővülés helyett.
Változtatnék az „urambátyám” gondolkodáson.
Nagyobb beleszólást hagynék az itt lakóknak Biatorbágy jövőjének kialakításába.
Folyamatosan informálnám, tájékoztatnám az itt élőket érthető, átlátható módon.
Nem kapkodnék a döntésekben.
Nem a háttérben döntenék, meghallgatnék másokat.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Biatorbágy attól lesz még élhetőbb, ha több a közösségi program, több a közösségi tér, ahol az emberek egymással kommunikálhatnak. Városvezetési szempontból tekintve pedig közösségi tervezéssel, kommunikációval lehetne fejleszteni a várost.
Miért szereted ezt a várost?
Az alapvető környezeti értékein kívül azért szeretem ezt a várost, mert meglátásom szerint meg tudná őrizni azt a lehetőséget, hogy városi infrastruktúrával rendelkezzen, mindeközben kisvárosias módon az emberek közösségként éljenek együtt.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Olyannak, hogy a gyermekeim is jól érezzék még itt magukat, mert akkor a fentebb kifejtett elképzeléseim teljesülhettek!
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert számomra Biatorbágy legtöbb pontja ugyanolyan értékes. Minden része képvisel egy külön értéket. Ha mégis egy helyet kéne kiemeljek, az a hátsó teraszom lenne, ahol rengeteg időt töltök barátokkal, egyedül, békességben, közel mindenhez a városunkban.
1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom.
Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.
2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.
2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.
2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Biatorbágyi lakosként folyamatosan szembesülök a városvezetés önkényes döntéseinek hátrányos, sokszor visszafordíthatatlan következményeivel. Dühöngtem magamban, megbeszéltem másokkal és szépen lassan lenyugodtam. Azonban egyszer elérkezik egy pont az ember életében, amikor azt mondja NEM, ELÉG. Nálam ez a pont a szennyvízszállítás szerződésének felmondása és az utána történő események láncolata volt. Amikor úgy döntenek a fejed felett, hogy a probléma megoldása: a várakozás, ha nincs panasz nincs probléma. Nincsen vele munka. A kevés panasz nem panasz. Itt szembesültem vele igazán, hogy mennyire magunkra vagyunk hagyva, mennyire nem számítunk egyénileg. Csak az összefogás, a tömeg, ami nyomást tud gyakorolni a jelenlegi városvezetés gondolkodására.
Engem ez a vezetés teremtett: a tehetetlenségük, a gőgösségük és a nemtörődömségük hozta létre az akaratot bennem, hogy ez másképp legyen, mással ez ne forduljon ez elő!
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Hat éve költöztünk Biatorbágyra, két kisgyermekkel és újraindított vállalkozásokkal. Az első pár évben csak a „túlélésre” hajtottunk: szerintem ez sokaknak ismerős. Próbáltuk azért a megmaradt kis időnket a köz érdekeire is fordítani. Részt vettünk az Iharosi Madárforrás lépcsőszerkezetének kialakításában, Közösségi faültetésekben stb. Később, civilként a BUBA Szabadság út – Nagy utca útvonal építésének megakadályozásában is aktívan segédkeztem. Jelen pillanatban a biatorbágyi szennyvízelszállítás problémájának hosszútávú megoldásán dolgozom.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Amióta az egyesülethez csatlakoztam sokkal nagyobbnak látom azt a gödröt, amibe a városunk került. Rengeteg hiteles információt és problémát beszélünk meg a heti gyűléseken, sokkal többet, mint azt gondoltam volna. Ezeken a megbeszéléseken törekszünk minden eshetőséget figyelembe véve, megoldást találni ezekre a problémákra. A cél egy élhető kisváros kialakítása, amiben jó élni! Bármelyik ügyet felsorolhatnám itt, amivel egyesületünk foglalkozik, mert mindegyik a város érdekeit szolgálja. Ami számomra fontos lenne: a zenei, művészeti közösségi élet fejlesztése olyan helyszín kialakítása, ahol méltó otthont kaphatna a Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola is. Szeretném, ha a biatorbágyi piac is egy állandó területet kapna és különböző rendezvények miatt nem kellene nélkülözni.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Meglátásom szerint a jelenlegi városvezetés csak projektharcokat folytat. Elindul minden pályázaton, ami létezik, és amit megnyer, azt megcsinálja, ha van a városnak rá szüksége, ha nincs. Ebből adódnak problémák. Amennyiben nincs rá szükségünk, akkor is meg kell csinálni, ez konfliktusokat szül a városlakók és a vezetőség között. A határidők miatt nagy a kapkodás a tervezés és a kialakítás során, erre számos bizonyítéka van a városunknak. Nem utolsó sorban ez sok felesleges pénzbe kerül.
