Ha gépen szállunk fölébe, vagy körülpillantunk a Nyakaskőről, láthatjuk, igazán csodás helyen élünk. De tudatosulnia kell, hogy a minket körülvevő, erdő borította „hegyek”, dombjaink, kis vízfolyásaink és a tavak rendszere nem a mi érdemünk, ajándék, lehetőség egy emberhez méltó, a természettől még nem teljesen elszakadt életre.

Nyilván, érintetlen nem maradhat a hely, ahová az ember betette a lábát, s úgy döntött, le is telepszik. Ez nem is lenne gond, hisz a természetnek, környezetnek az ember is szerves része. Sajnos, általában különvalónak tekintjük magunkat, s nem együtt élve, jól használva, hanem leginkább kihasználva alakítjuk a tájat, és próbáljuk „uralni” a számunkra nem kívánatosnak tűnő környezeti elemeket, vagy csak simán „semmibe venni” őket.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint az önkormányzat feladata a települési környezetvédelmi program kidolgozása (46.§). Ennek megfelelően Biatorbágy Város Önkormányzata elkészíttette 2013 – 2019 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. Hasznos segítsége lehetne a városvezetésnek, a várost alakítóknak, beruházóknak és a Hivatalnak is mindennapos használata, de jó eséllyel csak valamelyik polcon pihen, mióta muszájból elkészült. ☹ A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program, Pest Megye Környezetvédelmi Programja, Biatorbágy község Településrendezési Terve, Helyi Építési Szabályzata, Biatorbágy integrált városfejlesztési stratégiája, Biatorbágy Turizmusfejlesztési és Környezetrendezési Tanulmányterve figyelembevételével, az előző környezetvédelmi program felülvizsgálatával elkészült a 2019-2024-es program is. Ennek felülvizsgálatáról nem tudunk még. Bár kicsit általános, de azért akadnak konkrét javaslatok, melyek nagy részével egyetértünk, és megoldásukat fontosnak tartjuk.
Viszont már a 2024-2030-ast kellene lapozgatnunk!

„Sok nevesített feladat amúgy is az önkormányzat kötelező feladata (pl. ivóvíz biztosítása, zöldfelület gondozás, parkfenntartás, szennyvíz- és csatornahálózat, csapadékcsatorna hálózat karbantartása, közutak és járdák fenntartása, hulladék közszolgáltatás fenntartása stb.), más feladatok nem kötelezőek, de mégis szükségesek a környezetvédelmi törvényben és az Alaptörvényben is nevesített alapcélok (egészséges, biztonságos környezet,stb.) megvalósításához elengedhetetlenek.” (Idézet Juhász Pétertől, a program megírójától) 

Ismereteink szerint sajnos még a kötelezően előírt feladatok sem teljesültek kifogástalanul, a többiben pedig nagy lemaradásban van városunk ☹ (A közmű szolgáltatásokkal másik cikkben foglalkozunk)

Környezeti elemenként, vázlatosan bemutatom a főbb fókuszokat, melyeket a program is tartalmaz, kiegészítve saját véleménnyel.

Levegő

Alapvetően szerencsésnek tarthatjuk magunkat, nincs városunkban erősen légszennyező ipari tevékenység, és a szegénység sem akkora, hogy sokan kényszerülnének hulladékkal való tüzelésre. Sajnos, azért akadnak páran, leginkább tájékozatlanságból, akik „rossz fát tesznek a tűzre”. Igen kevés rendbontó is elég ahhoz, hogy szélcsendesebb napokon rosszul érezhessük magunkat.

Változatos domborzatunknak köszönhetően vannak a városnak könnyen tisztuló részei, és vannak a völgyek, ahol „megül” a szennyezett levegő. Ez egyik ilyen sajnos pont a Fő utcai Vadvirág óvoda környéke. A magasabb pontokon élők közül sem örülhet mindenki, mert ha a szomszédja kéménye az ő ablaka alatt ontja a fekete füstöt, neki sem a hegyi levegő jut. A közlekedésből és nem megfelelő fűtésből, valamint a „kerti hulladék” nem kívánatos eltüzeléséből származó korom és egyéb káros anyagok nagy terhet jelentenek minden szervezetnek, a gyermekeknek, betegeknek és időseknek. Komolyabb tájékoztatással, közlekedés jobb szervezésével, súlyos esetben szankcionálással kívánnánk változtatni ezen a helyzeten. Minden lehetőség és eszköz adott hozzá, csak aktívabban kellene tájékoztatni,  Elérhetnénk, hogy minél többen „zöld javaknak” tartsák a „kerti hulladékot”, melyet helyben tartva tápláljuk a talajt és óvjuk a kiszáradástól is. 

