A belterületek zsúfoltsága

Mára már mindannyian érezzük, hogy Biatorbágy belterületei is zsúfolttá, túlépítetté váltak. A helyzet kialakulásának több oka is van, és ennek megértéséhez vissza kell mennünk több mint 20 évet az időben.

Előzmények – a társadalmi és jogi környezet és annak változásai

Az 1990-es évek elején a város lakossága 7 000 fő körül alakult és részben elöregedő lakossággal rendelkezett. A 2000-es évek elején kezdődött a város eddigi legnagyobb lakóterületi bővítése, amely négy ütemben lett meghatározva – három ütem a Nyugati-lakóövezetben és egy ütem pedig a Szarvasugráson. 

Mai fejjel szinte érthetetlen, hogy miért akarta vagy engedhette meg ezt az akkori városvezetés, de a teljes képhez fontos látni, hogy milyen volt akkor a jogszabályi és társadalmi környezet:

  • a mostani egysávos személyi jövedelemadó akkor három sávos volt, és mértéke a jelenleginek a többszöröse – amiből a helyi önkormányzatok részesültek 
  • a gépjárműadó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
  • a helyi iparűzési adó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
  • a helyi építésügy a települések kezében volt, azaz helyben volt az engedélyek kiadása, az ellenőrzés és az esetleges büntetés
  • nagyon kezdetleges volt a családtámogatási rendszer ingatlanok építését vagy vásárlását támogató része
  • a „vidéki” társadalom elképzelhetetlennek tartotta a társasházi életformát, mindenki saját kertes házban képzelte el az életét, amely maximum többgenerációs családi házakat vagy ikerházakat eredményezett
  • a „vidéki” társadalom a családonként (ingatlanonként) egy, maximum kettő személygépkocsival tervezett

Mindezeket összegezve láthatjuk, hogy egy megfelelően árazott ingatlanfejlesztés ebben a környezetben jelentős változásokat generált a lakosságösszetételben. Olyan réteget vonzott, aki a közösbe folyamatosan befizet, ezzel finanszírozza szükségleteit és gazdagítja a települést, egyúttal megakadályozza az elöregedést, helyi szolgáltatásokat vonz be, vagy javítja a régebbi szolgáltatók minőségét. 

Hatalmas hiba volt ugyanakkor, hogy a fejlesztési területeken nagyon kevés közösségi szabad területet alakítottak ki – például a Szarvasugráson egyáltalán nincs –, illetve az oktatási és kulturális városi ingatlanok teljesen hiányoznak!

Az eltelt több mint 20 évben olyan társadalmi és jogszabályi változások következtek be, amelyek nagyban befolyásolták városunk helyzetét:

  • a 2000-es évek végétől a 2010-es évek elejéig fokozatosan kivezették a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését, ez mára kizárólagos állami bevétel
  • a gépjárműadó helyi bevételét is több lépésben szüntették meg, ez is mára kizárólagos állami bevétel
  • a helyi iparűzési adót részben megvonták, amit egy ideig kompenzáltak, majd a kompenzáció is megszűnt, így mára ez is részben csökkent
  • a 2010-es években megszüntették a lakóingatlanok jelentős részére az építési engedély kötelezettségét, mára elegendő bejelenteni a beruházásokat
  • a 2010-es években elvették az építésügyet a helyi önkormányzatoktól, és járási szintre került, emiatt sokkal nehezebb az illegális tevékenységek felügyelete – helyben kizárólag a városképi véleményezés maradt
  • a jelenlegi CSOK és a kedvezményes áfa-rendszerrel sikerült felpörgetni a lakóingatlanok építését az agglomerációs területeken
  • nagyon nagy társadalmi változás következett be a nagyszámú agglomerációba költözővel – a fővárosból és nagyobb városokból ideköltözők számára teljesen elfogadható volt a társasházi létforma, míg a vidékről érkezők még mindig zöldebbnek látták ezt a városias környezetet, mint a fővárosi tömbházakat
  • a gyenge elővárosi közlekedés, a sok ingázó és a “rohanós” életmód miatt lassan elképzelhetetlen lett, hogy személygépjármű nélkül létezzünk a városban, így a gépjárműszám is megtöbbszöröződött – egyrészt a szokásaink változása miatt, másrészt az egy ingatlanon lévő több lakóegység miatt 

Jól látható, hogy a változások nagyrészt függetlenek a várostól, a helyi önkormányzattól és a város vezetésétől, de kijelenthetjük, hogy nem is tettek semmit, hogy ezt a nyomást csökkentsék, a hatásait mérsékeljék. Az elmúlt két évtizedben a mindenkori városvezetés a helyi építési szabályokat nem igazította hozzá a változásokhoz, sőt, néhány döntésével még tovább rontotta a helyzetet a beépíthetőségek vagy a lakóegységek számának növelésével.