Egy egységes városfejlesztési tervet kellene létrehozni az itt lakók bevonásával és ez alapján, a keret mentén lehetne a pályázatokon elindulni és felépíteni egy ideális, jobban működő, a helyi természeti értékekkel és adottságokkal jobban gazdálkodó várost.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Programjaink leírják erre a kérdésre a választ. Ezenkívül rengeteg edukációs programra is szükség lenne, ami segíti az emberek gondolkodását a világunkkal együtt változni. Ehhez mindannyiunkra szükség van. Hajlandóak legyünk fejlődni, és ne csak magunkkal foglalkozzunk: észre kell vennünk a körülöttünk élő embereket és a természetet. Ez a város ne csak a lakásunknak, házunknak helyet biztosító tér legyen, hanem az otthonunk. Próbáljunk egyéni gondolkodásról közösségibbre átállni. Merjünk az utcán, a boltban a parkban mosolyogni és beszélgetni. Merjünk kilépni a megszokott komfortzónánkból!
Miért szereted ezt a várost?
A kisvárosi hangulatba szerettem bele, ami talán még megmenthető.
Illetve, remélem, nem vagyok ezzel egyedül, de amikor beérek Biatorbágyra, jobb kedvem lesz, a Viadukt alatt felhajtok az emelkedőre a város felé, valami furcsa megnyugtatóan pozitív érzés önt el, ami feltölt. Az Iharosban lakom, ezért egy-egy fáradt nap után, este, csak az érzés miatt tovább megyek a körforgalomba és a banknál visszafordulok.😊 Ezt az érzést akkor is éreztem, amikor még nem itt laktam, csak látogatóba jöttem ide. Mintha valami láthatatlan energia lebegné körbe a várost. Örülök, hogy itt van az otthonom!
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Kisváros! Hatalmas zöld parkkal az Iharosban a Viadukt mellett, fiatalok a suli után beszélgetnek itt, a tiszta vizű patak mellett padokon, pokrócokon. A várost behálózó kerékpárúton bárhová el lehet jutni. A főbb helyszíneken egységes, kulturált kerékpártárolók, töltőállomások vannak kialakítva. Fákkal szegélyezett, rendezett főutak, ahol nem akarnak áthajtani a környékbeli települések lakói. Rendezett játszóterek mosdóval és illemhelységgel. Mosolygós, vidám emberekkel, akik tudják, hogy nem kell elhagyniuk a várost, ha hivatali dolgot szeretnének intézni, orvoshoz szeretnének elmenni, vagy akár úszni szeretnének egyet.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Szeretek piacra járni az interakciók miatt és a helyi termelők kiváló termékei miatt. Szeretek a KisVillában eltölteni egy reggelit, csak úgy random, hétköznap. Szeretem, hogy rengeteg kirándulóhelye van a városunknak, de a kedvenc helyem az Iharos. Itt sikerült otthont találnunk magunknak. A város része, de mégis, valahogy egy érintetlen terület érzését kelti. Jó lenne ezt megőrizni.
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szeretem a rendet, szorgalmas, tenni akaró ember vagyok. Szeretem az átláthatóságot, ha a döntéseket megalapozott szakmai munka készíti elő, ha az a közösséget szolgálja, nem pedig egyének érdekeit és gyarapodását. Úgy vélem, jelenleg ennek az ellenkezője jellemzi a város vezetésének munkáját. Koncepciótlanság, kapkodás, tervek állandó áttervezése, rövidtávú gondolkodás, szakmaiatlanság. Ezeken szeretnék változtatni.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A 14 ezer fa Biatorbágy által szervezett civil faültetéseken részt szoktam venni, az Iharos optimálisabb, természetközeli kihasználásáért küzdöttem, de a foci és a műfű nyert. Minden szemétszedésen aktívan részt veszek családostul. Az egyesületben leginkább az okosváros projektet érzem magaménak.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Kitenném, amennyire csak lehet a politikát az önkormányzatból, szakértői gárdával dolgoznék, meghallanám a lakosság hangját, mert én is egy vagyok abból. Nem helyezném a saját érdekeimet másoké elé. A gúnyt és a cinizmust pedig száműzném, mert nagyon bosszant.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
A növekedést lassítani kell, vagy még inkább megállítani, nem határok nélkül beépíteni mindent, valamint hosszú távra, átgondolva terveznék, nem az éppen aktuálisan elérhető pályázatokat húznám rá a városra meggondolatlanul.
Miért szereted ezt a várost?
A természeti adottságai és a közösség miatt leginkább. Ezek értékesek. Rengeteg igazán jó embert ismertem meg itt, akik közül többeket mondhatok barátomnak.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Olyan rendezett kisvárosnak, amely megtartja falusias jellegét és tradícióit.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon és miért szereted?
Az Nyakas-kő, a Kő-orr, a Füzes partja, az Iharos egésze, a Kettőspont kávézó és az otthonom.
Gyönyörű a természet körülöttünk, élvezem, ha újra és újra felfedezhetem. A kávézó pedig a legjobb kávét kínálja a környéken, és mindig van ott valaki, akit már egy ideje a szívembe zártam.
Elkerülőút? Gyorsvasút? Sűrűbben közlekedő Viabusz? Külön iskolabusz? Helyi bérrollerhálózat? A város gerincén átfutó BuBa? Új kerékpárutak? Lámpás kereszteződések? Forgalomlassító virágládák? Városon belüli sebességmérés?
