Forrás utcai óvoda és bölcsőde – igen, vagy nem?

Óvoda

Kedves Biatorbágyiak, Kedves Barátaim!

Az elmúlt héten megkezdődött a Forrás utcai óvoda és bölcsőde építése. Ennek kapcsán több bejegyzés jelent meg a közösségi médiumokban. Vannak, akik a beruházás létjogosultságát, szükségességét vonják kétségbe, míg mások az építkezés során kivágott fákat sajnálják. A város leendő  polgármestereként szeretném megismertetni a Biatorbágyért Egyesület véleményét, álláspontját.

1. Vizsgáljuk meg, hogy szükség van-e egyáltalán Biatorbágyon ÚJ óvodára és bölcsődére?

A 2011. évi CXC. tv. az óvodai ellátást kötelezően ellátandó feladatok közé sorolja. A magyar állam az óvodai ellátáshoz költségtámogatást biztosít, melyet a fenntartó – jelen esetben Biatorbágy Város Önkormányzata – lehetőségeihez képest kiegészíthet. A bölcsődei ellátás az önkormányzatok önként vállalt feladatként biztosíthatják. 

Városunkban önkormányzati fenntartás alatt 104 fő bölcsődei és 585 óvodai férőhely van. A két intézmény önálló szervezetként működik. A bölcsőde gyakorlatilag 100%-os, az óvoda 100% feletti kihasználtsággal üzemel. A bölcsődei beiratkozás során vannak olyan családok, akiknek gyermekei nem nyernek felvételt. A túljelentkezés miatt egy átlátható kritériumrendszer alapján válogatnak a jelentkezők közül. Az óvodai ellátás minden biatorbágyi illetékességű gyermeknek biztosított. Itt olyan gyermekek nem kerülnek felvételre, akik nem itt élnek a városunkban, de a szüleik ide szerették volna járatni őket (pl. ide jár a nagyobb testvér iskolába, idegen nyelvű foglalkozás is van, stb.).

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy ha csak a pillanatnyi létszámadatokat nézzük, bölcsődére mindenképpen szükség van, az óvodai beruházás időben még eltolható lenne. De…

Városunk a budai agglomeráció egyik leggyorsabban növekvő települése. A Biatorbágyért Egyesület eltökélt szándéka, hogy a növekedés ütemét lelassítsa. Ugyanakkor a lakosság korfája az országosnál fiatalabb, valamint a Biatorbágyra született gyermekek száma is meghaladja az országos átlagot. Ebből következik, hogy bizony hamarosan szükségünk lesz új óvodai férőhelyekre is. Ennek természetesen mi nagyon örülünk, és mindent megteszünk azért, hogy az itt élő kisgyermekes családok igazán otthon érezzék magukat. 

Az új óvoda építése mellett szól az is, hogy a kritikus állapotban lévő Fő utcai Vadvirág óvoda épületének felújítása tovább nem halogatható. Az ide járó jelenleg mintegy 90 gyermeknek máshol kell helyet biztosítani. 

A fentiek alapján számunkra nem kérdés, hogy Biatorbágynak egyértelműen szüksége van új bölcsődére és óvodára.

2. Az óvoda és bölcsőde helyének a kiválasztását többen szintén bírálták, kifogásolták. 

Biatorbágy útjai túlzsúfoltak, a lakosságszám növekedését nem követő úthálózat-fejlesztés, valamint az intézmények és szolgáltatások átgondolatlan elhelyezése miatt. Ennek egyik megoldása ezek „szétszórása” a városban, ami azt jelenti, hogy a jövőbeni beruházásokat az azt használók környezetében kell megvalósítani, ezzel csökkentve a városon belüli forgalmat. Csak ezen szempont alapján a készülő beruházás nem lenne rossz helyen, hiszen a közelben található a jelenleg intenzív beépülés alatt álló Szarvasugrás városrész. A konkrét helyszín kiválasztásával egyesületünk azonban nem tud egyetérteni. Újabb jelentős zöldterület kerül beépítésre a Forrás utcában, mely  a műfüves focipálya által generált forgalom miatt már amúgyis túlterhelt. Az intézmény megközelítése a már említett Szarvasugrás városrész irányából a BuBa egy nehezen belátható szakaszának keresztezésével válik lehetővé, ami fokozottan balesetveszélyes. Célszerűnek és hasznosabbnak láttuk volna az intézménynek a városrész területén helyet keresni.

Kifogásoltuk továbbá, hogy a beruházással kapcsolatos lakossági tájékoztatás, valamint a tervekkel kapcsolatos különböző szakmai vélemények egyeztetése (pl. B-KÖZÉP nevű helyi építészeti szakmai csapat, Tájvédő Kör, stb.) nem, vagy csak nagyon korlátozott formában történt meg.

3. Indokolt felvetés lehet, hogy ha a szükségességen kívül szinte mindent másként gondolunk, a választási eredmények ismeretében miért nem akadályozzuk meg a beruházást? 

A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk az időben 2022. márciusáig. Ekkor városunk három különböző pályázaton egy óvoda, egy bölcsőde és egy főzőkonyha építésére közel kétmilliárd (összesen 1 milliárd 982 millió) forint EU-s és állami támogatást nyert. A három pályázat összevonásra került egy beruházássá. Az eredeti kiírások szerint az óvodának 2025. március, a bölcsődének 2025. június és a konyhának 2025. március hónapban kell elkészülnie. A különböző hiánypótlások és EU-s ellenőrzések miatt a határidő már nem volt tartható, így a befejezésekre 3 hónap haladékot kért és kapott a jelenlegi városvezetés. Eszerint a beruházás(ok) befejezési határideje az óvoda esetében 2025. júniusra, a bölcsődénél valamivel későbbre módosult. 