Meddig nőhet Biatorbágy?

2002 óta nem lett új lakóövezet kialakítva városunkban, és még a mai napig nem fejeződött be az akkor elindult beruházás. Ennek ellenére a lakosságszám 2005-ben már elérte a 9 500 főt és mára már meghaladta a 15 000-et.

Nap mint nap láthatjuk, hogy a belterületen a régi házakat elbontják és a helyükre többlakásos társasházakat építenek. A nyugati lakóövezetben az első ütem során még a családi házak voltak többségben és csak szigetszerűen épültek társasházak, azonban a második ütemben, és a Szarvasugráson ez már fordítva történt, egy-egy családi ház bújik meg a többlakásos házak között.

Amennyiben ez a tendencia így folytatódik, akkor Biatorbágy lakosságszáma további területek bevonása nélkül is éveken belül elérheti a 20-25 000-es számot és a vége még ennél is több lehet, amire nincs felkészülve a helyi közösségi közlekedés, az úthálózat, az egészségügy, az oktatási és a kulturális / közösségi intézmények.

A Biatorbágyért Egyesület programja

Döntenünk kell arról, hogy milyen irányban szeretnénk látni városunk jövőjét! Egy Érd vagy Budaörs típusú zsúfolt települést, vagy egy élhető és szerethető kisvárost szeretnénk?

Mi az élhetőség mellett szavazunk, és ezért vállaljuk, hogy a helyi szabályozást szigorítva megállítjuk a belterületi zsúfoltság további növekedését:   

  • nem növeljük tovább a beépíthetőségi arányokat 
  • nem növeljük tovább a lakóegységek számának maximumát az ingatlanokon
  • a jelenlegi szabályzat alapján lakóegységenként minimum 2 gépjármű telken belüli elhelyezhetőségét kell biztosítani – ezt szigorúan ellenőrizzük
  • az építési szabályzat egyes övezeteiben csökkentjük (nemcsak az új területeken), és maximum egy, vagy két lakóegységet engedélyezünk ingatlanonként
  • fokozzuk az illegális tevékenységek ellenőrzését és szorosabban együttműködünk a járási építésüggyel

Sokan kérdezhetik, hogy ezzel nem okozunk-e bizonyos beruházóknak károkat és nem kell-e kártérítéseket fizetni, amitől a jelenlegi városvezetés is tart, és sokszor emlegeti is.

Természetesen felmerülhetnek a későbbiekben kártérítési igények, amiket tételesen kell bizonyítaniuk azoknak, akik jogi útra terelik a kérdést, de ez véleményünk szerint a város részéről tervezhető költség, ami nem feltétlenül érinti negatívan Biatorbágy jelenlegi lakosságát, hiszen a fentebb említett minimum 5-10 000 további lakos jogos igényei nem kevés költséget jelentenének a városunknak:

  • új óvoda és bölcsőde építése (a most folyamatban lévőn kívül) minimum 3-4 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
  • új iskola építése mintegy 7-10 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
  • szennyvíztisztító további extra fejlesztése 2-3 milliárd Ft
  • ivóvíz fejlesztés 1-2 milliárd Ft
  • a helyi közösségi közlekedés fejlesztése, ami a jelenlegi éves 100 millió Ft helyett akár a többszörösére is nőhet
  • a jelenleg is szükséges közösségi tér fejlesztések mellett az extra igényeket is meg kell valósítani, ami csak a játszóterek esetében is 100 milliós nagyságrendű beruházást és természetesen folyamatos fenntartást igényel
  • az úthálózat terhelése olyan mértékűre nőhet, hogy újabb elkerülő utak kialakítása válik elkerülhetetlenné, szintén sok milliárdos beruházásokkal
  • az egészségügyünk fenntartása már ma is megközelíti az évi 100 millió Ft-os összeget, ami szintén jelentősen emelkedne a nagyobb lakosságszámmal, hiszen az állam lényegesen kevesebb óraszámot finanszíroz, mint a valós helyi igények
  • és még sorolhatnánk, hiszen azt leszögezhetjük, hogy ha nem szeretnénk visszalépni a jelenlegi város által biztosított szolgáltatásokból (pályázatok, ellátások, támogatások, kultúra, stb.), akkor még sok-sok helyen nőnek majd a költségek kisebb-nagyobb mértékben, melyek szintén folyamatos kiadásokat jelentenek  

A felsoroltak természetesen nem a teljes összeget fedik le, de így is látható, hogy 15-20 milliárd Ft beruházás és éves több száz millió forint működési költség takarítható meg megfelelő szabályozással.

