2024. június 1. szombat, 13:00 – 21:00
Patakparti bográcsolás és piknik a Biatorbágyért egyesület jelöltjeivel
Biatorbágy, Füzes-patakpart színpad környéke
Patakparti bográcsolás és piknik!
Ulicza Máté
Biatorbágy 5-ös választókörzet jelölt
Biatorbágy egészségügyi ellátásának helyzete és jövőbeli fejlesztési lehetőségei
Az egészségügy helyzete országosan és helyi – városi és regionális – szinten is rengeteg kihívással küzd. Az egyre öregedő társadalom, a szektor általános alulfinanszírozottsága, az államilag fenntartott intézmények korszerűtlensége, a rendszer működtetésének strukturális hibái, a támogatott ellátások finanszírozásának visszásságai, az egyre jelentősebb munkaerőhiány az egészségügyi szakemberek (orvosok és ápolók) tekintetében mind egyre jelentősebb problémákat okoznak az ellátásban.
Az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzete Biatorbágyon összetett. Számos változás nemzeti szintű reformokat és intézkedéseket igényel, ugyanakkor azt gondoljuk, bizonyos helyi szinten is jelentkező problémákra adhatna a városvezetés a jelenleginél hathatósabb válaszokat. Célunk jelen írásunkkal – amelynek összeállításához egészségügyi szakemberekkel konzultáltunk – az, hogy összefoglaljuk ennek főbb pontjait, kiemelve a hibákat, hiányosságokat, és javaslatokat tegyünk a jövőbeli optimalizálásra.
Aktuális helyzetkép a biatorbágyi egészségügyi ellátásokról
- Az Egészségházban kevés a rendelés, kevés az orvos, az időpontok foglalása nehézkes.
- A rendelésekhez – TB és önkormányzat által finanszírozott – nem adottak a személyi feltételek, emiatt fennakadások vannak. Sok orvos nem tudja vállalni, hogy asszisztencia nélkül és nem megfelelő helyen kerüljön sor az ellátásra, ezzel egyidőben az Egészségház részben kihasználatlan.
- A helyi háziorvosi körzetek túl nagyok, 2600 fő / körzet is előfordul, amely az orvosi ellátáshoz való hozzáférést nehezíti: az optimális szám 2000 fő körüli lenne.
- A Covid-járvány óta jelentősen csökkent a betegek száma, sokan otthon próbálják magukat ápolni.
- A betegségek megelőzéséhez, korai felismeréséhez elengedhetetlen lenne, hogy az orvosok ne csak a gyógyítással, hanem a prevencióval is foglalkozzanak (jelenleg heti két óra prevenciós rendelési idő van előírva), de erre az általános gyakorlatban csak minimális idő jut.
- A Szabadság úti rendelő az önkormányzat tulajdonában van, a többi (gyermekorvosi és felnőtt körzeti) rendelő magántulajdon. A szolgáltatási minőség szempontjából nem optimális az önkormányzati tulajdon, mert nagyon nehézkes bármilyen felújítás, vagy bármilyen bővítés.
- Városunkban egy új országos szabályozás értelmében megszűnt a korábban megszokott orvosi ügyelet, amelyet az önkormányzat saját forrásból próbált pótolni, egy hétköznapokon 8 és 16 óra között (tehát munkaidőben, nagyjából a háziorvosok rendelési idejében) elérhető ügyelettel. Az új ügyeleti rendszerből hiányzik az eszköz és emberi erőforrás.
- Budaörsön február 15-től működik az újfajta alapítványi ügyelet. Itt a gyakorlatban a Budaörs Kártya hátrányba hozza a biatorbágyiakat a budaörsi szakellátó intézetekben.
- Egy helyi mentőállomás telepítésének nincs realitása Biatorbágyon, a nagy beruházási költség, illetve a szakember-, mentőorvos-, szakápoló hiány miatt. A mentők országos szinten vannak beosztva, környékünkön Budaörsön és Érden is van mentőállomás.
- A helyi védőnői szolgálat jól működik, de munkájukban ők is számos kihívással küzdenek, például nincs szolgálati autójuk, ennek hiányában igen nehézkesen érik el a külterületi lakókat.
- A városunkban eddig működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás átalakul a Gondosóra programra, de itt is kevés a szakember.
„Kis színes”: kommunikáció, sport, egészségügy: hangsúlyok a helyi költségvetésben
Biatorbágy város 2024-es éves költségvetésében az alábbi működési célú sarokszámok és arányok találhatóak az önkormányzat saját tulajdonú társaságai számára:
- – Média Nonprofit Kft.: 146 millió Ft
- – Viadukt Nonprofit Kft.: 133 millió Ft
- – Biatorbágyi Egészségügyi Ellátó Nonprofit Kft.: az első 6 hónapra 72,5 millió Ft
Javaslatok a jövőbeli fejlesztésekre
- Csatlakozás a budaörsi alapítványi ügyelethez:
- Megoldaná az ügyeleti ellátás hiányát a biatorbágyon
- Hozzáférést biztosítana a budaörsi szakrendelőkhöz.
- Gazdaságosabb és hatékonyabb lenne, mint a jelenlegi rendszer.
