Egy olyan közösséget szeretnénk itt Biatorbágyon, ahol a nyitottság és a közös célok – például a város kihívásaira adott válaszok közös keresése – fontosabbak a vélt vagy valós elválasztóvonalaknál. Ezeket többek között új kommunikációs platformok, közösségi programok és tájékoztatási kampányok segítségével szeretnénk áthidalni.
Fontosnak tartjuk lakóhelyünk természeti és épített értékeinek széleskörű megismertetését, ezzel is erősítve a lakosság kötődését városunkhoz.
Véleményünk szerint egy város vezetésének és a kultúráért felelős intézményének nem uralnia kell a város kulturális életét, hanem figyelnie kell az igényekre, a lehetőségekre, támogatni kell a civileket, a vállalkozásokat és velük együttműködve kell dolgoznia, hiszen egymaga nem tud mindent lefedni.
A helyi kultúra egyik legfontosabb bástyájaként sokaknak a Juhász Ferenc Művelődési Központ (JFMK) épülete, azaz a régi Faluház jut az eszükbe, azonban ennél sokkal összeszedettebb és szerteágazóbb a kérdés. A város közösségi tereinek a hiánya erősen kihat a kulturális élet lehetőségeire is, ezért ezt a kérdést összetetten és koncepcionálisan kell kezelni.
JFMK (Faluház)
A programterve alapján egész évben folyamatosak a rendezvények, a frekventáltabb időszakokban kimondottan túlterhelt. Az épület technikailag elavult, sok esetben csak nehezen szolgál ki egy-egy színházi előadást vagy koncertet.
Más nagyobb közösségi zárt terület hiányában ez az egyetlen lehetséges helyszíne az iskolák rendezvényeinek, helyi egyesületek báljainak és nagyobb városi ünnepségeknek is. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai intézményfejlesztéseknek köszönhetően létrejött új tereket a fenntartókkal egyeztetve már rövid távon bevonjuk a város életébe, és például az iskolai rendezvényeket áthelyezzük az új helyszínekre. Hosszabb távon emelett elengedhetetlen a közösségi terek tudatos és tervezett fejlesztése is.
A JFMK épületét a XXI. századi elvárások alapján fel kell újítani, az eddig kihasználatlan tereket élettel kell megtölteni, ezzel új, színesebb kulturális lehetőségeket tudna bevonzani a város. Ezzel együtt a programokhoz kötődően, azok ideje alatt fontosnak tartanánk az étel- és italvásárlás lehetőségét biztosítani, amely jelenleg csak korlátozott idősávokban érhető el.
A programkínálat színesítéséhez, új látogatók bevonzásához első körben szükségesnek tartjuk a helyi valós igények alapos felmérését, amelyre a szórakoztatás, a művelődés és a kulturális élmények kibővült köre épülhetne. Erősíteni szeretnénk a helyi médián keresztül a programok ismertségét.
A fejlesztéseknek és a változásoknak köszönhetően növekedhetne a programok színvonala és a látogatottság, amely öngerjesztő folyamatként megalapozhatja a kulturális élet folyamatos fejlődését.
Közösségi ház
A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a Közösségi ház vegyen át minél több feladatot, rendezvényt a Faluháztól, tehermentesítve azt. Az épület és az udvara kiválóan ki tudna szolgálni számos “klub” típusú kisebb rendezvényt és találkozót, a civil egyesületek inkubátoháza lehetne.
Könyvtár
Régebben egy városi könyvtár nem csak a könyvek raktára, hanem egy közösségi találkozóhely, kutatási és tanulási helyszín, illetve kulturális találkozóhely is volt. Mi ezt szeretnék visszahozni, hogy a XXI. századi feltételek biztosításával újra a tudás, a művelődés és a kultúra házává váljon. Nyitvatartásának igazodnia kell az igényekhez, iskolai programok rendszeres helyszínévé kell válnia, és fontos, hogy ide illő kulturális programoknak is teret tudjon adni a felolvasóesteken keresztül a kisebb klasszikus koncerteken át pl. könyvbemutatóknak is.
Bábos ház, Nagy utca 31. és 33. ingatlanok
Jelenleg itt csak a Bábos ház működik, de a két épület felújításával és az udvaraik kihasználásával egy szerves egésszé lehetne kialakítani, ahol a bábosház mellett egy helyi magyar hagyományokat bemutató tájház és kézműves alkotóműhely is megnyithatná kapuit. Ezzel a hagyományőrző programok otthonává válhatna és a környező oktatási intézmények életébe is szervesen bekapcsolódhatna.
Sváb tájház
A Közösségi ház szomszédságában már évek óta működik, azonban kihasználtsága alacsony. Itt is óriási lehetőség lenne a német kisebbségi önkormányzattal közösen a nemzetiségi programok egy részét ide helyezve valós élettel megtölteni. A német nemzetiségi kultúra ápolása és hagyományőrzés mellett több gyerekprogram és a német nemzetiséghez kapcsolódó zenés program helyszíneként kapcsolódhatna szervesen a város életébe.
Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola (PMAMI)
Az iskola évtizedek óta a város gyerekeinek művészeti fejlődését szolgálja, azonban önálló épület nélkül jelenleg az iskolák, a Faluház, a könyvtár és a közösségi ház termeiben tartja a képzéseit. Ezzel nemcsak az iskola mindennapi életét nehezíti meg a város, hanem a többi kulturális helyszín leterheltségét is fenntartja. Mindenképpen egy önálló központi épület létrehozása lenne a kívánatos, ahol a koncert- és bemutatóterem kialakításával a művészeti iskola kisebb léptékű rendezvényeit házon belül tudnák megszervezni. Ez sokkal több nyitott eseményre teret biztosítana, ahol nemcsak a növendékek mutathatnák be fejlődésüket, de egy új helyszín nyílhatna a komolyzene kedvelőinek, ahova helyi és országos ismertségű művészeket is meg lehetne hívni.
Helyi vállalkozók bevonása
A városi kulturális élethez ezer szállal kapcsolódnak a helyi vállalkozók, akik intenzívebb bevonása a város életébe és támogatása kiemelten fontos. Jó példaként már ma is működnek olyan közösségi terek, ahol a kikapcsolódás, a kulináris élvezetek, a művészet, a kézművesség és kultúra, vagy ezek valamilyen kombinációja tökéletesen megfér egymással. Ezeket a helyszíneket és vállalkozásokat a város példaértékű kezdeményezéseiként támogatni, népszerűsíteni kell és szervesen bevonni a város életébe, közösen rendezett eseményekkel és programokkal. A fiatalok “helyben tartásának” egyik fontos mozzanata, hogy ők is megtalálják a számukra megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket városunkban. Ezeket, városi szintről, központilag rendkívül nehéz biztosítani, ezért ezen a területen nagyon fontos a vállalkozók szerepe és megbecsülése. Fontosnak tartanánk egy kortárs művészeti kiállítótér, kreatív tér létrehozását is, amely többek között a helyi alkotóknak is lehetőséget biztosítania a megjelenésre, a helyi kulturális élet felpezsdítésére.
Szabadtéri rendezvények
A városünnep, az államalapítás ünnepe és többek között az Angyalfia vásár is a város központjában van megtartva évről évre. Ezek a legnagyobb rendezvényeink, amiknek a helyszíne nem rendezett, parkolókban, murván, úttesten, ad-hoc jelleggel kialakított szinpadokkal próbálkozik a város több-kevesebb sikerrel. A városközpont tervezésekor komolyan figyelembe szeretnénk venni azt, hogy legyen egy olyan központi hely, ahol a szabadtéri programokat és koncerteket, kulturális eseményeket állandó jelleggel lehet megtartani. Ezzel bővülhetne a rendezvények száma, minősége és ez is kiváló területe lehet a helyi mikro- és kisvállalkozások támogatásának.
Emelett nagyobb figyelmet szentelnénk a patakparti rendezvény területnek is, a színpad évek óta kihasználatlan, nincsenek meg az alapvető feltételei sem a programok szervezésének.
Piac
Évszázadokig a helyi piacokon és vásárokon zajlott a kulturális élet jelentős része. Tudjuk, hogy ez már elmúlt, azonban a mai világunkban is fontos találkozási pont egy jól használható piac, ahol méltó körülmények között lehetne hétvégente nem csak vásárolni, hanem együtt tölteni az időt. Fontosnak tartjuk, hogy állandó és rendezett helye legyen a helyi piacnak, nagyobb fókuszt fordítva a vásárlás mellett a programokra, egymás megismerésére és hétvégente hasznos idő eltöltésére.
A itt felsoroltakon kívül még természetesen még számos módja és lehetősége van a helyi kulturális élet sokszínűvé és jobbá tételének, azonban mi ezt a lakossággal közösen szeretnénk véglegesíteni. Írásunkat e közös gondolkodás indításának szánjuk.
Ha gépen szállunk fölébe, vagy körülpillantunk a Nyakaskőről, láthatjuk, igazán csodás helyen élünk. De tudatosulnia kell, hogy a minket körülvevő, erdő borította „hegyek”, dombjaink, kis vízfolyásaink és a tavak rendszere nem a mi érdemünk, ajándék, lehetőség egy emberhez méltó, a természettől még nem teljesen elszakadt életre.
Nyilván, érintetlen nem maradhat a hely, ahová az ember betette a lábát, s úgy döntött, le is telepszik. Ez nem is lenne gond, hisz a természetnek, környezetnek az ember is szerves része. Sajnos, általában különvalónak tekintjük magunkat, s nem együtt élve, jól használva, hanem leginkább kihasználva alakítjuk a tájat, és próbáljuk „uralni” a számunkra nem kívánatosnak tűnő környezeti elemeket, vagy csak simán „semmibe venni” őket.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint az önkormányzat feladata a települési környezetvédelmi program kidolgozása (46.§). Ennek megfelelően Biatorbágy Város Önkormányzata elkészíttette 2013 – 2019 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. Hasznos segítsége lehetne a városvezetésnek, a várost alakítóknak, beruházóknak és a Hivatalnak is mindennapos használata, de jó eséllyel csak valamelyik polcon pihen, mióta muszájból elkészült. ☹A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program, Pest Megye Környezetvédelmi Programja, Biatorbágy község Településrendezési Terve, Helyi Építési Szabályzata, Biatorbágy integrált városfejlesztési stratégiája, Biatorbágy Turizmusfejlesztési és Környezetrendezési Tanulmányterve figyelembevételével, az előző környezetvédelmi program felülvizsgálatával elkészült a 2019-2024-es program is. Ennek felülvizsgálatáról nem tudunk még. Bár kicsit általános, de azért akadnak konkrét javaslatok, melyek nagy részével egyetértünk, és megoldásukat fontosnak tartjuk. Viszont már a 2024-2030-ast kellene lapozgatnunk!
