Kategória: Hírek

Beküldve:

Biatorbágy külterületei – szintén kezdenek megtelni?

A városban lakhatást keresők egyre nagyobb számban fordulnak a külterületek felé. Ez a folyamat a belterületi beépítetlen ingatlanok számának csökkenésével és az árak emelkedésével várhatóan tovább erősödik. Jelenleg a város bejelentett lakosságszámának úgy 12%-át (1700-1800 fő) adják a külterületen élők. Bejelentés nélkül szintén nagy számban élnek Biatorbágy külterületén. A közelmúltban Biatorbágy város képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a területekre. Ezen döntésüket „az előkészítés alatt álló új Település Terv hatékonyabb végrehajtása érdekében” hozták.

Biatorbágy külterületei a jövőbeni szabályozás szempontjából két kategóriába tartoznak: 

  1. Beépítésre szánt területek: 

Biatorbágy két üdülőövezete tartozik ide, a Peca-tó (735 telek) és a Katalin-hegy (850 telek). Mint a nevükben is benne van, pihenésre, rekreációra szánt területek, amelyeken az állandó tartózkodást a városvezetést nem támogatja. Jelenleg közművel nem rendelkeznek, a város hosszú távú terveiben kiépítésükkel számol. A telkek nagysága jellemzően 800-1500 m2, de ennél nagyobb és kisebb telkek is megtalálhatóak. A jelenlegi szabályozás szerint 10 – 15% a beépíthetőség. Állandó lakosságszámuk folyamatosan, a városi tendenciánál nagyobb mértékben növekszik. Jelenleg a beépítésre szánt külterületeken 1000-1200 bejelentett, és több száz bejelentés nélküli lakó van. 

  1. Beépítésre nem szánt területek:

Ebbe tartoznak a hagyományosan mezőgazdasági területek, általában szántó, legelő, erdő, tó, nádas művelési ágba tartozók. Aktív gazdálkodás jellemzi őket, beépítettségük elenyésző, lakosságszámuk pár tucat. A jelenlegi szabályozás mellett nem várható nagyobb létszámnövekedés.

A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak továbbá Biatorbágy „hegyein” található, a  Szarvas-hegy, Öreghegy, Ürgehegy és Kutyahegy valamikori zártkertjei. Jellemzően 1000 – 3000 m2-es telkeken gazdálkodás nem történik. Szőlő- és gyümölcstermesztés még elvétve előfordul. A terület beépíthetősége 3%, kizárólag gazdasági épülettel. A múlt évtizedekben a várospolitika nem szentelt figyelmet ezen területeknek, és spontán benépesedési folyamatok indultak el. A nagyjából 2000, volt zártkerti ingatlanon lévő gazdasági és hétvégi házakban jelenleg 600 – 700 bejelentett és százas nagyságrendű bejelentés nélküli lakó él, sokszor méltatlan körülmények között. A spontán folyamatok várhatóan tovább folytatódnak, a területek szlömösödése várható.

A készülőben lévő új Település Terv várhatóan szabályozni fogja a külterületeken, a lakóingatlan építés feltételeit. 

A Biatorbágyért Egyesület álláspontja

Véleményünk szerint a beépítésre szánt területek (hétvégi házas és üdülőövezetek, Peca-tó és Katalin-hegy) 10 – 15 %-os beépíthetősége arányosnak látszik egy jellemzően természetközeli, zöld környezetben. Ajánlatos lenne növelni a legkisebb kialakítandó telekméreteket és szélességeket. Ezzel csökkenne a jelenleg ezeken a területeken lévő kb. 1600 db-os ingatlanszám, és így korlátozná a potenciálisan ideköltözők számát. A meglévő, és mindannyiunk által kedvelt arculata a területeknek megőrizhető maradna. 

Az üdülőövezetek nagy része nyílt karsztos területen van, ahol különösen nagy a felszín alatti kőzetrétegekben található értékes vízkészletek szennyeződésének lehetősége, így a teljes közművesítése elengedhetetlen. A nyíltkarsztos területeken a karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel. 

A beépítésre nem szánt területeken a jelenlegi jogszabályi környezet miatt, valamint a szabályozás jövőbeni betartatása mellett javasoljuk biztosítani a lakóingatlanok építésének lehetőségét. A tájkarakter megőrzésének és védelmének érdekében ez kizárólag a több ezer négyzetméteres ingatlanok esetében látszik célszerűnek. A részletekre kiterjedő szabályozást a lakosság aktív bevonásával kívánjuk kidolgozni. A közműellátottság egyedileg, nyílt karsztos területen tömbösítve, vagy zárt emésztővel valósítható meg. Egy, a fenntarthatóságot biztosító feltételrendszerrel mintegy 3-400, egy lakóegységes ház építése válik lehetővé, ami a város lakosságszámát a jelenleg itt élők duplájára, 1000-1300 főre növelhetné. A jelenlegi táj arculatváltozását és a környezeti terhelést így lehet a lehető legkisebb mértékben, hosszú távon biztosítani.

Fontosnak tartjuk a meglévő természeti és épített értékeinknek a megőrzését, védelmét. Ezek felmérése a külterületen nagyrészt megtörtént, de kiegészítése szükséges. Ezek környezetében nem javaslunk lakóingatlan fejlesztést, karbantartásukat, felújításukat támogatjuk.

Fontos, hogy a jelenlegi tulajdonosok „szerzett jogai” nem sérülhetnek.

Természetesen a vízionált népességnövekedés hosszú távon jelentkezik, és mint minden népességnövekedés a város infrastruktúráját, intézményi és szolgáltatói ellátottságát egyaránt terheli.

Beküldve:

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Tüske Emillel

Mi serkentett arra, hogy a Biatorbágyért egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?