- Körzeti orvosok rendelési idejének eltolása:
- A körzeti orvosok rendelési idejének körültekintő módosítása lehetővé tenné a 8:00-tól 20:00-ig tartó körzeti orvosi ellátást városunkban.
- Prevenció erősítése:
- A rendelési időn belül legalább 2 óra prevencióra fordítása.
- A Vöröskereszt jobb bevonása az egészségnapokba és a szűrővizsgálatokba.
- Elsősegélynyújtás-napok szervezése felnőttek számára is.
- Szakellátás fejlesztése:
- Jól működő szakellátás és szűrővizsgálatok biztosítása Biatorbágyon
- Gyermekorvosi ügyelet Biatorbágyon.
- Egynapos sebészet az Egészségházban.
- Egyéb javaslatok:
- Az Egészségházban kiadni férőhelyeket magánellátásokra.
- Felvilágosítások szervezése a betegeknek különböző problémák esetén.
- A védőnői szolgálat számára gépkocsi biztosítása.
- A Gondosóra program fejlesztése, szakemberek bevonása.
Véleményünk szerint a biatorbágyi egészségügyi ellátás optimalizálása összehangolt erőfeszítéseket igényel az önkormányzat, az egészségügyi intézmények és a lakosság részéről. A fenti javaslatok megvalósítása javíthatná az ellátás minőségét és hozzáférhetőségét Biatorbágyon.
Jelen írás célja a tájékoztatás és a lakossági vélemények begyűjtése, a párbeszéd elindítása a biatorbágyi egészségügy jövőjéről. Az összefoglaló nem teljeskörű, további témák is bevonhatók a vitába. Fontos megjegyezni, hogy a javaslatok megvalósíthatósága további vizsgálatokat igényel! Bár az összefoglaló megírásához szakmai konzultációt folytattunk érintettekkel, az írás szerzője nem szakértő, és a javaslatok nem minősülnek szakértői véleménynek.
Tótpál Judit
Építészmérnök vagyok. Szakmai pályafutásom során különböző tervező formációkban dolgoztam, illetve építész hallgatókat tanítottam a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az utóbbi években figyelmem az építészeti tervezés mellett egyre hangsúlyosabban a helyi értékvédelem felé fordult, 2015-2020 között a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke voltam.
Biatorbágyon nőttem fel, ma is itt élek a családommal, itt élnek a rokonaim, itt éltek és dolgoztak, alkottak az őseim.
Nagyon szeretem ezt a várost! Úgy gondolom, hogy a hely története – ami az utcák vonalvezetéséből, az épületek részleteiből kiolvasható – és az egykor itt élők élettörténetei finoman összesimulnak. Szeretem ezeket az összefüggéseket feltárni és másoknak is megmutatni, mert meggyőződésem, hogy ez a tudás is segíti bennünk elmélyíteni az idetartozás, összetartozás érzését. Az ehhez kapcsolódó ötleteim közül már több is megvalósult. A „Kalandozások Biatorbágyon” című sétaajánló leporelló-sorozat gyalogos városfelfedezésre buzdítja az érdeklődőket. A gyerekeknek szóló „Fedezzük fel Biatorbágyot!” programot a helyi általános iskolákkal együttműködve vezettem évekig. Majd ehhez kapcsolódva jelent meg a „Biatorbágy gyerekeknek” című városfelfedező könyvecske is, melynek egyik szerzője vagyok.
Biatorbágyon élő építészként folyamatosan figyelemmel kísérem a városi táj változásait, értékes építészeti örökségünk sorsát, a település léptékváltását. Úgy látom, hogy jelenleg a település jövőjét megalapozó szabályozás nem veszi figyelembe az itt élők reális igényeit.
Képviselői munkámmal szeretném Biatorbágyot olyan irányba terelni,
- ahol a mennyiségi fejlesztés helyett a minőség a fontos,
- ahol az épített és természeti környezet egyensúlya kiemelt figyelmet nyer,
- ahol a helyi termelők, kézművesek, gyártók és vállalkozások kiemelt szerepet kapnak,
- ahol az átgondolt, kisléptékű beruházások és a lakosság bevonása, alapos tájékoztatása a jellemző,
- ahol a városba látogatókat nem csupán a helyi turisztikai látványosságok, de az a derű is elvarázsolja, mely az itt élők jó közérzetéből fakad.
A Biatorbágyért Egyesület tagjai politikai pártállástól függetlenül szövetkeztek egymással. A város jövőjével kapcsolatos elképzeléseik irányával egyetértek. Örömmel vállaltam, hogy az Egyesület önkormányzati képviselőjelöltje legyek a 6. körzetben, hiszen a biai városrészen belül ezt a területet ismerem legjobban: ez a lakóhelyem, itt jártam oviba, iskolába, templomba, német órára és kutyát sétáltatni.
Nemcsak a területet ismerem jól, de az itt lakókat is, sokukat gyerekkorom óta. Számomra ez azért fontos, mert úgy képzelem, hogy a jó képviselői munka a helyismeret mellett a személyes találkozásokon alapul.
Mosdókat a biatorbágyi játszóterekre!