Egyesületünk úgy ítélte meg, hogy azzal, ha bármilyen érdemi módosítást javaslunk, amely érinti az építési engedélyt, a vállalt befejezési határidő nem lesz tartható. Ebben az esetben Biatorbágy elbukja a nyert támogatásokat, amelyek visszafizetésével évekre eladósítjuk városunkat. Szeretnénk mielőbb tárgyalni a kivitelezővel, hogy az építési engedélyt nem érintő, de általunk fontosnak tartott módosításokat egyeztessük vele.

A  beruházás megállítását ill. lassítását a város jövőjének szempontjából nem látjuk célszerűnek. A megkezdett fejlesztést a kivitelezés első napja óta figyelemmel kísérjük, hogy az a lehető legkisebb környezeti károsítással valósuljon meg. Törekedni fogunk arra, hogy a munkák végeztével a Forrás utca rehabilitációja kellő figyelmet és anyagi forrást kapjon. 

Óvoda és bölcsőde tervek 2022

Környezet és természetvédelem Biatorbágyon

Ha gépen szállunk fölébe, vagy körülpillantunk a Nyakaskőről, láthatjuk, igazán csodás helyen élünk. De tudatosulnia kell, hogy a minket körülvevő, erdő borította „hegyek”, dombjaink, kis vízfolyásaink és a tavak rendszere nem a mi érdemünk, ajándék, lehetőség egy emberhez méltó, a természettől még nem teljesen elszakadt életre.

Nyilván, érintetlen nem maradhat a hely, ahová az ember betette a lábát, s úgy döntött, le is telepszik. Ez nem is lenne gond, hisz a természetnek, környezetnek az ember is szerves része. Sajnos, általában különvalónak tekintjük magunkat, s nem együtt élve, jól használva, hanem leginkább kihasználva alakítjuk a tájat, és próbáljuk „uralni” a számunkra nem kívánatosnak tűnő környezeti elemeket, vagy csak simán „semmibe venni” őket.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint az önkormányzat feladata a települési környezetvédelmi program kidolgozása (46.§). Ennek megfelelően Biatorbágy Város Önkormányzata elkészíttette 2013 – 2019 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. Hasznos segítsége lehetne a városvezetésnek, a várost alakítóknak, beruházóknak és a Hivatalnak is mindennapos használata, de jó eséllyel csak valamelyik polcon pihen, mióta muszájból elkészült. ☹ A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program, Pest Megye Környezetvédelmi Programja, Biatorbágy község Településrendezési Terve, Helyi Építési Szabályzata, Biatorbágy integrált városfejlesztési stratégiája, Biatorbágy Turizmusfejlesztési és Környezetrendezési Tanulmányterve figyelembevételével, az előző környezetvédelmi program felülvizsgálatával elkészült a 2019-2024-es program is. Ennek felülvizsgálatáról nem tudunk még. Bár kicsit általános, de azért akadnak konkrét javaslatok, melyek nagy részével egyetértünk, és megoldásukat fontosnak tartjuk.
Viszont már a 2024-2030-ast kellene lapozgatnunk!

„Sok nevesített feladat amúgy is az önkormányzat kötelező feladata (pl. ivóvíz biztosítása, zöldfelület gondozás, parkfenntartás, szennyvíz- és csatornahálózat, csapadékcsatorna hálózat karbantartása, közutak és járdák fenntartása, hulladék közszolgáltatás fenntartása stb.), más feladatok nem kötelezőek, de mégis szükségesek a környezetvédelmi törvényben és az Alaptörvényben is nevesített alapcélok (egészséges, biztonságos környezet,stb.) megvalósításához elengedhetetlenek.” (Idézet Juhász Pétertől, a program megírójától) 

Ismereteink szerint sajnos még a kötelezően előírt feladatok sem teljesültek kifogástalanul, a többiben pedig nagy lemaradásban van városunk ☹ (A közmű szolgáltatásokkal másik cikkben foglalkozunk)

Környezeti elemenként, vázlatosan bemutatom a főbb fókuszokat, melyeket a program is tartalmaz, kiegészítve saját véleménnyel.

Levegő

Alapvetően szerencsésnek tarthatjuk magunkat, nincs városunkban erősen légszennyező ipari tevékenység, és a szegénység sem akkora, hogy sokan kényszerülnének hulladékkal való tüzelésre. Sajnos, azért akadnak páran, leginkább tájékozatlanságból, akik „rossz fát tesznek a tűzre”. Igen kevés rendbontó is elég ahhoz, hogy szélcsendesebb napokon rosszul érezhessük magunkat.

Változatos domborzatunknak köszönhetően vannak a városnak könnyen tisztuló részei, és vannak a völgyek, ahol „megül” a szennyezett levegő. Ez egyik ilyen sajnos pont a Fő utcai Vadvirág óvoda környéke. A magasabb pontokon élők közül sem örülhet mindenki, mert ha a szomszédja kéménye az ő ablaka alatt ontja a fekete füstöt, neki sem a hegyi levegő jut. A közlekedésből és nem megfelelő fűtésből, valamint a „kerti hulladék” nem kívánatos eltüzeléséből származó korom és egyéb káros anyagok nagy terhet jelentenek minden szervezetnek, a gyermekeknek, betegeknek és időseknek. Komolyabb tájékoztatással, közlekedés jobb szervezésével, súlyos esetben szankcionálással kívánnánk változtatni ezen a helyzeten. Minden lehetőség és eszköz adott hozzá, csak aktívabban kellene tájékoztatni,  Elérhetnénk, hogy minél többen „zöld javaknak” tartsák a „kerti hulladékot”, melyet helyben tartva tápláljuk a talajt és óvjuk a kiszáradástól is. 


