1981-ben születtem Kazincbarcikán. Gyerekkoromban nagyon sok mindent volt lehetőségem kipróbálni. Zeneiskolába jártam, sportoltam, tagja voltam a városi természetjáró egyesületnek. Középiskolai tanulmányaim során a közlekedési eszközök kezdtek nagyon foglalkoztatni. Felsőfokú tanulmányaimat így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Közlekedésmérnöki Karon folytattam, ahol 2006-ban közlekedésmérnöki diplomát szereztem. Az utolsó éveimben ipari és szállítási logisztikára specializálódtam, és azóta is a logisztikában tevékenykedem. 2006-tól 2019-ig egy vezető anyagmozgatógép-gyártó és logisztikai rendszereket megvalósító cégnél dolgoztam Biatorbágyon, jelenleg pedig egy mérnökségi csapatot vezetek a BME Anyagmozgató és Logisztikai Rendszerek Tanszékén.
A családommal 2013-ban vásároltunk egy régi családi házat Biatorbágyon, amelybe hosszas felújítást követően 2015-ben költöztünk be. Kicsi gyerekeinknek köszönhetően sikerült olyan befogadó közösségekbe kerülni, amelyeknek köszönhetően hamar éreztük, hogy igazi otthonra leltünk. Szeretném kiemelni a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Táncegyüttest, ugyanis itt olyan barátokra leltünk, akikkel azóta is ápoljuk a kapcsolatot.
Biatorbágy több szempontból is rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Természetszerető és a környezetünk megóvásáért tenni akaró emberként megismerkedtem a Biatorbágyi Tájvédő Körrel, ahol már néhány éve a feleségem vezeti a 14 ezer FA Biatorbágy munkacsoportot. Így kerültem kapcsolatba a Biatorbágyért Egyesület alapító tagjaival. Megismerkedve a teljes csapattal és a részletes programmal világossá vált számomra, hogy az egyesület egy olyan szakértői csapatot hozott létre, amely kész arra, hogy Biatorbágyot egy még inkább élhető és szerethető hellyé tegye.
Biatorbágy közlekedés szempontjából olyan rendkívüli adottságokkal bír, amelyet kevés magyarországi település tudhat magáénak.
Közút:
az autópályák (M0, M1, M7) közelsége és a település körüli közúthálózat minden égtáj irányában gyors és rugalmas közlekedést tesz – vagy tehetne lehetővé (É – Páty, K – Budaörs; D – Sóskút; DNy – Etyek; Ny – Herceghalom), továbbá 1-es főút
Közösségi közlekedés:
Vasút: 1-es vasútvonal, amellyel a budapesti M2 és M4 metróvonal átszállás nélkül elérhető, továbbá Győr irányába is kiváló közlekedési alternatívát teremt
Autóbusz: több helyközi és távolsági autóbuszjárat is keresztezi Biatorbágyot
Gyalogos: több túraútvonal is indul a településről (persze a településről történő biztonságos kijutáshoz ennél azért kicsit több kellene…)
Légi közlekedés: Liszt Ferenc Repülőtér és Budaörsi Repülőtér közelsége
És ami mindent visz: Felcsút közelsége 🙂 (elképzelni is nehéz, mit jelenthet ez még településünknek, itt akár még egy komolyabb közlekedési beruházásra is sor kerülhet).
Talán az itt felsoroltaknak is köszönhetően Biatorbágy lakosságszáma az elmúlt 10 évben nagyjából 20%-kal növekedett. Nagyfokú motorizációnak lehetünk szemtanúi és jelentősen megváltozott a lakosság vásárlási szokása: a házhoz szállítások soha nem látott szintre emelkedtek. Ezalatt közlekedésfejlesztések viszont alig valósultak meg Biatorbágyon.
Sokan egyetértenek azzal a megállapítással, hogy városunk egyik legnagyobb problémája a közlekedés, amelyet a reggeli és a délutáni csúcsidők kiemelkedő forgalma, az állandósulni látszó dugók, az elégtelen úthálózattal lehet bemutatni. Elfogadhatatlan, hogy a probléma kezelésére Biatorbágyon eddig semmilyen hosszú távú fejlesztési terv nem készült, csak lokális tűzoltásokat láthattunk, vagy egyszerűen hagyták, hogy a megnövekedett lakosságszám a meglévő közlekedési infrastruktúrára szorítkozzon. Például a hasonló lélekszámmal bíró Komárom annak ellenére foglalkozik magasabb szinten a teljes települést érintő hosszútávú fejlesztésekkel, hogy ez számukra talán kevésbé égető kérdés, mint Biatorbágyon.