Sajnos nincs saját levegő -minőség mérő állomásunk, a különböző fellelhető adatok a legközelebbi budapesti pont értékeit szokták mutatni. Lelkes amatőrként telepíthetünk egyszerűbb, nem túl drága eszközöket is, melyek nem akreditáltak, de a szálló por koncentrációja ezek segítségével is megfigyelhető. Ez iskoláknál tanulságos is lehetne.

Ide tartozik még, az eléggé elhanyagolt beltéri levegőminőség kérdése is. Ez egy olyan terület, melyen megfelelő tudás birtokában mindenki sokat tehet a saját és családja egészsége érdekében

Zaj-és rezgés terhelés

Sajnos, ami egyik előnye Biatorbágynak (többszálú összeköttetés a fővárossal, illetve a nyugati országrésszel, M1, M0, 1-es út, 1-es sz. vasútvonal, és az egész várost átszelő főút), az komoly zajszennyező. Sokan gondolják, hogy hozzá lehet szokni, de régóta elfogadott tudományos tény, hogy az idegrendszerünkre milyen káros hatással van már a jogszabályokban meghatározottnál alacsonyabb rendszeres zajterhelés is. Településünk vezetői eddig szerintünk nem fektettek ebbe a témába kellő energiát, sok év után beérték avval az ígérettel, hogy ha 3 sávosra bővül az M1 ezen szakasza, akkor kapunk zajvédőfalat a belterületi oldalon is. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket arra az esetre, ha ez a bővítés nem történik meg, az autópálya szélesítés tervein pontosítani kell a Szarvasugrás zajvédelmét szolgáló fal elhelyezését.  Illetve, a MÁV-val is újra tárgyalásokba kellene kezdeni e téren is. Az Országút mellett is tudunk olyan területről, ahová már nagyon régen megígérték a zajvédelmet az ott lakóknak, de azóta csak növekedett a terhelés egy elkészült autómosó és a megnövekedett forgalom miatt. Az önkormányzat eddig látszólag csak abban az esetben tett lépéseket, amikor a lakosság komolyabb felháborodásával és összefogásával találta szembe magát (pl. KRESZ parknál az új free style pálya környékén élők a PVKE segítségével harcolnak a nyugalmukért, vagy a Kolozsvári sportpálya perei,)
Korrektnek tartanánk, ha megszületne végre egy helyi zajvédelmi rendelet, amibe sok éve belefogott a testület, de nem lépett még hatályba. Ez nagyon megosztó téma, nem lehet totálisan népszerű döntést hozni, de csak a város sűrűn beépített részeire vonatkozó, az ottlakók nyugalmának érdekében hozott zajkorlátozás segítheti a jószomszédi viszony fenntartását.

Víz

Településünk vizekben is gazdag, számos forrás és kisvízfolyás táplálja. Sajnos közülük néhány patak lassan már „csatornává aljasult” (Füzes-patak a pátyi szennyvíz és a „patakmeder rendezése” miatt, Disznólápa, az építkezések rákötései miatt, és csak reménykedhetünk, hogy a Benta a mi szennyvíztisztítónk alatt nem mutat majd hasonlóan borzalmas állapotokat… ) Komolyabban kell venni az elmaradt belterületi csatornázásokat, és a hirtelen támadt igényeket alternatív megoldásra. Tény, hogy vannak tökéletesen működő házi víztisztítók, de nem szabad elfelejtkezni a kevésbé szabálykövető, vagy szűkebb pénztárcájú külterületi megoldásokról sem. Természetesen, kevés pénzből is lehet pl. alomszéket építeni és jól használni, és abban az esetben nem is szennyező lesz, hanem éltető a produktum, de valljuk be, ez nem számít manapság még népszerű megoldásnak.

