Címke: Buba

Beküldve:

Forrás utcai óvoda és bölcsőde – igen, vagy nem?

Óvoda

Kedves Biatorbágyiak, Kedves Barátaim!

Az elmúlt héten megkezdődött a Forrás utcai óvoda és bölcsőde építése. Ennek kapcsán több bejegyzés jelent meg a közösségi médiumokban. Vannak, akik a beruházás létjogosultságát, szükségességét vonják kétségbe, míg mások az építkezés során kivágott fákat sajnálják. A város leendő  polgármestereként szeretném megismertetni a Biatorbágyért Egyesület véleményét, álláspontját.

1. Vizsgáljuk meg, hogy szükség van-e egyáltalán Biatorbágyon ÚJ óvodára és bölcsődére?

A 2011. évi CXC. tv. az óvodai ellátást kötelezően ellátandó feladatok közé sorolja. A magyar állam az óvodai ellátáshoz költségtámogatást biztosít, melyet a fenntartó – jelen esetben Biatorbágy Város Önkormányzata – lehetőségeihez képest kiegészíthet. A bölcsődei ellátás az önkormányzatok önként vállalt feladatként biztosíthatják. 

Városunkban önkormányzati fenntartás alatt 104 fő bölcsődei és 585 óvodai férőhely van. A két intézmény önálló szervezetként működik. A bölcsőde gyakorlatilag 100%-os, az óvoda 100% feletti kihasználtsággal üzemel. A bölcsődei beiratkozás során vannak olyan családok, akiknek gyermekei nem nyernek felvételt. A túljelentkezés miatt egy átlátható kritériumrendszer alapján válogatnak a jelentkezők közül. Az óvodai ellátás minden biatorbágyi illetékességű gyermeknek biztosított. Itt olyan gyermekek nem kerülnek felvételre, akik nem itt élnek a városunkban, de a szüleik ide szerették volna járatni őket (pl. ide jár a nagyobb testvér iskolába, idegen nyelvű foglalkozás is van, stb.).

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy ha csak a pillanatnyi létszámadatokat nézzük, bölcsődére mindenképpen szükség van, az óvodai beruházás időben még eltolható lenne. De…

Városunk a budai agglomeráció egyik leggyorsabban növekvő települése. A Biatorbágyért Egyesület eltökélt szándéka, hogy a növekedés ütemét lelassítsa. Ugyanakkor a lakosság korfája az országosnál fiatalabb, valamint a Biatorbágyra született gyermekek száma is meghaladja az országos átlagot. Ebből következik, hogy bizony hamarosan szükségünk lesz új óvodai férőhelyekre is. Ennek természetesen mi nagyon örülünk, és mindent megteszünk azért, hogy az itt élő kisgyermekes családok igazán otthon érezzék magukat. 

Az új óvoda építése mellett szól az is, hogy a kritikus állapotban lévő Fő utcai Vadvirág óvoda épületének felújítása tovább nem halogatható. Az ide járó jelenleg mintegy 90 gyermeknek máshol kell helyet biztosítani. 

A fentiek alapján számunkra nem kérdés, hogy Biatorbágynak egyértelműen szüksége van új bölcsődére és óvodára.

2. Az óvoda és bölcsőde helyének a kiválasztását többen szintén bírálták, kifogásolták. 

Biatorbágy útjai túlzsúfoltak, a lakosságszám növekedését nem követő úthálózat-fejlesztés, valamint az intézmények és szolgáltatások átgondolatlan elhelyezése miatt. Ennek egyik megoldása ezek „szétszórása” a városban, ami azt jelenti, hogy a jövőbeni beruházásokat az azt használók környezetében kell megvalósítani, ezzel csökkentve a városon belüli forgalmat. Csak ezen szempont alapján a készülő beruházás nem lenne rossz helyen, hiszen a közelben található a jelenleg intenzív beépülés alatt álló Szarvasugrás városrész. A konkrét helyszín kiválasztásával egyesületünk azonban nem tud egyetérteni. Újabb jelentős zöldterület kerül beépítésre a Forrás utcában, mely  a műfüves focipálya által generált forgalom miatt már amúgyis túlterhelt. Az intézmény megközelítése a már említett Szarvasugrás városrész irányából a BuBa egy nehezen belátható szakaszának keresztezésével válik lehetővé, ami fokozottan balesetveszélyes. Célszerűnek és hasznosabbnak láttuk volna az intézménynek a városrész területén helyet keresni.