Szívesen figyelem a település változását, hogy milyen hatása lett a város aktuális vezetés által hozott döntéseknek, hogy fogadták ezeket a régi és új lakók, hogyan lett egy csendes településből forgalmas kisváros, milyen lehetőségek mellett mentünk el és merre tartunk. Számomra fontos érték a környezetünk védelme, a harmonikus együttélés a természettel, a közösségek jó működése, Biatorbágy örökségének védelme. A Tájvédő Kör tagjaival közösen csupán javaslatokat tehettünk az Önkormányzat számára, ami néha elérte a célját, de sokszor nem. Úgy érzem ebben az egyesületben erősebben képviselhetem kitűzött céljainkat.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

A Biatorbágyi Tájvédő Kör tagjaként más civil szervezetekkel és lelkes támogatókkal együtt építettük a Kölcsey utcai Madárlest, létrehoztuk és gondozzuk az Etyek felé vezető Családfasort, lépcsőt építettünk a Vörösmarty utcából a Békás-patak partjára, a parkolótól a Madár-forráshoz, fákat ültettünk a 14 ezer fa Biatorbággyal, szemétszedéseket szerveztünk az önkormányzat és a Bike egyesülettel közösen, városismereti játékot rendeztünk Teker.Go néven, kerékpáros csoportokkal, köztük testvérvárosiakkal jártuk be Városünnepeken a lakhelyünk híres helyszíneit, szolgáltatóit. Részt vettem a Biatorbágyi Értéktár Bizottság munkájában, közreműködtem a sétálófüzetek megalkotásában. Egyik kezdeményezője voltam a Biatorbágyi Viaduktok műemléki védetté nyilvánításának. BuBa-népszavazás, Madarak és fák napja, Budavidék zöldút, www.biatorbagy.org, Víz világnap, Bringatorbágy, Százlépcső nap, Adventkor a természetben, stb. Az eredmények eléréséhez a kulcs mindig a közösségekkel és intézményekkel (JFMK, iskolák, önkormányzat) való együttműködés volt.

Milyen témákat szeretnél felvállalni a Biatorbágyért egyesület segítségével?

Az épített és természeti értékek védelme mellett fontos lenne elérni a Füzes-patak szennyezésének megszüntetését, valamint városunkat, környezetét veszélyeztető tevékenységek figyelemmel kisérését, a környezettudatos gondolkodás támogatását (csapadékvízgazdálkodás egyéni és település szinten, komposztálás, közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros útvonalak gyarapítása, stb.), parkok, közösségi terek, tanösvények vagy épp az Iharosi tábor fejlesztése.

Mit csinálnál másképp? Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Jelenleg alig van lehetőség megismerni környezetünket alakító terveket, gyenge a kapcsolat a döntéshozók és az érintettek között, sajnos ennek hatása észrevehető a mindennapokban. A bizalmatlanság miatt alacsony az elfogadottsága néha a szükséges fejlesztéseknek is. Több figyelmet kellene fordítani az itt lakókkal való együttműködésre és az átláthatóságra.

Miért szereted ezt a várost?

Mert a helybeliek között jól érzem magam, számos barátot találtam, sok különleges, segítőkész emberrel találkoztam, akik arra inspirálnak, csináljunk valamit közösen, ismerjem meg jobban a hely történeteit.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot 10 év múlva?

Szeretném, ha kellemes sétákat tehetnénk a megóvott patakok, nádasok mentén, az erdőkben. Az itt lakók jobban ismerhetnék Biatorbágy különleges helyeit, természeti értékeit, múltját, hogy bátrabban és büszkébben vallhassák magukat idetartozónak. Városunk folyamatosan alakul, növekszik, a főváros közelsége miatt különleges kihívásokkal szembesül, ezért fontos nagy figyelmet fordítani a természeti és épített értékeink megóvására. Olyan élhető várost kell építenünk, ahol mindennap jól érezhetjük magunkat.

Mi a kedvenc helyed és miért szereted?

Sok kedvenc helyem van! Ha sziklára gondolok, akkor Kőorr és a Nyakaskő, ha patakra akkor Papréti, ha titokzatos helyekre akkor Országház-kőfejtő, Zajgó, Hild-pince, a Mélyút, ha építmények, akkor viaduktok, présházak.

És a Bolha-hegy!

Beküldve:

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Millner Lászlóval

Millner László

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Lászlót kérdeztük. Ismerjetek meg minket! 

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?

A zakatóló 61-es villamos és a kutyaszar mellett 30 éve az űzött ki Budapestről, hogy szerettem volna egy olyan élhető településen, élhető közösségben élni, ahol a közélet átlátható, esetleg akár befolyásolható is. Ezen reményeimet Palovics Lajos polgármester úr rögtön az első lakossági fórumon elvette, számomra igen emlékezetes módon. Azt gondolom azonban, az eredményesség reményétől függetlenül, kötelességem a társadalom jobbik oldalán, a tehetségemhez és erőmhöz mérten szerepet vállalni. Ha másért nem, a gyerekeimnek, unokáimnak példát mutatni.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

Részt vettem a Tájvédő Kör néhány megmozdulásán az utóbbi évtizedekben. Három felnőtt gyerekünk nevén három platánfa áll a Családfasorban. Rengeteg szemetet szedtem mások után, hol szervezetten, hol magányos Don Quijoteként. Szervezett szemétszedésben soha többet nem fogok részt venni. Polgárként rendszeres és felelősségteljes látogatója vagyok a JFMK kulturális rendezvényeinek, kocsmájának. Ezzel a város kultúra iránt itt helyben is érdeklő 2 százalékát erősítem. Közéleti beszélgetésekben szívesen hallatom a hangom. Legendásan udvariasan vezetek, kényszeresen próbálok mintát mutatni. Itt is.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Egyesületünkben a kulturális témákkal szeretnék foglalkozni. Szeretném, ha a városunknak informatív, színvonalas újságja és TV adása lenne.

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Azonnal megszüntetném az önkormányzat önfényező propagandáját. A lakosságot polgároknak tekinteném (tudom, Churchill), akikkel kötelező módon meg kell osztani a döntéseket, azok hátterét és a lehető legtöbb területen be is vonnám őket a döntésekbe. Olyan önkormányzatot szeretnék, ahol a polgárok és az alkalmazottak is felszabadultan, félelem nélkül, (“A félelem megeszi a lelket” / Fassbinder ) nyíltan beszélhetnek. A jelenlegi önkormányzat munkatársai mind frusztrált benyomást keltenek, olyanok, mint akik karót nyeltek. Nem tudják, kinek milyen ügyét kell elhallgatni. Nem tudják, hol, kinek, milyen érdekét sérthetik, ezért legszívesebben meg se szólalnának, meg se mozdulnának. Érezhető a feszültség, érezhető, hogy jelenleg senki nem lehet biztos a dolgában.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Az egész programunk erről szól. Nekem azonban személyes ügyem, hogy egy közösség, egy város, akkor élhető, ha az emberek egymás iránt szolidárisak. Szolidáris közösséggé kell válnunk. Jelképes dologként megszüntetném a padokon a lefekvést, leheveredést akadályozó különböző akadályokat. Ma alig van pad Biatorbágyon, ahova, egy epe-, vagy vesegörcs esetén leheveredhetne valaki.

Miért szereted ezt a várost?

Mert ez az otthonom.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Zöldnek, színesnek, toleránsnak, csendesnek.

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Az öreg fűzfa a Papréti patak torkolatánál. Szépen haldoklik.