Településünk a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint: felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny település, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. (javarészt nyílt karszt) A Biai-halastavak és a Benta-patak környéke felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny terület, a Hosszúréti-patak és a Füzes-patak, valamint az Ürge-hegy, a Szarvas-hegy és az Öreg-hegy érzékeny terület, a település többi területe közepesen érzékeny.

A víz nem csak a benne lévő szennyeződések miatt lehet problémás. Hiánya is fájó és pusztító, de hirtelen, nagy mennyiségű lezúdulásával hatalmas károkat okozhat. Ezekre leginkább akkor kapjuk fel fejünket, ha saját ingatlanunk vagy ingóságunk önti-, sodorja el, vagy nagyon látványos baleseteket okoz, ami felénk, szintén a szerencsés fekvésnek köszönhetően ritka. Arra már kevesebben figyelnek, hogy pl. a helyi természetvédelmi oltalmat élvező „Forrás-völgy” milyen mértékben erodálódott az elmúlt évtizedekben a nem megfelelő ipari csapadékvíz bebocsájtás miatt, és milyen hosszan húzódik rendbetétele, nem túl megnyugtatóan tervezve(?) valamint, a közvetlen szomszédságába épített műfüves futballpálya milyen hatással lehet a forrás iható vizére… (A Madár-forrás és környéke problematikáját külön cikkben írjuk meg)

Fontos lenne a csapadékvizeket minden ingatlanon megfelelően fogadni, és lehetőség szerint megtartani. Alapvetően jogszabályi előírás, hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia a csapadékvizek kezeléséről, de ez alól lehet „felmentést” kérni, ha az önkormányzat befogadói nyilatkozatot ad a tulajdonosnak a területén keletkezett „fölösleges vizek” települési csapadékvíz -elvezetőibe való bebocsájtásra. A városnak érdeke , hogy elgondolkodtassa a bebocsájtót egy saját, jó megoldás kivitelezésén. A közösség vízmegtartása, illetve biztonságos vízelvezetésének finanszírozása komoly kihívás Biatorbágynak. A sűrűn beépített és nagymértékben burkolt felületekkel rendelkező területeken újra kell gondolni és tervezni a rendszereket, illetve a túlméretezett (és túlárazott) műtárgyakat.
Léteznek már nagyon ígéretesnek tűnő jópéldák, érdemes lenne őket megfigyelni, tőlük tanulni…

Talaj

A talaj feltételesen megújuló, élelmet adó erőforrásunk, ráadásul jó CO2 megkötő. Sajnos, a nem megfelelő művelésnek köszönhetően sok helyen már nem zsíros humusz a felső réteg, hanem száraz időben finom por, melyet a szél messzire visz, vagy akár a városban szórja el, nemkívánatos helyekre. Ez nem csak esztétikai és légzőszervi gondot okozó esemény, közlekedésbiztonsági kockázata is van (Emlékezhetünk az elmúlt évek lezárásaira, illetve katasztrófafilmekbe illő jeleneteire 1-es úton, M1-esen) Tehát itt is kapcsolódunk a levegőminőséghez. Csapadékosabb időjárás esetén pedig a lejtőkről lemossa a felső réteget a víz, ami nem csak tovább rontja a talaj minőségét, (degradáció) hanem a domborzat eróziójához is vezet.
Komolyabb talajszennyezésekről nincs pontos tudomásunk, de az esetlegesen nem megfelelő trágyázás, a „Gksz” (A HÉSZ-ben „Gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató) besorolású területeken lévő létesítmények parkolói, az utak mente, valamint a volt légvédelmi bázis területe potenciálisan veszélyeztetett helyszínek. A már pátyi közigazgatásiterületen található régi hulladéklerakó, – ami elvileg rekultiválás alatt áll-, sem tudhatjuk, hogy mit takar, és milyen vizek csordogálnak el alóla a biatorbágyi termőföldekre? Magánterületek szennyezésénél csak reménykedhetünk, hogy mindenki felelősen bánik a nála keletkezett veszélyes hulladékokkal, illetve, a nem veszélyes minősítésű szerek használatát sem viszi túlzásba.