Mi hiszünk abban, hogy meg tudunk birkózni ezekkel a problémákkal, merjük vállalni a szigorításokat és folyamatosan az aktuális jogszabályi környezethez, illetve a társadalmi változásokhoz igazítjuk a helyi szabályozásokat.

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Határ Ágnessel

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Ágit kérdeztük. Ismerjetek meg minket! 

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj? 

Röviden válaszolva: Tájvédő Kör-béli ténykedéseim kapcsán egyre jobban beleláttam a város működésébe, s úgy éreztem, eddigi segítő észrevételeink, kritikáink jól jöhetnének megelőzésre, alkotásra is, nem csak elégedetlenkedésre.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig? 

Volt egy pár… 🙂 A levegőminőség javítási szándékával kezdődött itteni „pályafutásom”, frissen ideköltözött kismamaként tapasztalva ezt + azt. Ezek voltak a „Fűts okosan!” és a „Ne égesd el!” kampányok. Ennek a problémának köszönhettem, hogy rátaláltam a Tájvédőkre, no meg persze Varga Lászlónak, aki akkoriban még alpolgármester volt, és az egyedüli az öszes képviselő és hivatali dolgozó közül, aki válaszolt egy naiv „anyukás” levélre. Bár a felvetésemre nem tudott konkrét választ, ígéretet adni, de örömét fejezte ki, hogy ilyen lelkes vagyok, és javasolta, hogy keressem meg a Tájvédőket, ők biztos szívesen fogadnak. Így a „Pannon-tenger kincsei” előadás után be is mutatkoztam Emilnek és Anriettnek a Tájvédőktől.

Sokat dolgoztam a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) kérdéseivel még 2016-ban, majd később, többek között a kapcsolódó népszavazási kampány aktív tagjaként. Mikor megtudtam, hogy nincs Környezetvédelmi alap Biatorbágyon, indítványoztam, hogy az önkormányzat, élve törvénybéli lehetőségével, hozzon létre ilyet.

Rengeteget foglalkoztam és foglalkozom a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítási kérelmeivel, véleményezésével, különös tekintettel a túlépítésekre akár gazdasági övezetekben, akár „belvárosban” vagy ökológiailag érzékeny területeken. A helyi klímastratégiát is véleményezhettük anno.

A Madár-forrás és környékének kérdéseivel is sokat foglalkoztam, az ottani területrendezésből és lépcsőépítésből is kivettem a részem, a mostani átalakítási terveket is nagyon szorosan figyelemmel kísérem. A „Műfű helyett madarak!” című kampánnyal próbáltuk például elejét venni a „Forrás sportközpont” művésznevű műfüves MLSZ pálya megépülésének azon a területen. A Schulteisz-kanyar helyi védettségének indítványozásában is részt vettem.

A Füzes-patak vízminőségével, a pátyi szennyvízkezelés problémáival is sokat foglalkoztam, szorosan együttműködve Csilláékkal (Patrióta Egyesület) és a PáKörrel.

A „Zajvédő falat Biatorbágynak” kezdeményezésnek is aktív tagja vagyok, e lelkes kis csoporttal mértünk, mérettünk, leveleztünk, egyeztettünk, hogy városunk és az autópálya között zajvédő fal épülhessen. Zaj- és balesetvédelmi szempontból szerencsés lenne egy sebességcsökkentés is, ehhez kapcsolódóan átlagsebességmérés-petíciót adtunk be.

Meglepetésemre beválasztottak a „Városközpont-tervezési koordinációs csoportba”, ahol sok-sok órát együtt töltve, majd egy éven át rengeteget tanulhattunk egymástól a városról, egymásról, és oszthattuk meg különböző szempontjainkat, véleményeinket, javaslatainkat a tervezőkkel.