Sajnos nincs saját levegő -minőség mérő állomásunk, a különböző fellelhető adatok a legközelebbi budapesti pont értékeit szokták mutatni. Lelkes amatőrként telepíthetünk egyszerűbb, nem túl drága eszközöket is, melyek nem akreditáltak, de a szálló por koncentrációja ezek segítségével is megfigyelhető. Ez iskoláknál tanulságos is lehetne.

Ide tartozik még, az eléggé elhanyagolt beltéri levegőminőség kérdése is. Ez egy olyan terület, melyen megfelelő tudás birtokában mindenki sokat tehet a saját és családja egészsége érdekében

Zaj-és rezgés terhelés

Sajnos, ami egyik előnye Biatorbágynak (többszálú összeköttetés a fővárossal, illetve a nyugati országrésszel, M1, M0, 1-es út, 1-es sz. vasútvonal, és az egész várost átszelő főút), az komoly zajszennyező. Sokan gondolják, hogy hozzá lehet szokni, de régóta elfogadott tudományos tény, hogy az idegrendszerünkre milyen káros hatással van már a jogszabályokban meghatározottnál alacsonyabb rendszeres zajterhelés is. Településünk vezetői eddig szerintünk nem fektettek ebbe a témába kellő energiát, sok év után beérték avval az ígérettel, hogy ha 3 sávosra bővül az M1 ezen szakasza, akkor kapunk zajvédőfalat a belterületi oldalon is. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket arra az esetre, ha ez a bővítés nem történik meg, az autópálya szélesítés tervein pontosítani kell a Szarvasugrás zajvédelmét szolgáló fal elhelyezését.  Illetve, a MÁV-val is újra tárgyalásokba kellene kezdeni e téren is. Az Országút mellett is tudunk olyan területről, ahová már nagyon régen megígérték a zajvédelmet az ott lakóknak, de azóta csak növekedett a terhelés egy elkészült autómosó és a megnövekedett forgalom miatt. Az önkormányzat eddig látszólag csak abban az esetben tett lépéseket, amikor a lakosság komolyabb felháborodásával és összefogásával találta szembe magát (pl. KRESZ parknál az új free style pálya környékén élők a PVKE segítségével harcolnak a nyugalmukért, vagy a Kolozsvári sportpálya perei,)
Korrektnek tartanánk, ha megszületne végre egy helyi zajvédelmi rendelet, amibe sok éve belefogott a testület, de nem lépett még hatályba. Ez nagyon megosztó téma, nem lehet totálisan népszerű döntést hozni, de csak a város sűrűn beépített részeire vonatkozó, az ottlakók nyugalmának érdekében hozott zajkorlátozás segítheti a jószomszédi viszony fenntartását.

Víz

Településünk vizekben is gazdag, számos forrás és kisvízfolyás táplálja. Sajnos közülük néhány patak lassan már „csatornává aljasult” (Füzes-patak a pátyi szennyvíz és a „patakmeder rendezése” miatt, Disznólápa, az építkezések rákötései miatt, és csak reménykedhetünk, hogy a Benta a mi szennyvíztisztítónk alatt nem mutat majd hasonlóan borzalmas állapotokat… ) Komolyabban kell venni az elmaradt belterületi csatornázásokat, és a hirtelen támadt igényeket alternatív megoldásra. Tény, hogy vannak tökéletesen működő házi víztisztítók, de nem szabad elfelejtkezni a kevésbé szabálykövető, vagy szűkebb pénztárcájú külterületi megoldásokról sem. Természetesen, kevés pénzből is lehet pl. alomszéket építeni és jól használni, és abban az esetben nem is szennyező lesz, hanem éltető a produktum, de valljuk be, ez nem számít manapság még népszerű megoldásnak.

Településünk a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint: felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny település, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. (javarészt nyílt karszt) A Biai-halastavak és a Benta-patak környéke felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny terület, a Hosszúréti-patak és a Füzes-patak, valamint az Ürge-hegy, a Szarvas-hegy és az Öreg-hegy érzékeny terület, a település többi területe közepesen érzékeny.

A víz nem csak a benne lévő szennyeződések miatt lehet problémás. Hiánya is fájó és pusztító, de hirtelen, nagy mennyiségű lezúdulásával hatalmas károkat okozhat. Ezekre leginkább akkor kapjuk fel fejünket, ha saját ingatlanunk vagy ingóságunk önti-, sodorja el, vagy nagyon látványos baleseteket okoz, ami felénk, szintén a szerencsés fekvésnek köszönhetően ritka. Arra már kevesebben figyelnek, hogy pl. a helyi természetvédelmi oltalmat élvező „Forrás-völgy” milyen mértékben erodálódott az elmúlt évtizedekben a nem megfelelő ipari csapadékvíz bebocsájtás miatt, és milyen hosszan húzódik rendbetétele, nem túl megnyugtatóan tervezve(?) valamint, a közvetlen szomszédságába épített műfüves futballpálya milyen hatással lehet a forrás iható vizére… (A Madár-forrás és környéke problematikáját külön cikkben írjuk meg)