Vizsgálatokat illetve ellenőrzéseket végeztetnénk, és itt is nagy hangsúlyt fektetnénk a tájékoztatásra, együttműködésre a gazdákkal, cégekkel.

Természetvédelem

Vannak országos illetve nemzetközi természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területeink, természeti értékeink; Nyakas-kő földtani alapszelvény természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti terület, Biatorbágyi Kő-hegy kaptárkövei természeti emlék és Biatorbágyi Öreg-hegy kaptárköve természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti területek, Érd-tétnyi plató (HUDI20017) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000 terület),.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezete, valamint az ex-lege védett források és barlangok, barlangi felszínek.

Helyi jelentőségű védett természeti területeinket még Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata nyilvánította védetté az 5/2006 (05.25.) Ör.sz. rendeletében. (Ugyanebben a rendeletben biztosította az 1977-ben megyei védelem alá vont Bolha-hegy természeti védelmének fenntartását.) Az Önkormányzat rendeletében meghatározta a védetté nyilvánított területek alapvető természetvédelmi és hasznosítási célját, módját, rögzítette a természetvédelmi kezelés alapelveit és fő irányait.Egyenlőre csak a Bolha – hegy (64 ha),  a Nyakaskő – Ürgehegy (90,45 ha),  a Peca-tó  (4,49 ha), a Biai Halastó (270,47 ha),és a Forrás – völgy (29,74 ha) állnak helyi védelem alatt. A Biatorbágyi Tájvédő Kör már több éve kezdeményezte a Halastó melletti nádas terület („Schulteisz -kanyarnál) védettségét is, de ez a folyamat sajnos a tulajdonos együtt nem működése miatt nem halad.. Szintén védelmet érdemelne a volt homokbányánál (Páty határán, Herceghalom felé, a Biai tavakkal szemben )a gyurgyalag illetve partifecske fészkelő hely. Persze, ha a védelem csak arról szól, hogy készül hozzá egy jogszabály által előírt „kezelési terv”, de ez csak pár sor , és nagyon általános, ráadásul be sincs tartva, számon sincs kérve, akkor igazából nem számít, nincs értelme. Itt , a maradék kincsek megőrzésén túl még látványosabban lehetne jó példákat mutatni és élvezni a természet ajándékait, gyönyörködni, feltöltődni… Ezen a téren is nagyon nehéz elérni, hogy a tulajdonosok ne csak az egyéni, rövid távú érdekeiket tartsák szem előtt, hanem tudjanak messzebbre tekinteni.

Sajnos, egy törvény szintű tervezetben szereplő remek elképzelés is csak addig marad meg a valóságban, amíg a befektetői szándék nem kerekedik felül. Itt most az országos ökológiai hálózat folyosóira gondoljunk, (Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény) melyek azért kerültek kijelölésre, hogy az ember ne darabolja fel teljesen az élőhelyeket, mégis folyamatosan keskenyítjük, majd elzárjuk, megszüntetjük ezeket, meggondolatlan beruházásokkal.

Ide kívánkozó téma, a Gksz övezetek túlépítése. Hallottuk sokszor, hogy milyen szerencsés városunk, mert elődjeink úgy határozták meg a gazdasági övezeteket, hogy azok teljesen elkülönülnek a településtől, kívül maradnak, és nem túl szennyezőek, mert leginkább csak raktárak, logisztikai központok. Valamint, hogy bölcsek voltak az akkoriak, mert azoknak a telkeknek a beépíthetőségét 30%-ban maximalizálták. Így maradt körben némi zöldfelület is, és gondolták nem lesz annyira zsúfolt, viszont így is elég bevételhez juttattja településünket. Csak ahogy épültek, fejlődtek ezek a telephelyek, jöttek rá sorban, hogy nekik nagyobb hasznos területre lenne szükségük, és kérték a HÉSZ módosításokkor a számukra kedvezőbb feltételeket. Sokan meg is kapták, hiszen jól hangzik, hogy cserébe, a települési szerződésben sok milliót kérhet érte a Város, úgy, hogy neki nem kerül semmibe. De vajon igaz ez? Aligha. Előfordul például olyan eset, hogy több csapadékvizet kell onnan befogadnunk, amire nincs még kapacitás… A bővítések valószínűsíthetően nagyobb gépjármű forgalmat, zajt és levegőszennyezést generáltak/ fognak generálni, s a közlekedési baleseti kockázat is növekszik….(Hogy a tájképről, az esztétikai élményről már ne is beszéljünk; ha körülnézünk néhány kedvenc kilátópontunkról, most már egyre több helyen nagy szürke és fehér dobozok takarják ki az “unalmas” zöld dombokat, réteket… ☹ )