Mindezek mellett sok helyi zöld kezdeményezésben vagyok még aktív, ilyen a komposztálás népszerűsítése, aktív résztvevője vagyok a helyi faültetéseknek, gondozásoknak, rendszeresen foglalkoztat a helyi játszóterek, zöldfelületek állapota, szívügyem a véderdősávok kérdése is. Kiemelten fontosnak tartom helyi kérdésekben a kommunikáció javítását úgy általánosságban, valamint a kapcsolatépítést, az együttműködések elősegítését.

Igyekszem szakmailag folyamatosan képezni magam, sok konferenciára elmentem, illetve meghallgattam itthonról, és próbáltam településünket is bevonni pár dologba, valamint térségi civilekkel kapcsolódni, hogy segíthessük egymást hasonló küzdelmeinkben.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Az előző kérdésnél látszik, hogy főleg zöld témákba másztam bele. Ezek egyrészt közvetlenül tapasztalhatóak, érzékelhetőek, másrészt, környezetkutatói tanulmányaimnak is köszönhetően, a távlatibb következményekről is van némi elképzelésem, tudásom. Nagycsaládos nagymamaként is érintenek ezek a dolgok. Emellett persze az oktatás, közösségépítés, ifjúsági lehetőségek, kapcsolatépítés, jó példák bemutatása  is foglalkoztat. Szeretném a helyi természetvédelmi területeket tovább bővíteni, és nem csak papíron vigyázni rájuk. Közben megértetni, hogy közjavaink nem herdálhatóak el néhány ember kényelme vagy anyagi gyarapodása érdekében…

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés? 

Én, gondolom más dolgokat szúrnék el. 😊 De törekednék igazi, nyitott kommunikációra, rendszeres önvizsgálatra és a felismert hibák felvállalására. Természetesen megpróbálnám megértetni rossznak tűnő döntésünk indokát, de ha kiderül, hogy tényleg nem megfelelő, elfogadható, akkor új megoldás keresésébe fognék közösen az érintettekkel. Szerintem a tévedés nem szégyellnivaló, még ha néha „ciki” is. Hitelesebb számomra az, aki  felvállalja, és nem ragaszkodik körömszakadtáig az igazához. Talán abban különbözöm még, hogy nem csak egy-egy aspektusból tekintek a dolgokra. A környezetet sem külön szeretném védeni, hanem csak úgy látom értelmét, ha már maga a teremtésvédelmi szemlélet hatja át a kezdeti vizsgálódástól az ötletelésen, tervezésen, kivitelezésen és fenntartáson át minden beavatkozásunkat. Ellenkező esetben csak kullogunk, vagy futunk az események után, jogászkodva, ide-oda kapkodva, halmozva a hibákat…

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Konkrét javaslatokat szeretnél? Írjam le a választási programunkat? 😉 Az máshol olvasható lesz. 😉 Teoretikus válaszom pedig az, hogy ugyanúgy, ahogy  országunkat, Földünket tehetnénk: mindenkinek fel kéne vennie a teremtésvédelmi szemüvegét (szemellenző helyett!) , ha nem is érzi már szívéből az EGYséget. Ha ez menne varázsütésre, a problémák nem lennének többé gondok, és nem is pusztítanánk tovább a Földet, egymást, magunkat… De nincs egyet suhintó tündérpálcám, így marad a „varázsütlegelés” . Kicsit tovább tart, de lassan, csak-csak…

Miért szereted ezt a várost? 

Az itt élők miatt, és mert még emberarcú, no meg azért is persze, mert törődőm vele.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Az „emberarcúsága” maradjon meg. Köszönjenek vissza, ha köszönök (még ha előre nem is). Nézhessünk egymás szemébe. Mosolyogjon a többség, és ne rohanjon feszülten. Szeretném, ha nem látnám a fától az erdőt. 😉 A Füzes-patak tisztán kanyarogva csörgedezzen a megerősödött fácskáink alatt. A Madár-forrás tiszta, hűs vizét ihassuk, és a vadaknak is maradjon hely, a sok-sok kiránduló mellett. A felszedett műfű helyén újra nőjön ki az ősgyep, és egy kis piknikező, szaladgáló rét legyen az elkészült új bölcsi és ovi mellett, ahová nem csak a Szarvasugrás lakói sétálhatnak ki. A véderdő-sávokban addigra kis facsemeték várják a rendszeres locsolást az arra sétáló családoktól és kutyafuttatóktól… Csendes vonatok suhanjanak a zajvédő falak mögött. Kerékpározzon, aki csak tud, a biztonságos, jó minőségű útjainkon, kerékpárutakon, bárhol. Szeressenek a tizen- és huszonévesek is „itthon lenni”, legyen nekik sok szabad terük, illetve saját rendelkezésű helyeik. Addigra senki ne használja különös éllel, hogy „lakóparki”, legyen ez csak egy helyhatározó. Találják meg a metszéspontot a régebbiek a „beköltözőkkel”. A Földesurak nyugodjanak le, és örököseik legyenek kevésbé kizsákmányoló szemléletűek. Nem túl merész vágyak, hosszabb távra még ilyfélébbeket kívánok! 😉