Kifogásoltuk továbbá, hogy a beruházással kapcsolatos lakossági tájékoztatás, valamint a tervekkel kapcsolatos különböző szakmai vélemények egyeztetése (pl. B-KÖZÉP nevű helyi építészeti szakmai csapat, Tájvédő Kör, stb.) nem, vagy csak nagyon korlátozott formában történt meg.

3. Indokolt felvetés lehet, hogy ha a szükségességen kívül szinte mindent másként gondolunk, a választási eredmények ismeretében miért nem akadályozzuk meg a beruházást? 

A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk az időben 2022. márciusáig. Ekkor városunk három különböző pályázaton egy óvoda, egy bölcsőde és egy főzőkonyha építésére közel kétmilliárd (összesen 1 milliárd 982 millió) forint EU-s és állami támogatást nyert. A három pályázat összevonásra került egy beruházássá. Az eredeti kiírások szerint az óvodának 2025. március, a bölcsődének 2025. június és a konyhának 2025. március hónapban kell elkészülnie. A különböző hiánypótlások és EU-s ellenőrzések miatt a határidő már nem volt tartható, így a befejezésekre 3 hónap haladékot kért és kapott a jelenlegi városvezetés. Eszerint a beruházás(ok) befejezési határideje az óvoda esetében 2025. júniusra, a bölcsődénél valamivel későbbre módosult. 

Egyesületünk úgy ítélte meg, hogy azzal, ha bármilyen érdemi módosítást javaslunk, amely érinti az építési engedélyt, a vállalt befejezési határidő nem lesz tartható. Ebben az esetben Biatorbágy elbukja a nyert támogatásokat, amelyek visszafizetésével évekre eladósítjuk városunkat. Szeretnénk mielőbb tárgyalni a kivitelezővel, hogy az építési engedélyt nem érintő, de általunk fontosnak tartott módosításokat egyeztessük vele.

A  beruházás megállítását ill. lassítását a város jövőjének szempontjából nem látjuk célszerűnek. A megkezdett fejlesztést a kivitelezés első napja óta figyelemmel kísérjük, hogy az a lehető legkisebb környezeti károsítással valósuljon meg. Törekedni fogunk arra, hogy a munkák végeztével a Forrás utca rehabilitációja kellő figyelmet és anyagi forrást kapjon. 

Óvoda és bölcsőde tervek 2022

Beküldve:

Lóth Gyula

1978-ban születtem, szüleim katonák voltak, így bejártuk a fél országot gyermekkoromban, majd végül a fővárosban töltöttem az ifjúkori életemet. Egy külkereskedelmi szakközépiskola után a diplomámat közgazdaságtanból szereztem logisztikai szakirányon, ami azóta is a hivatásom. 

Biatorbágyon először egy céges rendezvény miatt jártam, majd megismerkedtem a feleségemmel, akivel egy rövid budapesti együttélés után visszaköltöztünk az ő szülőfalujába és 2003-ban már itt alapítottunk családot.

2013-2014 környékén kezdtem el a közéleti kérdésekkel foglalkozni, mert már akkor úgy láttam, hogy Biatorbágy jobb és felelősebb vezetést érdemelne, majd a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) jelölésével 2014-ben bekerültem a Képviselő-testületbe listás mandátummal. 2019-ben már az SZBE elnökeként vezettem a választási kampányt, ahol 2010 óta a legjobb eredménnyel szerepelve, összesen öt képviselőt és két bizottsági tagot delegálhattunk az önkormányzati testületekbe.

2020-ban egyike voltam a BuBa népszavazás kezdeményezőinek, és a sikeres kampányban is aktívan részt vettem. Egyik legnagyobb eredményemnek tekintem, hogy a város vezetése belátta a lakosság akaratát és elállt a beruházástól.

2024 elején kiléptem a Szövetség Biatorbágyért Egyesületből és a helyi közélettel egy lépéssel hátrébb lépve szeretnék a képviselői mandátumom letelte után foglalkozni. Alapvető céljaim változatlanok, a jövőben is tenni szeretnék a város fejlődéséért. A Biatorbágyért Egyesület tagjai, programja és gondolkodásmódja számomra garancia arra, hogy városunk tovább fejlődjön és számomra megtiszteltetés, hogy csatlakozhattam ehhez a csapathoz, mert hiszem azt, hogy kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva fognak a jövőben is dolgozni.