Életfa
Lehajtott fejjel
Beküldve:

A belterületek zsúfoltsága

Mára már mindannyian érezzük, hogy Biatorbágy belterületei is zsúfolttá, túlépítetté váltak. A helyzet kialakulásának több oka is van, és ennek megértéséhez vissza kell mennünk több mint 20 évet az időben.

Előzmények – a társadalmi és jogi környezet és annak változásai

Az 1990-es évek elején a város lakossága 7 000 fő körül alakult és részben elöregedő lakossággal rendelkezett. A 2000-es évek elején kezdődött a város eddigi legnagyobb lakóterületi bővítése, amely négy ütemben lett meghatározva – három ütem a Nyugati-lakóövezetben és egy ütem pedig a Szarvasugráson. 

Mai fejjel szinte érthetetlen, hogy miért akarta vagy engedhette meg ezt az akkori városvezetés, de a teljes képhez fontos látni, hogy milyen volt akkor a jogszabályi és társadalmi környezet:

  • a mostani egysávos személyi jövedelemadó akkor három sávos volt, és mértéke a jelenleginek a többszöröse – amiből a helyi önkormányzatok részesültek 
  • a gépjárműadó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
  • a helyi iparűzési adó a helyi önkormányzatokhoz folyt be
  • a helyi építésügy a települések kezében volt, azaz helyben volt az engedélyek kiadása, az ellenőrzés és az esetleges büntetés
  • nagyon kezdetleges volt a családtámogatási rendszer ingatlanok építését vagy vásárlását támogató része
  • a „vidéki” társadalom elképzelhetetlennek tartotta a társasházi életformát, mindenki saját kertes házban képzelte el az életét, amely maximum többgenerációs családi házakat vagy ikerházakat eredményezett
  • a „vidéki” társadalom a családonként (ingatlanonként) egy, maximum kettő személygépkocsival tervezett

Mindezeket összegezve láthatjuk, hogy egy megfelelően árazott ingatlanfejlesztés ebben a környezetben jelentős változásokat generált a lakosságösszetételben. Olyan réteget vonzott, aki a közösbe folyamatosan befizet, ezzel finanszírozza szükségleteit és gazdagítja a települést, egyúttal megakadályozza az elöregedést, helyi szolgáltatásokat vonz be, vagy javítja a régebbi szolgáltatók minőségét. 

Hatalmas hiba volt ugyanakkor, hogy a fejlesztési területeken nagyon kevés közösségi szabad területet alakítottak ki – például a Szarvasugráson egyáltalán nincs –, illetve az oktatási és kulturális városi ingatlanok teljesen hiányoznak!

Az eltelt több mint 20 évben olyan társadalmi és jogszabályi változások következtek be, amelyek nagyban befolyásolták városunk helyzetét:

  • a 2000-es évek végétől a 2010-es évek elejéig fokozatosan kivezették a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését, ez mára kizárólagos állami bevétel
  • a gépjárműadó helyi bevételét is több lépésben szüntették meg, ez is mára kizárólagos állami bevétel
  • a helyi iparűzési adót részben megvonták, amit egy ideig kompenzáltak, majd a kompenzáció is megszűnt, így mára ez is részben csökkent
  • a 2010-es években megszüntették a lakóingatlanok jelentős részére az építési engedély kötelezettségét, mára elegendő bejelenteni a beruházásokat
  • a 2010-es években elvették az építésügyet a helyi önkormányzatoktól, és járási szintre került, emiatt sokkal nehezebb az illegális tevékenységek felügyelete – helyben kizárólag a városképi véleményezés maradt
  • a jelenlegi CSOK és a kedvezményes áfa-rendszerrel sikerült felpörgetni a lakóingatlanok építését az agglomerációs területeken
  • nagyon nagy társadalmi változás következett be a nagyszámú agglomerációba költözővel – a fővárosból és nagyobb városokból ideköltözők számára teljesen elfogadható volt a társasházi létforma, míg a vidékről érkezők még mindig zöldebbnek látták ezt a városias környezetet, mint a fővárosi tömbházakat
  • a gyenge elővárosi közlekedés, a sok ingázó és a “rohanós” életmód miatt lassan elképzelhetetlen lett, hogy személygépjármű nélkül létezzünk a városban, így a gépjárműszám is megtöbbszöröződött – egyrészt a szokásaink változása miatt, másrészt az egy ingatlanon lévő több lakóegység miatt 

Jól látható, hogy a változások nagyrészt függetlenek a várostól, a helyi önkormányzattól és a város vezetésétől, de kijelenthetjük, hogy nem is tettek semmit, hogy ezt a nyomást csökkentsék, a hatásait mérsékeljék. Az elmúlt két évtizedben a mindenkori városvezetés a helyi építési szabályokat nem igazította hozzá a változásokhoz, sőt, néhány döntésével még tovább rontotta a helyzetet a beépíthetőségek vagy a lakóegységek számának növelésével.

Meddig nőhet Biatorbágy?

2002 óta nem lett új lakóövezet kialakítva városunkban, és még a mai napig nem fejeződött be az akkor elindult beruházás. Ennek ellenére a lakosságszám 2005-ben már elérte a 9 500 főt és mára már meghaladta a 15 000-et.

Nap mint nap láthatjuk, hogy a belterületen a régi házakat elbontják és a helyükre többlakásos társasházakat építenek. A nyugati lakóövezetben az első ütem során még a családi házak voltak többségben és csak szigetszerűen épültek társasházak, azonban a második ütemben, és a Szarvasugráson ez már fordítva történt, egy-egy családi ház bújik meg a többlakásos házak között.

Amennyiben ez a tendencia így folytatódik, akkor Biatorbágy lakosságszáma további területek bevonása nélkül is éveken belül elérheti a 20-25 000-es számot és a vége még ennél is több lehet, amire nincs felkészülve a helyi közösségi közlekedés, az úthálózat, az egészségügy, az oktatási és a kulturális / közösségi intézmények.

A Biatorbágyért Egyesület programja

Döntenünk kell arról, hogy milyen irányban szeretnénk látni városunk jövőjét! Egy Érd vagy Budaörs típusú zsúfolt települést, vagy egy élhető és szerethető kisvárost szeretnénk?

Mi az élhetőség mellett szavazunk, és ezért vállaljuk, hogy a helyi szabályozást szigorítva megállítjuk a belterületi zsúfoltság további növekedését:   

  • nem növeljük tovább a beépíthetőségi arányokat 
  • nem növeljük tovább a lakóegységek számának maximumát az ingatlanokon
  • a jelenlegi szabályzat alapján lakóegységenként minimum 2 gépjármű telken belüli elhelyezhetőségét kell biztosítani – ezt szigorúan ellenőrizzük
  • az építési szabályzat egyes övezeteiben csökkentjük (nemcsak az új területeken), és maximum egy, vagy két lakóegységet engedélyezünk ingatlanonként
  • fokozzuk az illegális tevékenységek ellenőrzését és szorosabban együttműködünk a járási építésüggyel

Sokan kérdezhetik, hogy ezzel nem okozunk-e bizonyos beruházóknak károkat és nem kell-e kártérítéseket fizetni, amitől a jelenlegi városvezetés is tart, és sokszor emlegeti is.