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

A Kisgombos. Hogy miért? Hát a hely szelleme… Vagyis inkább a „lányok” lelke, a könyvek, a Padlás… És persze, a Madár-forrás és környéke a Némo-tóval, a Kőorr és a Szélkapu-völgy, ahol egész nagy csend is tud lenni…

Zöld folyosó

Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉

„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?

Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!

A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.

Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.

Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…

Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású

„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”

„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”

Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.

A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;

47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter

Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület”

Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…

Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)

Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹

„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.

A biatorbágyi városközpont tervezése 2023-ban

A Faluház és a Városháza környéke Bia és Torbágy egyesítésével és a régi vasútvonal megszüntetésével került központi szerepbe a városban. Ez a központi terület ma sok közigazgatási, kulturális, egészségügyi és közösségi tevékenység helyszíne – ez nemcsak a városvezetés és a helyi a kulturális élet központja, de játszótér, közpark, a rendszeres piac fő területe is, számos kisbolttal és különböző szolgáltatást nyújtó egységgel. Ez a magterület, és a hozzá szervesen kapcsolódó, ezt körülölelő terület ugyanakkor valószínűleg sokkal többet is nyújthatna: a városvezetés nemrégiben közösségi gondolkodásra invitálta a helyieket egy építész csapat támogatásával, hogy találjuk ki együtt, milyen központot szeretnénk látni a következő években, évtizedekben.

Közösségi tervezés 0.0

Ez a közösségiesítő kezdeményezés nagyon pozitív lépés, ugyanakkor az „együttgondolkodás” módja és időzítése nem feltétlenül optimális véleményünk szerint. Minden olyan alkalmat nagyra értékelünk, amikor valamilyen formában bevonják az érintetteket és a helyi közügyekről gondolkodó lakosságot fontos kérdések előkészítésébe, eldöntésébe. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ezek az inkluzivitást biztosító alkalmak valós eredménnyel záruljanak, az észrevételeket valamilyen módon valóban becsatornázzák a későbbi tervekbe, hogy az egész tervezési folyamat már az elejétől fogva ismert forgatókönyv szerint bonyolódjon. Úgy érezzük, ez nem volt minden esetben tetten érhető e mostani folyamat során. Mivel ezidáig nagyon kevés ilyen, vagy hasonló közösségi tervezés volt  városunkban, bízunk benne, hogy a továbbiaknál ez jobban működik majd – ha rajtunk múlik, mi rajta leszünk.  

Alapvetések

A városközpont közösségi tervezése kapcsán eddig született és bemutatott koncepció néhány messzire mutató ötletett mutatott be, amelyek közül egy-kettő egészen meglepő javaslattal állt elő, és szinte mindegyik alaposan megváltoztatná városközpontunk jelenlegi képét.

Csapatunknak nincsenek kész és konszenzusos elgondolásai arra vonatkozóan, hogy mit és hol kellene építeni, újraalakítani – hogy kell-e építeni újat, érdemes-e ennyire egy központra koncentrálni (mivel Biatorbágy sokkal inkább egy policentrikus kisváros). Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ilyen kérdésben roppant nehéz olyan elképzelést bemutatni, amely teljes támogatottságot élvezne – a különböző vágyak és érdekek hálójában hatalmas kihívás megtalálni azt, amely valóban legtöbbünk épülését és boldogságát szolgálná.