„Sok nevesített feladat amúgy is az önkormányzat kötelező feladata (pl. ivóvíz biztosítása, zöldfelület gondozás, parkfenntartás, szennyvíz- és csatornahálózat, csapadékcsatorna hálózat karbantartása, közutak és járdák fenntartása, hulladék közszolgáltatás fenntartása stb.), más feladatok nem kötelezőek, de mégis szükségesek a környezetvédelmi törvényben és az Alaptörvényben is nevesített alapcélok (egészséges, biztonságos környezet,stb.) megvalósításához elengedhetetlenek.” (Idézet Juhász Pétertől, a program megírójától)
Ismereteink szerint sajnos még a kötelezően előírt feladatok sem teljesültek kifogástalanul, a többiben pedig nagy lemaradásban van városunk ☹ (A közmű szolgáltatásokkal másik cikkben foglalkozunk)
Környezeti elemenként, vázlatosan bemutatom a főbb fókuszokat, melyeket a program is tartalmaz, kiegészítve saját véleménnyel.
Levegő
Alapvetően szerencsésnek tarthatjuk magunkat, nincs városunkban erősen légszennyező ipari tevékenység, és a szegénység sem akkora, hogy sokan kényszerülnének hulladékkal való tüzelésre. Sajnos, azért akadnak páran, leginkább tájékozatlanságból, akik „rossz fát tesznek a tűzre”. Igen kevés rendbontó is elég ahhoz, hogy szélcsendesebb napokon rosszul érezhessük magunkat.
Változatos domborzatunknak köszönhetően vannak a városnak könnyen tisztuló részei, és vannak a völgyek, ahol „megül” a szennyezett levegő. Ez egyik ilyen sajnos pont a Fő utcai Vadvirág óvoda környéke. A magasabb pontokon élők közül sem örülhet mindenki, mert ha a szomszédja kéménye az ő ablaka alatt ontja a fekete füstöt, neki sem a hegyi levegő jut. A közlekedésből és nem megfelelő fűtésből, valamint a „kerti hulladék” nem kívánatos eltüzeléséből származó korom és egyéb káros anyagok nagy terhet jelentenek minden szervezetnek, a gyermekeknek, betegeknek és időseknek. Komolyabb tájékoztatással, közlekedés jobb szervezésével, súlyos esetben szankcionálással kívánnánk változtatni ezen a helyzeten. Minden lehetőség és eszköz adott hozzá, csak aktívabban kellene tájékoztatni, Elérhetnénk, hogy minél többen „zöld javaknak” tartsák a „kerti hulladékot”, melyet helyben tartva tápláljuk a talajt és óvjuk a kiszáradástól is.
Sajnos nincs saját levegő -minőség mérő állomásunk, a különböző fellelhető adatok a legközelebbi budapesti pont értékeit szokták mutatni. Lelkes amatőrként telepíthetünk egyszerűbb, nem túl drága eszközöket is, melyek nem akreditáltak, de a szálló por koncentrációja ezek segítségével is megfigyelhető. Ez iskoláknál tanulságos is lehetne.
Ide tartozik még, az eléggé elhanyagolt beltéri levegőminőség kérdése is. Ez egy olyan terület, melyen megfelelő tudás birtokában mindenki sokat tehet a saját és családja egészsége érdekében
Zaj-és rezgés terhelés
Sajnos, ami egyik előnye Biatorbágynak (többszálú összeköttetés a fővárossal, illetve a nyugati országrésszel, M1, M0, 1-es út, 1-es sz. vasútvonal, és az egész várost átszelő főút), az komoly zajszennyező. Sokan gondolják, hogy hozzá lehet szokni, de régóta elfogadott tudományos tény, hogy az idegrendszerünkre milyen káros hatással van már a jogszabályokban meghatározottnál alacsonyabb rendszeres zajterhelés is. Településünk vezetői eddig szerintünk nem fektettek ebbe a témába kellő energiát, sok év után beérték avval az ígérettel, hogy ha 3 sávosra bővül az M1 ezen szakasza, akkor kapunk zajvédőfalat a belterületi oldalon is. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket arra az esetre, ha ez a bővítés nem történik meg, az autópálya szélesítés tervein pontosítani kell a Szarvasugrás zajvédelmét szolgáló fal elhelyezését. Illetve, a MÁV-val is újra tárgyalásokba kellene kezdeni e téren is. Az Országút mellett is tudunk olyan területről, ahová már nagyon régen megígérték a zajvédelmet az ott lakóknak, de azóta csak növekedett a terhelés egy elkészült autómosó és a megnövekedett forgalom miatt. Az önkormányzat eddig látszólag csak abban az esetben tett lépéseket, amikor a lakosság komolyabb felháborodásával és összefogásával találta szembe magát (pl. KRESZ parknál az új free style pálya környékén élők a PVKE segítségével harcolnak a nyugalmukért, vagy a Kolozsvári sportpálya perei,) Korrektnek tartanánk, ha megszületne végre egy helyi zajvédelmi rendelet, amibe sok éve belefogott a testület, de nem lépett még hatályba. Ez nagyon megosztó téma, nem lehet totálisan népszerű döntést hozni, de csak a város sűrűn beépített részeire vonatkozó, az ottlakók nyugalmának érdekében hozott zajkorlátozás segítheti a jószomszédi viszony fenntartását.