Aki volt gyerek, szülő vagy nagyszülő Biatorbágyon, és járt már valamelyik helyi játszótéren, annak nem kell hosszan érvelnünk: nyilvános mosdót szeretnénk minden biatorbágyi játszótérre!
Életszerű, hogy egy-egy gyerek félóránál hosszabb időt, de akár órákat tölt el a játszótereken, és ez teljesen rendben is van, hiszen ezeket a helyeket erre is tervezték: hogy a gyerekek jó hangulatban töltsenek ott időt, jól érezzék magukat az ottani játékokkal és kis társaikkal. Ha viszont egy kisgyerek hosszabban időzik egy helyen, idővel óhatatlanul elhangzik az „Anya/Apa, pisilni kell”, vagy még durvább felkiáltás, ami után nincs sok ideje a szülőnek, hogy megfelelő helyet találjon az ügylet lebonyolítására. Kisfiuknak persze valamelyest könnyebb, de lányokkal a legtöbbször igazi kihívás…
Ugyanakkor ez mindig kicsit renitens viselkedés, hiszen a játszóterek parkjait nem arra tervezték, hogy a gyerekek körbepisiljék – így ez egyrészt kellemetlen szituációkat és kellemetlen szagokat, ápolatlan környezetet is eredményez… A pelenkás korú gyerekeknél pedig szintén nagy kihívás a helyi játszótereken a kényszerű pelenkacserék lebonyolítása. Egy szó, mint száz: a 21. században reális elvárásnak gondoljuk, hogy a gyerekek – és az őket kísérő felnőttek – a játszótéren normális körülmények között végezhessék kisebb vagy nagyobb dolgukat.
Jó a trend, továbbra is várjuk, hogy hozzánk is begyűrűzzön…
A legtöbb jómódú, de egyre több környékbeli országban is jellemző, hogy nagyobb játszótereken mindig találunk egy-egy ilyen célra létrehozott és fenntartott köztéri mosdót, ahol van lehetőség a kulacsokba vizet tölteni, kezet mosni, kisebbeket megfelelő körülmények között be lehet pelenkázni, a nagyobb gyerekek (és a felnőttek) pedig tudják a WC-t használni. A trend pedig szerencsére terjed: az újabb hazai játszótereken is gondolnak már erre, Budapesten is találni sok jó példát, de Törökbálinton is, vagy épp kicsit távolabb, Gyálon is remek megoldást találunk erre az egyik 2023 nyarán átadott játszótéren. Szerencsére az újabb játszóterek építésénél már gondolnak erre, de a régieket is mielőbb szükséges lenne kibővíteni ezzel a lehetőséggel.
A biatorbágyi játszók többségének az elhelyezkedése, kialakítása lehetővé teszi az illemhelyek kialakítását, emellett Biatorbágy egy tehetős város, úgy gondoljuk, meg lehet találni erre a forrást – mind az építésre, mind a fenntartásra.
Volt már napirenden
A biatorbágyi közterületek, játszóterek ellátása köztéri illemhelyekkel már többször felmerült korábban. 2020-ban a Szövetség Biatorbágyért képviselőcsoport kezdeményezésére tárgyalta és támogatta az illetékes helyi szakbizottság, majd a képviselő-testület is napirendre vette a kérdést, és több hazai forgalmazótól árajánlatot is kért. A városvezetés részéről kellő támogatás hiányában azonban e fázisnál nem lépett tovább a kérdés – sajnos. Ugyanakkor reménykeltő, hogy az egyik (a „madaras”) helyi játszótér felújításakor, úgy tűnik, már gondoltak egy esetleges mosdó kiépítésére is. Csak így tovább, itt nem szabad megállni! 🙂
A Biatorbágyért Egyesület javaslata:
Az új városvezetésnek prioritásként kell kezelnie a nyilvános mosdók kialakítását a játszótereken, egy szélesebb program keretében pedig az arra érdemes közösségi tereken, közparkokban, temetőkben például. A következő lépéseket javasoljuk:
1. Települési tervezés: Az önkormányzatnak fel kell venni a nyilvános mosdók kialakítását a települési tervezési tervbe. Fontos, hogy az új közösségi terek kialakításánál kötelező legyen egy nyilvános mosdó létrehozása.
2. Megfelelő elhelyezés: A nyilvános mosdókat központi és könnyen elérhető helyeken kell kialakítani, mint például elsődlegesen a játszóterek, központi parkok, nagyobb parkolók közelében.
3. Fenntarthatóság: Az új mosdók tervezése során fenntartható megoldásokra is oda kell figyelni, például víztakarékos berendezések használatával és megújuló energiával való ellátással.
4. Higiénia és karbantartás: Fontos, hogy a nyilvános mosdók kialakításán túlmenően azok fenntartása, rendszeres karbantartása és tisztán tartása is be legyen tervezve, hogy mindig tiszta és higiénikus állapotban legyenek. Ehhez elérhetőek már öntisztító köztéri illemhelyek is.
5. Kommunikáció és tájékoztatás: Az önkormányzatnak tájékoztatnia kell a lakosságot és a látogatókat az új nyilvános mosdók elérhetőségéről és használati feltételeiről.
