Külön írásban foglalkozunk a turisztikai kerékpározással, azaz biatorbágyi szinten a BuBa-val, most azonban a másik két kerékpározási funkciót is nézzük meg helyi szinten.
A jelenlegi városvezetés előszeretettel mossa össze ezeket a funkciókat, hirdetve, hogy ő támogatja a „bringázást”, miközben élesen eltér a felhasználói kör, a felhasználás célja és gyakorisága is.
A turisztikai kerékpározás lényege tömören összefoglalva a turizmus elősegítése és ez a turizmus egyik formája. Helyi szinten ez a meglévő kisforgalmú utakat használó Budavidék Zöldút és a BuBa átmenő forgalma, amiből maximum a vállalkozók csinálhatnak hasznot, amennyiben meg tudnak birkózni a szezonalitással.
Sportjellegű kerékpározás
A sportjellegű kerékpározásnak lassan hagyományai vannak városunkban, de természetesen van még mit javítani és fejleszteni.
2022-ben állami támogatással és önkormányzati felügyelettel nyílt meg a BIAbringaRing, az Iharosban. Ez hegyi, erdei kerékpárútvonal, ami öszvér megoldás, részben turisztikai és egy kicsit sport. A gyakorlatban a két kijelölt útvonal közül az egyik könnyebb kör a családoknak, míg a nehezebb, sportosabb a haladóknak lett kialakítva. Az eredeti nyomvonallal kapcsolatban több probléma is felmerült, amelynek egy részét sikerült a helyi civilek véleményezése alapján javítani, ilyen volt például a Nyakas-kő érintettsége vagy a gyalogos túraútvonallal közösen vezetett részek.
Szintén 2022-ben adták át a BMX Freestyle pályát városunkban. Sokan felkaphatják a fejüket, hogy hol van ez, de ez csak azért van, mert a korábbi Skate parkot (gördeszkapályát) úgy építette újjá a város, hogy arra egy BMX pálya pályázatot vett igénybe. A környéken lakókkal nem lett egyeztetve a beruházás, miközben körbe családi házak találhatóak. A felújítás egy komoly intenzitásbővítéssel járt, azaz nagyobb területen több pályaelem került kialakításra. Az átadása óta a használatot korlátozni kellett a bántó hanghatása miatt, megnyugtató lezárása az ügynek nincs jelenleg, annyit tett a városvezetés, hogy a használókat és a lakókat igyekezett egymás ellen fordítani. Sajnos Biatorbágyon a korosztályok nincsenek megfelelően elkülönítve, így a 6-8 éves kezdők a 20-25 éves versenyzőkkel kellene, hogy egy helyen gyakoroljanak, ami lássuk be, hogy nem nagyon működik. Véleményünk szerint a város lakott területein kizárólag kisgyermekes parkokat és pályákat kellene létrehozni, míg az ilyen beruházásokat a külső területekre, távolabb a házaktól kell elhelyezni, lévén ezek használói csak részben a biatorbágyi fiatalok, illetve ez a korosztály már képes kijutni egy távolabbi parkba is.
A Nyakas Enduro Trails egy teljesen magánkezdeményezés, ami egy olyan nehéz fokozatú versenypálya, amit kizárólag haladóknak és erre épített kerékpárral ajánlanánk – mondhatjuk, hogy ez inkább egy életforma.
Etyeken és Pátyon is adtak át nemrég Pump Track pályát, amire Biatorbágyon is lenne igény, de természetesen körültekintően kell kiválasztani a helyszínt, hogy ne egy újabb problémát hozzunk elő, hanem a fiataloknak kínáljunk értelmes kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kompromisszumok és konfliktusok nélkül.
Hivatásforgalmi kerékpározás
A „hivatásforgalmi” kerékpározás nagyon komolyan hangzik, de erre lenne a legnagyobb szükség a városunkban és ez jár leginkább gyerekcipőben. Ez a nem túl kedves elnevezés a gyakorlatban a mindennapos városi használatot jelenti, azaz városon belül elmenni munkahelyre, állomásra, oktatási intézményekbe, boltba, piacra, stb. A városvezetés az utóbbi években, véleményünk szerint tévesen, ezt egy fő gerincre építette volna ki, ami a BuBa Szabadság út – Nagy utca szakasza lett volna. Ehhez bekötőutak csatlakozhattak volna, hogy mindenkit ide tereljenek ki és innen menjenek vissza a céljukhoz. Mivel már a BuBa tiltakozás és népszavazás kapcsán készült Lóth Gyula (SZBE) és Dobi János (PVKE) javaslatára egy tanulmányterv, ami bemutatta, hogy nem lehet még helyi használatú kerékpárutat sem építeni a területen (csak óriási áldozatok és kompromisszumok árán), érthetetlen, hogy miért erőltetik továbbra is ezt a nyomvonalat a város jelenlegi vezetői.
A fejlesztés lehetséges irányai
Biatorbágy belső úthálózata szinte lehetetlenné teszi, hogy önálló kerékpárutakban gondolkodjunk a városon belül. Mivel ez kivitelezhetetlen, így a kerékpáros sávok kialakítására marad lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy a kerékpárosok biztonságban legyenek. Városunk domborzata sem kedvez egy optimális hálózatnak, hiszen sok esetben a logikus útvonalak kisgyermekek és családok számára kerékpározhatatlanok lennének. Jelenleg is vannak a városban kerékpárutak, de ezek egyik közös jellemzője, hogy nem vezetnek sehonnan sehova. Ezek összekötése elengedhetetlen, így a hálózat tervezésekor ezt is figyelembe kell venni, ahogy a környező települések elérhetőségét is. Lássuk be, hogy például a BuBa társadalmi haszna a helyi lakosság számára a turisztikai útvonal „előző” és a „következő” településének elérésében merül ki, azaz a mi esetünkben Törökbálint és Etyek, ami nagyon hasznos és sokan használják is.
Városunk Páttyal történő összeköttetése például nem turisztikai kerékpárútként épülhet meg, de ez még csak a tervezés kezdeti szakaszában jár. Ugyanilyen fontos lenne viszont a Sóskút felé vezető kerékpárút, illetve a város ipari területeinek, üdülőövezeteinek és beépítésre nem szánt területeinek a kerékpáros elérhetősége. Peca-tó irányában létezik már kerékpározható út, azonban ennek a várossal való összeköttetése problémás, amit szintén a hálózat tervezése tud megoldani.
Ezért mi egy olyan, a teljes városi közlekedést és a külső kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex hálózat tervezését támogatjuk, ami városon belül kis forgalmú utakon, mellékutcákon keresztül, biztonságosan és mindenki számára használhatóan kötné össze a környező településeket, a városi intézményeket és a szolgáltatásokat az otthonokkal. Városon kívül viszont az önálló kerékpárutakat szorgalmazzuk, mert a közutak forgalma és szűk mérete lehetetlenné teszi a kerékpársávok kialakítását.
Fontosnak tartjuk a biztonságos közúti átvezetéseket, és hogy a kerékpárosok ne forgalmas utakon keveredjenek konfliktusba a gépkocsikkal vagy akár a gyalogosokkal.
Fel kell mérni a jelenlegi igényeket, figyelembe kell venni a város szerkezeti kialakítását és a jövőbeni változásokat. A hálózat kialakításakor figyelembe kell venni az egyéb mikromobilitási lehetőségeket és igényeket is, hiszen például az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok terjedésére is gondolnunk kell időben. Ehhez hosszas tervezés szükséges és többkörös lakossági egyeztetést kell tartani, hiszen egy rosszul kialakított és nem használt hálózatnak semmi értelme. Mi hiszünk abban, hogy egy jó városvezetés ezeket a feladatokat már középtávon meg tudja oldani.
Biatorbágy közlekedés szempontjából olyan rendkívüli adottságokkal bír, amelyet kevés magyarországi település tudhat magáénak.