Ugyanakkor van pár alapvetés, amelyet véleményünk szerint a leendő városközpont, vagy városközpontok fejlesztésénél mindenképpen szem előtt kellene tartani:  

  • Kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy a jelenlegi zöldterületek megmaradjanak. A mi értelmezésünk a zölterületről tágabb, mint a bemutatott koncepciókból kirajzolódó „zöld” – mi azt a szemmel láthatóan fával / fűvel borított területet is védenénk, amelyet egyébként a terveken beépítésre szánt területekként is tüntetnek fel. Ilyen például a MÁV-házak közötti fás, parkos rész, amely ugyan nem egy feltűnően gondozott terület, de zöldfelületként egy város központjában elképesztően értékes rész (gondoljunk csak Budapesten a Margitszigetre). Véleményünk szerint érdemes lenne új programokkal és kisebb fejlesztésekkel ezt a zöld részt szervesen bekapcsolni a városi keringésbe.
  • Ehhez kapcsolódóan, általánosabban megfogalmazva mi amellett állunk, hogy a tervezés és esetleges funkcióbővítés során mindig a már meglévő adottságokból és elemekből induljunk ki, azokra építsünk. Nem feltétlenül látjuk szükségesnek új elemek, épületek emelését – sokkal inkább támogatjuk azt, hogy a már meglévő infrastruktúrát használjuk ki jobban, töltsük fel új élettel, a közösség számára hasznos funkciókkal.
  • Azt gondoljuk, hogy Biatorbágy egyik legnagyobb vonzereje kertvárosias jellege. Éppen ezért a városfejlesztés során a településközpontnak is ehhez kell illeszkednie, ezt az értéket mindenképpen meg kell őriznünk.
  • A városközpont tervezésénél szintén elsődleges fontosságúnak gondoljuk, hogy városunk jelképe, a Viaduktok látványa ne csorbuljon.

Röviden összefoglalva: milyennek látnánk szívesen a város szívét? Harmonikusnak, árnyasnak, zöldnek, élettel-telinek, de nem zajosnak, egy lassú, barátságos helynek, ahol lehet egymáshoz, a kultúrához vagy biatorbágyiságunkhoz kapcsolódni. Legyenek egységesen magasszínvonalú közterületek a lehető legtöbb zöldfelülettel. Legyen bőven olyan rész, ahol nyugodtan lehet sétálni, babamotorozni, de elérhető legyen bármilyen közlekedési eszközzel. Legyen helye minden korosztálynak ott, az ifjúságnak is! Akarjunk „csak úgy” is odamenni, nem csak ügyet intézni…

Több évtizedre előre megkötjük a kezünket?

A városközpont tervezése kapcsán felmerül egy másik, nagyon fontos szempont: e közös gondolkodás eredménye az ígéretek szerint a városunk fejlődését alapjaiban meghatározó helyi építési szabályzatot (eddigi ismert nevén HÉSZ) felváltó Település Terv alkotásához szolgál majd alapul. Azaz, e városközpont-fejlesztési koncepció komolyan megkötheti a kezünket a jövőre nézve, de olyan többletjogokat is adhat fejlesztésre, amelyek hosszú távon meghatározóak maradnak (pl. mit, milyen beépítési mértékben, milyen magasan és milyen funkcióval lehet építeni a kérdéses területen). Sajnos erre már láttunk rossz példát – a múltban számos olyan jószándékú javaslat vált mindent meghatározó alapszabállyá, amely mára városunk képét meghatározza és a jelen infrastrukturális problémáit is magyarázza. (Ilyen volt pl. a nagycsaládok együttélését segítő, telkenként építhető lakások számának növelése a lakóparkban, amelynek „köszönhető” lakóparkjaink mai túlzsúfoltsága.) Éppen ezért, véleményünk szerint, e folyamat az elejétől a végéig kellő körültekintést és valódi hosszú távú gondolkodást igényel.

Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás

A kilencvenes évek közműfejlesztéseinek köszönhetően a városunkban megfelelő színvonalon kiépült közműhálózatok (áram- gáz- ivóvíz- és csatornahálózat) egészen a legutóbbi időkig az elvárt színvonalon voltak képesek ellátni az itt lakók igényeit. Mára városunk azonban kinőtte infrastruktúráját: több mint 16 000 ember ellátásához, és az idetelepülő ipari egységek víziközmű szükségletére már nem elegendőek a korábbi rendszerek. A szűkösségből eredő problémák első sorban az ivóvízellátással és a szennyvízkezeléssel kapcsolatban jelentősek.

„Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás” bővebben

Az én Biatorbágyom – beszélgetés Kocsis Józseffel

Kocsis József

Új sorozatunkban egy-egy interjú segítségével ismerhetitek meg egyesületünk aktív tagjait egy kicsit jobban, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Elsőként az egyesület elnöke, Kocsis József válaszolt pár ilyen kérdésre. Ismerjetek meg minket!

„Az én Biatorbágyom – beszélgetés Kocsis Józseffel” bővebben