Fontos lenne a csapadékvizeket minden ingatlanon megfelelően fogadni, és lehetőség szerint megtartani. Alapvetően jogszabályi előírás, hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia a csapadékvizek kezeléséről, de ez alól lehet „felmentést” kérni, ha az önkormányzat befogadói nyilatkozatot ad a tulajdonosnak a területén keletkezett „fölösleges vizek” települési csapadékvíz -elvezetőibe való bebocsájtásra. A városnak érdeke , hogy elgondolkodtassa a bebocsájtót egy saját, jó megoldás kivitelezésén. A közösség vízmegtartása, illetve biztonságos vízelvezetésének finanszírozása komoly kihívás Biatorbágynak. A sűrűn beépített és nagymértékben burkolt felületekkel rendelkező területeken újra kell gondolni és tervezni a rendszereket, illetve a túlméretezett (és túlárazott) műtárgyakat.
Léteznek már nagyon ígéretesnek tűnő jópéldák, érdemes lenne őket megfigyelni, tőlük tanulni…


Talaj

A talaj feltételesen megújuló, élelmet adó erőforrásunk, ráadásul jó CO2 megkötő. Sajnos, a nem megfelelő művelésnek köszönhetően sok helyen már nem zsíros humusz a felső réteg, hanem száraz időben finom por, melyet a szél messzire visz, vagy akár a városban szórja el, nemkívánatos helyekre. Ez nem csak esztétikai és légzőszervi gondot okozó esemény, közlekedésbiztonsági kockázata is van (Emlékezhetünk az elmúlt évek lezárásaira, illetve katasztrófafilmekbe illő jeleneteire 1-es úton, M1-esen) Tehát itt is kapcsolódunk a levegőminőséghez. Csapadékosabb időjárás esetén pedig a lejtőkről lemossa a felső réteget a víz, ami nem csak tovább rontja a talaj minőségét, (degradáció) hanem a domborzat eróziójához is vezet.
Komolyabb talajszennyezésekről nincs pontos tudomásunk, de az esetlegesen nem megfelelő trágyázás, a „Gksz” (A HÉSZ-ben „Gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató) besorolású területeken lévő létesítmények parkolói, az utak mente, valamint a volt légvédelmi bázis területe potenciálisan veszélyeztetett helyszínek. A már pátyi közigazgatásiterületen található régi hulladéklerakó, – ami elvileg rekultiválás alatt áll-, sem tudhatjuk, hogy mit takar, és milyen vizek csordogálnak el alóla a biatorbágyi termőföldekre? Magánterületek szennyezésénél csak reménykedhetünk, hogy mindenki felelősen bánik a nála keletkezett veszélyes hulladékokkal, illetve, a nem veszélyes minősítésű szerek használatát sem viszi túlzásba.

Vizsgálatokat illetve ellenőrzéseket végeztetnénk, és itt is nagy hangsúlyt fektetnénk a tájékoztatásra, együttműködésre a gazdákkal, cégekkel.

Természetvédelem

Vannak országos illetve nemzetközi természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területeink, természeti értékeink; Nyakas-kő földtani alapszelvény természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti terület, Biatorbágyi Kő-hegy kaptárkövei természeti emlék és Biatorbágyi Öreg-hegy kaptárköve természeti emlék, országos jelentőségű védett természeti területek, Érd-tétnyi plató (HUDI20017) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000 terület),.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezete, valamint az ex-lege védett források és barlangok, barlangi felszínek.

Helyi jelentőségű védett természeti területeinket még Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata nyilvánította védetté az 5/2006 (05.25.) Ör.sz. rendeletében. (Ugyanebben a rendeletben biztosította az 1977-ben megyei védelem alá vont Bolha-hegy természeti védelmének fenntartását.) Az Önkormányzat rendeletében meghatározta a védetté nyilvánított területek alapvető természetvédelmi és hasznosítási célját, módját, rögzítette a természetvédelmi kezelés alapelveit és fő irányait.Egyenlőre csak a Bolha – hegy (64 ha),  a Nyakaskő – Ürgehegy (90,45 ha),  a Peca-tó  (4,49 ha), a Biai Halastó (270,47 ha),és a Forrás – völgy (29,74 ha) állnak helyi védelem alatt. A Biatorbágyi Tájvédő Kör már több éve kezdeményezte a Halastó melletti nádas terület („Schulteisz -kanyarnál) védettségét is, de ez a folyamat sajnos a tulajdonos együtt nem működése miatt nem halad.. Szintén védelmet érdemelne a volt homokbányánál (Páty határán, Herceghalom felé, a Biai tavakkal szemben )a gyurgyalag illetve partifecske fészkelő hely. Persze, ha a védelem csak arról szól, hogy készül hozzá egy jogszabály által előírt „kezelési terv”, de ez csak pár sor , és nagyon általános, ráadásul be sincs tartva, számon sincs kérve, akkor igazából nem számít, nincs értelme. Itt , a maradék kincsek megőrzésén túl még látványosabban lehetne jó példákat mutatni és élvezni a természet ajándékait, gyönyörködni, feltöltődni… Ezen a téren is nagyon nehéz elérni, hogy a tulajdonosok ne csak az egyéni, rövid távú érdekeiket tartsák szem előtt, hanem tudjanak messzebbre tekinteni.