Egy ilyen mértékben fejlődő város esetében legalább 10-20 évvel előre kell gondolkodni annak érdekében, hogy a közeljövőben megvalósuló fejlesztések hosszú távú fejlesztési tervbe illeszkedjenek.
A közlekedéstervezéssel szorosan összefügg a városfejlesztési terv, beleértve az intézményelhelyezési terveket és például a városközpont tervezését. Külön fontos azokat a célkitűzéseket is meghatározni, hogy milyen szerepet szánunk Biatorbágynak a távoli jövőben. A jelenlegi alvóvárosi jellemzőket egyre inkább felváltja valamilyen regionális központi szerep is – ld. iskolafejlesztések, regionális utánpótlásnevelő központ labdarúgásban, stb. – amely a közintézmények tervezése mellett a közlekedéstervezést is jelentősen befolyásolja.
Azzal tisztában vagyunk, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások többsége önerőből – tisztán önkormányzati forrásból – nem megvalósíthatóak, és itt kimagasló szerep jut az állami vagy EU-s finanszírozásnak. De azt senki nem gondolhatja, hogy megalapozott fejlesztési tervek nélkül bárki is pénzügyi forrást biztosít a szükséges beruházásokhoz. Ezek a tervek sajnos hiányoztak az elmúlt 10-15 évben…
Közúti közlekedés
A motorizációnak köszönhetően Biatorbágyon a közúti forgalom növekedése az elmúlt 10 évben nemcsak lekövette a lakosságszám növekedési ütemét, de a forgalomnövekedés még ennél is nagyobb mértékű. Ezt a tényt, valamint a további növekedési becsléseket a 2023. májusban bemutatott “BIATORBÁGY KERÉKPÁR HÁLÓZATI KONCEPCIÓTERV” is vizsgálja. Ennek ellenére Biatorbágy közúthálózatának hosszú távú fejlesztési terveivel mindezidáig nem foglalkoztak kellő mélységgel.
Biatorbágy közúti közlekedésére jelenleg az alábbi „adottságok” gyakorolják a legjelentősebb hatásokat:
Az intézmények, szolgáltatások központosított elhelyezése. A nagyobb üzletek szintén egy helyen, a Szarvasugráson találhatók. Ezen intézményekbe látogatók jelentős belső, elsősorban gépkocsiforgalmat generálnak.
A városvezetés tájékoztatása szerint a biatorbágyi gépkocsik száma 2,3 db/háztartás (a szerző megjegyzése: ez a szám irreálisan magasnak tűnik, talán ebben céges flották is benne vannak). Ez azt jelenti, hogy több mint 11 000 gépkocsit üzemeltetünk, amelyek többsége naponta legalább kétszer használja az úthálózatunkat. Meg kell jegyezni, hogy a Biatorbágyról történő kihajtás illetve behajtás útvonalai legalább 50-60 éve nem bővültek. Ez elsősorban Budapest irányába okoz napi szintű torlódást.
A fentiek alapján megállapítható, hogy városunk úthálózata elavult. A település megközelítése, a be- és kihajtó sávok száma 1960 óta nem változott. Az akkori gépjárműforgalom néhány száz gépkocsi volt naponta, míg jelenleg a városba érkező, és azt elhagyó gépkocsik száma több tízezer. Ekkor épült meg a jelenlegi 1-es főút, és készült egy csomópont az 1-es út és a Dózsa György út kereszteződésében. Az 1-es főút elvezette a Budapest – Bécs irányú átmenő forgalmat, így ennek akkor forgalomcsökkentő hatása volt.
Az 1-es számú főút és az Ország út (8101 jelű út) kereszteződésében lévő körforgalom fejlesztése már nagyon régóta napirenden van, de folyamatosan halasztódik. Jelenlegi tervek szerint turbókörforgalommá fejlesztése az M1 autópálya 2×3 sávossá alakításával egyidejűleg megtörténik. A fejlesztés időszerűsége az utóbbi időben újra médiatéma lett, de konkrét céldátum mindezidáig nem lett megnevezve, a korábbi hírek csak a beruházás halasztásáról szóltak, amely 2029-re várható elkészülést vetített előre.
Több ilyen ütemben fejlődő város elérte, hogy legyen a város körül egy olyan elkerülőút, amely az átmenő forgalmat szinte teljes egészében megszünteti, illetve amely által a városlakóknak nem arra a néhány szűk utcára kell összezsúfolódnia, ha el akarnak jutni a lakóhelyükről az intézményekbe, vagy ki akarnak jutni a városból.