Az én Biatorbágyom: beszélgetés Lóth Gyulával

Beküldve:

BuBát a patakpartra!

A Budapest – Balaton kerékpárút, közismertebb nevén BuBa, története régen kezdődött és Biatorbágy tekintetében a mai napig tart.

Az első érdekesség a fő nyomvonal kialakításakor látható, hiszen nemzetközi (EU-s támogatású EUROVELO) turisztikai kerékpárút fejlesztés keretében kötné össze a fővárost a Velencei-tó érintésével a Balatonnal. Ennek a leglogikusabb útvonala Érd – Martonvásár – Velence nyomvonal lett volna, ahol a domborzati viszonyok kedvezőbbek a beruházáshoz és a használathoz, azonban nagyon erős volt az Etyeki lobbi, hogy a borvidéket is érintse a BuBa, így végül ez került elfogadásra.

Biatorbágyon a kezdeti érzések nagyon pozitívak voltak, hiszen sokan hittük azt, hogy a Viaduktok használaton kívüli hídját felújítják emiatt, és azon beindulhat a kerékpáros forgalom. Illetve eredetileg a Szabadság út – Nagy utcára is csak kerékpáros sávokat terveztek, amivel megtörtént volna az érintett utak felújítása, parkolók kialakítása és csak minimálisan érintette volna a környezetet.

Fontos itt megjegyezni, hogy egy turisztikai kerékpárút (amilyen a BuBa) soha nem a városi kerékpárhálózat kiváltására épül, bár hasznos eleme lehet megfelelő átkötésekkel, de nem pótolhatja azt. Ahogyan az országúti kerékpáros versenyzőknek sem nyújt megoldást egy városi kerékpárút, lévén ők sokkal gyorsabban haladnak, mint egy átlagos turista. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, és ne higgyük azt, hogy varázscsapásra minden megoldódik egy ilyen fejlesztéssel.

Ezzel szemben a 2010-es évek végére kiderült, hogy a sokadik áttervezés után már szó sincs a lezárt Viadukt felújításáról vagy kerékpársávokról, hanem a tiltakozásokat kiváltó teljesértékű kerékpárutat alakítanának ki, amivel a Szabadság út – Nagy utca egyik oldalát teljesen letarolták volna és „elzárták” volna az ingatlanokat a közúttól.

Érdekesség, hogy ugyan a Viadukton átvezették a BuBát, mivel a koncepcióban ez kötelező „látványelem” volt, azonban hivatalosan nem része a kerékpárútnak, mert műszakilag alkalmatlan a jelenlegi szabványok szerint turisztikai kerékpárútnak!

2018-ban még lakossági fórumnak álcázott vállalkozói egyeztetés is volt, ami után elindult a BuBa elleni tiltakozás, amiben helyi egyesületek és magánszemélyek mondták el a véleményüket, javasoltak más megoldásokat. Az akkor elfogadott tervvel ezek voltak a legfőbb problémák:

  • sok helyen nincs elegendő terület az önálló kerékpárút kialakításához, gyakran a járdákkal és buszmegállókkal közös szakaszok lennének
  • kritikus helyeken lévő parkolókat kellene megszüntetni
  • túlzott mértékű fakivágást igényelne, illetve az érintett területeken a későbbi zöldítés is lehetetlen lenne, amellyel egy kopár városkép jönne létre
  • balesetveszélyes útkapcsolatok: több mint 140 kapukijáró keresztezné a kerékpárutat, a mellékutcák használhatatlanná válnának
  • a turisztikai kerékpárutak minimumméretei megvalósíthatatlanok a területen, sok esetben kellene eltérést alkalmazni a szabványoktól

Elsőként a Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület (PVKE) tette a tiltakozást hivatalossá, és kezdeményezésükre egy aláírásgyűjtés indult, hogy megpróbálja meggyőzni a város vezetését az újratervezés szükségességéről. Az összegyűlt rengeteg aláírás ellenére a közbeszerzést sikeresen lezárták és elindult a BuBa építése Biatorbágyot és Törökbálintot, illetve Etyeket összekötő szakaszainak kivitelezése.

A Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) képviselőcsoportja, hogy megsegítse a PVKE kezdeményezését, hivatalosan beadta a népszavazási kérelmét, amelyet a Helyi Választási Bizottság elutasított, azonban a Kúria jóváhagyott. A népszavazás hírére a közbeszerzés nyertese bejelentette, hogy nem végzi el az érintett szakaszon a beruházást, hanem megvárja az eredményeket.

A népszavazási kampányt a PVKE, az SZBE és a Biatorbágyi Tájvédő Kör közösen szervezte és ehhez rengeteg helyi polgár csatlakozott! Sokan vettek részt ebben a mai Biatorbágyért Egyesület tagjai közül is, és tekinthetjük ezt a magalukálásunk nulladik lépésének, hiszen nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk a szervezőcsapatban.

A kampány egyik fontos eleme volt, hogy ne csak elutasítsunk valamit, hanem mutassunk be alternatív lehetőséget, így került előtérbe egy „patakparti” nyomvonal, amit ugyan némileg átszabtak a későbbiekben, de a népszavazás után ez lett a hivatalos útvonala BuBának

forrás: telex.hu

A 2022. nyarán megrendezett népszavazás hivatalosan eredménytelen lett, de olyan nagyszámban mentek el a biatorbágyiak és olyan egyértelmű elutasítást kaptak az eredeti tervek (közel 4000 helyi, az összes szavazó 90%-a szavazott a tervek ellen), hogy a város vezetése inkább meghátrált és elfogadta a tiltakozók patakparti nyomvonaljavaslatát.

Joggal gondolhatná minden jóérzésű polgár, hogy ezzel megoldódott a kérdés, és minden rendben megy a maga útján, azonban sajnos nem dőlhetünk hátra.

  • A patakparti nyomvonal (https://biatorbagy.hu/hatarozatok/2022092915540) a Viadukttól indul, majd a tervek szerint nagyon körülményesen jut le a patak szintjére. Véleményünk szerint a BuBa útvonalán a Viadukt érintése csak egy opció kellene, hogy legyen, innen a későbbi városi kerékpáros hálózatra lehessen rácsatlakozni, de főnyomvonalnak alkalmatlan. Ennek egyik jele az is, hogy a Szarvasugrás lakóterülettől a nemzetközi turisztikai kerékpárút jelenleg gyalogosok számára is meg van nyitva, ami hosszú távon balesetveszélyes és mindenképpen egy élhetőbb megoldás kell erre.
  • A patakparti nyomvonalon a kerékpárút építésekor meg kell épülnie a szennyvízhálózat gerincvezetékének, hiszen utólag alátenni lehetetlen, és ez az egyetlen gravitációs csatornanyomvonal a város ezen része és a szennyvíztisztító között. A jelenlegi városvezetés láthatóan nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig ezt kizárólag egy ütemben lehetne megvalósítani.
  • Kijelölésre kerültek ideiglenes átvezető nyomvonalak addig, amíg a patakparti szakasz el nem készül, hiszen a városon kívüli BuBa szakaszok átadásra kerültek és már aktívan használják. Ezek a jelölések sok esetben hiányosak, használhatatlanok, néha úgy tűnik, hogy szándékosan a városvezetés a Szabadság út – Nagy utca vonalára tereli a turistákat. Az ideiglenes nyomvonalakat felül kell vizsgálni, és a hiányos, lekopott jelöléseket pótolni kell, illetve újakat kihelyezni!
  • Az utóbbi évben készített városi kerékpáros tanulmányokban minden esetben visszaköszön az a terv, hogy a Szabadság út – Nagy utca egy kerékpáros gerincút legyen, valamiért minden esetben erre tereli a város vezetése a tervezőket, ami ellen határozottan tiltakozunk! A népszavazás során kiderült, hogy a lakosság nagy része egyetért velünk abban, hogy alkalmatlan ilyen célokra.
  • A város vezetése mélyen hallgat a patakparti nyomvonal kivitelezéséről. Mivel állami beruházás, ezért csak a vállát vonogatja, hogy nem rajta múlik. Nem tudjuk, hogy ez miért van, hiszen ennél sokkal kisebb kérdésekben is komoly lobbitevékenységet folytat a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk, de úgy tűnik, hogy ez nem prioritás számukra.