Közút:
az autópályák (M0, M1, M7) közelsége és a település körüli közúthálózat minden égtáj irányában gyors és rugalmas közlekedést tesz – vagy tehetne lehetővé (É – Páty, K – Budaörs; D – Sóskút; DNy – Etyek; Ny – Herceghalom), továbbá 1-es főút
Közösségi közlekedés:
Vasút: 1-es vasútvonal, amellyel a budapesti M2 és M4 metróvonal átszállás nélkül elérhető, továbbá Győr irányába is kiváló közlekedési alternatívát teremt
Autóbusz: több helyközi és távolsági autóbuszjárat is keresztezi Biatorbágyot
Gyalogos: több túraútvonal is indul a településről (persze a településről történő biztonságos kijutáshoz ennél azért kicsit több kellene…)
Légi közlekedés: Liszt Ferenc Repülőtér és Budaörsi Repülőtér közelsége
És ami mindent visz: Felcsút közelsége 🙂 (elképzelni is nehéz, mit jelenthet ez még településünknek, itt akár még egy komolyabb közlekedési beruházásra is sor kerülhet).
Talán az itt felsoroltaknak is köszönhetően Biatorbágy lakosságszáma az elmúlt 10 évben nagyjából 20%-kal növekedett. Nagyfokú motorizációnak lehetünk szemtanúi és jelentősen megváltozott a lakosság vásárlási szokása: a házhoz szállítások soha nem látott szintre emelkedtek. Ezalatt közlekedésfejlesztések viszont alig valósultak meg Biatorbágyon.
Sokan egyetértenek azzal a megállapítással, hogy városunk egyik legnagyobb problémája a közlekedés, amelyet a reggeli és a délutáni csúcsidők kiemelkedő forgalma, az állandósulni látszó dugók, az elégtelen úthálózattal lehet bemutatni. Elfogadhatatlan, hogy a probléma kezelésére Biatorbágyon eddig semmilyen hosszú távú fejlesztési terv nem készült, csak lokális tűzoltásokat láthattunk, vagy egyszerűen hagyták, hogy a megnövekedett lakosságszám a meglévő közlekedési infrastruktúrára szorítkozzon. Például a hasonló lélekszámmal bíró Komárom annak ellenére foglalkozik magasabb szinten a teljes települést érintő hosszútávú fejlesztésekkel, hogy ez számukra talán kevésbé égető kérdés, mint Biatorbágyon.
Egy ilyen mértékben fejlődő város esetében legalább 10-20 évvel előre kell gondolkodni annak érdekében, hogy a közeljövőben megvalósuló fejlesztések hosszú távú fejlesztési tervbe illeszkedjenek.
A közlekedéstervezéssel szorosan összefügg a városfejlesztési terv, beleértve az intézményelhelyezési terveket és például a városközpont tervezését. Külön fontos azokat a célkitűzéseket is meghatározni, hogy milyen szerepet szánunk Biatorbágynak a távoli jövőben. A jelenlegi alvóvárosi jellemzőket egyre inkább felváltja valamilyen regionális központi szerep is – ld. iskolafejlesztések, regionális utánpótlásnevelő központ labdarúgásban, stb. – amely a közintézmények tervezése mellett a közlekedéstervezést is jelentősen befolyásolja.
Azzal tisztában vagyunk, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások többsége önerőből – tisztán önkormányzati forrásból – nem megvalósíthatóak, és itt kimagasló szerep jut az állami vagy EU-s finanszírozásnak. De azt senki nem gondolhatja, hogy megalapozott fejlesztési tervek nélkül bárki is pénzügyi forrást biztosít a szükséges beruházásokhoz. Ezek a tervek sajnos hiányoztak az elmúlt 10-15 évben…
Közúti közlekedés
A motorizációnak köszönhetően Biatorbágyon a közúti forgalom növekedése az elmúlt 10 évben nemcsak lekövette a lakosságszám növekedési ütemét, de a forgalomnövekedés még ennél is nagyobb mértékű. Ezt a tényt, valamint a további növekedési becsléseket a 2023. májusban bemutatott “BIATORBÁGY KERÉKPÁR HÁLÓZATI KONCEPCIÓTERV” is vizsgálja. Ennek ellenére Biatorbágy közúthálózatának hosszú távú fejlesztési terveivel mindezidáig nem foglalkoztak kellő mélységgel.
Biatorbágy közúti közlekedésére jelenleg az alábbi „adottságok” gyakorolják a legjelentősebb hatásokat:
Az intézmények, szolgáltatások központosított elhelyezése. A nagyobb üzletek szintén egy helyen, a Szarvasugráson találhatók. Ezen intézményekbe látogatók jelentős belső, elsősorban gépkocsiforgalmat generálnak.
A városvezetés tájékoztatása szerint a biatorbágyi gépkocsik száma 2,3 db/háztartás (a szerző megjegyzése: ez a szám irreálisan magasnak tűnik, talán ebben céges flották is benne vannak). Ez azt jelenti, hogy több mint 11 000 gépkocsit üzemeltetünk, amelyek többsége naponta legalább kétszer használja az úthálózatunkat. Meg kell jegyezni, hogy a Biatorbágyról történő kihajtás illetve behajtás útvonalai legalább 50-60 éve nem bővültek. Ez elsősorban Budapest irányába okoz napi szintű torlódást.
A fentiek alapján megállapítható, hogy városunk úthálózata elavult. A település megközelítése, a be- és kihajtó sávok száma 1960 óta nem változott. Az akkori gépjárműforgalom néhány száz gépkocsi volt naponta, míg jelenleg a városba érkező, és azt elhagyó gépkocsik száma több tízezer. Ekkor épült meg a jelenlegi 1-es főút, és készült egy csomópont az 1-es út és a Dózsa György út kereszteződésében. Az 1-es főút elvezette a Budapest – Bécs irányú átmenő forgalmat, így ennek akkor forgalomcsökkentő hatása volt.
Az 1-es számú főút és az Ország út (8101 jelű út) kereszteződésében lévő körforgalom fejlesztése már nagyon régóta napirenden van, de folyamatosan halasztódik. Jelenlegi tervek szerint turbókörforgalommá fejlesztése az M1 autópálya 2×3 sávossá alakításával egyidejűleg megtörténik. A fejlesztés időszerűsége az utóbbi időben újra médiatéma lett, de konkrét céldátum mindezidáig nem lett megnevezve, a korábbi hírek csak a beruházás halasztásáról szóltak, amely 2029-re várható elkészülést vetített előre.
Több ilyen ütemben fejlődő város elérte, hogy legyen a város körül egy olyan elkerülőút, amely az átmenő forgalmat szinte teljes egészében megszünteti, illetve amely által a városlakóknak nem arra a néhány szűk utcára kell összezsúfolódnia, ha el akarnak jutni a lakóhelyükről az intézményekbe, vagy ki akarnak jutni a városból.
Ugyan van olyan Biatorbágyot részben érintő projekt, amely a későbbiekben javíthatja a település közlekedését – ld. Etyek megközelítése új elkerülő úttal – de jelenleg senki nem tudja, hogy mikorra megvalósuló projekt, és csak az átmenő forgalom részbeni csillapítását eredményezheti.
A Szarvasugrás lakóparkkal kapcsolatos problémák kezelésére ez idáig semmilyen megnyugtató fejlesztési terv nem készült, pedig ez már nagyon akut kérdés. A 2016. évben készült Telepítési tanulmánytervben még szerepelt egy olyan tervváltozat, amelyen a Szarvasugrás lakópark saját közúti kapcsolatot kapott volna az 1-es főút irányába, de jelenleg semmilyen terv nincs a probléma megoldására, pedig biztosan lehetne.
Biatorbágy – bár a hozzá tartozó ipari parkokban munkalehetőségeket is kínál – alapvetően egy Budapest agglomerációban lévő alvóváros. Adottságai alapján nem egyedüli ilyen a világon, ugyanis könnyen található számos hasonló adottságú város Közép-Európában (csak hogy ne menjünk messzire), de a biatorbágyi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányok elemzése során nem láttuk, hogy megvizsgáltak volna ezekből egyet is.
Tőlünk nyugatra elhelyezkedő országokban az urbanizáció és a motorizáció jóval előrébb tart, és a nálunk most jelentkező közlekedési kihívásokkal arrafelé már korábban találkoztak, tehát érdemes lenne valamiféle szakmai együttműködést kezdeményezni néhány hasonló adottságú várossal. A térképen történő szemezgetés alapján ilyen lehet a bécsi agglomerációhoz tartozó Baden bei Wien nevű település. Ennek a településnek a közúti úthálózatának elemzése során szembetűnő, hogy a város déli határa mentén van egy olyan elkerülő út, amely alkalmas az átmenő forgalom elvezetésére, valamint a városból történő gyors kijutás megvalósítására.