Víz
Településünk vizekben is gazdag, számos forrás és kisvízfolyás táplálja. Sajnos közülük néhány patak lassan már „csatornává aljasult” (Füzes-patak a pátyi szennyvíz és a „patakmeder rendezése” miatt, Disznólápa, az építkezések rákötései miatt, és csak reménykedhetünk, hogy a Benta a mi szennyvíztisztítónk alatt nem mutat majd hasonlóan borzalmas állapotokat… ) Komolyabban kell venni az elmaradt belterületi csatornázásokat, és a hirtelen támadt igényeket alternatív megoldásra. Tény, hogy vannak tökéletesen működő házi víztisztítók, de nem szabad elfelejtkezni a kevésbé szabálykövető, vagy szűkebb pénztárcájú külterületi megoldásokról sem. Természetesen, kevés pénzből is lehet pl. alomszéket építeni és jól használni, és abban az esetben nem is szennyező lesz, hanem éltető a produktum, de valljuk be, ez nem számít manapság még népszerű megoldásnak.
Településünk a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint: felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny település, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. (javarészt nyílt karszt) A Biai-halastavak és a Benta-patak környéke felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny terület, a Hosszúréti-patak és a Füzes-patak, valamint az Ürge-hegy, a Szarvas-hegy és az Öreg-hegy érzékeny terület, a település többi területe közepesen érzékeny.
A víz nem csak a benne lévő szennyeződések miatt lehet problémás. Hiánya is fájó és pusztító, de hirtelen, nagy mennyiségű lezúdulásával hatalmas károkat okozhat. Ezekre leginkább akkor kapjuk fel fejünket, ha saját ingatlanunk vagy ingóságunk önti-, sodorja el, vagy nagyon látványos baleseteket okoz, ami felénk, szintén a szerencsés fekvésnek köszönhetően ritka. Arra már kevesebben figyelnek, hogy pl. a helyi természetvédelmi oltalmat élvező „Forrás-völgy” milyen mértékben erodálódott az elmúlt évtizedekben a nem megfelelő ipari csapadékvíz bebocsájtás miatt, és milyen hosszan húzódik rendbetétele, nem túl megnyugtatóan tervezve(?) valamint, a közvetlen szomszédságába épített műfüves futballpálya milyen hatással lehet a forrás iható vizére… (A Madár-forrás és környéke problematikáját külön cikkben írjuk meg)
Fontos lenne a csapadékvizeket minden ingatlanon megfelelően fogadni, és lehetőség szerint megtartani. Alapvetően jogszabályi előírás, hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia a csapadékvizek kezeléséről, de ez alól lehet „felmentést” kérni, ha az önkormányzat befogadói nyilatkozatot ad a tulajdonosnak a területén keletkezett „fölösleges vizek” települési csapadékvíz -elvezetőibe való bebocsájtásra. A városnak érdeke , hogy elgondolkodtassa a bebocsájtót egy saját, jó megoldás kivitelezésén. A közösség vízmegtartása, illetve biztonságos vízelvezetésének finanszírozása komoly kihívás Biatorbágynak. A sűrűn beépített és nagymértékben burkolt felületekkel rendelkező területeken újra kell gondolni és tervezni a rendszereket, illetve a túlméretezett (és túlárazott) műtárgyakat. Léteznek már nagyon ígéretesnek tűnő jópéldák, érdemes lenne őket megfigyelni, tőlük tanulni…
Talaj
A talaj feltételesen megújuló, élelmet adó erőforrásunk, ráadásul jó CO2 megkötő. Sajnos, a nem megfelelő művelésnek köszönhetően sok helyen már nem zsíros humusz a felső réteg, hanem száraz időben finom por, melyet a szél messzire visz, vagy akár a városban szórja el, nemkívánatos helyekre. Ez nem csak esztétikai és légzőszervi gondot okozó esemény, közlekedésbiztonsági kockázata is van (Emlékezhetünk az elmúlt évek lezárásaira, illetve katasztrófafilmekbe illő jeleneteire 1-es úton, M1-esen) Tehát itt is kapcsolódunk a levegőminőséghez. Csapadékosabb időjárás esetén pedig a lejtőkről lemossa a felső réteget a víz, ami nem csak tovább rontja a talaj minőségét, (degradáció) hanem a domborzat eróziójához is vezet. Komolyabb talajszennyezésekről nincs pontos tudomásunk, de az esetlegesen nem megfelelő trágyázás, a „Gksz” (A HÉSZ-ben „Gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató) besorolású területeken lévő létesítmények parkolói, az utak mente, valamint a volt légvédelmi bázis területe potenciálisan veszélyeztetett helyszínek. A már pátyi közigazgatásiterületen található régi hulladéklerakó, – ami elvileg rekultiválás alatt áll-, sem tudhatjuk, hogy mit takar, és milyen vizek csordogálnak el alóla a biatorbágyi termőföldekre? Magánterületek szennyezésénél csak reménykedhetünk, hogy mindenki felelősen bánik a nála keletkezett veszélyes hulladékokkal, illetve, a nem veszélyes minősítésű szerek használatát sem viszi túlzásba.