Véleményünk szerint a városvezetés ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulhat Biatorbágy kényelmesebbé és vonzóbbá tételéhez, a lakosság és a látogatók elégedettségéhez. A nyilvános mosdók kialakítása javítja a város életminőségét, egyúttal hozzájárul a turizmus és a közösségi élet fejlődéséhez.
Batka Maja
Tapolcán születtem és egy Balaton-felvidéki falucskában nőttem fel. Nyolc éve költöztem Biatorbágyra. Azóta a város aktív lakosának érzem magam, itt élek, itt dolgozom, itt vannak baráti, családi kapcsolataim. Azt gondolom, hogy először én is azért kedveltem meg ezt a helyet, amiért szinte mindenki más. Vidékies, falusias hangulatú, mégis több a lehetőség, jobb az infrastruktúra, sokféle ember lakja, és amit helyben nem tudunk elintézni, ahhoz sem kell messzire mennünk. Ma már nem csak ilyen praktikus szempontok miatt élek itt: beleszerettem ebbe a városba, minden szabad pillanatomban a környéken kirándulok, helyi értékeket keresek, értékes embereket ismerek meg. Laktam már több helyen, voltak, amiket szerettem, voltak amiket kevésbé, de soha nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen kisváros lesz számomra a legotthonosabb, legszerethetőbb pontja országunknak.
A politikához, bár mindig érdekelt – már diákkoromban több alulról építkező, részvételi demokráciaprojektben vettem részt – korunk politikusainak köszönhetően eléggé reményt vesztve álltam. Én annak a híve vagyok, hogy mindenkinek a saját környezetét kell olyanná alakítania, mint amilyen világban szívesen élne: gördülékennyé, élhetővé, szerethetővé, vidámmá. Pozitív beállítottságú, nyitott személyiségnek tartom magam, kellő realitásérzékkel. A Biatorbágyért Egyesületben egy elhivatott, nagy tudású csapatra találtam, akikről biztosan és garantáltan tudható, hogy a cél közös, és hátsó szándék nélküli. A fiatalabb korosztályt képviselve, ismervén a város sok gondját-baját, remélem, én is hozzájárulhatok egy harmonikus megújuláshoz.
A világot megváltani nem tudjuk, de azt gondolom, elhivatottságunk, felelősségünk, kötelességünk jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé tennünk azt a helyet, ahol élünk.
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Batka Majával
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Lóth Gyulával
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Tíz évnyi helyi politikai szereplés után nem indulok újra a választásokon, 2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből (SZBE), mert nem tudtam azonosulni a lehetséges irányokkal, amit az elnökség megfogalmazott.
Szeretnék kicsit a családomra és a magánéletemre koncentrálni, azonban fontos számomra, hogy a lehetőségeimhez képest a helyi ügyekben is részt vállaljak. Emilék megkerestek, és igent mondtam, segítek nekik, amiben tudok. Továbbra is hiszek abban, hogy a helyi ügyekben nincs helye az országos párt politikának. A Biatorbágyért Egyesület tagjai kizárólag a város érdekeit tartják szem előtt, személyük számomra garancia arra, hogy ez a jövőben is így marad. Évek óta nem láttam egyetlen helyi egyesületben sem az itt meglévő energiát, összetartást, közös gondolkodást és a célok világos megfogalmazását. Ez számomra is energiát ad, és tudom azt, hogy Biatorbágy előtt Velük (velünk) egy új esély nyílhat a továbblépésre.
Miért nem indulsz tíz évnyi képviselőség után a 2024-es választásokon?
Mint mondtam, ennek elsődlegesen családi és magánéleti okai vannak, és emiatt kevesebb időm jut a társadalmi feladatokra. Nem hiszem, hogy tisztességes lenne ennek tudatában választói felhatalmazást kérnem. Szerencsére a Biatorbágyért Egyesület várhatóan egy nagyon képzett, tettrekész és óriási energiákkal rendelkező tagunkat indítja el az 1-es választókörzetben, így a körzetnek minden esélye megvan arra, hogy egy nagyon jó képviselővel nézzen szembe a következő öt év kihívásaival.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
2014 óta az SZBE tagjaként voltam a képviselő-testületben. 2014-ben listáról jutottam mandátumhoz, 2019-ben pedig már az 1-es választókerület egyéni képviselőjeként.
Az én javaslatomra adta be a képviselőcsoportunk a külterületek felzárkóztatásáról szóló normatív támogatási rendszert, amit természetesen a város vezetése elutasított, de védve a mundér becsületét, ehelyett találták ki a mai napig is működő összefogás építési pályázat külterületi támogatását. Így, ha csak áttételesen is, és nem a mi elveink alapján, de megvalósult a támogatás, amiből sokat fejlődhettek a területek.
Büszke vagyok arra is, hogy egyes döntéseket jobbá tudtam tenni, vagy esetleg még ha csak rövid időre is, de elnapolni vagy megakadályozni a véleményem szerint káros vagy megalapozatlan lépéseket.