Természetesen felmerülhetnek a későbbiekben kártérítési igények, amiket tételesen kell bizonyítaniuk azoknak, akik jogi útra terelik a kérdést, de ez véleményünk szerint a város részéről tervezhető költség, ami nem feltétlenül érinti negatívan Biatorbágy jelenlegi lakosságát, hiszen a fentebb említett minimum 5-10 000 további lakos jogos igényei nem kevés költséget jelentenének a városunknak:

  • új óvoda és bölcsőde építése (a most folyamatban lévőn kívül) minimum 3-4 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
  • új iskola építése mintegy 7-10 milliárd Ft, amit üzemeltetni is kell folyamatosan
  • szennyvíztisztító további extra fejlesztése 2-3 milliárd Ft
  • ivóvíz fejlesztés 1-2 milliárd Ft
  • a helyi közösségi közlekedés fejlesztése, ami a jelenlegi éves 100 millió Ft helyett akár a többszörösére is nőhet
  • a jelenleg is szükséges közösségi tér fejlesztések mellett az extra igényeket is meg kell valósítani, ami csak a játszóterek esetében is 100 milliós nagyságrendű beruházást és természetesen folyamatos fenntartást igényel
  • az úthálózat terhelése olyan mértékűre nőhet, hogy újabb elkerülő utak kialakítása válik elkerülhetetlenné, szintén sok milliárdos beruházásokkal
  • az egészségügyünk fenntartása már ma is megközelíti az évi 100 millió Ft-os összeget, ami szintén jelentősen emelkedne a nagyobb lakosságszámmal, hiszen az állam lényegesen kevesebb óraszámot finanszíroz, mint a valós helyi igények
  • és még sorolhatnánk, hiszen azt leszögezhetjük, hogy ha nem szeretnénk visszalépni a jelenlegi város által biztosított szolgáltatásokból (pályázatok, ellátások, támogatások, kultúra, stb.), akkor még sok-sok helyen nőnek majd a költségek kisebb-nagyobb mértékben, melyek szintén folyamatos kiadásokat jelentenek  

A felsoroltak természetesen nem a teljes összeget fedik le, de így is látható, hogy 15-20 milliárd Ft beruházás és éves több száz millió forint működési költség takarítható meg megfelelő szabályozással.

Mi hiszünk abban, hogy meg tudunk birkózni ezekkel a problémákkal, merjük vállalni a szigorításokat és folyamatosan az aktuális jogszabályi környezethez, illetve a társadalmi változásokhoz igazítjuk a helyi szabályozásokat.

Beküldve:

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Határ Ágnessel

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Ágit kérdeztük. Ismerjetek meg minket! 

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj? 

Röviden válaszolva: Tájvédő Kör-béli ténykedéseim kapcsán egyre jobban beleláttam a város működésébe, s úgy éreztem, eddigi segítő észrevételeink, kritikáink jól jöhetnének megelőzésre, alkotásra is, nem csak elégedetlenkedésre.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig? 

Volt egy pár… 🙂 A levegőminőség javítási szándékával kezdődött itteni „pályafutásom”, frissen ideköltözött kismamaként tapasztalva ezt + azt. Ezek voltak a „Fűts okosan!” és a „Ne égesd el!” kampányok. Ennek a problémának köszönhettem, hogy rátaláltam a Tájvédőkre, no meg persze Varga Lászlónak, aki akkoriban még alpolgármester volt, és az egyedüli az öszes képviselő és hivatali dolgozó közül, aki válaszolt egy naiv „anyukás” levélre. Bár a felvetésemre nem tudott konkrét választ, ígéretet adni, de örömét fejezte ki, hogy ilyen lelkes vagyok, és javasolta, hogy keressem meg a Tájvédőket, ők biztos szívesen fogadnak. Így a „Pannon-tenger kincsei” előadás után be is mutatkoztam Emilnek és Anriettnek a Tájvédőktől.

Sokat dolgoztam a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) kérdéseivel még 2016-ban, majd később, többek között a kapcsolódó népszavazási kampány aktív tagjaként. Mikor megtudtam, hogy nincs Környezetvédelmi alap Biatorbágyon, indítványoztam, hogy az önkormányzat, élve törvénybéli lehetőségével, hozzon létre ilyet.

Rengeteget foglalkoztam és foglalkozom a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítási kérelmeivel, véleményezésével, különös tekintettel a túlépítésekre akár gazdasági övezetekben, akár „belvárosban” vagy ökológiailag érzékeny területeken. A helyi klímastratégiát is véleményezhettük anno.

A Madár-forrás és környékének kérdéseivel is sokat foglalkoztam, az ottani területrendezésből és lépcsőépítésből is kivettem a részem, a mostani átalakítási terveket is nagyon szorosan figyelemmel kísérem. A „Műfű helyett madarak!” című kampánnyal próbáltuk például elejét venni a „Forrás sportközpont” művésznevű műfüves MLSZ pálya megépülésének azon a területen. A Schulteisz-kanyar helyi védettségének indítványozásában is részt vettem.

A Füzes-patak vízminőségével, a pátyi szennyvízkezelés problémáival is sokat foglalkoztam, szorosan együttműködve Csilláékkal (Patrióta Egyesület) és a PáKörrel.

A „Zajvédő falat Biatorbágynak” kezdeményezésnek is aktív tagja vagyok, e lelkes kis csoporttal mértünk, mérettünk, leveleztünk, egyeztettünk, hogy városunk és az autópálya között zajvédő fal épülhessen. Zaj- és balesetvédelmi szempontból szerencsés lenne egy sebességcsökkentés is, ehhez kapcsolódóan átlagsebességmérés-petíciót adtunk be.

Meglepetésemre beválasztottak a „Városközpont-tervezési koordinációs csoportba”, ahol sok-sok órát együtt töltve, majd egy éven át rengeteget tanulhattunk egymástól a városról, egymásról, és oszthattuk meg különböző szempontjainkat, véleményeinket, javaslatainkat a tervezőkkel.

