Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉
„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?
Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!
A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.
Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.
Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…
Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású
„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”
„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”
Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.
A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;
47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:
Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter
Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület”
Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…
Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)
Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹
„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.