Vizsgálatokat illetve ellenőrzéseket végeztetnénk, és itt is nagy hangsúlyt fektetnénk a tájékoztatásra, együttműködésre a gazdákkal, cégekkel.
Természetvédelem
Vannak országos illetve nemzetközi természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területeink, természeti értékeink; Nyakas-kő földtani alapszelvény természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti terület, Biatorbágyi Kő-hegy kaptárkövei természeti emlék és Biatorbágyi Öreg-hegy kaptárköve természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti területek, Érd-tétnyi plató (HUDI20017) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000 terület),.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezete, valamint az ex-lege védett források és barlangok, barlangi felszínek.
Helyi jelentőségű védett természeti területeinket még Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata nyilvánította védetté az 5/2006 (05.25.) Ör.sz. rendeletében. (Ugyanebben a rendeletben biztosította az 1977-ben megyei védelem alá vont Bolha-hegy természeti védelmének fenntartását.) Az Önkormányzat rendeletében meghatározta a védetté nyilvánított területek alapvető természetvédelmi és hasznosítási célját, módját, rögzítette a természetvédelmi kezelés alapelveit és fő irányait.Egyenlőre csak a Bolha – hegy (64 ha), a Nyakaskő – Ürgehegy (90,45 ha), a Peca-tó (4,49 ha), a Biai Halastó (270,47 ha),és a Forrás – völgy (29,74 ha) állnak helyi védelem alatt. A Biatorbágyi Tájvédő Kör már több éve kezdeményezte a Halastó melletti nádas terület („Schulteisz -kanyarnál) védettségét is, de ez a folyamat sajnos a tulajdonos együtt nem működése miatt nem halad.. Szintén védelmet érdemelne a volt homokbányánál (Páty határán, Herceghalom felé, a Biai tavakkal szemben )a gyurgyalag illetve partifecske fészkelő hely. Persze, ha a védelem csak arról szól, hogy készül hozzá egy jogszabály által előírt „kezelési terv”, de ez csak pár sor , és nagyon általános, ráadásul be sincs tartva, számon sincs kérve, akkor igazából nem számít, nincs értelme. Itt , a maradék kincsek megőrzésén túl még látványosabban lehetne jó példákat mutatni és élvezni a természet ajándékait, gyönyörködni, feltöltődni… Ezen a téren is nagyon nehéz elérni, hogy a tulajdonosok ne csak az egyéni, rövid távú érdekeiket tartsák szem előtt, hanem tudjanak messzebbre tekinteni.
Sajnos, egy törvény szintű tervezetben szereplő remek elképzelés is csak addig marad meg a valóságban, amíg a befektetői szándék nem kerekedik felül. Itt most az országos ökológiai hálózat folyosóira gondoljunk,(Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény) melyek azért kerültek kijelölésre, hogy az ember ne darabolja fel teljesen az élőhelyeket, mégis folyamatosan keskenyítjük, majd elzárjuk, megszüntetjük ezeket, meggondolatlan beruházásokkal.
Ide kívánkozó téma, a Gksz övezetek túlépítése. Hallottuk sokszor, hogy milyen szerencsés városunk, mert elődjeink úgy határozták meg a gazdasági övezeteket, hogy azok teljesen elkülönülnek a településtől, kívül maradnak, és nem túl szennyezőek, mert leginkább csak raktárak, logisztikai központok. Valamint, hogy bölcsek voltak az akkoriak, mert azoknak a telkeknek a beépíthetőségét 30%-ban maximalizálták. Így maradt körben némi zöldfelület is, és gondolták nem lesz annyira zsúfolt, viszont így is elég bevételhez juttattja településünket. Csak ahogy épültek, fejlődtek ezek a telephelyek, jöttek rá sorban, hogy nekik nagyobb hasznos területre lenne szükségük, és kérték a HÉSZ módosításokkor a számukra kedvezőbb feltételeket. Sokan meg is kapták, hiszen jól hangzik, hogy cserébe, a települési szerződésben sok milliót kérhet érte a Város, úgy, hogy neki nem kerül semmibe. De vajon igaz ez? Aligha. Előfordul például olyan eset, hogy több csapadékvizet kell onnan befogadnunk, amire nincs még kapacitás… A bővítések valószínűsíthetően nagyobb gépjármű forgalmat, zajt és levegőszennyezést generáltak/ fognak generálni, s a közlekedési baleseti kockázat is növekszik….(Hogy a tájképről, az esztétikai élményről már ne is beszéljünk; ha körülnézünk néhány kedvenc kilátópontunkról, most már egyre több helyen nagy szürke és fehér dobozok takarják ki az “unalmas” zöld dombokat, réteket… ☹ )
Hulladék
Az illegális szemétlerakók talán inkább fogyó tendenciát mutatnak sok lelkes civilnek hála, kiket a Városgondnokság, valamint vállalkozó is támogat akcióikban. Az igazán megfizethető szemétdíj, valamit az, hogy a „külterületeken” is elérhető a hulladék elszállítás, jó irány. Azért figyelni kell még egymásra, mert mindig akad néhány tájékozatlan vagy igénytelen lakó vagy munkás.