A Biatorbágyért Egyesület mindent megtesz azért, hogy a BuBa érintett szakasza a lehető leggyorsabban befejezésre kerüljön. Az áthidaló időszakban felülvizsgálja az ideiglenes nyomvonalakat, gondoskodik azok megfelelő jelöléséről. A patakparti kivitelezés során a szennyvízhálózati fejlesztést is végrehajtja, illetve a városi hálózatba történő becsatlakozásokat is kiépíti. Minden változtatást előre egyeztetünk a helyi lakosokkal, mert mi tudjuk, hogy ez közös érdekünk!

Beküldve:

Helyi kerékpározás

Külön írásban foglalkozunk a turisztikai kerékpározással, azaz biatorbágyi szinten a BuBa-val, most azonban a másik két kerékpározási funkciót is nézzük meg helyi szinten.

A jelenlegi városvezetés előszeretettel mossa össze ezeket a funkciókat, hirdetve, hogy ő támogatja a „bringázást”, miközben élesen eltér a felhasználói kör, a felhasználás célja és gyakorisága is.

A turisztikai kerékpározás lényege tömören összefoglalva a turizmus elősegítése és ez a turizmus egyik formája. Helyi szinten ez a meglévő kisforgalmú utakat használó Budavidék Zöldút és a BuBa átmenő forgalma, amiből maximum a vállalkozók csinálhatnak hasznot, amennyiben meg tudnak birkózni a szezonalitással.

Sportjellegű kerékpározás

A sportjellegű kerékpározásnak lassan hagyományai vannak városunkban, de természetesen van még mit javítani és fejleszteni.

2022-ben állami támogatással és önkormányzati felügyelettel nyílt meg a BIAbringaRing, az Iharosban. Ez hegyi, erdei kerékpárútvonal, ami öszvér megoldás, részben turisztikai és egy kicsit sport. A gyakorlatban a két kijelölt útvonal közül az egyik könnyebb kör a családoknak, míg a nehezebb, sportosabb a haladóknak lett kialakítva. Az eredeti nyomvonallal kapcsolatban több probléma is felmerült, amelynek egy részét sikerült a helyi civilek véleményezése alapján javítani, ilyen volt például a Nyakas-kő érintettsége vagy a gyalogos túraútvonallal közösen vezetett részek.

Szintén 2022-ben adták át a BMX Freestyle pályát városunkban. Sokan felkaphatják a fejüket, hogy hol van ez, de ez csak azért van, mert a korábbi Skate parkot (gördeszkapályát) úgy építette újjá a város, hogy arra egy BMX pálya pályázatot vett igénybe. A környéken lakókkal nem lett egyeztetve a beruházás, miközben körbe családi házak találhatóak. A felújítás egy komoly intenzitásbővítéssel járt, azaz nagyobb területen több pályaelem került kialakításra. Az átadása óta a használatot korlátozni kellett a bántó hanghatása miatt, megnyugtató lezárása az ügynek nincs jelenleg, annyit tett a városvezetés, hogy a használókat és a lakókat igyekezett egymás ellen fordítani. Sajnos Biatorbágyon a korosztályok nincsenek megfelelően elkülönítve, így a 6-8 éves kezdők a 20-25 éves versenyzőkkel kellene, hogy egy helyen gyakoroljanak, ami lássuk be, hogy nem nagyon működik. Véleményünk szerint a város lakott területein kizárólag kisgyermekes parkokat és pályákat kellene létrehozni, míg az ilyen beruházásokat a külső területekre, távolabb a házaktól kell elhelyezni, lévén ezek használói csak részben a biatorbágyi fiatalok, illetve ez a korosztály már képes kijutni egy távolabbi parkba is.

A Nyakas Enduro Trails egy teljesen magánkezdeményezés, ami egy olyan nehéz fokozatú versenypálya, amit kizárólag haladóknak és erre épített kerékpárral ajánlanánk – mondhatjuk, hogy ez inkább egy életforma.

Etyeken és Pátyon is adtak át nemrég Pump Track pályát, amire Biatorbágyon is lenne igény, de természetesen körültekintően kell kiválasztani a helyszínt, hogy ne egy újabb problémát hozzunk elő, hanem a fiataloknak kínáljunk értelmes kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kompromisszumok és konfliktusok nélkül.