Sajnos, egy törvény szintű tervezetben szereplő remek elképzelés is csak addig marad meg a valóságban, amíg a befektetői szándék nem kerekedik felül. Itt most az országos ökológiai hálózat folyosóira gondoljunk, (Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény) melyek azért kerültek kijelölésre, hogy az ember ne darabolja fel teljesen az élőhelyeket, mégis folyamatosan keskenyítjük, majd elzárjuk, megszüntetjük ezeket, meggondolatlan beruházásokkal.

Ide kívánkozó téma, a Gksz övezetek túlépítése. Hallottuk sokszor, hogy milyen szerencsés városunk, mert elődjeink úgy határozták meg a gazdasági övezeteket, hogy azok teljesen elkülönülnek a településtől, kívül maradnak, és nem túl szennyezőek, mert leginkább csak raktárak, logisztikai központok. Valamint, hogy bölcsek voltak az akkoriak, mert azoknak a telkeknek a beépíthetőségét 30%-ban maximalizálták. Így maradt körben némi zöldfelület is, és gondolták nem lesz annyira zsúfolt, viszont így is elég bevételhez juttattja településünket. Csak ahogy épültek, fejlődtek ezek a telephelyek, jöttek rá sorban, hogy nekik nagyobb hasznos területre lenne szükségük, és kérték a HÉSZ módosításokkor a számukra kedvezőbb feltételeket. Sokan meg is kapták, hiszen jól hangzik, hogy cserébe, a települési szerződésben sok milliót kérhet érte a Város, úgy, hogy neki nem kerül semmibe. De vajon igaz ez? Aligha. Előfordul például olyan eset, hogy több csapadékvizet kell onnan befogadnunk, amire nincs még kapacitás… A bővítések valószínűsíthetően nagyobb gépjármű forgalmat, zajt és levegőszennyezést generáltak/ fognak generálni, s a közlekedési baleseti kockázat is növekszik….(Hogy a tájképről, az esztétikai élményről már ne is beszéljünk; ha körülnézünk néhány kedvenc kilátópontunkról, most már egyre több helyen nagy szürke és fehér dobozok takarják ki az “unalmas” zöld dombokat, réteket… ☹ )

Hulladék

Az illegális szemétlerakók talán inkább fogyó tendenciát mutatnak sok lelkes civilnek hála, kiket a Városgondnokság, valamint vállalkozó is támogat akcióikban. Az igazán megfizethető szemétdíj, valamit az, hogy a „külterületeken” is elérhető a hulladék elszállítás, jó irány. Azért figyelni kell még egymásra, mert mindig akad néhány tájékozatlan vagy igénytelen lakó vagy munkás.

Az önkormányzat kötelező feladata a hulladék közszolgáltatás. Ezt manapság már nem helyi hulladéklerakókkal biztosítja, hanem szerződést köt az elszállításra. 2023 nyarától változott az országos gazdálkodás, létrejött a „MOHU”. Ez egyelőre település szinten változást nem hozott, továbbra is a „Depónia kft” végzi a kommunális hulladék elszállítást, házhoz menő szelektív gyűjtéssel is kiegészítve, valamint évi egy lomtalanítási lehetőséggel.   Az egyéni szemétszállítási szerződések korlátozott mennyiségű „kerti hulladék” elszállítást is tartalmaznak. E felett biztosít az önkormányzat évi 2 alkalommal „ingyenes” elszállítást. Ezt ugyanúgy a Depónia végzi, de ehhez nem kell matrica. A polgár ingyenesnek érzi, hiszen külön nem fizet érte, csak a város közös bevételéből egyenlítjük ki a számlát. Szintén a Város biztosítja a „Hulladék gyűjtő udvar” működését, ahol (egyelőre) a papír, műanyag, üveg és elektronikai hulladékot lehet leadni biatorbágyi lakcímkártya felmutatásával. Évente egyszer van lehetőség helyben „veszélyes hulladék” leadására.

A hulladék csökkentésének legoptimálisabb módja keletkezésének megelőzése, tehát a megfontolt igények, meggondolt fogyasztás és használat, amiben a városvezetésnek jó példával kell elöl járnia.

Javaslataink

Az edukációt ezen a téren is a legfontosabb, bár gyakran hallani, hogy a szülő nevel, az iskola oktasson, de én úgy gondolom, mindannyian befolyásoljuk egymást jó példáinkkal és tudásmegosztással, valamint  támogató közeg létrehozásával.
A JFMK-n túl, az oktatási intézményekkel, szakmai körökkel, civil csoportokkal szorosabban együttműködve kellene ezen dolgozni. Az óvódai kiskertektől az iskolai- és önkormányzati mintakerteken át, közösségi kertek létrejöttének támogatásával, fontos értékek és minták “ültethetőek el”, amiből nem csak egynyári zöldség teremhet…

„Hulladék” terén indult el már némi szemléletváltozás, de azért még mindig többen hívják a kertjükben keletkező „felesleget” „kerti hulladéknak”, mint mondjuk „zöld javaknak”. És míg az elsők eltűntetni akarják azokat, az utóbbiak tudják, hogy éltető kincs, használni kell csak, ingyen van 😉

Önkormányzatunk elkezdett már néhány kis projektet (komposztálók osztása, ingyenes „zöldhulladék” elszállítás az égetés visszaszorítására,) de véleményünk szerint ez nem elég, az eddigi városvezetés nem vállalt be hatékony környezettudatos döntéseket, nem folyamatos, és rendszeres a tájékoztatás, nem látszanak jó példák és a meglévő szabályozás betartatása sem. Ezen jó lenne változtatni.  