Hulladék

Az illegális szemétlerakók talán inkább fogyó tendenciát mutatnak sok lelkes civilnek hála, kiket a Városgondnokság, valamint vállalkozó is támogat akcióikban. Az igazán megfizethető szemétdíj, valamit az, hogy a „külterületeken” is elérhető a hulladék elszállítás, jó irány. Azért figyelni kell még egymásra, mert mindig akad néhány tájékozatlan vagy igénytelen lakó vagy munkás.

Az önkormányzat kötelező feladata a hulladék közszolgáltatás. Ezt manapság már nem helyi hulladéklerakókkal biztosítja, hanem szerződést köt az elszállításra. 2023 nyarától változott az országos gazdálkodás, létrejött a „MOHU”. Ez egyelőre település szinten változást nem hozott, továbbra is a „Depónia kft” végzi a kommunális hulladék elszállítást, házhoz menő szelektív gyűjtéssel is kiegészítve, valamint évi egy lomtalanítási lehetőséggel.   Az egyéni szemétszállítási szerződések korlátozott mennyiségű „kerti hulladék” elszállítást is tartalmaznak. E felett biztosít az önkormányzat évi 2 alkalommal „ingyenes” elszállítást. Ezt ugyanúgy a Depónia végzi, de ehhez nem kell matrica. A polgár ingyenesnek érzi, hiszen külön nem fizet érte, csak a város közös bevételéből egyenlítjük ki a számlát. Szintén a Város biztosítja a „Hulladék gyűjtő udvar” működését, ahol (egyelőre) a papír, műanyag, üveg és elektronikai hulladékot lehet leadni biatorbágyi lakcímkártya felmutatásával. Évente egyszer van lehetőség helyben „veszélyes hulladék” leadására.

A hulladék csökkentésének legoptimálisabb módja keletkezésének megelőzése, tehát a megfontolt igények, meggondolt fogyasztás és használat, amiben a városvezetésnek jó példával kell elöl járnia.

Javaslataink

Az edukációt ezen a téren is a legfontosabb, bár gyakran hallani, hogy a szülő nevel, az iskola oktasson, de én úgy gondolom, mindannyian befolyásoljuk egymást jó példáinkkal és tudásmegosztással, valamint  támogató közeg létrehozásával.
A JFMK-n túl, az oktatási intézményekkel, szakmai körökkel, civil csoportokkal szorosabban együttműködve kellene ezen dolgozni. Az óvódai kiskertektől az iskolai- és önkormányzati mintakerteken át, közösségi kertek létrejöttének támogatásával, fontos értékek és minták “ültethetőek el”, amiből nem csak egynyári zöldség teremhet…

„Hulladék” terén indult el már némi szemléletváltozás, de azért még mindig többen hívják a kertjükben keletkező „felesleget” „kerti hulladéknak”, mint mondjuk „zöld javaknak”. És míg az elsők eltűntetni akarják azokat, az utóbbiak tudják, hogy éltető kincs, használni kell csak, ingyen van 😉

Önkormányzatunk elkezdett már néhány kis projektet (komposztálók osztása, ingyenes „zöldhulladék” elszállítás az égetés visszaszorítására,) de véleményünk szerint ez nem elég, az eddigi városvezetés nem vállalt be hatékony környezettudatos döntéseket, nem folyamatos, és rendszeres a tájékoztatás, nem látszanak jó példák és a meglévő szabályozás betartatása sem. Ezen jó lenne változtatni.  