A „napi” munka mellett talán a legismertebb ügyeim közé tartozik, hogy egyike voltam azoknak a képviselőknek, akik kikényszerítették egy helyi lakos javaslatára a városvezetésből az ideiglenes jégpálya telepítését, amit azóta a városvezetés már teljesen saját ötletének érez.
A legjelentősebb viszont (természetesen nem kisajátítva) a BuBa népszavazás volt, ahol először találkoztam azzal, hogy ha több civil egyesület és a polgárok egy része összefog egy konkrét helyi ügy érdekében, sikert tudnak elérni. Ehhez kellettek azok, akik elindították az aláírásgyűjtést, akik kielemezték a sok évnyi félretervezést, kellettünk mi (önkormányzati képviselők), hogy hivatalos népszavazás lehessen, kellett az akkori SZBE kampányokban szerzett tapasztalata, kellett a többi résztvevő egyesület lendülete és kellettek azok a civilek
(ötletekkel, munkával), akik közül most sokan itt vannak a Biatorbágyért Egyesület tagjai között.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy segíteni szeretném az egyesület munkáját. Remélem, hogy hasznát veszik a tapasztalataimnak bármilyen kérdésben, amiben kikérik a véleményemet.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Jobban bevonnám az itt élőket a döntésekbe, nagyobb fókuszt helyeznék az átláthatóságra.
A városnak szüksége lenne egy átfogó és a szakterületeket (közlekedés, oktatás, kultúra stb.) is feldolgozó fejlődési koncepcióra, ami mentén évekig lehetne haladni, természetesen folyamatosan igazodva a változó környezethez, de a célokat nem módosítva – én ennek most a teljes hiányát látom, pályázatról pályázatra fejlesztünk, sokszor értelmetlen sorrendben és sajnos sok esetben kapkodva, túlárazva.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Nagyobb odafigyeléssel, érzékenyebb hozzáállással, kizárólag a helyi érdekeket szem előtt tartva.
Miért szereted ezt a várost?
Itt nőttek fel a gyermekeim, itt éltem le eddigi életem nagy részét. Szeretem, mert van benne potenciál, csak ki kellene használni.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Élhetőbbnek! Jobb közlekedés, használható egészségügy, működő orvosi ügyelet, sikeres oktatás, zöld környezet, színes helyi programok. Nekem ennyi elég is lenne.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Lehet, hogy ez a válasz sokaknak meglepő lesz, de a saját kertünk. Család, barátok és nyugalom.
A városi ingatlanok helyzete
Biatorbágy óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyekben nagyon sok lehetőség rejlik, és amelyekkel még több feladat lesz a jövőben. Három fő csoportra oszthatjuk az ingatlanokkal kapcsolatos önkormányzati feladatokat:
- A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása,
- A meglévő ingatlanok felújítása, hasznosítása és funkciói,
- A leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása.
- A meglévő ingatlanok karbantartása és állagmegóvása
Jelenleg ezt az önkormányzatnál „nyári karbantartási tervnek” nevezik, bár a nyári szó már csak benne maradt a köztudatban. Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó gazdaként” való foglalkozás az ingatlanokkal, mivel a városnak több milliárdos az ilyen vagyona (épületek, telkek), de az éves költségvetésben egyrészt nagyon alacsony a karbantartásra szánt összeg, másrészt tökéletesen látszik, hogy a feltárt igényekhez képest is mindig csak a töredéke az erre tervezett pénzösszeg.
A tavalyi év elején 209 millió Ft karbantartási igény került összeírásra, de ehhez képest összesen 68 millió Ft-os keretösszeget biztosított rá a képviselő-testület – a teljes képhez hozzátartozik, hogy ezt az összeget is két ütemben, mert a JFMK kazáncseréjét külön kezelte.
Ez nem egyedi eset, évek óta tendencia, hogy a szükséges karbantartások fedezetének csak a töredékét biztosítja a városvezetés, és még a betervezett feladatok sem kerülnek hiánytalanul elvégzésre. A feladattal megbízott Városgondnokság leterhelt, számos egyéb üzemeltetési és hatósági feladattal is foglalkozik, mint például a közterületek tisztítása és a játszóterek karbantartása mellett az üdülések, a hulladékgazdálkodás, a települési ingatlanok belterületbe csatolásával és az ajándékozásokkal kapcsolatos ügyek, stb.
Lehetőség lenne arra, hogy több más városhoz hasonlóan, különálló gazdasági társaságot hozzunk létre a Városgondnokságból (vagy ezeket a feladatokat áttegyük a már létező, de tevékenységet nem végző Biatorbágyi Városfejlesztő Kft.-be), mert önkormányzati osztályként olyan hátrányos helyzetben működik ezen a területen, amelyekkel nem lehet megfelelően versenyezni a piaci munkaadókkal. Megfelelő karbantartói, szakmai alkalmazottakkal (festő, villanyszerelő, gépész, burkoló, stb.) kell feltölteni, és így folyamatosan el tudná végezni a kisebb karbantartásokat, míg a nagyobb léptékű munkáknál közvetlenül tudna alvállalkozókat bevonni.