Biatorbágy közlekedésének meghatározó része a Nagy u. – Szabadság út – Ország út körül koncentrálódik, amelyek már elérték a kapacitásuk korlátját. Ez a tény a közlekedésfejlesztési tervek készítésekor feltétlenül fontos szempont kell, hogy legyen a jövőben.
Biatorbágy esetében hosszú távon elengedhetetlen egy elkerülőút, ugyanis a belterületi úthálózat már további forgalomnövekedést nem bír el, és ha reálisan nézzük, jelentős közúti forgalomcsökkenés bármilyen eszközt bevetve sem képzelhető el a jövőben. Ezzel, és a tervezett fejlesztésekkel együtt a tranzitforgalom Biatorbágyról jórészt kizárásra kerülhet. Erre van egy nagyvonalú elképzelésünk, amit még sok szempontból meg kell vizsgálni, például a nyomvonalát a településhatárhoz kell igazítani, valamint össze kell egyeztetni a hosszú távú településfejlesztési tervvel. Az elkerülő utat zajvédő fallal ellátva és a lakóingatlanoktól többszintes növénytelepítésű, széles (min. 40 m) véderdő sávval ellátva képzeljük el kialakítani. Az elkerülőút nyomvonala meghatározza Biatorbágy végleges beépíthetőségi határát is. Javaslatunk szerint az elkerülőút mentén lehetne csak új, nagyobb intézményeket (pl. sportpálya, bevásárlóközpont) elhelyezni. A város más (pl. K-i és DK-i) irányban nem lenne tovább bővíthető, ugyanis azon irányokban olyan természeti értékeink vannak, amelyek meglátásunk szerint további ingatlanfejlesztésekkel jelentősen károsodnának. További feltáróutak és például körforgalmi csomópontok kialakítása a hosszú távú városfejlesztési tervek szerint megvalósítandók.
Biatorbágy adottságai, településszerkezete, és a város intézményeinek, szolgáltatásainak központosított elhelyezése miatt a város közlekedésében még sokáig a személygépjárművel történő közlekedés lesz a meghatározó. Céljaink között szerepel a csökkenésének ösztönzése alternatív közlekedési eszközök és útvonalak segítségével. Fontosnak tartjuk továbbá, a településszerkezetbe illesztett szolgáltatások és intézmények elhelyezését.
Alternatív közlekedési eszközök
1. Közösségi közlekedés
Biatorbágy közlekedési problémáinak egyik leghatékonyabb kezelési lehetősége egy integrált tömegközlekedési rendszer kialakítása. Ezen belül szükséges a Volánbusz, a MÁV és a Viabusz közötti kapcsolódások javítása, hogy egyszerűsítse a transzferlehetőségeket és csökkentse az utazási időt. Vonzóvá tenné a tömegközlekedést az integrált jegy- és bérletrendszerek bevezetése, amelyek lehetővé teszik az utasok számára, hogy egyetlen jeggyel utazhassanak a városi és a regionális közlekedési hálózaton. Szükséges továbbá a tömegközlekedési eszközök, a jegy- és bérletvásárlás helyeinek bővítése. Elsősorban az online alapú vásárlást kellene elősegíteni. Például a menetjegy vásárlást a közlekedési eszközre felszállva bankkártyával vagy okostelefonos applikációval is rendezhetővé kell tenni.
Már hosszú ideje ismert tény, hogy Biatorbágy vasútállomásának környékén nem elegendő a személygépjármű parkolóhelyek – illetve hosszú távon gondolkodva a kerékpártárolók – száma, de az elmúlt időszakban ilyen irányú fejlesztések csak terv szintjén valósultak meg településünkön, pedig ez támogatná a környezetkímélő tömegközlekedés használatát és csökkentené a kivezető közutak zsúfoltsága is.
Biatorbágy Város Képviselő Testülete 2019-ben helyi buszjáratok indításáról döntött. Véleményünk szerint is szükség van a helyi buszjáratra, viszont működtetésének gazdasági feltételeinek, járatsűrűségének, menetrendjének és útvonalainak felülvizsgálata szükséges. Javasoljuk iskolaidőben, a reggeli időszakban célirányos járatok indítását az iskolák felé, de ezek ne körforgalmú járatok legyenek. A Viabuszt mint a helyi tömegközlekedés egyik legfontosabb elemét be kell illeszteni a város mindennapi életébe, ritmusába, az igények változásába.
2. Kerékpáros közlekedés
Biatorbágy közéletét régóta foglalkoztatja a kerékpározás, és a kerékpározás feltételeinek kérdése. Városunk vezetése az utóbbi években több tízmillió forintot költött különböző, a kerékpározással kapcsolatos kampányokra, tanulmányokra, tervekre, és nem utolsó sorban népszavazásra. Sajnálatos módon ezen tanulmányok és tervek sokkal inkább politikai megrendelésre készültek, sem mint a biztonságos kerékpározás helyi lehetőségeinek, a kerékpárosok igényeinek, ill. a kerékpárút-hálózat rendszerbe illesztése követelményének a feltárására. Szükségesnek tartjuk a kerékpározás népszerűsítését, mint fontos, alternatív közlekedéscsillapító – továbbá egészségmegtartó és környezetkímélő – lehetőséget, de ennek biztonságos, és a városi komfort megtartását (fák, parkolók, kocsibehajtók, …) és növelését biztosító feltételeit (jövőbeni fejlesztések) meg kell teremteni.
Szükségesnek tartjuk a BuBa (Budapestet Balatonnal összekötő kerékpárút, amelyről bővebben majd egy hamarosan publikálásra kerülő írásunkban olvashatnak), mint országos kerékpárút patakparti szakaszának mielőbbi megépítését. Ez az országos kerékpárút jelenleg egy felesleges átmenő forgalmat generál településünk szűk utcáiban és folyamatos konfrontációt okoz a személygépjárműves közlekedéssel. Az országos kerékpárút-hálózattól eltérően értelmezendő a helyi kerékpározást segítő úthálózat, amelyet a főutak forgalmának csökkenéséig a mellékutcák kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztésével kívánjuk megvalósítani, szükség esetén ezen utcák egyirányúsításával. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg megépített kerékpárutakat hogyan lehetne összekapcsolni, használhatóbbá tenni.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy az Ország út vonalában szükség van egy biztonságos kerékpárút kialakítására. Jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
A helyi kerékpározásról részletesebben szintén egy hamarosan megjelenő írásunkban olvashatnak majd.
3. Elektromos rollerhálózat kiépítése
Az országos jogszabályoktól függően támogatjuk az elektromos rollerek használatát. Tekintettel azonban a magas közlekedésbiztonsági kockázatra, használatuk feltételeit (pl. sebességkorlát, biztonsági felszerelések, használók köre, úthasználat, utak minősége …) véleményünk szerint mindaddig korlátozni szükséges, amíg nem sikerül mindenki számára elfogadható megoldást teremteni. Legfőképp a kerékpárút-hálózat közúti közlekedéstől való elkülönítése jelenthet hosszú távon elfogadható megoldást. Támogatjuk továbbá egy helyi elektromos rollerrendszer bevezetését, amely – meghatározott feltételek mellett – biztonságos, egyszerű és környezetbarát közlekedési lehetőséget kínál. Lehetőséget látunk – az elektromos kerékpárhoz hasonlóan – elektromos rollerek elhelyezésére a város fontos pontjain és közlekedési csomópontjain; például a vasútállomásnál, a középiskoláknál, a bevásárló központoknál, a sportpályáknál és a nagyobb lakóegységeknél, lakóparkoknál.
4. Car-Sharing és Car-Pooling rendszer bevezetése
Car-Sharing rendszer lehetővé teszi a lakosok számára, hogy közös autókat használjanak rövid és középtávú utazásokhoz, például az agglomerációból Budapestre való közlekedésre. Javasoljuk a rendszerhez kapcsolódó mobilalkalmazás és online platform fejlesztését (vagy meglévők használatának ösztönzését), amely lehetővé teszi az autók foglalását, lokalizálását, megosztását és az esetleges fizetését.