  • A csapadékvíz megtartásában is jobban kellene támogatni a lakosságot, leginkább információkkal, mintákkal, tervezési és  esetlegesen anyagi segítséggel. Fontos, hogy a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásának kötelezettsége az ipari park ingatlanjaira is vonatkozik. Ezért is véleményes a zöldterületek csökkentésének lehetősége.
  • Szükséges lenne a város részéről részletes tájékoztatás a speciális hulladékok leadási lehetőségeiről.
  • Legyen Biatorbágyon légszennyezettségi mérőállomás akár több ponton is!
    Legyenek rendszeres zajterhelési vizsgálatok!
  • Legyen rendszeres vízminőség vizsgálat legalább a Madár-forrásnál valamint a Füzes-patakon!
  • Szerencsére, divat lett a faültetés, ezt szeretnénk jóval átgondoltabban művelni. Ehhez szükséges egy dinamikus fakataszter, valamint az „E-közművek”térkép valósághoz igazítása is. Folyamatos szemrevételezés és gondozás, ami nem csak az esetleges locsolásokat, illetve durva „gallyazásokat” jelenti, hanem lelkiismeretes vizsgálatot, és időbeni beavatkozásokat, tápanyagellátást… Ezáltal tervezhetőek az elöregedett vagy menthetetlenül beteg, sérült fák kivágásai, és már előre gondoskodhatunk pótlásukról, lehetőség szerint, ott, helyben.
  • A használható városfejlesztési terv mellett szükség lenne egy települési zöldfelületi vagy zöldhálózati tervre, ennek alapján lehetne a további fásításokat is tervezni.
  • A talajok védelmét IS szolgálná, de a levegőét, állatvilágét, esztétikáét, zajhatásokét, ha legalább a már régóta kijelölt „Ev” (Véderdő) besorolású területeken meglennének a többszintes növényborítások. Ezeket fontosnak tartjuk mielébb megvalósíta(t)ni, illetve lehetőség szerint újabbakat kijelölni. Ez könnyen beláttatható jó érdeke a gazdáknak, az itt élőknek, és Földünknek is. Egy-egy ilyen sávban megvalósulhatna régen vágyott kutyafuttató vagy egyéb sétány. Ezek a területek lehetnének közösségi ültetések újabb helyszínei.
    Fontos lenne gazdát találni minden feladatra, összehangolni az önkormányzat és a lakosság feladatait, lehetőségeit, és felelősségi szintjeit. A néhány esztendeje, a Tájvédő Kör javaslatára létrehozott önkormányzati „környezetvédelmi alap”-ot a feladatokhoz igazodóan  fel kell tölteni és észszerűen hasznosítani. (Idén városunk a költségvetési tervezetbe 10 millió forintot dedikált e célra.)

A fentebb említett gazdasági övezetek terjeszkedését vissza kell fogni, a lehető legnagyobb valós zöldfelületek előírása és betartatása lakóövezetekben is szükség van.

Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyre jobban melegedő időjárás okozta hőhullámok ellenére tágabb környezetünk élhető maradjon, és a nyarat ne csak a klimatizált helységekben tudjuk elviselni.

Egyesületünk nem szeretné sem magát, sem Biatorbágyot „zöldre festeni”. Nem akarunk most felkapott szlogeneket lobogtatni, mert, bár van igazságalapjuk, önmagukban mit sem érnek. Fontos az új módszerek és technológiák megismerése, de még fontosabb a felelősségteljes gondolkodás és életvitel. E téren is törekszünk következetesebb (és (át)láthatóbb) magatartásra, igyekszünk „Jógazdák” és „Jópéldák” lenni. Ehhez támogatást adhat, ha csatlakozunk (nem csak papíron!)  különböző összefogásokhoz, ahol megismerhetjük más települések jógyakorlatait, küzdelmeit, tanulságait..

És azt hiszem, nagyon következetesnek és kitartónak kell lennünk, mert a berögzült rossz szokások és gondolati sémák megváltoztatása csak így lehetséges. 

Határ Ági

Az én Biatorbágyom: Beszélgetés Millner Lászlóval

Millner László

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben egy rövid interjú keretében mutatjuk be kicsit jobban aktív tagjainkat, akik többek között Biatorbággyal kapcsolatos elképzeléseikről és céljaikról, személyes városi kötődéseikről, vágyaikról és kedvenc helyeikről mesélnek röviden. Ezúttal Lászlót kérdeztük. Ismerjetek meg minket! 

Mi motivált arra, hogy a Biatorbágyért Egyesületbe belépve közéleti szerepet vállalj?

A zakatóló 61-es villamos és a kutyaszar mellett 30 éve az űzött ki Budapestről, hogy szerettem volna egy olyan élhető településen, élhető közösségben élni, ahol a közélet átlátható, esetleg akár befolyásolható is. Ezen reményeimet Palovics Lajos polgármester úr rögtön az első lakossági fórumon elvette, számomra igen emlékezetes módon. Azt gondolom azonban, az eredményesség reményétől függetlenül, kötelességem a társadalom jobbik oldalán, a tehetségemhez és erőmhöz mérten szerepet vállalni. Ha másért nem, a gyerekeimnek, unokáimnak példát mutatni.

Milyen ügyekkel foglalkoztál eddig?