Az önkormányzat kötelező feladata a hulladék közszolgáltatás. Ezt manapság már nem helyi hulladéklerakókkal biztosítja, hanem szerződést köt az elszállításra. 2023 nyarától változott az országos gazdálkodás, létrejött a „MOHU”. Ez egyelőre település szinten változást nem hozott, továbbra is a „Depónia kft” végzi a kommunális hulladék elszállítást, házhoz menő szelektív gyűjtéssel is kiegészítve, valamint évi egy lomtalanítási lehetőséggel. Az egyéni szemétszállítási szerződések korlátozott mennyiségű „kerti hulladék” elszállítást is tartalmaznak. E felett biztosít az önkormányzat évi 2 alkalommal „ingyenes” elszállítást. Ezt ugyanúgy a Depónia végzi, de ehhez nem kell matrica. A polgár ingyenesnek érzi, hiszen külön nem fizet érte, csak a város közös bevételéből egyenlítjük ki a számlát. Szintén a Város biztosítja a „Hulladék gyűjtő udvar” működését, ahol (egyelőre) a papír, műanyag, üveg és elektronikai hulladékot lehet leadni biatorbágyi lakcímkártya felmutatásával. Évente egyszer van lehetőség helyben „veszélyes hulladék” leadására.
A hulladék csökkentésének legoptimálisabb módja keletkezésének megelőzése, tehát a megfontolt igények, meggondolt fogyasztás és használat, amiben a városvezetésnek jó példával kell elöl járnia.
Javaslataink
Az edukációt ezen a téren is a legfontosabb, bár gyakran hallani, hogy a szülő nevel, az iskola oktasson, de én úgy gondolom, mindannyian befolyásoljuk egymást jó példáinkkal és tudásmegosztással, valamint támogató közeg létrehozásával. A JFMK-n túl, az oktatási intézményekkel, szakmai körökkel, civil csoportokkal szorosabban együttműködve kellene ezen dolgozni. Az óvódai kiskertektől az iskolai- és önkormányzati mintakerteken át, közösségi kertek létrejöttének támogatásával, fontos értékek és minták “ültethetőek el”, amiből nem csak egynyári zöldség teremhet…
„Hulladék” terén indult el már némi szemléletváltozás, de azért még mindig többen hívják a kertjükben keletkező „felesleget” „kerti hulladéknak”, mint mondjuk „zöld javaknak”. És míg az elsők eltűntetni akarják azokat, az utóbbiak tudják, hogy éltető kincs, használni kell csak, ingyen van 😉
Önkormányzatunk elkezdett már néhány kis projektet (komposztálók osztása, ingyenes „zöldhulladék” elszállítás az égetés visszaszorítására,) de véleményünk szerint ez nem elég, az eddigi városvezetés nem vállalt be hatékony környezettudatos döntéseket, nem folyamatos, és rendszeres a tájékoztatás, nem látszanak jó példák és a meglévő szabályozás betartatása sem. Ezen jó lenne változtatni.
A csapadékvíz megtartásában is jobban kellene támogatni a lakosságot, leginkább információkkal, mintákkal, tervezési és esetlegesen anyagi segítséggel. Fontos, hogy a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásának kötelezettsége az ipari park ingatlanjaira is vonatkozik. Ezért is véleményes a zöldterületek csökkentésének lehetősége.
Szükséges lenne a város részéről részletes tájékoztatás a speciális hulladékok leadási lehetőségeiről.
Legyen Biatorbágyon légszennyezettségi mérőállomás akár több ponton is! Legyenek rendszeres zajterhelési vizsgálatok!
Legyen rendszeres vízminőség vizsgálat legalább a Madár-forrásnál valamint a Füzes-patakon!
Szerencsére, divat lett a faültetés, ezt szeretnénk jóval átgondoltabban művelni. Ehhez szükséges egy dinamikus fakataszter, valamint az „E-közművek”térkép valósághoz igazítása is. Folyamatos szemrevételezés és gondozás, ami nem csak az esetleges locsolásokat, illetve durva „gallyazásokat” jelenti, hanem lelkiismeretes vizsgálatot, és időbeni beavatkozásokat, tápanyagellátást… Ezáltal tervezhetőek az elöregedett vagy menthetetlenül beteg, sérült fák kivágásai, és már előre gondoskodhatunk pótlásukról, lehetőség szerint, ott, helyben.
A használható városfejlesztési terv mellett szükség lenne egy települési zöldfelületi vagy zöldhálózati tervre, ennek alapján lehetne a további fásításokat is tervezni.
A talajok védelmét IS szolgálná, de a levegőét, állatvilágét, esztétikáét, zajhatásokét, ha legalább a már régóta kijelölt „Ev” (Véderdő) besorolású területeken meglennének a többszintes növényborítások. Ezeket fontosnak tartjuk mielébb megvalósíta(t)ni, illetve lehetőség szerint újabbakat kijelölni. Ez könnyen beláttatható jó érdeke a gazdáknak, az itt élőknek, és Földünknek is. Egy-egy ilyen sávban megvalósulhatna régen vágyott kutyafuttató vagy egyéb sétány. Ezek a területek lehetnének közösségi ültetések újabb helyszínei. Fontos lenne gazdát találni minden feladatra, összehangolni az önkormányzat és a lakosság feladatait, lehetőségeit, és felelősségi szintjeit. A néhány esztendeje, a Tájvédő Kör javaslatára létrehozott önkormányzati „környezetvédelmi alap”-ot a feladatokhoz igazodóan fel kell tölteni és észszerűen hasznosítani. (Idén városunk a költségvetési tervezetbe 10 millió forintot dedikált e célra.)