Lehetne a városnak egy olyan összefogása, hogy egy autóval többen utaznak Budapestre (ha már ott dolgoznak és nem akarnak tömegközlekedni). Persze össze kell szervezni, nagyjából egyszerre indulni és érkezni. Egy Oszkárhoz hasonló fejlesztést lehetne csinálni, csak helyi lakosoknak. Ezt nevezzük Car-Pooling rendszernek.
5. Járdák kialakítása
A gyalogosforgalom legbiztonságosabb felülete a járda. Szükségesnek tartjuk járdák kialakítását ott, ahol ezt a közterület adottságai megengedik. Sajnálatos módon a korábbi és a jelenlegi városvezetés nem kereste meg a módját annak, hogy a Biatorbágyon épülő lakóparkok tulajdonosai biztosítsanak területet, és a beruházói megépítsék a város számára átadandó utcákban a gyalogos közlekedés felületét. Ezen mulasztások miatt a város egyes megépült, és jelenleg épülő utcáiban hiányoznak a járdák, a gyalogosok kénytelenek az úttestet használni. Szükségesnek tartjuk a már megépült, de a város által még át nem vett területeken az érintettek bevonásával (magánút és ingatlantulajdonosok, fejlesztők, önkormányzat) egy mindenki által elfogadható műszaki megoldás keresését, majd egy konstruktív egyeztetés alapján a kivitelezését. Továbbá javasoljuk a jelenleg, vagy a jövőben épülő lakóparkoknál egy a jelenleginél szigorúbb feltételekhez kötni a város által nyújtandó szolgáltatásokat és a területek közösségi tulajdonba vételét.
Az Ország út vonalában szükség van gyalogos közlekedőút kialakítására is, de a hiányzó kerékpárúthoz hasonlóan jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
Közlekedéssel kapcsolatos további gondolatok
Biatorbágy természeti értékeinek védelme számunkra kiemelt jelentőséggel bír. A korábban Nyakaskő mellé betervezett gyorsvasúti nyomvonal teljes mértékben elfogadhatatlan. A legújabb tervek szerint a nyomvonal már kb. 1 km-rel délebbre, a Bia –Sóskút határon helyezkedik el. Fontos, hogy a végleges tervek mind a természeti értékeink védelmét, mind a biatorbágyi lakosok szempontjait figyelembe véve készüljenek el, ennek eléréséért minden lehetséges eszközzel küzdeni fogunk.
A nem is olyan távoli jövőben számítani kell az önvezető járművek megjelenésére is, amely jelenleg még nehezen becsülhető mértékű közúti forgalomnövekedést fog eredményezni. A hosszútávú fejlesztési tervek készítésénél ezt a szempontot is figyelembe kívánjuk venni.
Az eddigi városvezetés az ingatlanfejlesztések során nem megfelelően vette figyelembe a lakók közlekedési szükségleteit. Így fordulhatott elő, hogy az új lakóparkok kialakításakor elmaradt a járdák – vagy akár kerékpárutak – megvalósítása. Erre a jövőben figyelni szükséges, továbbá az új lakóingatlant megvalósító beruházók részére kötelezően elő kell írni a lakóegységenkénti 2 db parkoló kialakításának szükségességét is.
Véleményünk szerint minden lényegesebb közlekedésfejlesztő vagy -korlátozó (pl. virágládák, mobil sebességmérők) beruházás tervezésébe a lakosság bevonása is elengedhetetlen.
Kiss Ádám Szabolcs (okl. közlekedésmérnök) és a Biatorbágyért Egyesület
Biatorbágyon jelenleg hiányoznak a megfelelő minőségi közösségi terek, amelyek lehetőséget adnának a helyi lakosok számára a közösségi interakcióra és a kikapcsolódásra. A meglévő közparkok jelenleg nem teljesítik funkciójukat kellő mértékben, funkcionális fejlesztésük és széles körű hasznosításuk elengedhetetlen. Ezen területek most leginkább önmagukért vannak, nem adnak megfelelő tartalmat a közösségépítéshez. A Biatorbágyért Egyesület elkötelezett a közösségi terek fejlesztésének kérdésében, hogy ezen problémákra megoldást találjon.
Az alábbiakban röviden összefoglaltuk javaslatainkat és elképzeléseinket a biatorbágyi közösségi terek fejlesztésével kapcsolatban.
Új közösségi területek kialakítása
Új közösségi területek létrehozását látjuk szükségesnek a város különböző részein – elsősorban az új területeken, amelyek központi, könnyen megközelíthető helyeken találhatóak. Az új területek kialakításakor figyelembe kell venni a lakók igényeit és javaslatait, hogy minden korosztály számára vonzó és hasznos legyen.
Akár új, akár régi, szinte mindegyik fejlesztésre szorul. Cél az olyan közösség terek kialakítása, amelyeket akár kisebb rendezvényekhez lehet használni. Pár példa lehetséges fejlesztésekre:
Szintén a környéken maradva, az olasz fagyizónál hatalmas a sokadalom, pedig nagyon rossz helyen van a körforgalom mellett, de a környéken több, jelenleg eladó épület is található, amelyekben például kiváló közösségi teret lehetne kialakítani.
A másik biai helyszín az új Nagy utcai óvoda és iskola környéke. Az óvoda előtti megmaradt parasztházak, és azok kertje szintén kitünő közösségi terek.
A Szarvasugrás kiált egy játszótérért, szerencsére itt is akad még be nem épített terület magasfeszültség alatti üres telkeken kívül is.
Meglévő közparkok funkcionális fejlesztése
Szükséges a meglévő közparkok multifunkcionális területekké alakítása: játszótér, pihenőpark, sportpálya, kutyafuttató, piknikhelyek, éttermek, reggelizők létesítése. A közösségi területek legnagyobb jelenlegi hibája, hogy funkció nélküliek, “csak úgy vannak”. Az ember legritkább esetben megy parkba azért, hogy leüljön – az egyébként nem létező padokra – és nézzen. Amennyiben ezek meg vannak töltve attrakcióval: rendezvény, szabadtéri kiállítás, regeliző, kávézó, kiülő kap helyet benne, csak abban az esetben kerülnek használatba, és élvezi a közösség.
Fejlesztendő a Kodály tér (a Nikoletta cukrászda melletti játszóteres tér Torbágyon),
a MÁV-házak (a régi vasútállomás épületéhez tartozó két épület a JFMK parkolója és a Pontis Hotel közti parkos részen), az azok közé eső füves-fás rész remek lehetőséget jelentene egy valódi, jól funkcionáló park megteremtésére, de akár a Faluház előtti területtel és a Főtérrel való összekapcsolása is meggondolandó.
A Viaduktok és a Főtér közötti rész nagyon elhanyagolt, adná magát a minőségi fejlesztés.
A Füzes-patak Viaduktokhoz közeli helyein több jól parkosítható terület van.
Kutyafuttató számára kedvező helyszín lehet a régi vasúti nyomvonal Páty felé eső része.
Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az új területek kialakítása közmegegyezésen alapuljon, első lépés a meglévő, már kialakított és kialakult területek fejlesztése. Emellett szükségesnek gondoljuk információs táblák és útbaigazító jelzések elhelyezését a parkokban, hogy a látogatók könnyen tájékozódhassanak.
Zöldterületek és természeti elemek integrálása
A meglévő és új közösségi területek kialakítása során a zöldterületek és természeti elemek nagyobb mértékű integrálása a cél, hogy kellemes, természetközeli környezet alakuljon ki.
A Forrás-völgy projekt – a Madár-forrástól a Némó-tóig – megérdemli a figyelmet. Eddig a sokadik átgondolás és újratervezés után sem világos, hogy mi lehet a tökéletes megoldás; továbbhaladva pedig szintén megoldásért kiált a jelenleg magántulajdonban álló, de közösségi területként használt lovaspálya.
Az iharosi tábor alatti völgy, szintén kiváló közösségi tér lehetne, jó adottságokkal rendelkezik különböző programok lebonyolítására.
A régi vasúti nyomvonal viaduktoktól a Madár-forrásig tartó szakasza is érdekes terület lehet ilyen szempontból.
