Zöld folyosó

Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉

„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?

Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!

A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.

Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.

Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…

Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású

„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”

„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”

Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.

A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;

47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter

Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület

Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…

Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)

Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹

„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.

A biatorbágyi városközpont tervezése 2023-ban

A Faluház és a Városháza környéke Bia és Torbágy egyesítésével és a régi vasútvonal megszüntetésével került központi szerepbe a városban. Ez a központi terület ma sok közigazgatási, kulturális, egészségügyi és közösségi tevékenység helyszíne – ez nemcsak a városvezetés és a helyi a kulturális élet központja, de játszótér, közpark, a rendszeres piac fő területe is, számos kisbolttal és különböző szolgáltatást nyújtó egységgel. Ez a magterület, és a hozzá szervesen kapcsolódó, ezt körülölelő terület ugyanakkor valószínűleg sokkal többet is nyújthatna: a városvezetés nemrégiben közösségi gondolkodásra invitálta a helyieket egy építész csapat támogatásával, hogy találjuk ki együtt, milyen központot szeretnénk látni a következő években, évtizedekben.

Közösségi tervezés 0.0

Ez a közösségiesítő kezdeményezés nagyon pozitív lépés, ugyanakkor az „együttgondolkodás” módja és időzítése nem feltétlenül optimális véleményünk szerint. Minden olyan alkalmat nagyra értékelünk, amikor valamilyen formában bevonják az érintetteket és a helyi közügyekről gondolkodó lakosságot fontos kérdések előkészítésébe, eldöntésébe. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ezek az inkluzivitást biztosító alkalmak valós eredménnyel záruljanak, az észrevételeket valamilyen módon valóban becsatornázzák a későbbi tervekbe, hogy az egész tervezési folyamat már az elejétől fogva ismert forgatókönyv szerint bonyolódjon. Úgy érezzük, ez nem volt minden esetben tetten érhető e mostani folyamat során. Mivel ezidáig nagyon kevés ilyen, vagy hasonló közösségi tervezés volt  városunkban, bízunk benne, hogy a továbbiaknál ez jobban működik majd – ha rajtunk múlik, mi rajta leszünk.  

Alapvetések

A városközpont közösségi tervezése kapcsán eddig született és bemutatott koncepció néhány messzire mutató ötletett mutatott be, amelyek közül egy-kettő egészen meglepő javaslattal állt elő, és szinte mindegyik alaposan megváltoztatná városközpontunk jelenlegi képét.

Csapatunknak nincsenek kész és konszenzusos elgondolásai arra vonatkozóan, hogy mit és hol kellene építeni, újraalakítani – hogy kell-e építeni újat, érdemes-e ennyire egy központra koncentrálni (mivel Biatorbágy sokkal inkább egy policentrikus kisváros). Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ilyen kérdésben roppant nehéz olyan elképzelést bemutatni, amely teljes támogatottságot élvezne – a különböző vágyak és érdekek hálójában hatalmas kihívás megtalálni azt, amely valóban legtöbbünk épülését és boldogságát szolgálná.

Ugyanakkor van pár alapvetés, amelyet véleményünk szerint a leendő városközpont, vagy városközpontok fejlesztésénél mindenképpen szem előtt kellene tartani:  

  • Kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy a jelenlegi zöldterületek megmaradjanak. A mi értelmezésünk a zölterületről tágabb, mint a bemutatott koncepciókból kirajzolódó „zöld” – mi azt a szemmel láthatóan fával / fűvel borított területet is védenénk, amelyet egyébként a terveken beépítésre szánt területekként is tüntetnek fel. Ilyen például a MÁV-házak közötti fás, parkos rész, amely ugyan nem egy feltűnően gondozott terület, de zöldfelületként egy város központjában elképesztően értékes rész (gondoljunk csak Budapesten a Margitszigetre). Véleményünk szerint érdemes lenne új programokkal és kisebb fejlesztésekkel ezt a zöld részt szervesen bekapcsolni a városi keringésbe.
  • Ehhez kapcsolódóan, általánosabban megfogalmazva mi amellett állunk, hogy a tervezés és esetleges funkcióbővítés során mindig a már meglévő adottságokból és elemekből induljunk ki, azokra építsünk. Nem feltétlenül látjuk szükségesnek új elemek, épületek emelését – sokkal inkább támogatjuk azt, hogy a már meglévő infrastruktúrát használjuk ki jobban, töltsük fel új élettel, a közösség számára hasznos funkciókkal.
  • Azt gondoljuk, hogy Biatorbágy egyik legnagyobb vonzereje kertvárosias jellege. Éppen ezért a városfejlesztés során a településközpontnak is ehhez kell illeszkednie, ezt az értéket mindenképpen meg kell őriznünk.
  • A városközpont tervezésénél szintén elsődleges fontosságúnak gondoljuk, hogy városunk jelképe, a Viaduktok látványa ne csorbuljon.

Röviden összefoglalva: milyennek látnánk szívesen a város szívét? Harmonikusnak, árnyasnak, zöldnek, élettel-telinek, de nem zajosnak, egy lassú, barátságos helynek, ahol lehet egymáshoz, a kultúrához vagy biatorbágyiságunkhoz kapcsolódni. Legyenek egységesen magasszínvonalú közterületek a lehető legtöbb zöldfelülettel. Legyen bőven olyan rész, ahol nyugodtan lehet sétálni, babamotorozni, de elérhető legyen bármilyen közlekedési eszközzel. Legyen helye minden korosztálynak ott, az ifjúságnak is! Akarjunk „csak úgy” is odamenni, nem csak ügyet intézni…

Több évtizedre előre megkötjük a kezünket?

A városközpont tervezése kapcsán felmerül egy másik, nagyon fontos szempont: e közös gondolkodás eredménye az ígéretek szerint a városunk fejlődését alapjaiban meghatározó helyi építési szabályzatot (eddigi ismert nevén HÉSZ) felváltó Település Terv alkotásához szolgál majd alapul. Azaz, e városközpont-fejlesztési koncepció komolyan megkötheti a kezünket a jövőre nézve, de olyan többletjogokat is adhat fejlesztésre, amelyek hosszú távon meghatározóak maradnak (pl. mit, milyen beépítési mértékben, milyen magasan és milyen funkcióval lehet építeni a kérdéses területen). Sajnos erre már láttunk rossz példát – a múltban számos olyan jószándékú javaslat vált mindent meghatározó alapszabállyá, amely mára városunk képét meghatározza és a jelen infrastrukturális problémáit is magyarázza. (Ilyen volt pl. a nagycsaládok együttélését segítő, telkenként építhető lakások számának növelése a lakóparkban, amelynek „köszönhető” lakóparkjaink mai túlzsúfoltsága.) Éppen ezért, véleményünk szerint, e folyamat az elejétől a végéig kellő körültekintést és valódi hosszú távú gondolkodást igényel.

Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás

A kilencvenes évek közműfejlesztéseinek köszönhetően a városunkban megfelelő színvonalon kiépült közműhálózatok (áram- gáz- ivóvíz- és csatornahálózat) egészen a legutóbbi időkig az elvárt színvonalon voltak képesek ellátni az itt lakók igényeit. Mára városunk azonban kinőtte infrastruktúráját: több mint 16 000 ember ellátásához, és az idetelepülő ipari egységek víziközmű szükségletére már nem elegendőek a korábbi rendszerek. A szűkösségből eredő problémák első sorban az ivóvízellátással és a szennyvízkezeléssel kapcsolatban jelentősek.

„Közművek Biatorbágyon: az ivóvízellátás” bővebben

Az én Biatorbágyom – beszélgetés Kocsis Józseffel

Kocsis József

Új sorozatunkban egy-egy interjú segítségével ismerhetitek meg egyesületünk aktív tagjait egy kicsit jobban, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Elsőként az egyesület elnöke, Kocsis József válaszolt pár ilyen kérdésre. Ismerjetek meg minket!

„Az én Biatorbágyom – beszélgetés Kocsis Józseffel” bővebben