Részt vettem a Tájvédő Kör néhány megmozdulásán az utóbbi évtizedekben. Három felnőtt gyerekünk nevén három platánfa áll a Családfasorban. Rengeteg szemetet szedtem mások után, hol szervezetten, hol magányos Don Quijoteként. Szervezett szemétszedésben soha többet nem fogok részt venni. Polgárként rendszeres és felelősségteljes látogatója vagyok a JFMK kulturális rendezvényeinek, kocsmájának. Ezzel a város kultúra iránt itt helyben is érdeklő 2 százalékát erősítem. Közéleti beszélgetésekben szívesen hallatom a hangom. Legendásan udvariasan vezetek, kényszeresen próbálok mintát mutatni. Itt is.

Milyen ügyeket szeretnél felvállalni a Biatorbágyért Egyesület segítségével?

Egyesületünkben a kulturális témákkal szeretnék foglalkozni. Szeretném, ha a városunknak informatív, színvonalas újságja és TV adása lenne.

Mit csinálnál másképp, mint a jelenlegi városvezetés?

Azonnal megszüntetném az önkormányzat önfényező propagandáját. A lakosságot polgároknak tekinteném (tudom, Churchill), akikkel kötelező módon meg kell osztani a döntéseket, azok hátterét és a lehető legtöbb területen be is vonnám őket a döntésekbe. Olyan önkormányzatot szeretnék, ahol a polgárok és az alkalmazottak is felszabadultan, félelem nélkül, (“A félelem megeszi a lelket” / Fassbinder ) nyíltan beszélhetnek. A jelenlegi önkormányzat munkatársai mind frusztrált benyomást keltenek, olyanok, mint akik karót nyeltek. Nem tudják, kinek milyen ügyét kell elhallgatni. Nem tudják, hol, kinek, milyen érdekét sérthetik, ezért legszívesebben meg se szólalnának, meg se mozdulnának. Érezhető a feszültség, érezhető, hogy jelenleg senki nem lehet biztos a dolgában.

Szerinted hogyan lehetne élhetőbbé tenni Biatorbágyot?

Az egész programunk erről szól. Nekem azonban személyes ügyem, hogy egy közösség, egy város, akkor élhető, ha az emberek egymás iránt szolidárisak. Szolidáris közösséggé kell válnunk. Jelképes dologként megszüntetném a padokon a lefekvést, leheveredést akadályozó különböző akadályokat. Ma alig van pad Biatorbágyon, ahova, egy epe-, vagy vesegörcs esetén leheveredhetne valaki.

Miért szereted ezt a várost?

Mert ez az otthonom.

Milyennek látnád szívesen Biatorbágyot tíz év múlva?

Zöldnek, színesnek, toleránsnak, csendesnek.

Mi a kedvenc helyed Biatorbágyon, és miért szereted?

Az öreg fűzfa a Papréti patak torkolatánál. Szépen haldoklik.

Életfa
Lehajtott fejjel

Zöld folyosó

Ma ezzel a kis szöveggel untattam a testületet (2024.01.25.), bízva abban, hogy újragondolják, amit kedden úgy adtak elő a Biatorbágyért egyesületi társaimnak a pénzügyi és városfejlesztési bizottság tagjai, valamint Polgármester Úr, hogy az egész nem jelent semmit és javasolják a belterületbe vonást (Főépítész úr pedig a teniszpálya tervet támogatta) Kis időnyerés további fontolgatásra 😉

„Ökológiai folyosók, zöld területek, tájkép…(m)érték?

Tisztelt Képviselő Urak, Jegyző úr, Polgármester Úr és érintettek!

A (Biatorbágyi Tájvédő Kör titkáraként , és )Biatorbágyért Egyesület tagjaként szeretnék pár gondolatot megosztani az egyik napirendi pont kapcsán.

Talán tisztában vannak, vagytok vele, hogy nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, sem gazdasági nyomozó, aki választási célra használna bármilyen adatokat, illetve nem sajnálom senki anyagi gyarapodását.

Egyszerűen nagyon szeretném, ha megpróbálnának a döntési pozícióban lévők minél több ismeret birtokában, a lehető leg átfogóbb szemlélettel gondolkodni, mérlegelni, dönteni. Tudom, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos érdekek ütközzenek, vagy legalábbis, valaki úgy érezze, neki több, vagy jobb járna…

Az említett telek, a 0162/2-es Hrsz „legelő, közösségi mintatér” besorolású (tehát termőföld) , külterületi földrészlet, a Viadukttól nem messze, a patak-mentén, az Iharos irányában, „Lovaspálya”-ként ismert magánterület. Elhelyezkedése okán az OTrT-ben az „Országos ökológiai hálózat” része, „ökológiai folyosó” besorolású

„Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;”

„Az ökológiai hálózatok jelentősége; Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült.”

Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon.

A Település szerkezeti tervben Z3 övezet, ami a jelenleg hatályos HÉSZ-ben;

47. Zöldterületek övezeteinek előírásai „Z” 48. § (1) A zöldterületbe tartoznak a város állandóan növényzettel fedett közparkjai, közkertjei. (2) A Z övezetek telkei nem megoszthatók, kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés esetén. (3) A zöldterületként lehatárolt közparkok terület övezetében a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató, stb.), c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, d) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, valamint e) vendéglátó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. (4) Zöldterületen indokolt esetben közlekedési igények is kielégíthetők. (5) A közpark övezetben alkalmazandó beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

Z-3 övezet beépíthető 2%, legnagyobb terepszint alatti beépítettség 2, legkisebb zöldfelület 70 %, Legnagyobb építmény magasság (3,0) 8,0 méter