Városi tulajdonban levő ki nem használt, vagy nem jól kihasznált ingatlanok hasznosítása
Posta melleti épületrész
MÁV-házak
Iharosi tábor
Programok és rendezvények szervezése
Támogatjuk rendszeres közösségi programok, rendezvények szervezését a közparkokban és az új közösségi területeken, hogy növeljük azok látogatottságát és elősegítsük a helyi közösségépítést, valamint a JFMK feladatainak bővítését ezen programok szervezésével kiegészítve.
Párbeszéd és visszajelzés
Kiemelten fontosnak gondoljuk a folyamatos párbeszéd fenntartását a lakosokkal a közösségi terek használatával és fejlesztésével kapcsolatban. Ehhez szükséges online és offline platformokon a visszajelzések gyűjtése, hogy az új beruházások valóban a lakosság igényeinek megfelelően valósuljanak meg.
Finanszírozási modellek és partnerségek
Helyi, regionális és nemzeti források, valamint a privát szektor bevonása a beruházások finanszírozásába (lásd: éttermek, bisztrók, kávézók, stb.) véleményünk szerint szükséges lenne. Ugyanígy, fontosnak tartanánk stratégiai partnerségek kialakítását helyi vállalkozásokkal és civil szervezetekkel a közösségi területek fenntartása és fejlesztése érdekében – korábbi jó példa a tereken / játszótereken kialakított napvitorlás árnyékolások.
A fentebbi javaslatok célja egy élhető, vonzó és közösségi interakciókat ösztönző városi környezet létrehozása Biatorbágyon, amely pozitívan járul hozzá a település hosszú távú fejlődéséhez és a lakók életminőségének javításához. A tervezett fejlesztések a városközpont(ok) közösségi tervezésével összhangban valósulnának meg.
Egy jó példa parkok kialakítására: a XIII. kerületi Thurzó-park 80%-át növények borítják.
A városban lakhatást keresők egyre nagyobb számban fordulnak a külterületek felé. Ez a folyamat a belterületi beépítetlen ingatlanok számának csökkenésével és az árak emelkedésével várhatóan tovább erősödik. Jelenleg a város bejelentett lakosságszámának úgy 12%-át (1700-1800 fő) adják a külterületen élők. Bejelentés nélkül szintén nagy számban élnek Biatorbágy külterületén. A közelmúltban Biatorbágy város képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a területekre. Ezen döntésüket „az előkészítés alatt álló új Település Terv hatékonyabb végrehajtása érdekében” hozták.
Biatorbágy külterületei a jövőbeni szabályozás szempontjából két kategóriába tartoznak:
Beépítésre szánt területek:
Biatorbágy két üdülőövezete tartozik ide, a Peca-tó (735 telek) és a Katalin-hegy (850 telek). Mint a nevükben is benne van, pihenésre, rekreációra szánt területek, amelyeken az állandó tartózkodást a városvezetést nem támogatja. Jelenleg közművel nem rendelkeznek, a város hosszú távú terveiben kiépítésükkel számol. A telkek nagysága jellemzően 800-1500 m2, de ennél nagyobb és kisebb telkek is megtalálhatóak. A jelenlegi szabályozás szerint 10 – 15% a beépíthetőség. Állandó lakosságszámuk folyamatosan, a városi tendenciánál nagyobb mértékben növekszik. Jelenleg a beépítésre szánt külterületeken 1000-1200 bejelentett, és több száz bejelentés nélküli lakó van.
Beépítésre nem szánt területek:
Ebbe tartoznak a hagyományosan mezőgazdasági területek, általában szántó, legelő, erdő, tó, nádas művelési ágba tartozók. Aktív gazdálkodás jellemzi őket, beépítettségük elenyésző, lakosságszámuk pár tucat. A jelenlegi szabályozás mellett nem várható nagyobb létszámnövekedés.
A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak továbbá Biatorbágy „hegyein” található, a Szarvas-hegy, Öreghegy, Ürgehegy és Kutyahegy valamikori zártkertjei. Jellemzően 1000 – 3000 m2-es telkeken gazdálkodás nem történik. Szőlő- és gyümölcstermesztés még elvétve előfordul. A terület beépíthetősége 3%, kizárólag gazdasági épülettel. A múlt évtizedekben a várospolitika nem szentelt figyelmet ezen területeknek, és spontán benépesedési folyamatok indultak el. A nagyjából 2000, volt zártkerti ingatlanon lévő gazdasági és hétvégi házakban jelenleg 600 – 700 bejelentett és százas nagyságrendű bejelentés nélküli lakó él, sokszor méltatlan körülmények között. A spontán folyamatok várhatóan tovább folytatódnak, a területek szlömösödése várható.
A készülőben lévő új Település Terv várhatóan szabályozni fogja a külterületeken, a lakóingatlan építés feltételeit.
A Biatorbágyért Egyesület álláspontja
Véleményünk szerint a beépítésre szánt területek (hétvégi házas és üdülőövezetek, Peca-tó és Katalin-hegy)10 – 15 %-os beépíthetősége arányosnak látszik egy jellemzően természetközeli, zöld környezetben. Ajánlatos lenne növelni a legkisebb kialakítandó telekméreteket és szélességeket. Ezzel csökkenne a jelenleg ezeken a területeken lévő kb. 1600 db-os ingatlanszám, és így korlátozná a potenciálisan ideköltözők számát. A meglévő, és mindannyiunk által kedvelt arculata a területeknek megőrizhető maradna.
Az üdülőövezetek nagy része nyílt karsztos területen van, ahol különösen nagy a felszín alatti kőzetrétegekben található értékes vízkészletek szennyeződésének lehetősége, így a teljes közművesítése elengedhetetlen. A nyíltkarsztos területeken a karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel.
A beépítésre nem szánt területeken a jelenlegi jogszabályi környezet miatt, valamint a szabályozás jövőbeni betartatása mellettjavasoljuk biztosítani a lakóingatlanok építésének lehetőségét. A tájkarakter megőrzésének és védelmének érdekében ez kizárólag a több ezer négyzetméteres ingatlanok esetében látszik célszerűnek. A részletekre kiterjedő szabályozást a lakosság aktív bevonásával kívánjuk kidolgozni. A közműellátottság egyedileg, nyílt karsztos területen tömbösítve, vagy zárt emésztővel valósítható meg. Egy, a fenntarthatóságot biztosító feltételrendszerrel mintegy 3-400, egy lakóegységes ház építése válik lehetővé, ami a város lakosságszámát a jelenleg itt élők duplájára, 1000-1300 főre növelhetné. A jelenlegi táj arculatváltozását és a környezeti terhelést így lehet a lehető legkisebb mértékben, hosszú távon biztosítani.
Fontosnak tartjuk a meglévő természeti és épített értékeinknek a megőrzését, védelmét. Ezek felmérése a külterületen nagyrészt megtörtént, de kiegészítése szükséges. Ezek környezetében nem javaslunk lakóingatlan fejlesztést, karbantartásukat, felújításukat támogatjuk.
Fontos, hogy a jelenlegi tulajdonosok „szerzett jogai” nem sérülhetnek.
Természetesen a vízionált népességnövekedés hosszú távon jelentkezik, és mint minden népességnövekedés a város infrastruktúráját, intézményi és szolgáltatói ellátottságát egyaránt terheli.