Ugyan van olyan Biatorbágyot részben érintő projekt, amely a későbbiekben javíthatja a település közlekedését – ld. Etyek megközelítése új elkerülő úttal – de jelenleg senki nem tudja, hogy mikorra megvalósuló projekt, és csak az átmenő forgalom részbeni csillapítását eredményezheti.
A Szarvasugrás lakóparkkal kapcsolatos problémák kezelésére ez idáig semmilyen megnyugtató fejlesztési terv nem készült, pedig ez már nagyon akut kérdés. A 2016. évben készült Telepítési tanulmánytervben még szerepelt egy olyan tervváltozat, amelyen a Szarvasugrás lakópark saját közúti kapcsolatot kapott volna az 1-es főút irányába, de jelenleg semmilyen terv nincs a probléma megoldására, pedig biztosan lehetne.
Biatorbágy – bár a hozzá tartozó ipari parkokban munkalehetőségeket is kínál – alapvetően egy Budapest agglomerációban lévő alvóváros. Adottságai alapján nem egyedüli ilyen a világon, ugyanis könnyen található számos hasonló adottságú város Közép-Európában (csak hogy ne menjünk messzire), de a biatorbágyi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányok elemzése során nem láttuk, hogy megvizsgáltak volna ezekből egyet is.
Tőlünk nyugatra elhelyezkedő országokban az urbanizáció és a motorizáció jóval előrébb tart, és a nálunk most jelentkező közlekedési kihívásokkal arrafelé már korábban találkoztak, tehát érdemes lenne valamiféle szakmai együttműködést kezdeményezni néhány hasonló adottságú várossal. A térképen történő szemezgetés alapján ilyen lehet a bécsi agglomerációhoz tartozó Baden bei Wien nevű település. Ennek a településnek a közúti úthálózatának elemzése során szembetűnő, hogy a város déli határa mentén van egy olyan elkerülő út, amely alkalmas az átmenő forgalom elvezetésére, valamint a városból történő gyors kijutás megvalósítására.
Biatorbágy közlekedésének meghatározó része a Nagy u. – Szabadság út – Ország út körül koncentrálódik, amelyek már elérték a kapacitásuk korlátját. Ez a tény a közlekedésfejlesztési tervek készítésekor feltétlenül fontos szempont kell, hogy legyen a jövőben.
Biatorbágy esetében hosszú távon elengedhetetlen egy elkerülőút, ugyanis a belterületi úthálózat már további forgalomnövekedést nem bír el, és ha reálisan nézzük, jelentős közúti forgalomcsökkenés bármilyen eszközt bevetve sem képzelhető el a jövőben. Ezzel, és a tervezett fejlesztésekkel együtt a tranzitforgalom Biatorbágyról jórészt kizárásra kerülhet. Erre van egy nagyvonalú elképzelésünk, amit még sok szempontból meg kell vizsgálni, például a nyomvonalát a településhatárhoz kell igazítani, valamint össze kell egyeztetni a hosszú távú településfejlesztési tervvel. Az elkerülő utat zajvédő fallal ellátva és a lakóingatlanoktól többszintes növénytelepítésű, széles (min. 40 m) véderdő sávval ellátva képzeljük el kialakítani. Az elkerülőút nyomvonala meghatározza Biatorbágy végleges beépíthetőségi határát is. Javaslatunk szerint az elkerülőút mentén lehetne csak új, nagyobb intézményeket (pl. sportpálya, bevásárlóközpont) elhelyezni. A város más (pl. K-i és DK-i) irányban nem lenne tovább bővíthető, ugyanis azon irányokban olyan természeti értékeink vannak, amelyek meglátásunk szerint további ingatlanfejlesztésekkel jelentősen károsodnának. További feltáróutak és például körforgalmi csomópontok kialakítása a hosszú távú városfejlesztési tervek szerint megvalósítandók.
Biatorbágy adottságai, településszerkezete, és a város intézményeinek, szolgáltatásainak központosított elhelyezése miatt a város közlekedésében még sokáig a személygépjárművel történő közlekedés lesz a meghatározó. Céljaink között szerepel a csökkenésének ösztönzése alternatív közlekedési eszközök és útvonalak segítségével. Fontosnak tartjuk továbbá, a településszerkezetbe illesztett szolgáltatások és intézmények elhelyezését.