Erre a megoldás egy kellően nagy pénzügyi (a jelenleginek a többszöröse) fedezet folyamatos biztosítása lenne, és az, hogy ne az önkormányzati képviselők döntsenek a részletkérdésekben, hanem a szakmai felelősök. Minden ingatlantulajdonosnak két választása van a tulajdonával kapcsolatban, és ez alól az önkormányzat sem kivétel:
- folyamatosan karbantartja és felújítja az ingatlanát, és a szükséges anyagi forrásokat ehhez folyamatosan biztosítja,
- vagy hagyja leromlani az ingatlan állapotát, ez esetben ritkábban, ellenben jóval nagyobb összeget kell rákölteni.
Az elmúlt években az városi tulajdonú iskolai ingatlanokat átvették az egyházak, a tankerületi központ és a német nemzetiségi önkormányzat, így ezeknél az épületeknél megszűnt az önkormányzat karbantartási kötelezettségének nagy része. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a jelenleg nem városi kezelésben lévő saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását és karbantartását folyamatosan ellenőrizzük, az ingatlanfejlesztésekben részt vegyünk, és a működtetőkkel egy szoros munkakapcsolatot alakítsunk ki.
Mivel az önkormányzat elméletileg azért rendelkezik ingatlanokkal, mert azok a város működtetéséhez szükségesek, vagy hogy azokat a lakosság használhassa, így véleményünk szerint az első megoldást, azaz a folyamatos karbantartást és felújítást szabad csak választani!
Legyen az önkormányzat gondos gazdája a város ingatlanvagyonának!
- Meglévő ingatlanok hasznosítása és funkciói
Nem rendelkezik a város a vagyonelemek (épületek) nyilvános és teljeskörű hasznosítási tervével / koncepciójával, illetve az ezekhez szükséges komplex állapotfelméréssel.
Az utolsó nyilvános ingatlanokkal kapcsolatos felmérési anyag 2018-as, azonban az ebben foglaltakból szinte semmi nem valósult meg, illetve nem lett belőle egy egységes döntés.
2023. novemberében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt valamit a témában, azonban zárt anyagként kezelte és így ebből is kizárta a helyi polgárokat, ráadásul még a bizottsági tagoknak és a képviselőknek sem biztosította, hogy külső szakértőtől kérjen az anyaggal kapcsolatban segítséget.
A városi tulajdonokkal kapcsolatos döntéseket nem szabad a lakosságot kizárva meghozni! Már a döntések előkészítésébe is be kell vonni a nyilvánosságot.
Első lépésben fel kell mérni, hogy melyik ingatlan milyen állapotban van. Az ingatlan funkciója kötött, vagy szabadon választható, pl. az Egészségház vagy a JFMK épülete kötött funkciójú, de főleg a kisebb családi házas ingatlanok funkciója szabadon választható az igények alapján.
Második lépésben az önkormányzati és a helyi lakossági igényeket kell felmérni és egyeztetni, hogy melyik épületben milyen funkciót kell / lehet elhelyezni. Ennél a pontnál kell nagyon körültekintően eljárni, mert fontos, hogy a jövőbeli elképzeléseknek és közép vagy hosszú távú terveknek is legyen lehetősége beépülni a felmérésbe.
Néhány példa a hiányzó, hiányos vagy megkérdőjelezhető funkciókról:
- A kormányablak hol legyen?
- A PMAMI önálló épülete hol legyen?
- A Városgondnokság önálló telephelye és raktárai megfelelő helyeken vannak-e?
- A tűzoltóság tervezett épülete és telephelye valóban a legjobb helyen lesz?
- Hol létesíthető több közösségi tér (fiataloknak, időseknek, stb.)?
Harmadik lépésben ehhez forrásokat kell rendelni, ami konkrétan azt jelenti, hogy akár több évre előre el kell eldönteni, hogy mit szeretnénk, nagyságrendileg milyen költséggel. Véleményünk szerint egy ilyen koncepcióval lehet az egyes tervekhez megfelelő pályázatokat keresni, és azokon indulva könnyíteni a finanszírozás terheit.
Néhány példát kiemelünk részletesebben az ingatlanokról és hasznosítási lehetőségekről, amiből jól látszik, hogy ez minden esetben komoly döntéseket jelent, hiszen rengeteg kérdés merül fel:
- A Fonyódligeti városi üdülő: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, pedig értékes ingatlan, nagyon jó elhelyezkedéssel.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
- Költsünk komolyabb pénzt a felújításra?
- Eladjuk, tudva, hogy ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
- Adjuk ki hasznosításra és a hasznosítóval felújíttatjuk, és kikötünk fix turnusokat illetve városi lakossági kedvezményeket?
- Folytatjuk az ingatlan teljes „lelakását”, mint az elmúlt években?
- Eladjuk az ingatlant, és vegyünk egy kisebbet helyette, amit normális színvonalon fenn tudunk tartani?
- Az iharosi tábor: önkormányzati szinten közel nulla Ft / év ráfordítással működik, miközben egy gyönyörű helyszínen a városunkban könnyen megközelíthető helyen áll.
Eldöntendő kérdések a hasznosítási lehetőségek felmérésére:
- Eladjuk, de ez esetben megszűnik a kedvezményes üdültetés lehetősége?
- Felújítjuk, de akkor mi lesz belőle, milyen céllal?