Egyébként, e terület „településkép védelmének szempontjából kiemelt terület

Nekem alapból furcsa, hogy egy magánterület a „közparkok”-kal egy kategóriában szerepelhet, de gondolom azért, mert a település szerkezetéről gondolkodó, álmodozó tervezők logikusnak látták az itt, a völgyben elnyúló, patak által éltetett zöld terület ilyetén célú „hasznosítását”. Az, hogy a birtokviszonyok hogyan vagy hogyan nem alakultak, egy egészen más kérdés. De ha kicsit is hosszabb távon próbálunk gondolkodni, nem hagyhatjuk elveszni ezt a nem kicsi területet, mert nem csak 8000m2-rel csökkene a zöld felszín, hanem tovább darabolódna, szakadna ez a minimális kis „menekülő út”, zöldfolyosó…

Tehát, miért is értékes ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében, szerves része annak a látványának, illetve, az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patakparton végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba, ami nagyon szerencsés a helyi klíma és vízmegtartás szempontjából, (és nem túl szerencsés, ha építményeket szeretnének elhelyezni, burkolni azt…)

Egyesületünk tagjai közül néhányan részt vettek a keddi PVB ülésén, és kifejezték aggodalmaikat, de megnyugtató választ nem kaptunk, csak azt, hogy a Polgármester Úr szerint ez egy formaság, ami semmin sem változtat, és a tulajdonosoknak joga van hozzá…Ha semmit nem változtat, akkor nem érdemes erre energiát szánni, ha pedig valamit mégis érne, szeretnénk tudni, hogy pontosan mit eredményezhet? Nem vagyunk jogászok, de gondolom, ha belterületté válik, könnyebb lesz művelés alól kivonni, beépíteni, és igen borsos áron továbbadni esetleg… ☹

„Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező Képviselő Testület elé.” írta egyesületi elnökünk, Kocsis József. Én még tovább mennék, mert a természet érdekeit helyezném a legelső helyre, hisz hosszútávon az tudná szolgálni mindannyiunk jól-létét.

A biatorbágyi építési láz következő áldozata: a lovaspálya

A mai napon tárgyalja (2024. 01. 25) Biatorbágy Város képviselő-testülete a Forrás utcában lévő, sokak által csak lovaspályaként ismert ingatlan belterületbe vonását. Véleményünk szerint az ingatlan beépítése rendkívül káros a terület ökoszisztémájára, a városképre. A napirenddel kapcsolatos észrevételeinket a testületi ülés előkészítését hivatott Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság keddi ülésén tette meg egyesületünk részéről Kocsis József és Tüske Emil.

A terület tulajdonosa 2023. decemberében kérvényezte a város Képviselő-testületétől a terület belterületbe vonásához történő hozzájárulását. Kérését azzal indokolta, hogy teniszpályát szeretne létesíteni, ami egyébként megfelel a terület jelenlegi HÉSZ (Z-3 övezet) által biztosított lehetőségnek. A szabályozás szerint a terület beépíthetősége 2%, a legkisebb zöldfelületi mérték 70%. Az ingatlan méretéből könnyen kiszámítható (8139 m2), hogy a jelenlegi helyi szabályozás mellett egy 162 m2-es, kétszintes öltöző, iroda vagy akár vendéglátó egység is építhető, ami megfelel egy nagyjából négylakásos társasház méretének. A szabályozás akár az épület alapterületével megegyező nagyságú mélygarázs építését is lehetővé teszi. A zöldfelületi korlátozások megtartásával a telken további 2280 m2 építhető be, jelen esetben sátorral fedett teniszpályákkal. A zöldfelület nagyságát a közlekedési utak és járdák tovább csökkenthetik.

Mitől is különleges ez a terület? Az ingatlan a Forrás utca közepén helyezkedik el, a város szimbóluma, a Viadukt közvetlen környezetében. Szerves része annak látványának, illetve az onnan látható városképnek. Folytatása a Füzes-patak partján végig futó „zöld folyósónak”, ami a városunk belterületén található legnagyobb zöld, parkosítható terület. Mély fekvésű, két oldalról utca, egy oldalról patak határolja. Csapadékos időszakban néha víz borítja, mely lassan szivárog be a patakba.

A keddi bizottsági ülésen felhívtuk a szavazásra jogosult tagok figyelmét a terület értékeire, és a város szerkezetében és látványában betöltő fontos, meghatározó szerepére. Egyesületünk nem vonja kétségbe a tulajdonosok jogos érdekeit és kéréseit, de a város és lakossága érdekeinek védelme miatt kértük a belterületbevonás elutasítását. Javasoltuk, hogy a városvezetés kezdeményezze a terület városi tulajdonba vételét.

A Polgármester Úr válaszában elmondta, hogy a belterületbe vonással nem változik a területre érvényes (fentebb részletezett) helyi építési szabályozás, így annak – szerinte – nincs jelentősége. Állítása szerint „ez csak formaság, amihez egyébként a tulajdonosoknak joga van”. Jelezte továbbá, hogy korábban volt szó a terület megvásárlásáról, de az árban nem tudtak a tulajdonosokkal megegyezni.

Véleményünk szerint a városvezetés nem merítette ki a terület megszerzésére irányuló minden lehetőséget. A beépítés lehetővé tételével nehéz, esetlegesen megoldhatatlan feladatot ró egy jövőbeni, a város lakosságát valóban szolgáló, a közösség érdekeit az egyén érdeke fölé helyező képviselő-testület elé.

❗️Frissítés! A Polgármester a képviselő-testületi ülésen szünetet rendelt el, majd levette a napirendről a témát.❗️