Mindezek mellett sok helyi zöld kezdeményezésben vagyok még aktív, ilyen a komposztálás népszerűsítése, aktív résztvevője vagyok a helyi faültetéseknek, gondozásoknak, rendszeresen foglalkoztat a helyi játszóterek, zöldfelületek állapota, szívügyem a véderdősávok kérdése is. Kiemelten fontosnak tartom helyi kérdésekben a kommunikáció javítását úgy általánosságban, valamint a kapcsolatépítést, az együttműködések elősegítését.

Igyekszem szakmailag folyamatosan képezni magam, sok konferenciára elmentem, illetve meghallgattam itthonról, és próbáltam településünket is bevonni pár dologba, valamint térségi civilekkel kapcsolódni, hogy segíthessük egymást hasonló küzdelmeinkben.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Az előző kérdésnél látszik, hogy főleg zöld témákba másztam bele. Ezek egyrészt közvetlenül tapasztalhatóak, érzékelhetőek, másrészt, környezetkutatói tanulmányaimnak is köszönhetően, a távlatibb következményekről is van némi elképzelésem, tudásom. Nagycsaládos nagymamaként is érintenek ezek a dolgok. Emellett persze az oktatás, közösségépítés, ifjúsági lehetőségek, kapcsolatépítés, jó példák bemutatása  is foglalkoztat. Szeretném a helyi természetvédelmi területeket tovább bővíteni, és nem csak papíron vigyázni rájuk. Közben megértetni, hogy közjavaink nem herdálhatóak el néhány ember kényelme vagy anyagi gyarapodása érdekében…

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés? 

Én, gondolom más dolgokat szúrnék el. 😊 De törekednék igazi, nyitott kommunikációra, rendszeres önvizsgálatra és a felismert hibák felvállalására. Természetesen megpróbálnám megértetni rossznak tűnő döntésünk indokát, de ha kiderül, hogy tényleg nem megfelelő, elfogadható, akkor új megoldás keresésébe fognék közösen az érintettekkel. Szerintem a tévedés nem szégyellnivaló, még ha néha „ciki” is. Hitelesebb számomra az, aki  felvállalja, és nem ragaszkodik körömszakadtáig az igazához. Talán abban különbözöm még, hogy nem csak egy-egy aspektusból tekintek a dolgokra. A környezetet sem külön szeretném védeni, hanem csak úgy látom értelmét, ha már maga a teremtésvédelmi szemlélet hatja át a kezdeti vizsgálódástól az ötletelésen, tervezésen, kivitelezésen és fenntartáson át minden beavatkozásunkat. Ellenkező esetben csak kullogunk, vagy futunk az események után, jogászkodva, ide-oda kapkodva, halmozva a hibákat…

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Konkrét javaslatokat szeretnél? Írjam le a választási programunkat? 😉 Az máshol olvasható lesz. 😉 Teoretikus válaszom pedig az, hogy ugyanúgy, ahogy  országunkat, Földünket tehetnénk: mindenkinek fel kéne vennie a teremtésvédelmi szemüvegét (szemellenző helyett!) , ha nem is érzi már szívéből az EGYséget. Ha ez menne varázsütésre, a problémák nem lennének többé gondok, és nem is pusztítanánk tovább a Földet, egymást, magunkat… De nincs egyet suhintó tündérpálcám, így marad a „varázsütlegelés” . Kicsit tovább tart, de lassan, csak-csak…

Miért szereted ezt a várost? 

Az itt élők miatt, és mert még emberarcú, no meg azért is persze, mert törődőm vele.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Az „emberarcúsága” maradjon meg. Köszönjenek vissza, ha köszönök (még ha előre nem is). Nézhessünk egymás szemébe. Mosolyogjon a többség, és ne rohanjon feszülten. Szeretném, ha nem látnám a fától az erdőt. 😉 A Füzes-patak tisztán kanyarogva csörgedezzen a megerősödött fácskáink alatt. A Madár-forrás tiszta, hűs vizét ihassuk, és a vadaknak is maradjon hely, a sok-sok kiránduló mellett. A felszedett műfű helyén újra nőjön ki az ősgyep, és egy kis piknikező, szaladgáló rét legyen az elkészült új bölcsi és ovi mellett, ahová nem csak a Szarvasugrás lakói sétálhatnak ki. A véderdő-sávokban addigra kis facsemeték várják a rendszeres locsolást az arra sétáló családoktól és kutyafuttatóktól… Csendes vonatok suhanjanak a zajvédő falak mögött. Kerékpározzon, aki csak tud, a biztonságos, jó minőségű útjainkon, kerékpárutakon, bárhol. Szeressenek a tizen- és huszonévesek is „itthon lenni”, legyen nekik sok szabad terük, illetve saját rendelkezésű helyeik. Addigra senki ne használja különös éllel, hogy „lakóparki”, legyen ez csak egy helyhatározó. Találják meg a metszéspontot a régebbiek a „beköltözőkkel”. A Földesurak nyugodjanak le, és örököseik legyenek kevésbé kizsákmányoló szemléletűek. Nem túl merész vágyak, hosszabb távra még ilyfélébbeket kívánok! 😉

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

A Kisgombos. Hogy miért? Hát a hely szelleme… Vagyis inkább a „lányok” lelke, a könyvek, a Padlás… És persze, a Madár-forrás és környéke a Némo-tóval, a Kőorr és a Szélkapu-völgy, ahol egész nagy csend is tud lenni…

Beküldve:

Zöld folyosó

Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉

„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?

Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!

A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.

Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.

Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…

Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású

„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”

„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”

Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.

A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;

47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter

Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület”

Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…

Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)

Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹

„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.

Beküldve:

A biatorbágyi városközpont tervezése 2023-ban

A Faluház és a Városháza környéke Bia és Torbágy egyesítésével és a régi vasútvonal megszüntetésével került központi szerepbe a városban. Ez a központi terület ma sok közigazgatási, kulturális, egészségügyi és közösségi tevékenység helyszíne – ez nemcsak a városvezetés és a helyi a kulturális élet központja, de játszótér, közpark, a rendszeres piac fő területe is, számos kisbolttal és különböző szolgáltatást nyújtó egységgel. Ez a magterület, és a hozzá szervesen kapcsolódó, ezt körülölelő terület ugyanakkor valószínűleg sokkal többet is nyújthatna: a városvezetés nemrégiben közösségi gondolkodásra invitálta a helyieket egy építész csapat támogatásával, hogy találjuk ki együtt, milyen központot szeretnénk látni a következő években, évtizedekben.