- sporttelep szállodája (ez komoly javaslat volt néhány éve)
- erdei iskola a helyi általános iskolások és óvodások részére
- rendezvényközpont
- folytatjuk a teljes „lelakását” az ingatlannak, mint az elmúlt években?
- Meggyfa utca 27.: jelenleg a Média Kft. használja, kisebb átalakításokkal egy családi ház. Legfontosabb tulajdonsága, hogy ez akadályozza a német nemzetiségi iskola körbejárhatóságát. Ha például lebontaná a városvezetés, akkor az iskola körbejárható lenne, parkolók építhetőek stb.
- Szent László utca 8.: a város egyedi építészeti emléke, nagyon kevés ilyen építészeti érték van a környezetében. Jelenleg kihasználatlan, de lehetne neki értékes funkciót találni? Miért lenne értelme felújítani?
- Nagy utcai ingatlanok: kettő maradt az iskola és a templom között, funkciójuk még nem végleges, felújítása az egyiknek kérdéses. Mire lehetne legjobban hasznosítani?
- Pátria és Hild pince: mindkettő a maga nemében önálló érték, de mire hasznosítható és mit kezdünk vele? Mindkettő kiesik a város napi életéből az elhelyezkedése miatt és mindkettőnek olyan funkció kell, ami hosszú távon garantálja a fenntarthatóságot.
- Viadukt utca és Ybl Miklós közti régi vasúti épületek (“MÁV-házak”): felmerült már könyvtár, zeneiskola, nyakas toronyház, közösségi tér kialakításának lehetősége, de nem történt az épületekkel évek óta semmi.
- Baross utca 5. (a volt “Takarék” épülete): tökéletes lenne például kormányablaknak, vagy a Média Kft. székhelyének, de elhelyezkedése miatt sok egyéb funkcióra is alkalmas lehetne.
- Tavasz utca – Ferenc utca sarkán egy régi családi ház: jelen formájában nem jó semmire, de a Fészek Foglalkoztató Intézet évek óta szeretné megkapni, hogy lakóotthont építsen sérülteknek; a képviselő-testület nem járult még hozzá véglegesen, a legutolsó ötlet az volt, hogy ha felépítik, akkor adjanak benne szolgálati lakásokat az önkormányzatnak.
Véleményünk szerint azokat az ingatlanokat, amelyeket nem lehet hasznosítani, használni semmire, és nem képeznek helyi vagy országos építészeti értéket, el kell adni, vagy hosszú távon szigorú szerződéssel bérbe adni. A legrosszabb megoldás a jelenlegi, hogy hagyja őket a városvezetés teljesen lepusztulni.
Az ingatlanok bővebb listáját cikkünk végén, csoportosítva tesszük közzé.
- Leendő ingatlanok megszerzése és a vagyon gyarapítása
Jelenleg nincs a városnak vagyongazdálkodási / vagyongyarapítási terve, azaz bármilyen lehetőség kínálkozik, azt ad-hoc jelleggel, kevés információ alapján és gyorsan dönti el a képviselő-testület. Sok esetben nincs a vásárláskor olyan konkrét gondolat, hogy mire lehet a későbbiekben ezt használni, milyen társadalmi haszna van.
Biatorbágynak első lépésekben a meglévő ingatlanok állapotát és funkcióit kell rendeznie, és csak ezt követően kezdhet az ingatlanvagyon gyarapításába.
Ki kell dolgozni egy olyan szempontrendszert, ami alapján eldönthető, hogy egy-egy felajánlott ingatlanra szüksége van-e a városnak. A szempontrendszert is felül kell vizsgálni időközönként, azonban legalább nem véletlenszerűen, ötletszerűen költené a város vezetése a közpénzt.
Példa egy szempontrendszerre:
- intézményi funkció, azaz valamilyen már létező vagy új szervezeti egység működésének biztosítása – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédos lakosságot, pozitívum, ha bővíthető
- közterület, közpark – jól megközelíthető, nem zavarja a funkció a szomszédokat, környezetében nincs hasonló, és adottságai lehetővé teszik közösségi térnek
- értékvédelmi épület, melynek valamilyen valós értéke van (pl. építészeti, környezeti, műemlék, védettség stb.), de fontos, hogy ezekbe valamilyen élet kerüljön, különben csak annyit ér el a város, hogy köztulajdonban omlik össze
Rengeteg feladat van mind az ingatlanok fenntartásával, mind pedig a működtetésével kapcsolatban, és itt is a legnagyobb hiányt a közép és hosszú távú koncepció hiányában látjuk!