Mi serkentett arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Szívesen figyelem a település változását, hogy milyen hatása lett a város aktuális vezetés által hozott döntéseknek, hogy fogadták ezeket a régi és új lakók, hogyan lett egy csendes településből forgalmas kisváros, milyen lehetőségek mellett mentünk el és merre tartunk. Számomra fontos érték a környezetünk védelme, a harmonikus együttélés a természettel, a közösségek jó működése, Biatorbágy örökségének védelme. A Tájvédő Kör tagjaival közösen csupán javaslatokat tehettünk az Önkormányzat számára, ami néha elérte a célját, de sokszor nem. Úgy érzem ebben az egyesületben erősebben képviselhetem kitűzött céljainkat.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
A Biatorbágyi Tájvédő Kör tagjaként más civil szervezetekkel és lelkes támogatókkal együtt építettük a Kölcsey utcai Madárlest, létrehoztuk és gondozzuk az Etyek felé vezető Családfasort, lépcsőt építettünk a Vörösmarty utcából a Békás-patak partjára, a parkolótól a Madár-forráshoz, fákat ültettünk a 14 ezer fa Biatorbággyal, szemétszedéseket szerveztünk az önkormányzat és a Bike egyesülettel közösen, városismereti játékot rendeztünk Teker.Go néven, kerékpáros csoportokkal, köztük testvérvárosiakkal jártuk be Városünnepeken a lakhelyünk híres helyszíneit, szolgáltatóit. Részt vettem a Biatorbágyi Értéktár Bizottság munkájában, közreműködtem a sétálófüzetek megalkotásában. Egyik kezdeményezője voltam a Biatorbágyi Viaduktok műemléki védetté nyilvánításának. BuBa-népszavazás, Madarak és fák napja, Budavidék zöldút, www.biatorbagy.org, Víz világnap, Bringatorbágy, Százlépcső nap, Adventkor a természetben, stb. Az eredmények eléréséhez a kulcs mindig a közösségekkel és intézményekkel (JFMK, iskolák, önkormányzat) való együttműködés volt.
Milyen témákat szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?
Az épített és természeti értékek védelme mellett fontos lenne elérni a Füzes-patak szennyezésének megszüntetését, valamint városunkat, környezetét veszélyeztető tevékenységek figyelemmel kisérését, a környezettudatos gondolkodás támogatását (csapadékvízgazdálkodás egyéni és település szinten, komposztálás, közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros útvonalak gyarapítása, stb.), parkok, közösségi terek, tanösvények vagy épp az Iharosi tábor fejlesztése.
Mit csinálnál másképp? Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Jelenleg alig van lehetőség megismerni környezetünket alakító terveket, gyenge a kapcsolat a döntéshozók és az érintettek között, sajnos ennek hatása észrevehető a mindennapokban. A bizalmatlanság miatt alacsony az elfogadottsága néha a szükséges fejlesztéseknek is. Több figyelmet kellene fordítani az itt lakókkal való együttműködésre és az átláthatóságra.
Miért szereted ezt a várost?
Mert a helybeliek között jól érzem magam, számos barátot találtam, sok különleges, segítőkész emberrel találkoztam, akik arra inspirálnak, csináljunk valamit közösen, ismerjem meg jobban a hely történeteit.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?
Szeretném, ha kellemes sétákat tehetnénk a megóvott patakok, nádasok mentén, az erdőkben. Az itt lakók jobban ismerhetnék Biatorbágy különleges helyeit, természeti értékeit, múltját, hogy bátrabban és büszkébben vallhassák magukat idetartozónak. Városunk folyamatosan alakul, növekszik, a főváros közelsége miatt különleges kihívásokkal szembesül, ezért fontos nagy figyelmet fordítani a természeti és épített értékeink megóvására. Olyan élhető várost kell építenünk, ahol mindennap jól érezhetjük magunkat.
Mi a kedvenc helyed és miért szereted?
Sok kedvenc helyem van! Ha sziklára gondolok, akkor Kőorr és a Nyakaskő, ha patakra akkor Papréti, ha titokzatos helyekre akkor Országház-kőfejtő, Zajgó, Hild-pince, a Mélyút, ha építmények, akkor viaduktok, présházak.
Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Lászlót kérdeztük. Ismerjetek meg minket!
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
A zakatóló 61-es villamos és a kutyaszar mellett 30 éve az űzött ki Budapestről, hogy szerettem volna egy olyan élhető településen, élhető közösségben élni, ahol a közélet átlátható, esetleg akár befolyásolható is. Ezen reményeimet Palovics Lajos polgármester úr rögtön az első lakossági fórumon elvette, számomra igen emlékezetes módon. Azt gondolom azonban, az eredményesség reményétől függetlenül, kötelességem a társadalom jobbik oldalán, a tehetségemhez és erőmhöz mérten szerepet vállalni. Ha másért nem, a gyerekeimnek, unokáimnak példát mutatni.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Részt vettem a Tájvédő Kör néhány megmozdulásán az utóbbi évtizedekben. Három felnőtt gyerekünk nevén három platánfa áll a Családfasorban. Rengeteg szemetet szedtem mások után, hol szervezetten, hol magányos Don Quijoteként. Szervezett szemétszedésben soha többet nem fogok részt venni. Polgárként rendszeres és felelősségteljes látogatója vagyok a JFMK kulturális rendezvényeinek, kocsmájának. Ezzel a város kultúra iránt itt helyben is érdeklő 2 százalékát erősítem. Közéleti beszélgetésekben szívesen hallatom a hangom. Legendásan udvariasan vezetek, kényszeresen próbálok mintát mutatni. Itt is.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Egyesületünkben a kulturális témákkal szeretnék foglalkozni. Szeretném, ha a városunknak informatív, színvonalas újságja és TV adása lenne.
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Azonnal megszüntetném az önkormányzat önfényező propagandáját. A lakosságot polgároknak tekinteném (tudom, Churchill), akikkel kötelező módon meg kell osztani a döntéseket, azok hátterét és a lehető legtöbb területen be is vonnám őket a döntésekbe. Olyan önkormányzatot szeretnék, ahol a polgárok és az alkalmazottak is felszabadultan, félelem nélkül, (“A félelem megeszi a lelket” / Fassbinder ) nyíltan beszélhetnek. A jelenlegi önkormányzat munkatársai mind frusztrált benyomást keltenek, olyanok, mint akik karót nyeltek. Nem tudják, kinek milyen ügyét kell elhallgatni. Nem tudják, hol, kinek, milyen érdekét sérthetik, ezért legszívesebben meg se szólalnának, meg se mozdulnának. Érezhető a feszültség, érezhető, hogy jelenleg senki nem lehet biztos a dolgában.
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Az egész programunk erről szól. Nekem azonban személyes ügyem, hogy egy közösség, egy város, akkor élhető, ha az emberek egymás iránt szolidárisak. Szolidáris közösséggé kell válnunk. Jelképes dologként megszüntetném a padokon a lefekvést, leheveredést akadályozó különböző akadályokat. Ma alig van pad Biatorbágyon, ahova, egy epe-, vagy vesegörcs esetén leheveredhetne valaki.
Miért szereted ezt a várost?
Mert ez az otthonom.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Zöldnek, színesnek, toleránsnak, csendesnek.
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
Az öreg fűzfa a Papréti patak torkolatánál. Szépen haldoklik.
Mára már mindannyian érezzük, hogy Biatorbágy belterületei is zsúfolttá, túlépítetté váltak. A helyzet kialakulásának több oka is van, és ennek megértéséhez vissza kell mennünk több mint 20 évet az időben.
Előzmények – a társadalmi és jogi környezet és annak változásai
Az 1990-es évek elején a város lakossága 7 000 fő körül alakult és részben elöregedő lakossággal rendelkezett. A 2000-es évek elején kezdődött a város eddigi legnagyobb lakóterületi bővítése, amely négy ütemben lett meghatározva – három ütem a Nyugati-lakóövezetben és egy ütem pedig a Szarvasugráson.
Mai fejjel szinte érthetetlen, hogy miért akarta vagy engedhette meg ezt az akkori városvezetés, de a teljes képhez fontos látni, hogy milyen volt akkor a jogszabályi és társadalmi környezet:
a mostani egysávos személyi jövedelemadó akkor három sávos volt, és mértéke a jelenleginek a többszöröse – amiből a helyi önkormányzatok részesültek
a gépjárműadó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
a helyi iparűzési adó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
a helyi építésügy a települések kezében volt, azaz helyben volt az engedélyek kiadása, az ellenőrzés és az esetleges büntetés
nagyon kezdetleges volt a családtámogatási rendszer ingatlanok építését vagy vásárlását támogató része
a „vidéki” társadalom elképzelhetetlennek tartotta a társasházi életformát, mindenki saját kertes házban képzelte el az életét, amely maximum többgenerációs családi házakat vagy ikerházakat eredményezett
a „vidéki” társadalom a családonként (ingatlanonként) egy, maximum kettő személygépkocsival tervezett
Mindezeket összegezve láthatjuk, hogy egy megfelelően árazott ingatlanfejlesztés ebben a környezetben jelentős változásokat generált a lakosságösszetételben. Olyan réteget vonzott, aki a közösbe folyamatosan befizet, ezzel finanszírozza szükségleteit és gazdagítja a települést, egyúttal megakadályozza az elöregedést, helyi szolgáltatásokat vonz be, vagy javítja a régebbi szolgáltatók minőségét.
