Tapolcán születtem és egy Balaton-felvidéki falucskában nőttem fel. Nyolc éve költöztem Biatorbágyra. Azóta a város aktív lakosának érzem magam, itt élek, itt dolgozom, itt vannak baráti, családi kapcsolataim. Azt gondolom, hogy először én is azért kedveltem meg ezt a helyet, amiért szinte mindenki más. Vidékies, falusias hangulatú, mégis több a lehetőség, jobb az infrastruktúra, sokféle ember lakja, és amit helyben nem tudunk elintézni, ahhoz sem kell messzire mennünk. Ma már nem csak ilyen praktikus szempontok miatt élek itt: beleszerettem ebbe a városba, minden szabad pillanatomban a környéken kirándulok, helyi értékeket keresek, értékes embereket ismerek meg. Laktam már több helyen, voltak, amiket szerettem, voltak amiket kevésbé, de soha nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen kisváros lesz számomra a legotthonosabb, legszerethetőbb pontja országunknak.
A politikához, bár mindig érdekelt – már diákkoromban több alulról építkező, részvételi demokráciaprojektben vettem részt – korunk politikusainak köszönhetően eléggé reményt vesztve álltam. Én annak a híve vagyok, hogy mindenkinek a saját környezetét kell olyanná alakítania, mint amilyen világban szívesen élne: gördülékennyé, élhetővé, szerethetővé, vidámmá. Pozitív beállítottságú, nyitott személyiségnek tartom magam, kellő realitásérzékkel. A Biatorbágyért Egyesületben egy elhivatott, nagy tudású csapatra találtam, akikről biztosan és garantáltan tudható, hogy a cél közös, és hátsó szándék nélküli. A fiatalabb korosztályt képviselve, ismervén a város sok gondját-baját, remélem, én is hozzájárulhatok egy harmonikus megújuláshoz.
A világot megváltani nem tudjuk, de azt gondolom, elhivatottságunk, felelősségünk, kötelességünk jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé tennünk azt a helyet, ahol élünk.
Az én Biatorbágyom: beszélgetés Batka Majával