Alternatív közlekedési eszközök
1. Közösségi közlekedés
Biatorbágy közlekedési problémáinak egyik leghatékonyabb kezelési lehetősége egy integrált tömegközlekedési rendszer kialakítása. Ezen belül szükséges a Volánbusz, a MÁV és a Viabusz közötti kapcsolódások javítása, hogy egyszerűsítse a transzferlehetőségeket és csökkentse az utazási időt. Vonzóvá tenné a tömegközlekedést az integrált jegy- és bérletrendszerek bevezetése, amelyek lehetővé teszik az utasok számára, hogy egyetlen jeggyel utazhassanak a városi és a regionális közlekedési hálózaton. Szükséges továbbá a tömegközlekedési eszközök, a jegy- és bérletvásárlás helyeinek bővítése. Elsősorban az online alapú vásárlást kellene elősegíteni. Például a menetjegy vásárlást a közlekedési eszközre felszállva bankkártyával vagy okostelefonos applikációval is rendezhetővé kell tenni.
Már hosszú ideje ismert tény, hogy Biatorbágy vasútállomásának környékén nem elegendő a személygépjármű parkolóhelyek – illetve hosszú távon gondolkodva a kerékpártárolók – száma, de az elmúlt időszakban ilyen irányú fejlesztések csak terv szintjén valósultak meg településünkön, pedig ez támogatná a környezetkímélő tömegközlekedés használatát és csökkentené a kivezető közutak zsúfoltsága is.
Biatorbágy Város Képviselő Testülete 2019-ben helyi buszjáratok indításáról döntött. Véleményünk szerint is szükség van a helyi buszjáratra, viszont működtetésének gazdasági feltételeinek, járatsűrűségének, menetrendjének és útvonalainak felülvizsgálata szükséges. Javasoljuk iskolaidőben, a reggeli időszakban célirányos járatok indítását az iskolák felé, de ezek ne körforgalmú járatok legyenek. A Viabuszt mint a helyi tömegközlekedés egyik legfontosabb elemét be kell illeszteni a város mindennapi életébe, ritmusába, az igények változásába.
2. Kerékpáros közlekedés
Biatorbágy közéletét régóta foglalkoztatja a kerékpározás, és a kerékpározás feltételeinek kérdése. Városunk vezetése az utóbbi években több tízmillió forintot költött különböző, a kerékpározással kapcsolatos kampányokra, tanulmányokra, tervekre, és nem utolsó sorban népszavazásra. Sajnálatos módon ezen tanulmányok és tervek sokkal inkább politikai megrendelésre készültek, sem mint a biztonságos kerékpározás helyi lehetőségeinek, a kerékpárosok igényeinek, ill. a kerékpárút-hálózat rendszerbe illesztése követelményének a feltárására. Szükségesnek tartjuk a kerékpározás népszerűsítését, mint fontos, alternatív közlekedéscsillapító – továbbá egészségmegtartó és környezetkímélő – lehetőséget, de ennek biztonságos, és a városi komfort megtartását (fák, parkolók, kocsibehajtók, …) és növelését biztosító feltételeit (jövőbeni fejlesztések) meg kell teremteni.
Szükségesnek tartjuk a BuBa (Budapestet Balatonnal összekötő kerékpárút, amelyről bővebben majd egy hamarosan publikálásra kerülő írásunkban olvashatnak), mint országos kerékpárút patakparti szakaszának mielőbbi megépítését. Ez az országos kerékpárút jelenleg egy felesleges átmenő forgalmat generál településünk szűk utcáiban és folyamatos konfrontációt okoz a személygépjárműves közlekedéssel. Az országos kerékpárút-hálózattól eltérően értelmezendő a helyi kerékpározást segítő úthálózat, amelyet a főutak forgalmának csökkenéséig a mellékutcák kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztésével kívánjuk megvalósítani, szükség esetén ezen utcák egyirányúsításával. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg megépített kerékpárutakat hogyan lehetne összekapcsolni, használhatóbbá tenni.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy az Ország út vonalában szükség van egy biztonságos kerékpárút kialakítására. Jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
A helyi kerékpározásról részletesebben szintén egy hamarosan megjelenő írásunkban olvashatnak majd.
3. Elektromos rollerhálózat kiépítése
Az országos jogszabályoktól függően támogatjuk az elektromos rollerek használatát. Tekintettel azonban a magas közlekedésbiztonsági kockázatra, használatuk feltételeit (pl. sebességkorlát, biztonsági felszerelések, használók köre, úthasználat, utak minősége …) véleményünk szerint mindaddig korlátozni szükséges, amíg nem sikerül mindenki számára elfogadható megoldást teremteni. Legfőképp a kerékpárút-hálózat közúti közlekedéstől való elkülönítése jelenthet hosszú távon elfogadható megoldást. Támogatjuk továbbá egy helyi elektromos rollerrendszer bevezetését, amely – meghatározott feltételek mellett – biztonságos, egyszerű és környezetbarát közlekedési lehetőséget kínál. Lehetőséget látunk – az elektromos kerékpárhoz hasonlóan – elektromos rollerek elhelyezésére a város fontos pontjain és közlekedési csomópontjain; például a vasútállomásnál, a középiskoláknál, a bevásárló központoknál, a sportpályáknál és a nagyobb lakóegységeknél, lakóparkoknál.