Hivatásforgalmi kerékpározás

A „hivatásforgalmi” kerékpározás nagyon komolyan hangzik, de erre lenne a legnagyobb szükség a városunkban és ez jár leginkább gyerekcipőben. Ez a nem túl kedves elnevezés a gyakorlatban a mindennapos városi használatot jelenti, azaz városon belül elmenni munkahelyre, állomásra, oktatási intézményekbe, boltba, piacra, stb. A városvezetés az utóbbi években, véleményünk szerint tévesen, ezt egy fő gerincre építette volna ki, ami a BuBa Szabadság út – Nagy utca szakasza lett volna. Ehhez bekötőutak csatlakozhattak volna, hogy mindenkit ide tereljenek ki és innen menjenek vissza a céljukhoz. Mivel már a BuBa tiltakozás és népszavazás kapcsán készült Lóth Gyula (SZBE) és Dobi János (PVKE) javaslatára egy tanulmányterv, ami bemutatta, hogy nem lehet még helyi használatú kerékpárutat sem építeni a területen (csak óriási áldozatok és kompromisszumok árán),  érthetetlen, hogy miért erőltetik továbbra is ezt a nyomvonalat a város jelenlegi vezetői.

A fejlesztés lehetséges irányai

Biatorbágy belső úthálózata szinte lehetetlenné teszi, hogy önálló kerékpárutakban gondolkodjunk a városon belül. Mivel ez kivitelezhetetlen, így a kerékpáros sávok kialakítására marad lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy a kerékpárosok biztonságban legyenek. Városunk domborzata sem kedvez egy optimális hálózatnak, hiszen sok esetben a logikus útvonalak kisgyermekek és családok számára kerékpározhatatlanok lennének. Jelenleg is vannak a városban kerékpárutak, de ezek egyik közös jellemzője, hogy nem vezetnek sehonnan sehova. Ezek összekötése elengedhetetlen, így a hálózat tervezésekor ezt is figyelembe kell venni, ahogy a környező települések elérhetőségét is. Lássuk be, hogy például a BuBa társadalmi haszna a helyi lakosság számára a turisztikai útvonal „előző” és a „következő” településének elérésében merül ki, azaz a mi esetünkben Törökbálint és Etyek, ami nagyon hasznos és sokan használják is.

Városunk Páttyal történő összeköttetése például nem turisztikai kerékpárútként épülhet meg, de ez még csak a tervezés kezdeti szakaszában jár. Ugyanilyen fontos lenne viszont a Sóskút felé vezető kerékpárút, illetve a város ipari területeinek, üdülőövezeteinek és beépítésre nem szánt területeinek a kerékpáros elérhetősége. Peca-tó irányában létezik már kerékpározható út, azonban ennek a várossal való összeköttetése problémás, amit szintén a hálózat tervezése tud megoldani.

Ezért mi egy olyan, a teljes városi közlekedést és a külső kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex hálózat tervezését támogatjuk, ami városon belül kis forgalmú utakon, mellékutcákon keresztül, biztonságosan és mindenki számára használhatóan kötné össze a környező településeket, a városi intézményeket és a szolgáltatásokat az otthonokkal. Városon kívül viszont az önálló kerékpárutakat szorgalmazzuk, mert a közutak forgalma és szűk mérete lehetetlenné teszi a kerékpársávok kialakítását.

Fontosnak tartjuk a biztonságos közúti átvezetéseket, és hogy a kerékpárosok ne forgalmas utakon keveredjenek konfliktusba a gépkocsikkal vagy akár a gyalogosokkal.

Fel kell mérni a jelenlegi igényeket, figyelembe kell venni a város szerkezeti kialakítását és a jövőbeni változásokat. A hálózat kialakításakor figyelembe kell venni az egyéb mikromobilitási lehetőségeket és igényeket is, hiszen például az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok terjedésére is gondolnunk kell időben. Ehhez hosszas tervezés szükséges és többkörös lakossági egyeztetést kell tartani, hiszen egy rosszul kialakított és nem használt hálózatnak semmi értelme. Mi hiszünk abban, hogy egy jó városvezetés ezeket a feladatokat már középtávon meg tudja oldani.