A fentebb említett gazdasági övezetek terjeszkedését vissza kell fogni, a lehető legnagyobb valós zöldfelületek előírása és betartatása lakóövezetekben is szükség van.
Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyre jobban melegedő időjárás okozta hőhullámok ellenére tágabb környezetünk élhető maradjon, és a nyarat ne csak a klimatizált helységekben tudjuk elviselni.
Egyesületünk nem szeretné sem magát, sem Biatorbágyot „zöldre festeni”. Nem akarunk most felkapott szlogeneket lobogtatni, mert, bár van igazságalapjuk, önmagukban mit sem érnek. Fontos az új módszerek és technológiák megismerése, de még fontosabb a felelősségteljes gondolkodás és életvitel. E téren is törekszünk következetesebb (és (át)láthatóbb) magatartásra, igyekszünk „Jógazdák” és „Jópéldák” lenni. Ehhez támogatást adhat, ha csatlakozunk (nem csak papíron!) különböző összefogásokhoz, ahol megismerhetjük más településekjógyakorlatait, küzdelmeit, tanulságait..
És azt hiszem, nagyon következetesnek és kitartónak kell lennünk, mert a berögzült rossz szokások és gondolati sémák megváltoztatása csak így lehetséges.
Biatorbágy központi részén, a közkedvelt Madaras játszótér mellett, egy kikapcsolódásra hivatott parkon át folyik városunk legismertebb természetes vízfolyása, az egyre rosszabb hírű Füzes-patak. Vize Páty felől érkezik a Viaduktok alá, majd innen nem messze jobbra fordul, négy híddal lejjebb, a Nyakaskő közelében csatlakozik a Bentába.
Néhány évtizede még a gyerekek több helyen kövekkel felduzzasztott vizében hűsöltek egy-egy kánikulai napon. Több régi fotó is arról tanúskodik, hogy állatokat itattak a partján. Mára már a Füzes-patak partján sétálók a kutyáikat sem engedik le, sőt, helyenként még a sétálás sem felelemelő az elképesztő szagok miatt.
Itt valami nincs rendben…
A patak állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről, valamint a pátyi ingatlanokról bevezetett csapadékvíz kitölti a medrét, a torbágyi Közösségi háznál akár túl is csordulhat. Aszályos időben viszont könnyű átlépni, ilyenkor közel kerülhetünk a vízzel utazó barna foltokhoz. A szag is arról árulkodik, hogy itt valami bűzlik. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz. Több hiteles mérés is igazolja, hogy az elfogadhatónál jelentősen több szennyező anyag került a Füzes-patakba a Pátyi szennyvíztisztítóból. A patak szennyezését legtöbbször különleges egyszeri vészhelyzeti működéssel indokolta az üzemeltető DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi kft.
A hatóságok által kiszabható bírságok nem teremtik meg a motivációt a szükséges beruházásokhoz, a víz tisztításakor keletkező szennyvíziszap kezelése költséges. A tisztító gépészete felújításra szorult, de tökéletes működés esetében sem tudná befogadni a tervezett mennyiségű szennyvizet. A Pátyon tervezett lakó- és iparterület-fejlesztések szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy vajon fokozható-e még a szennyvíztisztító terhelése? A válasz egyértelműen nem. A kapacitás bővítéséhez elengedhetetlen központi költségvetési támogatás megérkezéséig is határozott intézkedésekkel kellene visszatartani a szennyvíztisztító terhelését növelő beruházásokat. Ennek ellenére Pátyon új iparterület-fejlesztésekhez adott hozzájárulást az önkormányzat.
Mit tett az ügyben Biatorbágy?
A Füzes-patak szennyezésének leginkább Biatorbágy issza meg a levét! Biatorbágy vezetésének eddigi intézkedései sajnos nem vezettek eredményre. 2021-ben még tényként kezelte városvezetésünk a szennyezést, addig 2023-ban már csupán a szennyezés fokozódását követő jelentős lakossági felháborodás után adott ki nyilatkozatokat, amik nem mutatták be a valós problémát, az egészségügyi kockázatot és a patakpart károsodását. A vízminőség-vizsgálatokra indított lakossági adományokat látva rendelte meg a saját méréseit, mintegy tompítva a civil lépések súlyát. A város tájékoztatása alapján nem lehet a hivatalok értesítésénél többet tenni (!), nem kíván foglalkozni azzal a ténnyel, hogy a Pátyon kilátásba helyezett fejlesztések hatására még további terhelést kap és rosszabb helyzetbe kerülhet a Daköv által üzemeltetett szennyvíztisztító. Környezetünk megóvása ennél több törődést érdemel!
