Egy olyan közösséget szeretnénk itt Biatorbágyon, ahol a nyitottság és a közös célok – például a város kihívásaira adott válaszok közös keresése – fontosabbak a vélt vagy valós elválasztóvonalaknál. Ezeket többek között új kommunikációs platformok, közösségi programok és tájékoztatási kampányok segítségével szeretnénk áthidalni.
Fontosnak tartjuk lakóhelyünk természeti és épített értékeinek széleskörű megismertetését, ezzel is erősítve a lakosság kötődését városunkhoz.
Véleményünk szerint egy város vezetésének és a kultúráért felelős intézményének nem uralnia kell a város kulturális életét, hanem figyelnie kell az igényekre, a lehetőségekre, támogatni kell a civileket, a vállalkozásokat és velük együttműködve kell dolgoznia, hiszen egymaga nem tud mindent lefedni.
A helyi kultúra egyik legfontosabb bástyájaként sokaknak a Juhász Ferenc Művelődési Központ (JFMK) épülete, azaz a régi Faluház jut az eszükbe, azonban ennél sokkal összeszedettebb és szerteágazóbb a kérdés. A város közösségi tereinek a hiánya erősen kihat a kulturális élet lehetőségeire is, ezért ezt a kérdést összetetten és koncepcionálisan kell kezelni.
JFMK (Faluház)
A programterve alapján egész évben folyamatosak a rendezvények, a frekventáltabb időszakokban kimondottan túlterhelt. Az épület technikailag elavult, sok esetben csak nehezen szolgál ki egy-egy színházi előadást vagy koncertet.
Más nagyobb közösségi zárt terület hiányában ez az egyetlen lehetséges helyszíne az iskolák rendezvényeinek, helyi egyesületek báljainak és nagyobb városi ünnepségeknek is. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai intézményfejlesztéseknek köszönhetően létrejött új tereket a fenntartókkal egyeztetve már rövid távon bevonjuk a város életébe, és például az iskolai rendezvényeket áthelyezzük az új helyszínekre. Hosszabb távon emelett elengedhetetlen a közösségi terek tudatos és tervezett fejlesztése is.
A JFMK épületét a XXI. századi elvárások alapján fel kell újítani, az eddig kihasználatlan tereket élettel kell megtölteni, ezzel új, színesebb kulturális lehetőségeket tudna bevonzani a város. Ezzel együtt a programokhoz kötődően, azok ideje alatt fontosnak tartanánk az étel- és italvásárlás lehetőségét biztosítani, amely jelenleg csak korlátozott idősávokban érhető el.
A programkínálat színesítéséhez, új látogatók bevonzásához első körben szükségesnek tartjuk a helyi valós igények alapos felmérését, amelyre a szórakoztatás, a művelődés és a kulturális élmények kibővült köre épülhetne. Erősíteni szeretnénk a helyi médián keresztül a programok ismertségét.
A fejlesztéseknek és a változásoknak köszönhetően növekedhetne a programok színvonala és a látogatottság, amely öngerjesztő folyamatként megalapozhatja a kulturális élet folyamatos fejlődését.
Közösségi ház
A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a Közösségi ház vegyen át minél több feladatot, rendezvényt a Faluháztól, tehermentesítve azt. Az épület és az udvara kiválóan ki tudna szolgálni számos “klub” típusú kisebb rendezvényt és találkozót, a civil egyesületek inkubátoháza lehetne.
Könyvtár
Régebben egy városi könyvtár nem csak a könyvek raktára, hanem egy közösségi találkozóhely, kutatási és tanulási helyszín, illetve kulturális találkozóhely is volt. Mi ezt szeretnék visszahozni, hogy a XXI. századi feltételek biztosításával újra a tudás, a művelődés és a kultúra házává váljon. Nyitvatartásának igazodnia kell az igényekhez, iskolai programok rendszeres helyszínévé kell válnia, és fontos, hogy ide illő kulturális programoknak is teret tudjon adni a felolvasóesteken keresztül a kisebb klasszikus koncerteken át pl. könyvbemutatóknak is.
Bábos ház, Nagy utca 31. és 33. ingatlanok
Jelenleg itt csak a Bábos ház működik, de a két épület felújításával és az udvaraik kihasználásával egy szerves egésszé lehetne kialakítani, ahol a bábosház mellett egy helyi magyar hagyományokat bemutató tájház és kézműves alkotóműhely is megnyithatná kapuit. Ezzel a hagyományőrző programok otthonává válhatna és a környező oktatási intézmények életébe is szervesen bekapcsolódhatna.