Egyesületünk 2024. február 20-án tartotta meg legújabb lakossági fórumát a Serházban. Meghirdetett témája Biatorbágy közlekedése volt, de további, városunk életét meghatározó kérdések is szóba kerültek. Rendezvényünket több helyi közéleti személyiség is megtisztelte részvételével.
A találkozó első felében Kiss Ádám közlekedésmérnök egyesületi tagunk tartott egy szakmai előadást Biatorbágy közlekedésének állapotáról, a problémákról, kialakulásuk okairól, és a lehetséges megoldásokról, fejlődési irányokról. Ezt követte egy kötetlen beszélgetés, ahol a résztvevők kérdezték az előadót a közlekedésről, illetve feltettek egyéb, őket foglalkoztató kérdéseket, megfogalmaztak véleményeket. A más témájú kérdésekre a Biatorbágyért Egyesület jelenlévő tagjai próbáltak válaszolni, ismertetve az Egyesület véleményét, álláspontját.
A teljesség igénye nélkül néhány elhangzott felvetés:
Előbb a kisebb problémákat oldjuk meg – mint például a közlekedési morál és kultúra – csak aztán vegyük elő a nagyobb költségű beruházásokat. ( T. József) – Válasz: igen, törekedni fogunk a kisebb problémák megoldására is, elsősorban edukációs (oktatási, nevelési) programokkal, de nem szabad mellőzni a hosszútávú, stratégiai gondolkodást.
A bemutatott és javasolt elkerülőút közelebb haladjon a városhatárhoz a nyugati lakóterületnél, a vasúti töltés előtt legyen a csatlakozása a Pátyi útra. (H. Gábor) – Válasz: A bemutatott koncepció nem egy végleges terv. Annak megvalósíthatóságát több szempont alapján kell vizsgálni és pontosítani a lehetőségeknek megfelelően.
Az elkerülőútnak lehetne egy tavakon át vezető szakasza is. ( A. András) – Válasz: A város belső forgalmának nagy részét mi magunk, biatorbágyiak generáljuk, melynek oka a centralizált intézményi és szolgáltatások elhelyezése. Biatorbágyiak számára legfontosabb közlekedési irány ezek megközelítése a lakóövezetek felől, illetve a vasútállomás és az autópálya elérése, ezért véleményünk szerint nem releváns ez a fejlesztési irány. A természeti értékek védelme fontosabb ennek az útvonalnak a megvalósításánál.
45 fokos parkolás preferálása a 90 fokos helyett (Sz. Tamás) – Válasz: valóban biztonságosabb tud lenni a 45 fokban tolatva beparkolás, de ez sajnos nem megszokott módszer. A helyi adottságokat figyelembe véve mi is támogatjuk.
Ha már felmerült Felcsút témája, tervezünk-e kisvasútat? (D. János) – Válasz: nem tervezünk közlekedési koncepcióba illeszthető kisvasutat.
Gyorsvasút legutóbbi tervegyeztetésénél Biatorbágy módosítási kérelmet nyújtott, be, a módosított, jelenlegi verzió szerint nem a Nyakaskő mellett, hanem a Biatorbágy Sóskút határon haladna gyorsvasút nyomvonala. (R. Imre) – Válasz: a HÉSZ-ben még a régi nyomvonal szerepel, amelyet minél hamarabb módosítani kell.
Nem igaz, hogy a város koncepciók nélkül dolgozik! (M. László) – Válasz: Mi egy jól értelmezhető közlekedési koncepciót hiányolunk, ami nem található meg a város által használt anyagokban. A közlekedési problémák felmerülését szinte minden esetben egy korábbi településtervezési melléfogás előzi meg, mely tervezésénél a közlekedési szempontok nem lettek vizsgálva.
Támogatjuk-e az elektromos rollert? (Sz. Tamás) – Válasz: igen, támogatunk minden alternatív közlekedési megoldást, ide tartozik az elektromos roller és kerékpár is. Természetesen csak a jogszabályi feltételek figyelembevételével.
A kérdések megválaszolása során sok esetben hivatkoztunk a honlapunkon megtalálható részletesebb anyagunkra: ld. Biatorbágy közlekedése és fejlesztésének előzetes javaslatai. Közlekedési témában szóba került még a járdák kérdése, a Viabusz hasznossága, agglomerációs vasúti közlekedés, távolsági busz vs. BKV.
Egy ilyen kötetlen beszélgetésen elkerülhetetlen, hogy más a város életét meghatározó témák is felmerüljenek. Így beszélgettünk még a város közműellátásáról, a “Biatorbágy megtelt” kérdéséről, külterületekről, közösségi terekről.
Véleményünk szerint a mintegy 30 résztvevő sok információt kapott Biatorbágyról, Egyesületünkről és értékes eszmecsere alakult ki több kérdésben. A változatos és kimondottan jó hangulatú beszélgetés végén sokakban merültek fel új gondolatok szeretett városunkról.