Hatalmas hiba volt ugyanakkor, hogy a fejlesztési területeken nagyon kevés közösségi szabad területet alakítottak ki – például a Szarvasugráson egyáltalán nincs –, illetve az oktatási és kulturális városi ingatlanok teljesen hiányoznak!
Az eltelt több mint 20 évben olyan társadalmi és jogszabályi változások következtek be, amelyek nagyban befolyásolták városunk helyzetét:
a 2000-es évek végétől a 2010-es évek elejéig fokozatosan kivezették a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését, ez mára kizárólagos állami bevétel
a gépjárműadó helyi bevételét is több lépésben szüntették meg, ez is mára kizárólagos állami bevétel
a helyi iparűzési adót részben megvonták, amit egy ideig kompenzáltak, majd a kompenzáció is megszűnt, így mára ez is részben csökkent
a 2010-es években megszüntették a lakóingatlanok jelentős részére az építési engedély kötelezettségét, mára elegendő bejelenteni a beruházásokat
a 2010-es években elvették az építésügyet a helyi önkormányzatoktól, és járási szintre került, emiatt sokkal nehezebb az illegális tevékenységek felügyelete – helyben kizárólag a városképi véleményezés maradt
a jelenlegi CSOK és a kedvezményes áfa-rendszerrel sikerült felpörgetni a lakóingatlanok építését az agglomerációs területeken
nagyon nagy társadalmi változás következett be a nagyszámú agglomerációba költözővel – a fővárosból és nagyobb városokból ideköltözők számára teljesen elfogadható volt a társasházi létforma, míg a vidékről érkezők még mindig zöldebbnek látták ezt a városias környezetet, mint a fővárosi tömbházakat
a gyenge elővárosi közlekedés, a sok ingázó és a “rohanós” életmód miatt lassan elképzelhetetlen lett, hogy személygépjármű nélkül létezzünk a városban, így a gépjárműszám is megtöbbszöröződött – egyrészt a szokásaink változása miatt, másrészt az egy ingatlanon lévő több lakóegység miatt
Jól látható, hogy a változások nagyrészt függetlenek a várostól, a helyi önkormányzattól és a város vezetésétől, de kijelenthetjük, hogy nem is tettek semmit, hogy ezt a nyomást csökkentsék, a hatásait mérsékeljék. Az elmúlt két évtizedben a mindenkori városvezetés a helyi építési szabályokat nem igazította hozzá a változásokhoz, sőt, néhány döntésével még tovább rontotta a helyzetet a beépíthetőségek vagy a lakóegységek számának növelésével.
Meddig nőhet Biatorbágy?
2002 óta nem lett új lakóövezet kialakítva városunkban, és még a mai napig nem fejeződött be az akkor elindult beruházás. Ennek ellenére a lakosságszám 2005-ben már elérte a 9 500 főt és mára már meghaladta a 15 000-et.
Nap mint nap láthatjuk, hogy a belterületen a régi házakat elbontják és a helyükre többlakásos társasházakat építenek. A nyugati lakóövezetben az első ütem során még a családi házak voltak többségben és csak szigetszerűen épültek társasházak, azonban a második ütemben, és a Szarvasugráson ez már fordítva történt, egy-egy családi ház bújik meg a többlakásos házak között.
Amennyiben ez a tendencia így folytatódik, akkor Biatorbágy lakosságszáma további területek bevonása nélkül is éveken belül elérheti a 20-25 000-es számot és a vége még ennél is több lehet, amire nincs felkészülve a helyi közösségi közlekedés, az úthálózat, az egészségügy, az oktatási és a kulturális / közösségi intézmények.
A Biatorbágyért Egyesület programja
Döntenünk kell arról, hogy milyen irányban szeretnénk látni városunk jövőjét! Egy Érd vagy Budaörs típusú zsúfolt települést, vagy egy élhető és szerethető kisvárost szeretnénk?
Mi az élhetőség mellett szavazunk, és ezért vállaljuk, hogy a helyi szabályozást szigorítva megállítjuk a belterületi zsúfoltság további növekedését:
nem növeljük tovább a beépíthetőségi arányokat
nem növeljük tovább a lakóegységek számának maximumát az ingatlanokon
a jelenlegi szabályzat alapján lakóegységenkéntminimum 2 gépjármű telken belüli elhelyezhetőségétkell biztosítani – ezt szigorúan ellenőrizzük
az építési szabályzat egyes övezeteiben csökkentjük (nemcsak az új területeken), és maximum egy, vagy két lakóegységet engedélyezünk ingatlanonként
fokozzuk az illegális tevékenységek ellenőrzését és szorosabban együttműködünk a járási építésüggyel
Sokan kérdezhetik, hogy ezzel nem okozunk-e bizonyos beruházóknak károkat és nem kell-e kártérítéseket fizetni, amitől a jelenlegi városvezetés is tart, és sokszor emlegeti is.
Természetesen felmerülhetnek a későbbiekben kártérítési igények, amiket tételesen kell bizonyítaniuk azoknak, akik jogi útra terelik a kérdést, de ez véleményünk szerint a város részéről tervezhető költség, ami nem feltétlenül érinti negatívan Biatorbágy jelenlegi lakosságát, hiszen a fentebb említett minimum 5-10 000 további lakos jogos igényei nem kevés költséget jelentenének a városunknak:
új óvoda és bölcsőde építése (a most folyamatban lévőn kívül) minimum 3-4 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
új iskola építése mintegy 7-10 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
szennyvíztisztító további extra fejlesztése 2-3 milliárd Ft
ivóvíz fejlesztés 1-2 milliárd Ft
a helyi közösségi közlekedés fejlesztése, ami a jelenlegi éves 100 millió Ft helyett akár a többszörösére is nőhet
a jelenleg is szükséges közösségi tér fejlesztések mellett az extra igényeket is meg kell valósítani, ami csak a játszóterek esetében is 100 milliós nagyságrendű beruházást és természetesen folyamatos fenntartást igényel
az úthálózat terhelése olyan mértékűre nőhet, hogy újabb elkerülő utak kialakítása válik elkerülhetetlenné, szintén sok milliárdos beruházásokkal
az egészségügyünk fenntartása már ma is megközelíti az évi 100 millió Ft-os összeget, ami szintén jelentősen emelkedne a nagyobb lakosságszámmal, hiszen az állam lényegesen kevesebb óraszámot finanszíroz, mint a valós helyi igények
és még sorolhatnánk, hiszen azt leszögezhetjük, hogy ha nem szeretnénk visszalépni a jelenlegi város által biztosított szolgáltatásokból (pályázatok, ellátások, támogatások, kultúra, stb.), akkor még sok-sok helyen nőnek majd a költségek kisebb-nagyobb mértékben, melyek szintén folyamatos kiadásokat jelentenek
A felsoroltak természetesen nem a teljes összeget fedik le, de így is látható, hogy 15-20 milliárd Ft beruházás és éves több száz millió forint működési költség takarítható meg megfelelő szabályozással.
Mi hiszünk abban, hogy meg tudunk birkózni ezekkel a problémákkal, merjük vállalni a szigorításokat és folyamatosan az aktuális jogszabályi környezethez, illetve a társadalmi változásokhoz igazítjuk a helyi szabályozásokat.
Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Ágit kérdeztük. Ismerjetek meg minket!
Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?
Röviden válaszolva: Tájvédő Kör-béli ténykedéseim kapcsán egyre jobban beleláttam a város működésébe, s úgy éreztem, eddigi segítő észrevételeink, kritikáink jól jöhetnének megelőzésre, alkotásra is, nem csak elégedetlenkedésre.
Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?