Városi tulajdonú ingatlanjaink a jelenlegi funkciók szerint csoportosítva:
(az alap és középfokú oktatási intézményeket nem tüntetjük fel, mert azok jelenleg nem a város kezelésében vannak)
Óvodák és bölcsődék
- Bajcsy-Zsilinszky utca 13., Csicsergő óvoda
- Dévay Gyula utca 1., Meserét óvoda
- Forrás utcai óvoda és bölcsőde – kivitelezés hamarosan indul
- Fő utca 61., Vadvirág óvoda
- Nagy utca 29., Benedek Elek székhely óvoda
- Szent László utca 48., Pitypang óvoda
Egészségügyi ingatlanok
- Mester u. 2., Egészségház
- Szabadság út 8., Orvosi rendelők és Ifi-Pont
Közművelődési ingatlanok
- Baross Gábor u. 1., Faluház – Juhász Ferenc Művelődési Központ
- Fő u. 92., Tájház (német nemzetiségi önkormányzat kezelésében)
- Fő u. 94., Közösségi ház
- Nagy u. 31., Bábosház
- Szabadság út 3., Karikó János Könyvtár
Vegyes vagy egyéb funkciójú ingatlanok
- Baross Gábor u. 2., Polgármesteri Hivatal
- Fonyódi Üdülő
- Hild pince
- Hulladékudvar, 0135/2 hrsz.
- Iharosi tábor
- Meggyfa u. 27., Média Kft.
- Nagy u. 48., Rendőrség épülete
- Pátria pince
- Szabadság út 24., Családsegítő és a jelenleg tervezett tűzoltó laktanya helyszíne
- Táncsics Mihály u. 9., „Fészek” fogyatékosok nappali ellátója
- Városi játszóterek és parkok
- Városi sportpályák
- Városi temetők
Funkció nélküli, üres ingatlanok
- Baross utca 5.
- Ferenc u. 46.
- Gyöngyvirág utcában a 017/5 hrsz.
- Nagy u. 1.
- Nagy u. 33.
- Nagy u. 58. (jelenleg adományraktár)
- Szent László u. 8.
- Szilvamag terület
- Viadukt u. 6-8. (régi MÁV épületek), egyik épület részben kiadva
- Csokonai utca üres telek
- 2216 hrsz. a benzinkútnál, ennek van beépíthetősége
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Ulicza Mátéval
Mi motivált arra, hogy a Biatrobágyért Egyesületbe lépve közéleti szerepet vállalj?
2009 óta lakom Biatorbágyon, és 2014 óta foglalkozom a helyi ügyekkel. Számomra a biatorbágyi közszereplés nem újkeletű, az elmúlt tíz évben is vállaltam a véleményemet, nevemet azokban a témákban, amelyekben úgy éreztem, hogy ez számíthat, és amivel képviselhetem mások érdekeit és véleményét is. A Biatorbágyért Egyesület tagjainak egy részét korábbról, egy részét az egyesületből ismerem, és a belépésemkor is meggyőződésem volt, hogy ezek az emberek a városért, és nem önmagukért kívánnak dolgozni. Ez a hozzáállás serkentett arra, hogy tagként közéleti szerepet vállaljak a Biatorbágyért Egyesületben.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
2019 óta Biatorbágy Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tagjaként rengeteg üggyel foglalkoztam, és annál is több információt kaptam arról, hogyan is működik jelenleg városunk. Racionális szemmel álltam hozzá minden témához, és remélem, hogy hozzá tudtam járulni, hogy az embereket közelebb hozzam egymáshoz. Emellett próbáltam felelősebb, átláthatóbb vagyongazdálkodóvá tenni az önkormányzatunkat – sajnos kevés sikerrel.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Szeretném, ha minden döntést megelőzhetne egy kidolgozott előkészítés a város életében, amelynek szélesebb körű ismertetése során egyetértésben fejlődhetne városunk. Sok esetben a történések után megy a város, és nem pedig az előre megtervezett úton. Ezen kívül szeretnék azon dolgozni, hogy több életet, vidámságot, sportot hozhassunk az itt lakók életébe!
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Hosszú távon gondolkodnék, terveznék, hajtanék végre feladatokat, jobban figyelnék a meglévő értékeinkre a folyamatos bővülés helyett.
Változtatnék az „urambátyám” gondolkodáson.
Nagyobb beleszólást hagynék az itt lakóknak Biatorbágy jövőjének kialakításába.
Folyamatosan informálnám, tájékoztatnám az itt élőket érthető, átlátható módon.
Nem kapkodnék a döntésekben.
Nem a háttérben döntenék, meghallgatnék másokat.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Biatorbágy attól lesz még élhetőbb, ha több a közösségi program, több a közösségi tér, ahol az emberek egymással kommunikálhatnak. Városvezetési szempontból tekintve pedig közösségi tervezéssel, kommunikációval lehetne fejleszteni a várost.
Miért szereted ezt a várost?
Az alapvető környezeti értékein kívül azért szeretem ezt a várost, mert meglátásom szerint meg tudná őrizni azt a lehetőséget, hogy városi infrastruktúrával rendelkezzen, mindeközben kisvárosias módon az emberek közösségként éljenek együtt.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Olyannak, hogy a gyermekeim is jól érezzék még itt magukat, mert akkor a fentebb kifejtett elképzeléseim teljesülhettek!
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert számomra Biatorbágy legtöbb pontja ugyanolyan értékes. Minden része képvisel egy külön értéket. Ha mégis egy helyet kéne kiemeljek, az a hátsó teraszom lenne, ahol rengeteg időt töltök barátokkal, egyedül, békességben, közel mindenhez a városunkban.
Lóth Gyula
1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom.
Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.
2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.
2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.
2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.