4. Car-Sharing és Car-Pooling rendszer bevezetése
Car-Sharing rendszer lehetővé teszi a lakosok számára, hogy közös autókat használjanak rövid és középtávú utazásokhoz, például az agglomerációból Budapestre való közlekedésre. Javasoljuk a rendszerhez kapcsolódó mobilalkalmazás és online platform fejlesztését (vagy meglévők használatának ösztönzését), amely lehetővé teszi az autók foglalását, lokalizálását, megosztását és az esetleges fizetését.
Lehetne a városnak egy olyan összefogása, hogy egy autóval többen utaznak Budapestre (ha már ott dolgoznak és nem akarnak tömegközlekedni). Persze össze kell szervezni, nagyjából egyszerre indulni és érkezni. Egy Oszkárhoz hasonló fejlesztést lehetne csinálni, csak helyi lakosoknak. Ezt nevezzük Car-Pooling rendszernek.
5. Járdák kialakítása
A gyalogosforgalom legbiztonságosabb felülete a járda. Szükségesnek tartjuk járdák kialakítását ott, ahol ezt a közterület adottságai megengedik. Sajnálatos módon a korábbi és a jelenlegi városvezetés nem kereste meg a módját annak, hogy a Biatorbágyon épülő lakóparkok tulajdonosai biztosítsanak területet, és a beruházói megépítsék a város számára átadandó utcákban a gyalogos közlekedés felületét. Ezen mulasztások miatt a város egyes megépült, és jelenleg épülő utcáiban hiányoznak a járdák, a gyalogosok kénytelenek az úttestet használni. Szükségesnek tartjuk a már megépült, de a város által még át nem vett területeken az érintettek bevonásával (magánút és ingatlantulajdonosok, fejlesztők, önkormányzat) egy mindenki által elfogadható műszaki megoldás keresését, majd egy konstruktív egyeztetés alapján a kivitelezését. Továbbá javasoljuk a jelenleg, vagy a jövőben épülő lakóparkoknál egy a jelenleginél szigorúbb feltételekhez kötni a város által nyújtandó szolgáltatásokat és a területek közösségi tulajdonba vételét.
Az Ország út vonalában szükség van gyalogos közlekedőút kialakítására is, de a hiányzó kerékpárúthoz hasonlóan jelenleg még koncepcióterv szinten sem született megfelelő elképzelés a városvezetés részéről. Ennek pótlása részünkről prioritást élvez.
Közlekedéssel kapcsolatos további gondolatok
Biatorbágy természeti értékeinek védelme számunkra kiemelt jelentőséggel bír. A korábban Nyakaskő mellé betervezett gyorsvasúti nyomvonal teljes mértékben elfogadhatatlan. A legújabb tervek szerint a nyomvonal már kb. 1 km-rel délebbre, a Bia –Sóskút határon helyezkedik el. Fontos, hogy a végleges tervek mind a természeti értékeink védelmét, mind a biatorbágyi lakosok szempontjait figyelembe véve készüljenek el, ennek eléréséért minden lehetséges eszközzel küzdeni fogunk.
A nem is olyan távoli jövőben számítani kell az önvezető járművek megjelenésére is, amely jelenleg még nehezen becsülhető mértékű közúti forgalomnövekedést fog eredményezni. A hosszútávú fejlesztési tervek készítésénél ezt a szempontot is figyelembe kívánjuk venni.
Az eddigi városvezetés az ingatlanfejlesztések során nem megfelelően vette figyelembe a lakók közlekedési szükségleteit. Így fordulhatott elő, hogy az új lakóparkok kialakításakor elmaradt a járdák – vagy akár kerékpárutak – megvalósítása. Erre a jövőben figyelni szükséges, továbbá az új lakóingatlant megvalósító beruházók részére kötelezően elő kell írni a lakóegységenkénti 2 db parkoló kialakításának szükségességét is.
Véleményünk szerint minden lényegesebb közlekedésfejlesztő vagy -korlátozó (pl. virágládák, mobil sebességmérők) beruházás tervezésébe a lakosság bevonása is elengedhetetlen.
Kiss Ádám Szabolcs (okl. közlekedésmérnök) és a Biatorbágyért Egyesület