Közösségi tervezés 0.0

Ez a közösségiesítő kezdeményezés nagyon pozitív lépés, ugyanakkor az „együttgondolkodás” módja és időzítése nem feltétlenül optimális véleményünk szerint. Minden olyan alkalmat nagyra értékelünk, amikor valamilyen formában bevonják az érintetteket és a helyi közügyekről gondolkodó lakosságot fontos kérdések előkészítésébe, eldöntésébe. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ezek az inkluzivitást biztosító alkalmak valós eredménnyel záruljanak, az észrevételeket valamilyen módon valóban becsatornázzák a későbbi tervekbe, hogy az egész tervezési folyamat már az elejétől fogva ismert forgatókönyv szerint bonyolódjon. Úgy érezzük, ez nem volt minden esetben tetten érhető e mostani folyamat során. Mivel ezidáig nagyon kevés ilyen, vagy hasonló közösségi tervezés volt  városunkban, bízunk benne, hogy a továbbiaknál ez jobban működik majd – ha rajtunk múlik, mi rajta leszünk.  

Alapvetések

A városközpont közösségi tervezése kapcsán eddig született és bemutatott koncepció néhány messzire mutató ötletett mutatott be, amelyek közül egy-kettő egészen meglepő javaslattal állt elő, és szinte mindegyik alaposan megváltoztatná városközpontunk jelenlegi képét.

Csapatunknak nincsenek kész és konszenzusos elgondolásai arra vonatkozóan, hogy mit és hol kellene építeni, újraalakítani – hogy kell-e építeni újat, érdemes-e ennyire egy központra koncentrálni (mivel Biatorbágy sokkal inkább egy policentrikus kisváros). Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ilyen kérdésben roppant nehéz olyan elképzelést bemutatni, amely teljes támogatottságot élvezne – a különböző vágyak és érdekek hálójában hatalmas kihívás megtalálni azt, amely valóban legtöbbünk épülését és boldogságát szolgálná.

Ugyanakkor van pár alapvetés, amelyet véleményünk szerint a leendő városközpont, vagy városközpontok fejlesztésénél mindenképpen szem előtt kellene tartani:  

  • Kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy a jelenlegi zöldterületek megmaradjanak. A mi értelmezésünk a zölterületről tágabb, mint a bemutatott koncepciókból kirajzolódó „zöld” – mi azt a szemmel láthatóan fával / fűvel borított területet is védenénk, amelyet egyébként a terveken beépítésre szánt területekként is tüntetnek fel. Ilyen például a MÁV-házak közötti fás, parkos rész, amely ugyan nem egy feltűnően gondozott terület, de zöldfelületként egy város központjában elképesztően értékes rész (gondoljunk csak Budapesten a Margitszigetre). Véleményünk szerint érdemes lenne új programokkal és kisebb fejlesztésekkel ezt a zöld részt szervesen bekapcsolni a városi keringésbe.
  • Ehhez kapcsolódóan, általánosabban megfogalmazva mi amellett állunk, hogy a tervezés és esetleges funkcióbővítés során mindig a már meglévő adottságokból és elemekből induljunk ki, azokra építsünk. Nem feltétlenül látjuk szükségesnek új elemek, épületek emelését – sokkal inkább támogatjuk azt, hogy a már meglévő infrastruktúrát használjuk ki jobban, töltsük fel új élettel, a közösség számára hasznos funkciókkal.
  • Azt gondoljuk, hogy Biatorbágy egyik legnagyobb vonzereje kertvárosias jellege. Éppen ezért a városfejlesztés során a településközpontnak is ehhez kell illeszkednie, ezt az értéket mindenképpen meg kell őriznünk.
  • A városközpont tervezésénél szintén elsődleges fontosságúnak gondoljuk, hogy városunk jelképe, a Viaduktok látványa ne csorbuljon.

Röviden összefoglalva: milyennek látnánk szívesen a város szívét? Harmonikusnak, árnyasnak, zöldnek, élettel-telinek, de nem zajosnak, egy lassú, barátságos helynek, ahol lehet egymáshoz, a kultúrához vagy biatorbágyiságunkhoz kapcsolódni. Legyenek egységesen magasszínvonalú közterületek a lehető legtöbb zöldfelülettel. Legyen bőven olyan rész, ahol nyugodtan lehet sétálni, babamotorozni, de elérhető legyen bármilyen közlekedési eszközzel. Legyen helye minden korosztálynak ott, az ifjúságnak is! Akarjunk „csak úgy” is odamenni, nem csak ügyet intézni…

Több évtizedre előre megkötjük a kezünket?

A városközpont tervezése kapcsán felmerül egy másik, nagyon fontos szempont: e közös gondolkodás eredménye az ígéretek szerint a városunk fejlődését alapjaiban meghatározó helyi építési szabályzatot (eddigi ismert nevén HÉSZ) felváltó Település Terv alkotásához szolgál majd alapul. Azaz, e városközpont-fejlesztési koncepció komolyan megkötheti a kezünket a jövőre nézve, de olyan többletjogokat is adhat fejlesztésre, amelyek hosszú távon meghatározóak maradnak (pl. mit, milyen beépítési mértékben, milyen magasan és milyen funkcióval lehet építeni a kérdéses területen). Sajnos erre már láttunk rossz példát – a múltban számos olyan jószándékú javaslat vált mindent meghatározó alapszabállyá, amely mára városunk képét meghatározza és a jelen infrastrukturális problémáit is magyarázza. (Ilyen volt pl. a nagycsaládok együttélését segítő, telkenként építhető lakások számának növelése a lakóparkban, amelynek „köszönhető” lakóparkjaink mai túlzsúfoltsága.) Éppen ezért, véleményünk szerint, e folyamat az elejétől a végéig kellő körültekintést és valódi hosszú távú gondolkodást igényel.

Beküldve:

A biatorbágyi építési láz következő áldozata: a lovaspálya

A mai napon tárgyalja (2024. 01. 25) Biatorbágy Város képviselő-testülete a Forrás utcában lévő, sokak által csak lovaspályaként ismert ingatlan belterületbe vonását. Véleményünk szerint az ingatlan beépítése rendkívül káros a terület ökoszisztémájára, a városképre. A napirenddel kapcsolatos észrevételeinket a testületi ülés előkészítését hivatott Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság keddi ülésén tette meg egyesületünk részéről Kocsis József és Tüske Emil.

A terület tulajdonosa 2023. decemberében kérvényezte a város Képviselő-testületétől a terület belterületbe vonásához történő hozzájárulását. Kérését azzal indokolta, hogy teniszpályát szeretne létesíteni, ami egyébként megfelel a terület jelenlegi HÉSZ (Z-3 övezet) által biztosított lehetőségnek. A szabályozás szerint a terület beépíthetősége 2%, a legkisebb zöldfelületi mérték 70%. Az ingatlan méretéből könnyen kiszámítható (8139 m2), hogy a jelenlegi helyi szabályozás mellett egy 162 m2-es, kétszintes öltöző, iroda vagy akár vendéglátó egység is építhető, ami megfelel egy nagyjából négylakásos társasház méretének. A szabályozás akár az épület alapterületével megegyező nagyságú mélygarázs építését is lehetővé teszi. A zöldfelületi korlátozások megtartásával a telken további 2280 m2 építhető be, jelen esetben sátorral fedett teniszpályákkal. A zöldfelület nagyságát a közlekedési utak és járdák tovább csökkenthetik.