Véleményünk szerint Biatorbágy önkormányzatának alapértelmezett feladata kell, hogy legyen:
a patak vízminőségének folyamatos mérése, szükség szerint hatósági eljárás kezdeményezése, a lakosság tájékoztatása;
kapcsolattartás a szomszéd településsel környezetvédelmi témákban, konstruktív együttműködés, akár nyomásgyakorlás a problémák megoldására;
közös lobbitevékenység az országgyűlési képviselő bevonásával a szennyvíztisztító fejlesztésekhez szükséges források előteremtésében.
Habzó patak kronológia – mi történt eddig?
2021. március 4. – Varga László Biatorbágy Önkormányzati képviselő levele a Járási Népegészségügyi hivatalhoz a Füzes-patak szennyezése ügyében
2021. április – Biatorbágy Önkormányzata – mint érintett település – a Pest Megyei Főügyészséghez természetkárosítás vétsége miatt feljelentést tett. Az ügyészség nyomozást rendelt el a Füzes-patak folyamatos szennyeződésének kivizsgálására. Az eljárást 2022-ben szennyezés csökkentési terv készítésével lehetett lezárni. A vállalások teljesítésének ellenőrzése 2023-ban hibákat talált.
2021. április 23. – Páty polgármester válasza Bodorkos Ádám Biatorbágy Önkormányzati képviselőnek – Nem fogadta el a Daköv magyarázatát, felújítást ígér.
2021-ben és 2022-ben megtörtént a telep teljes villamos és gépészeti felújítása. A szolgáltató DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft, és a tulajdonos Pátyi Önkormányzat is tagadja, hogy a telep túlterheltsége okán szennyez rendszeres jelleggel.
2023. március 4. – Ne Habozz! Lakossági fórum több civil szervezettel a témában Biatorbágyon a Viaduktokhoz közel, a Füzes-patak partján lévő parkban. Személyesen vett részt Nánási-Kézdy Tamás jelenlegi alpolgármester és megoldást ígért.
2023. március – civil adománygyűjtés akreditált méréshez, mintavétel, mérések és jegyzőkönyv
2023. május 14-én a Pátyi szennyvíztelep üzemeltetője, a DAKÖV Kft tájékoztatást adott ki arról, hogy bekötési stop indul másnaptól a szennyvízre, melyet 6 hónapon át fenn is tartanak.
2023. július 6. – Rétvári Bence Belügyminisztérium államtitkár szerint a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak, valamint a hatósági mintavétel és az önellenőrzési eredmények alapján megállapította a Hatóság, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, nem képes az engedélyben rögzített határértékekre megtisztítani a szennyvizet, egyes komponensek tekintetében határérték feletti kibocsátás történt
2023. szeptember 11. – Pátyi szennyvíztisztító az országos médiában “ Még a Belügyminisztérium szerint is túlterhelt a pátyi szennyvíztisztító, ám ezt a tényt sem az önkormányzat, sem az üzemeltető cég nem hajlandó elismerni. Sőt, a közelmúltban úgy döntöttek, hogy két új logisztikai központot is rákötnek arra a rendszerre, amely korábban már többször elöntötte barna trutyival a Füzes-patakot. “
2024. február 26. – Erősen vitatható szakértői vélemény a szennyvíztisztító kibocsátásáról
2024. április 3. – Ne habozz! 2.0 Közéleti előadás és műhely Pest-környéki agglomerációs települések szennyvíz problémái, vizeink állapotának javítási lehetőségei, együttműködési potenciálok…
Napjainkban nem tapasztalható a 2023 tavaszihoz hasonló súlyosságú szennyezés a Füzes-patakon, csupán a partmenti növényzet akaszt meg barna baktériumtelepeket és a patak bukóinál érezhető habfürdő illat. A csapadékos időjárás miatt jó a vízhozama a pataknak, amely szépen hígítja a bebocsátott, részben tisztított vizet….
Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a környezet és természetkárosítás megakadályozását és ezen célokért aktívan kíván fellépni!
A patak szennyezésére az önkormányzati képviselők mellett hatékonyan a civil szervezetek hívták fel a figyelmet: Pákör, Patrióta Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége nélkül az elért intézkedések nagy része nem valósult volna meg.
A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.
Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.
Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.
Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.
Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.
Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!
2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:
sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól
Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.
A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.
A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.
A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának
A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.
Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.
A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.
A Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!
Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉
„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?
Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!
A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.
Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.
Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…
Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású
„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”
„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”
Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.
A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;
47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:
Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter
Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület”
Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…
Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)
Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹
„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.
Biatorbágy központi részén, játszótér mellett és pihenőparkon át folyik városunk ismert patakja. Vize Páty felől érkezik, a Viaduktok alá, a Nyakaskő közelében csatlakozik a Füzes a Bentába.
Állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Nagy esők idején a burkolt felületekről összegyűlő csapadékvíz kitölti a medrét, a Közösségi háznál túl is csordulhat. Aszályos időben csekély a vízhozama ilyenkor alig folydogál a meder alján víz. A hétköznapokon kis vízhozamú patak számára komoly terhelést jelent a Pátyi szennyvíztisztító által kibocsátott víz befogadása. A tisztító működésére évek óta érkezik panasz a patak szennyezése miatt, válaszként legtöbbször különleges, egyszeri, vészhelyzeti működésként indokolta a DAKÖV kft. a szennyezést. A Pátyon tervezett lakó és iparterület fejlesztések szempontjából fontos kérdés, vajon fokozható még a szennyvíztisztító terhelése, vagy sem?