Sváb tájház
A Közösségi ház szomszédságában már évek óta működik, azonban kihasználtsága alacsony. Itt is óriási lehetőség lenne a német kisebbségi önkormányzattal közösen a nemzetiségi programok egy részét ide helyezve valós élettel megtölteni. A német nemzetiségi kultúra ápolása és hagyományőrzés mellett több gyerekprogram és a német nemzetiséghez kapcsolódó zenés program helyszíneként kapcsolódhatna szervesen a város életébe.
Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola (PMAMI)
Az iskola évtizedek óta a város gyerekeinek művészeti fejlődését szolgálja, azonban önálló épület nélkül jelenleg az iskolák, a Faluház, a könyvtár és a közösségi ház termeiben tartja a képzéseit. Ezzel nemcsak az iskola mindennapi életét nehezíti meg a város, hanem a többi kulturális helyszín leterheltségét is fenntartja. Mindenképpen egy önálló központi épület létrehozása lenne a kívánatos, ahol a koncert- és bemutatóterem kialakításával a művészeti iskola kisebb léptékű rendezvényeit házon belül tudnák megszervezni. Ez sokkal több nyitott eseményre teret biztosítana, ahol nemcsak a növendékek mutathatnák be fejlődésüket, de egy új helyszín nyílhatna a komolyzene kedvelőinek, ahova helyi és országos ismertségű művészeket is meg lehetne hívni.
Helyi vállalkozók bevonása
A városi kulturális élethez ezer szállal kapcsolódnak a helyi vállalkozók, akik intenzívebb bevonása a város életébe és támogatása kiemelten fontos. Jó példaként már ma is működnek olyan közösségi terek, ahol a kikapcsolódás, a kulináris élvezetek, a művészet, a kézművesség és kultúra, vagy ezek valamilyen kombinációja tökéletesen megfér egymással. Ezeket a helyszíneket és vállalkozásokat a város példaértékű kezdeményezéseiként támogatni, népszerűsíteni kell és szervesen bevonni a város életébe, közösen rendezett eseményekkel és programokkal. A fiatalok “helyben tartásának” egyik fontos mozzanata, hogy ők is megtalálják a számukra megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket városunkban. Ezeket, városi szintről, központilag rendkívül nehéz biztosítani, ezért ezen a területen nagyon fontos a vállalkozók szerepe és megbecsülése. Fontosnak tartanánk egy kortárs művészeti kiállítótér, kreatív tér létrehozását is, amely többek között a helyi alkotóknak is lehetőséget biztosítania a megjelenésre, a helyi kulturális élet felpezsdítésére.
Szabadtéri rendezvények
A városünnep, az államalapítás ünnepe és többek között az Angyalfia vásár is a város központjában van megtartva évről évre. Ezek a legnagyobb rendezvényeink, amiknek a helyszíne nem rendezett, parkolókban, murván, úttesten, ad-hoc jelleggel kialakított szinpadokkal próbálkozik a város több-kevesebb sikerrel. A városközpont tervezésekor komolyan figyelembe szeretnénk venni azt, hogy legyen egy olyan központi hely, ahol a szabadtéri programokat és koncerteket, kulturális eseményeket állandó jelleggel lehet megtartani. Ezzel bővülhetne a rendezvények száma, minősége és ez is kiváló területe lehet a helyi mikro- és kisvállalkozások támogatásának.
Emelett nagyobb figyelmet szentelnénk a patakparti rendezvény területnek is, a színpad évek óta kihasználatlan, nincsenek meg az alapvető feltételei sem a programok szervezésének.
Piac
Évszázadokig a helyi piacokon és vásárokon zajlott a kulturális élet jelentős része. Tudjuk, hogy ez már elmúlt, azonban a mai világunkban is fontos találkozási pont egy jól használható piac, ahol méltó körülmények között lehetne hétvégente nem csak vásárolni, hanem együtt tölteni az időt. Fontosnak tartjuk, hogy állandó és rendezett helye legyen a helyi piacnak, nagyobb fókuszt fordítva a vásárlás mellett a programokra, egymás megismerésére és hétvégente hasznos idő eltöltésére.
A itt felsoroltakon kívül még természetesen még számos módja és lehetősége van a helyi kulturális élet sokszínűvé és jobbá tételének, azonban mi ezt a lakossággal közösen szeretnénk véglegesíteni. Írásunkat e közös gondolkodás indításának szánjuk.