Mitől is különleges ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében. Szerves része annak látványának, illetve az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patak partján végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba.

A keddi bizottsági ülésen felhívtuk a szavazásra jogosult tagok figyelmét a terület értékeire, és a város szerkezetében és látványában betöltő fontos, meghatározó szerepére. Egyesületünk nem vonja kétségbe a tulajdonosok jogos érdekeit és kéréseit, de a város és lakossága érdekeinek védelme miatt kértük a belterületbevonás elutasítását. Javasoltuk, hogy a városvezetés kezdeményezze a terület városi tulajdonba vételét.

A Polgármester Úr válaszában elmondta, hogy a belterületbe vonással nem változik a területre érvényes (fentebb részletezett) helyi építési szabályozás, így annak – szerinte – nincs jelentősége. Állítása szerint „ez csak formaság, amihez egyébként a tulajdonosoknak joga van”. Jelezte továbbá, hogy korábban volt szó a terület megvásárlásáról, de az árban nem tudtak a tulajdonosokkal megegyezni.

Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező képviselő-testület elé.

❗️Frissítés! A Polgármester a képviselő-testületi ülésen szünetet rendelt el, majd levette a napirendről a témát.❗️

Beküldve:

Változtatási tilalom

Városvezetésünk büszkén hirdeti, hogy érti és érzi a túlzsúfolt Biatorbágy problémáit, ezért több alkalommal változtatási tilalmat rendelt el, legutóbb 2023 tavaszán városunk bizonyos területeire. Fontos ugyanakkor látni, hogy ez a változtatási tilalom (amire sokan csak „építési tilalom”-ként hivatkoznak) jelen helyzetben sokkal inkább annak beismerése, hogy valamit városunk vezetése nem jól csinál. Ha a vezetés az elmúlt 10-15 évben városunk változó körülményeit megfelelően kezelte volna, akkor nem jutottunk volna idáig, hogy Biatorbágy mára valóban „megtelt” és kinőtte az infrastruktúráját. Ekkor nem kellett volna ehhez – a problémákat csak elodázó, valódi megoldást nem nyújtó – drasztikus eszközhöz nyúlni.

Az alábbiakban áttekintjük a változtatási tilalmak biatorbágyi történetét. Az elmúlt években három teljesen eltérő célú és típusú változtatási tilalommal találkozhattunk. Fontos látni, hogy nem minden tilalom rossz, hiszen jó időben, megfelelő indokkal – például amennyiben az élővilág védelmére vezetik be – és megfelelően kommunikálva hasznos eszköz a városvezetés kezében.

2020 elején került a képviselő-testület elé az első, aminek a célja a Schulteisz-kanyarnál lévő nádas terület különleges élővilágának megóvása volt. A természeti érték védelmét a Biatorbágyi Tájvédő Kör kezdeményezte, a tiltással  sikerült időlegesen azt biztosítani, és lehetőség nyílt a hosszabb természetvédelmi eljárás elindítására. Az érintettek köre nagyon szűk volt és a célja is egyértelmű. Ez a változtatási tilalom véleményünk szerint hasznos volt, és alkalmazása bármikor előfordulhat, főleg úgy, ha azt országos hatóságok is támogatják, mint ebben az esetben is történt.

A budai agglomerációban 2020 után gyorsult be az a folyamat, amely a jelentős lakosságszám-növekedés megállításának lehetőségeit kereste. Nagyjából ekkortól egyre több település vezetett be különböző változtatási tilalmakat, amelyeknek az épített környezet, az élhető település és a lakosságszám „kordában tartása” volt már a célja. Városunkban ezt a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület karolta fel és elindította a „Biatorbágy megtelt” programját. A második változtatási tilalom 2022 végén a nyugati lakóterület III. fejlesztési ütemére vonatkozott. Ez már a Fidesz frakciójától érkezett, akik a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesülettől igyekeztek elvenni az „ügyet” és véleményünk szerint politikai célból, népszerűségnövelésre szeretnék felhasználni az előterjesztést és a döntést.

Ez a gyakorlatban egy még csak részben beépített területre vonatkozott, ahol csak néhány építkezés indult el ekkor. A terület nem rendelkezik még víz- és csatornahálózattal, illetve a csatornakapacitás hiánya miatt eleve nem is kaphatnának engedélyt vagy hozzájárulást az építkezésekhez és használatbavételhez. Az elrendeléskor, és azóta sincs megnyitva a forgalom előtt az úthálózat, illetve nem voltak beköltözők sem. Az érintettek köre így néhány egyéni vásárlóra és a beruházókra (építőkre és területtulajdonosra) korlátozódott. A változtatási tilalom elrendelése haladékot biztosít város vezetése számára a közművek szükséges fejlesztésére. Ennek teljesülése belátható időn belül nem várható, azonban jól látható, hogy nem állítja meg a lakosságszám növekedését, hiszen ez a kérdéses területen amúgy is lehetetlen. Ebből is tökéletesen látszik, hogy a változtatási tilalmat fel lehet használni politikai haszonszerzésre, illetve egy városvezetés hibáinak elfedésére is.

Ugyanekkor merült fel a Szarvasugrás változtatási tilalmának a kérdése is, amelyre ugyanakkor ez a tilalom – a hasonló adottságok ellenére – nem vonatkozott. Erről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság döntése azt mondja ki, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségét (348/2022 határozat PVB), konkrét és szakmai elemzés azonban soha nem készült el, vagy nem került nyilvánosságra. A képviselő-testület felé benyújtott erre vonatkozó javaslatok is elutasításra kerültek.

Mindezek mellett véleményünk szerint a Szarvasugrás terület változtatási tilalmának már komolyabb gyakorlati haszna lehetett volna, hiszen ez egy beépítés alatt álló terület, ahol az ingatlanok nagy része társasház (akár több mint 40 lakással) vagy ikerház. Ez a terület négyzetméterarányosan a legsűrűbben beépített városrész lesz Biatorbágyon, ha nem változtatunk rajta. A jelenlegi városvezetésnek azonban nem áll szándékában ezt meglépni, aminek az oka ismeretlen, és csak találgatni lehetne.