• A csapadékvíz megtartásában is jobban kellene támogatni a lakosságot, leginkább információkkal, mintákkal, tervezési és  esetlegesen anyagi segítséggel. Fontos, hogy a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásának kötelezettsége az ipari park ingatlanjaira is vonatkozik. Ezért is véleményes a zöldterületek csökkentésének lehetősége.

• Szükséges lenne a város részéről részletes tájékoztatás a speciális hulladékok leadási lehetőségeiről.

• Legyen Biatorbágyon légszennyezettségi mérőállomás akár több ponton is!
  Legyenek rendszeres zajterhelési vizsgálatok!

• Legyen rendszeres vízminőség vizsgálat legalább a Madár-forrásnál valamint a Füzes-patakon!

• Szerencsére, divat lett a faültetés, ezt szeretnénk jóval átgondoltabban művelni. Ehhez szükséges egy dinamikus fakataszter, valamint az „E-közművek”térkép valósághoz igazítása is. Folyamatos szemrevételezés és gondozás, ami nem csak az esetleges locsolásokat, illetve durva „gallyazásokat” jelenti, hanem lelkiismeretes vizsgálatot, és időbeni beavatkozásokat, tápanyagellátást… Ezáltal tervezhetőek az elöregedett vagy menthetetlenül beteg, sérült fák kivágásai, és már előre gondoskodhatunk pótlásukról, lehetőség szerint, ott, helyben.
  
• A használható városfejlesztési terv mellett szükség lenne egy települési zöldfelületi vagy zöldhálózati tervre, ennek alapján lehetne a további fásításokat is tervezni.

• A talajok védelmét IS szolgálná, de a levegőét, állatvilágét, esztétikáét, zajhatásokét, ha legalább a már régóta kijelölt „Ev” (Véderdő) besorolású területeken meglennének a többszintes növényborítások. Ezeket fontosnak tartjuk mielébb megvalósíta(t)ni, illetve lehetőség szerint újabbakat kijelölni. Ez könnyen beláttatható jó érdeke a gazdáknak, az itt élőknek, és Földünknek is. Egy-egy ilyen sávban megvalósulhatna régen vágyott kutyafuttató vagy egyéb sétány. Ezek a területek lehetnének közösségi ültetések újabb helyszínei.
  Fontos lenne gazdát találni minden feladatra, összehangolni az önkormányzat és a lakosság feladatait, lehetőségeit, és felelősségi szintjeit. A néhány esztendeje, a Tájvédő Kör javaslatára létrehozott önkormányzati „környezetvédelmi alap”-ot a feladatokhoz igazodóan  fel kell tölteni és észszerűen hasznosítani. (Idén városunk a költségvetési tervezetbe 10 millió forintot dedikált e célra.)

A fentebb említett gazdasági övezetek terjeszkedését vissza kell fogni, a lehető legnagyobb valós zöldfelületek előírása és betartatása lakóövezetekben is szükség van.

Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyre jobban melegedő időjárás okozta hőhullámok ellenére tágabb környezetünk élhető maradjon, és a nyarat ne csak a klimatizált helységekben tudjuk elviselni.

Egyesületünk nem szeretné sem magát, sem Biatorbágyot „zöldre festeni”. Nem akarunk most felkapott szlogeneket lobogtatni, mert, bár van igazságalapjuk, önmagukban mit sem érnek. Fontos az új módszerek és technológiák megismerése, de még fontosabb a felelősségteljes gondolkodás és életvitel. E téren is törekszünk következetesebb (és (át)láthatóbb) magatartásra, igyekszünk „Jógazdák” és „Jópéldák” lenni. Ehhez támogatást adhat, ha csatlakozunk (nem csak papíron!)  különböző összefogásokhoz, ahol megismerhetjük más települések jógyakorlatait, küzdelmeit, tanulságait..

És azt hiszem, nagyon következetesnek és kitartónak kell lennünk, mert a berögzült rossz szokások és gondolati sémák megváltoztatása csak így lehetséges. 

Határ Ági