Volt egy pár… 🙂 A levegőminőség javítási szándékával kezdődött itteni „pályafutásom”, frissen ideköltözött kismamaként tapasztalva ezt + azt. Ezek voltak a „Fűts okosan!” és a „Ne égesd el!” kampányok. Ennek a problémának köszönhettem, hogy rátaláltam a Tájvédőkre, no meg persze Varga Lászlónak, aki akkoriban még alpolgármester volt, és az egyedüli az öszes képviselő és hivatali dolgozó közül, aki válaszolt egy naiv „anyukás” levélre. Bár a felvetésemre nem tudott konkrét választ, ígéretet adni, de örömét fejezte ki, hogy ilyen lelkes vagyok, és javasolta, hogy keressem meg a Tájvédőket, ők biztos szívesen fogadnak. Így a „Pannon-tenger kincsei” előadás után be is mutatkoztam Emilnek és Anriettnek a Tájvédőktől.
Sokat dolgoztam a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) kérdéseivel még 2016-ban, majd később, többek között a kapcsolódó népszavazási kampány aktív tagjaként. Mikor megtudtam, hogy nincs Környezetvédelmi alap Biatorbágyon, indítványoztam, hogy az önkormányzat, élve törvénybéli lehetőségével, hozzon létre ilyet.
Rengeteget foglalkoztam és foglalkozom a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítási kérelmeivel, véleményezésével, különös tekintettel a túlépítésekre akár gazdasági övezetekben, akár „belvárosban” vagy ökológiailag érzékeny területeken. A helyi klímastratégiát is véleményezhettük anno.
A Madár-forrás és környékének kérdéseivel is sokat foglalkoztam, az ottani területrendezésből és lépcsőépítésből is kivettem a részem, a mostani átalakítási terveket is nagyon szorosan figyelemmel kísérem. A „Műfű helyett madarak!” című kampánnyal próbáltuk például elejét venni a „Forrás sportközpont” művésznevű műfüves MLSZ pálya megépülésének azon a területen. A Schulteisz-kanyar helyi védettségének indítványozásában is részt vettem.
A Füzes-patak vízminőségével, a pátyi szennyvízkezelés problémáival is sokat foglalkoztam, szorosan együttműködve Csilláékkal (Patrióta Egyesület) és a PáKörrel.
A „Zajvédő falat Biatorbágynak” kezdeményezésnek is aktív tagja vagyok, e lelkes kis csoporttal mértünk, mérettünk, leveleztünk, egyeztettünk, hogy városunk és az autópálya között zajvédő fal épülhessen. Zaj- és balesetvédelmi szempontból szerencsés lenne egy sebességcsökkentés is, ehhez kapcsolódóan átlagsebességmérés-petíciót adtunk be.
Meglepetésemre beválasztottak a „Városközpont-tervezési koordinációs csoportba”, ahol sok-sok órát együtt töltve, majd egy éven át rengeteget tanulhattunk egymástól a városról, egymásról, és oszthattuk meg különböző szempontjainkat, véleményeinket, javaslatainkat a tervezőkkel.
Mindezek mellett sok helyi zöld kezdeményezésben vagyok még aktív, ilyen a komposztálás népszerűsítése, aktív résztvevője vagyok a helyi faültetéseknek, gondozásoknak, rendszeresen foglalkoztat a helyi játszóterek, zöldfelületek állapota, szívügyem a véderdősávok kérdése is. Kiemelten fontosnak tartom helyi kérdésekben a kommunikáció javítását úgy általánosságban, valamint a kapcsolatépítést, az együttműködések elősegítését.
Igyekszem szakmailag folyamatosan képezni magam, sok konferenciára elmentem, illetve meghallgattam itthonról, és próbáltam településünket is bevonni pár dologba, valamint térségi civilekkel kapcsolódni, hogy segíthessük egymást hasonló küzdelmeinkben.
Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?
Az előző kérdésnél látszik, hogy főleg zöld témákba másztam bele. Ezek egyrészt közvetlenül tapasztalhatóak, érzékelhetőek, másrészt, környezetkutatói tanulmányaimnak is köszönhetően, a távlatibb következményekről is van némi elképzelésem, tudásom. Nagycsaládos nagymamaként is érintenek ezek a dolgok. Emellett persze az oktatás, közösségépítés, ifjúsági lehetőségek, kapcsolatépítés, jó példák bemutatása is foglalkoztat. Szeretném a helyi természetvédelmi területeket tovább bővíteni, és nem csak papíron vigyázni rájuk. Közben megértetni, hogy közjavaink nem herdálhatóak el néhány ember kényelme vagy anyagi gyarapodása érdekében…
Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?
Én, gondolom más dolgokat szúrnék el. 😊 De törekednék igazi, nyitott kommunikációra, rendszeres önvizsgálatra és a felismert hibák felvállalására. Természetesen megpróbálnám megértetni rossznak tűnő döntésünk indokát, de ha kiderül, hogy tényleg nem megfelelő, elfogadható, akkor új megoldás keresésébe fognék közösen az érintettekkel. Szerintem a tévedés nem szégyellnivaló, még ha néha „ciki” is. Hitelesebb számomra az, aki felvállalja, és nem ragaszkodik körömszakadtáig az igazához. Talán abban különbözöm még, hogy nem csak egy-egy aspektusból tekintek a dolgokra. A környezetet sem külön szeretném védeni, hanem csak úgy látom értelmét, ha már maga a teremtésvédelmi szemlélet hatja át a kezdeti vizsgálódástól az ötletelésen, tervezésen, kivitelezésen és fenntartáson át minden beavatkozásunkat. Ellenkező esetben csak kullogunk, vagy futunk az események után, jogászkodva, ide-oda kapkodva, halmozva a hibákat…
Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?
Konkrét javaslatokat szeretnél? Írjam le a választási programunkat? 😉 Az máshol olvasható lesz. 😉 Teoretikus válaszom pedig az, hogy ugyanúgy, ahogy országunkat, Földünket tehetnénk: mindenkinek fel kéne vennie a teremtésvédelmi szemüvegét (szemellenző helyett!) , ha nem is érzi már szívéből az EGYséget. Ha ez menne varázsütésre, a problémák nem lennének többé gondok, és nem is pusztítanánk tovább a Földet, egymást, magunkat… De nincs egyet suhintó tündérpálcám, így marad a „varázsütlegelés” . Kicsit tovább tart, de lassan, csak-csak…
Miért szereted ezt a várost?
Az itt élők miatt, és mert még emberarcú, no meg azért is persze, mert törődőm vele.
Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?
Az „emberarcúsága” maradjon meg. Köszönjenek vissza, ha köszönök (még ha előre nem is). Nézhessünk egymás szemébe. Mosolyogjon a többség, és ne rohanjon feszülten. Szeretném, ha nem látnám a fától az erdőt. 😉 A Füzes-patak tisztán kanyarogva csörgedezzen a megerősödött fácskáink alatt. A Madár-forrás tiszta, hűs vizét ihassuk, és a vadaknak is maradjon hely, a sok-sok kiránduló mellett. A felszedett műfű helyén újra nőjön ki az ősgyep, és egy kis piknikező, szaladgáló rét legyen az elkészült új bölcsi és ovi mellett, ahová nem csak a Szarvasugrás lakói sétálhatnak ki. A véderdő-sávokban addigra kis facsemeték várják a rendszeres locsolást az arra sétáló családoktól és kutyafuttatóktól… Csendes vonatok suhanjanak a zajvédő falak mögött. Kerékpározzon, aki csak tud, a biztonságos, jó minőségű útjainkon, kerékpárutakon, bárhol. Szeressenek a tizen- és huszonévesek is „itthon lenni”, legyen nekik sok szabad terük, illetve saját rendelkezésű helyeik. Addigra senki ne használja különös éllel, hogy „lakóparki”, legyen ez csak egy helyhatározó. Találják meg a metszéspontot a régebbiek a „beköltözőkkel”. A Földesurak nyugodjanak le, és örököseik legyenek kevésbé kizsákmányoló szemléletűek. Nem túl merész vágyak, hosszabb távra még ilyfélébbeket kívánok! 😉
Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?
A Kisgombos. Hogy miért? Hát a hely szelleme… Vagyis inkább a „lányok” lelke, a könyvek, a Padlás… És persze, a Madár-forrás és környéke a Némo-tóval, a Kőorr és a Szélkapu-völgy, ahol egész nagy csend is tud lenni…
Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉
„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?
Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!
A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.
Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.
Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…
Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású
„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”
„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”
Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.
A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;
47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:
Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter
Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület”
Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…
Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)
Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹
„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.