Ezt követően 2023 tavaszán lépett életbe a harmadik változtatási tilalom, amely annyira nem volt előkészítve, hogy a szakbizottsági ülésre és a képviselő-testületi ülésre is pótanyagként került be. Eredetileg csak a szőlőhegyeket (Szarvas-hegy, Kutya-hegy, Öreg-hegy és Ürge-hegy) érintette volna, és indoka az utóbbi időben ott látható illegális építkezések megállítása volt. Ezeken a területeken hivatalosan nem lehet lakóépületet létesíteni, azonban a jogtalanul épített ingatlanok építését és a kiköltözések terjedését nem ellenőrzéssel vagy szankciókkal kívánták megoldani, hanem teljes tiltással.

A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság ülésén szóbeli módosításként kerültek bele az üdülőterületek is (Katalin-hegy, Peca-tó), amelyre nem készült semmilyen elemzés és hatástanulmány. A szőlőhegyekkel ellentétben ezeken a területeken már jelenleg is nagy számú lakosság van részben bejelentkezve, részben bejelentés nélkül.     

Mutatja az előkészítetlenséget az is, hogy a képviselő-testület ülésére három részletben került feltöltésre pótanyagként a változtatási tilalommal kapcsolatos előterjesztés:

  • az első ugyanaz volt, mint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság anyaga,
  • a második szövegesen lehatárolta az üdülőterületek is a Bizottság javaslata alapján,
  • a harmadik pedig már egy térképes lehatárolása a területeknek.

Ez a változtatási tilalom érinti leginkább a lakosságot, lévén az előző kettővel ellentétben itt valóban élnek emberek. A város vezetése kizárólag az illegálisépítkezésekről beszélt, és beszél azóta is, miközben még a döntést előkészítő anyagok sem tartalmazták a valódi tiltásokat, például az engedélyhez kötött út, járda, kút, közmű építését vagy akár a telekszabályozás tiltását. Ebben az esetben egyértelmű, hogy maga az indok támogatható, azonban amennyiben ez a valódi indok, akkor túlzás ezt az aránytalanul erős tilalmat bevezetni. Az illegális építési tevékenységet sem a változtatási tilalommal, sem annak feloldásakor szabályozással nem lehet meggátolni.

A változtatási tilalmakat mindegyik esetben az új HÉSZ-szel, ill. az azt felváltó Település Tervvel kívánja a város vezetése feloldani. Nem tudni azonban, hogy ez mikor kerül tárgyalásra és elfogadásra, ahogyan jelenleg az sem ismert, hogy mit tartalmaz majd az érintett területekre vonatkozóan. 

Egy ilyen horderejű kérdésben elengedhetetlen lenne hatástanulmány készítése és nyílt, egyértelmű kommunikáció a városvezetés részéről. A fentiekből azonban látszik, hogy ezek több esetben csak látszatintézkedések voltak komolyabb előkészítés nélkül. Sem a Szarvasugrásra nem rendeltek el tilalmat, ami egy akut probléma, sem a város egyéb belterületeire (vagy akár egészére), ahol jelenleg is folyamatosak a telekátalakítások.

A változtatási tilalomra vonatkozó jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 20§ – 22§ paragrafusai

Ennek lényege: a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad maximum 3 évig vagy a következő HÉSZ életbelépéséig maradhat érvényben a már megkezdett építések befejezhetőek állagmegóvás lehetséges

Beküldve:

Észrevételek az Etyek – Sóskút körforgalmú csomópont munkaközi terveihez

Régóta várjuk már, hogy átalakuljon az Etyek-Sóskút csomópont Biatorbágyon. Vannak hasznos részei a tervnek és van, amin változtatni kellene ezért javaslatokat készítettünk.

1 – Losonczi köz becsatlakozása a körforgalomba. Ezen a helyen nagy a szintkülönbség, kis területen több funkció találkozik, gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom. A terv ezen a ponton elnagyolt, nem kap figyelmet a gyalogosok által használt járda kialakítása. Javaslat: a terv pontosítása a szintkülönbségek figyelembevételével, gyalogosforgalomnak kedvezve

2 – Kétirányú kerékpárút kialakítása – A környék utcáinak lakósűrűsége alapján nem lenne indokolt egy ekkora kerékpáros beruházás. A kerékpáros felhasználók többsége valószínűleg az országúti, vagy túrakerékpáros lesz számukra sokkal kényelmesebb és biztonságosabb megoldás lenne a kétoldalon vezetett irányhelyes kerékpársáv (nem kell kocsibeállókat keresztezni, az Etyekről Sóskút felé haladóknak nem kell kétszer keresztezni a forgalmas útvonalat 100 méteren belül). Az irányhelyes kerékpársáv megvalósítása egyszerűbb, hiszen nem kell a domboldalban támfalat építeni, stb. Javaslat: Kétoldalon vezetett irányhelyes kerékpársáv

3 – Zöldfelület kialakítás – Jelentős méretű, értékes zöldfelület marad célirányos kialakítás nélkül. Közösségi tér kialakításának szempontjait időben figyelembe véve jobb eredményt lehetne elérni, például nem taposnának ösvényt a buszhoz igyekvők a gyepbe. Javaslat: Tájépítész bevonása.

4 – Úttorkolat kialakítás, parkolás – A szükséges kettőnél kevesebb úttorkolat látszik a terveken. Javaslat: Két utca torkolat kialakítás, szükség szerint a tervezési terület bővítése Az Arany János és a Munkás utca nagyon szűk, az ott lakókat rosszul fogja érinteni, hogy megszűnik a parkolás a buszfordulónál, mert a vendégeik sokszor használták a buszfordulót parkolásra. 

5 – Buszmegállók kialakítása – A terveken 7db. busz számára van parkolási lehetőség kialakítva. Nem ismert miért van itt ennyi busz parkolására szükség, csak tárolni kívánják itt a buszokat, vagy valódi csomópont lesz? A kijelölt helyszín a táj kiemelkedő pontja, ami egyik oldalról kiváló kilátópont a tavak felé, tehát illene kalkulálni legalább egy kis pihenőhellyel, paddal, (ha már a kialakítás buszpályaudvar méretű, miért nincs legalább egy kis fedett buszmegálló?) ezek számára kalkulált hellyel. Másik oldalról viszont sok busz látványa a domb tetején nem jó irányba tesz hozzá a városképhez. A parkoló buszok látványának tompítása talán nem is lenne olyan nehéz…

A jelenlegi tervek megvalósítása után már nem sokat lehet javítani a helyzeten egy-két fa vagy cserje utólagos beillesztésével Javaslat: A közlekedésmérnöki szempontok mellett városkép alkotási, közösségi tér építési szempontok is legyenek figyelembe véve a tervezés korai szakaszában!

6 – Buba